Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-20 / 92. szám

’WiniWMc It kirdeUrt■i j Mák Perenculc* 2. (Fö 7 át!iikólával szemben.) Telein IM&A.Sseged* megjelenni MUÖ khrdelével minden at< Ima* ssám ára 1200 ko»»«. Blöltsetési áraki Egy Mzapa helyben 25000, Buda•WWi ás vidéken 30000 tor. gijyeg* sián ára 2000 korona Hirdetési árak i Pélhaslbon i mm. 900, egy hasábon 100, másfél hasábon 900 K.Szövegkilit 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 sióig 4000 kor. Szövegközt közlemények toronként 4500 korona. Családi értesítés 3500Q kor. T. évfolyam. Szeged, 1924 április 20, VASÁRNAP. 92-ik szám. Hinni kell! Nem az a Krisztus váltotta meg az emberiséget, aki meghalt, hanem aki föltárád!. Nem a keresztfával kezdődik a kereszténység, hanem az üres sírral a hegyoldalban, amelyre húsvét hajnalán ijedt hebegéssel mutatott rá az őrálló légionárius: — Non est hic: surrexit! Nincs itt: feltámadta Annak a római centurionak a nevét, aki a keresztfa tövében mellét verve tett bizonyságot az Ember Fiáról, megőrizte a hagyomány. Emezét az együgyü közkatonáét, aki látta istenné válni az ember fiát, nem. Pedig ez a jámbor strázsa volt, aki ama négy szóval megalapította a világvallást és az emberiség örök törvényét. Ez a négy szó támasztotta fel az erkölcsi halálból azt a világot, amelynek mindene volt, csak hite nem s ezért volt lelkében halott és elkárhozott. ... Az üres síron kívül, amelyből a hit feltámasztotta a keresztre feszített eszmét, ma még egy üres sírra mered a tekintetünk: arra, amelyikbe az emberiség önmagát akarja temetni, megszámlálhatatlan évezredek minden alkotásával együtt. Recseg, ropog, bomlik, haldoklik minden, amit az ember maga teremtett. Amit Spengler az európai civilizáció összeomlásáról, mint a mi korunk Jeremiása, belekiálltott a világba, az a pesszimizmus egyre jobban ránehezedik a lelkekre. „A társadalom atomizálódása“ — mondja a gondolkozó ember; „jön az új özönvíz“, — hirdeti az adventista próféta Amerikában; „jelek vannak az égen“, — mondja a csengelei paraszt és utálván a jelent, senki se hisz a jövőben. Pedig hinni kell! Amikor háborgó tenger módjára hullámzik lábunk alatt a föld, mibe fogódzanak meg e föld boldogtalan gyermekei, ha nem azokba a láthatatlan kábelekbe, amelyek az idők kezdete óta mindig összekötötték a temetőket a csillagos mennyéggel? Hinni kell ennek a fájdalmas generációnak, amely vétkes a háborúban, mert nem akadályozta meg és a végső katasztrófáig egy szalmaszálat se gördített az útjába, hinni kell a vezeklés rettentő kálváriáján, hinni kell az istenben, de nem kevésbé hinni az emberben is és füstön, ködön, gyászon, szenvedésen, vér gőzén és könny fátyolán át látni kell az Ígéret földjét, amelyen nálunk boldogabb nemzedék fogja élni a mieinknél emberibb életet. Hinni kell abban az állandó szociális erőben, amely az emberiség történelmének zűrzavarában állandóan azon dolgozott, hogy a céltalanságból rendet, a zavarból szépséget, a kegyetlenségből emberséget és az erőszakból szeretetet hozzon ki. Hinni kell abban a cselekvő emberi jóakaratban, amely a fejlődésnek csak olyan hajtóereje, mint a szerelem, vagy az éhég s mely ha néha elbújt is, ha olykor hosszú időre megbénultak látszott is, mégis csak javított évszázadról évszázadra az életen s ha sántikálva, ha botorkálva, ha visszacsúszva is, mégis csak előbbre vitte az emberiséget. Még sokan vagyunk, akik rabszolga-munkát végzünk, szerte a föld kere én, de a nyílt rószolgaság már megszűnt. Még vannak uralkodók, akik azzal mulatják magukat, akár viselnek koronát, akár nem, hogy halomra öntik egymással az embereket de a legyőzött ellenség koponyájából már nem csinálnak mserleget se lyok, se köztársasági elnökök. Még megbírságolják a parasztot, aki lelövi az ültetvényeit tönkretevő nyulat, amit a jó isten csak a vadászigazolványosok számára teremtett, de már nincs meg a törvény, amely a francia forradalom előtt még jogot adott a földesúrnak, hogy köszvényes lábat az elfogott vádoló vérével párola. Még vanak szennyes és bűzös börtönök, de már eltűntek az akasztófák, amelyek néhány emberöltővel ezelőtt még minden község határát díszitették. Még vannak, akik azt hiszik, az istenen kívül van valakinek köze hozzá, ki hogyan szokott érintkezni az istenével, de már nem ropognak az inkvizíció máglyái és — látjuk a magunk földjén — soha többet nem lehet azokat meggyújtani. A nemi erkölcsöt még sokfelé barbár törvények teszik immorálissá, de már sok tiszta, szelíd öröme van a családi otthonnak, amelyet se a klasszikus világ, se a középkor nem ismeri. Mindennapi életünkben még sok a rút, a fonák, a fölösleges szenvedés, az élet mégis mélyebb, tudatosabb és főkép sokkal messzibb horizontokra nyit kilátást, mint az elomlott századokban. S ha leomlott is a bronzkor babiloni tornya, amelyről a bibliai példázat szól, a tudás tornya áll, épül, évezredek óta minden század tovább rakja egy emelettel az emberiség házát, amely egyszer talán hidul fog szolgálni a kihűlő földről a testvércsillagzatokra. Aki a jövendő opálos álmaival a mai élet, a valóság rémképeit állítja szembe, az gondoljon arra az újsághírre, amellyel pár hónappal ezelőtt találkozhatott a lapokban. Azt mondta a hír, hogy a természet ereje, amelyre nézve az emberek szenvedései csak olyan közömbösek, mint az aszfaltra koppant tavaszi cserebogáréi. A politika Budapest, április 19. A szanálási törvényjavaslat letárgyalása után nagy csöndesség következett be a politikai életben. Ma már alig néhány képviselő tartózkodik a fővárosban. A legtöbben még pénteken éjjel utaztak haza kerületeikbe, nyomban a parlamenti ülés után, a többiek pedig szombat délelőtt. Kormánypárti körökben nagyon bizakodón nyilatkoztak a javaslat elfogadásának várható hatásáról. Ez, mint mondják, befejezését jelenti a súlyos, nyomasztó időszaknak, amelyet az összeomlás óta a pénz értékének föl nem tartóztatható lecsökkenése okozott. Noha a javaslatok szentesítéséig eltelik még néhány nap, a legvérmesebb optimisták máris biztosítva látják a korona értékének és az áraknak a mostani szinten való megállapodását. A drágaság mellett persze egyelőre semmi sem igazolja ezt a túlságos bizakodást, de a sok rosszhoz edződött magyar nép türelmes már s várni tudna — ha nem is túl sokáig — a jobb viszonyok bekövetkezésére. Hogy a javaslatok elfogadása egy csapással s már magában is javulást hoz, abban bizony okkal lehet kételkedni. Minisztertanács. Szombaton délben a kormány tagjai minisztertanácsot tartottak a miniszterelnök elnökletével, amelyen szóba került a parlament szünet utáni munkarendje is. Már megtörténtek az intézkedések arra nézve, hogy az egyes resszortminiszterek előkészítsék a tárcájuk keretébe vágó törvényjavaslatok közül azokat, amelyeknek a parlamenti tárgylásai után a bizottságokban, valamint a plénum előtt május közepén megvitatásra kerülnek. Az Interparlamentáris magyar csoport a titkos szerződések ellen. Az interparlamentáris magyar csoport Berzeviczy Albert v. b. t. t. elnöklésével és valamennyi párt tagjainak nagyszámú részvéelével csütörtökön délután a magyar külügyi társaság tanéttermében ülést tartott, amelyen Berzeviczy Albert számolt be az interparlamentáris unió főtanácsának, valamint a végrehajtó, pénzügyi jogi és szerkesztő bizottságának bázeli tanácskozásáról. A jogi bizottság a titkos szerződések ellen foglalt állást és óhajtásaként kimondotta, hogy minden szerződés az illetékes parlament tudomására hozassék. A pénzügyi és gazdasági bizottság tanácskozásainak alapjául valahol a Biering- szoros körül új kontinenst készül kiemelni az óceán vízsivatagaiból. Egyelőre még a körvonalak se látszanak, csak a jégárak örvénylése, a vizek remegése, a felcsapó füst és a kavargó pára, a mélységek morgása és harsogása mutatja, hogy a kozmosz rettentő görcsökben vajúdik. Abból a kontinensből, amivel most az emberiség és benne mi árva kis magyarság vajúdunk, egyelőre szintén csak a füstöket és lángokat látjuk, a morgást és harsogást halljuk, a recsegést és reszketést érezzük. Mindez elkerülhetetlen a háború után, de mindezt el fgja bírni az az emberiség, amely a háborút elbírta. A hegytorlaszok, amelyek köztünk és a végleges kialakulás közt állanak, valóban komorak és ijesztők, de egyegy repedésükön már átkéklik az ég és átzöldül a jövendő napsütött vetése És a hegytorlaszokról ki fog derülni, talán már a következő nemzedék előtt, hogy málló káprázatok voltak és maradandó csak az, ami mögöttük van: az ég örök kékje és a mező örökzöldje ! Erre szegezzük a szemünket minden szigetegben, ezt hozzuk közelebb szuggesztiv vággyal és azt vágjuk az arcába minden ijesztő rémnek: hiszek az emberben. „ fí r”, szünete. Szterényi József báró elaborátuma szolgált, amelyet a bizottság általában elfogadott és a főtanács elé terjesztett. Az ülésen egyúttal Szterényi bárót egyik előadóul választották meg. A Rentenmark. A legutóbbi parlamenti viták folyamán gyakran hivatkoztak a német járadékmárkára a pénzügyi szanálás kérdésével kapcsolatban. A budapesti lapok szünetelése hozzájárult ahhoz, hogy az európai fontosságú pénzügyi kérdés felől a nagyközönség alig tájékozott. A járadékmárkát a német járadékbank felállítása napján 1923 november 16-án bocsátották forgalomba. Hivatalos értékelés szerint a járadékmárka stabil és változatlan s a dollár 4.2 részének felel meg, tehát nagyjából megfelel a békebeli német márka értékének. A most forgalomban levő német papírmárkából egybillió papírmárka felel meg a járadékmárka értékének. A külföldi pénzpiacokon csak a papírmárkát jegyzik, a német járadékmárkát nem, de a gyakorlatban a járadékmárkát egybillió papírmárkával fizetik. A járadékmárkának a svájci frankban kifizetett hivatalos paritása nagyjából megfelel a békebel márka svájci paritásának, vagyis 100 járadékmárka svájci paritáson 136—137 svájci frank. Az eredetileg stabil és változatlan pénznemnek tervezett járadékmárka svájci paritásában november 16 ika óta a következő eltolódások történtek: November 16 tól 24-ig a 150-es paritáson kibocsátott járadékmárka a felénél alacsonyabbra zuhant. November 24-én elérte a mélypontját, mert egybillió papírmárkát jelentő 100 járadékmárkát 70 svájci frankkal jegyezté le. Mindebből látható, hogy az eredetileg stabilnak és változatlannak tervezett járadékmárka árfolyamában is többé kevésbé szabályos időközönként jelentékeny elolódás mutatkozik ■W"VWV|IU rabela Kordn>i f 'tyes báró pénzügyminszter húsvéti ünnepeket arra használja fel, hogy Pasba utazva átadja visszahívó levelét a franc köztársaság elnökének és hogy elégezze szokásos bucsukihalgatásokat. Ezek megtöténtével a pénzügyminiszter haladéktalanul viszatér Budapestre. Távolléte ideje alatt a mniszterelnök a pénzügyi tárca ügyeinek intézésével Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszte bízta meg.