Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)
1924-05-03 / 101. szám
t UadCMva* 'állítaák ferenc-ntc* t (TO* IlkUtkalttal szemben.) Telelep IMU^Ried’ mccele- Itk HMM kivételével minden í*k, XON nám ír» 1500 koiflWL RlCtimtésI iraki Ed ktaapn helykén 30000, Inda-i is vidéken 30000 kot. Enys szám ár»a 1500 koron« V. évfolyam. Szeged, 1924 május 3, SZOMBAT. Hirdetési évek i Pérhatóban 1 mm. 400, egy hasibon 800, másfél hasábos 1200. SzSveg közt 25 százalékkal drigibk. Apróhirdetés 10 szóig 8001 kor. Szövegközti közlemények soronként <000 korona. Családi értesítés 45000 kor. 101-ik szám. Morituri. Szakálnak gőzerővel — jelenti kész örömmel az egyetlen fővárosi orgánum, a mely a pesti sajtó csöndes Sipka-szorosában a kormány irgalmából és kegyelméből megjelenik. Ez a gőzerő nagyon üdvös, bár, ahogy elkéstek, talán még a villanyerő se lenne túlságosan gyors, hogy megmentse, ami megmenthető ebből az országból és ebből a népből. Smith Jeremiah urat, a szabad Amerika szülöttét illő tisztelettel és kellő reménységgel fogadja e szomorú haza, amelyben igazán senki se próféta most már, é s éppen ennek a Jeremiahnak kellett jönni, hogy babiloni fogságunk gyötrelmei és aggodalmai egy kissé megenyhüljenek abban a gondolatban, hogy a Sokat emlegetett szanálás mégis megkezdődik s hogy valóban szanálás lesz, azaz gyógyítás s hogy az operációban nem kell a szegény páciensnek okvetlenül elvéreznie. Smith Jeremiah a távol arany Nyugatról, ahogy megérkezett és meglátta világszép fővárosunkat, nyomban kijelentette, mennyire boldog, hogy végre itt lehet Budapesten. Ezt a boldogságot bizony, őszintén szólva, nem minden benszülött érezi mostanában, hiszen éppen azért jött Smith Jeremiah, hogy boldogtalanságunkat meglássa, kitapasztalja és segítsen rajta, amennyire ez emberileg és népszövetségileg lehetséges. Majd, ha egy kissé jobban, alaposabban körülnéz az ő bizonyosan nyílt és világos, okos és gondok tekintetével, meg fogja látni a dunaparti metropolis és Magyarhon szépségei mellett a nyomor s a szenvedés árnyait, amelyek egy ötéves vesztett háború s egy ötéves veszett kavarodás után a dantei poklok borgiáihoz hasonlóvá tették a tejjel mézzel folyó Kánaánt, ahol különben is már a háború és az összeomlás előtt sem volt azért minden fenékig tejfel. Hogy például a magyar kultúra mai szomorú nyomoráról az előkelő idegen is kellőképen meggyőződjék, erre nézve igen tanulságos szemléltető oktatást nyújt a legnagyobb magyar által alapított Magyar Tudományos Akadémiánk jelentése, amely szerint a két ezidei Wodianer díjat egy hajdúböszörményi és egy kalocsai tanítónak ítélte oda ünnepélyesen. Az egyik harminckilenc éve, a másik kerek félszázada működik a hazai népnevelés mezején, nemzedékek egész hosszú sorát oktatták nemzői érzésre, magyar műveltségre, mégpedig, mint az első magyar kulturális intézmény jutalma mutatta, a legszebb, legjobb buzgalommal, eredménnyel. Egy élet jutalma az, amelyet Akadémiánk e két érdemes öreg pedagógusnak ad és valamikor, nem is olyan régen, mondjuk tíz év előtt, valóságosan annyi is volt e jutalom, hogy hátralévő napjaira megkönnyítette a lét terheit a jutalmazottnak. Ma azonban ez a nagy díj, ez az országos kitüntetés egyenként összevissza egy százezer papiroskorona, vagyis tulajdonképen a békebeli korona. S csakugyan nagyon méltó és igazságos ehhez az összeghez képest a tekintetes Akadémia atyai jóindulatú megjegyzése, amelyet hivatalosan hozzáfűz az elismeréshez, hogy amennyiben az érdemes jutalmazottaknak nem állana módjában ez összeget az ünnepies nagygyűlésen személyesen általvenni, ez esetben postán küldi meg azt a kitüntetetteknek. Az ilyen és ez ehhez hasonló dolgok valószínűleg jobban megértetik Smith Jeremiah doktorral, hogy mi is azon sirnivaló, amit a magyar kultúra mai nyomorának és váságinak neveznek és amelyről olyan szép hegedűszóban szoktak vezércikket írni a nemzet irodalmi napszámosai és amely fölött olyan szép csöndesen szoktak napirendre térni azok, akik e vezércikkek szerint is a nemzetfönntartó elemet teszik ez országban, akik mostanság e nemzet gerincét alkotják, csak még nem ébredtek a kultúra megbecsülésének és támogatásának öntudatára. Százezer papírkorona, azaz hat korona egy egész hosszú élet kiváló, eredményekben gazdag kulturmunkájának kitüntető és kivételes jutalma: ez az eset minden Demosthenesnél, sőt minden Bethlen Istvánnál jobban beszél arról, hogy hová jutottunk, mivé lettünk, mennyire lerongyolódtunk, milyen árvái lettünk ennek a keserves világnak. Jeremiás minden siralmát el kellene jajveszékelnünk Smith Jeremiahnak, de hiszen némán és csöndesen is égbekiált már szenvedéseink végtelen sokasága, amelyen segíteni jött most a szabad Amerika fia. Mi egyelőre azzal a szólammal tudjuk csak üdvözölni, amellyel a haldokló gladiátor köszöntötte az imperátort... A nyomdászsztrájk ügye a nemzetgyűlésen. A nemzetgyűlést újból elnapolták. Budapest, május 2. A nemzetgyűlés pénteki ülését negyed 12-kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy április 29-én 30 képviselő a bizonytalan időre elnapolt Ház ajcal való összehívását kérte. A terelem a házszabályoknak megfelelni így !? rnok még a mai napra összehívta a Házat. Bethlen István gróf t *nyújtja a vámtarifáról szóló törvényjavaslatot, nagyatádi Szabó földművelésügyi miniszter pedig a sáska elleni védekezésről 82010 törvényjavaslatot. Mind a kettőt illetékes bizottságokhoz utalják. Az elnök ezután Peidl Gyulának adja meg a szót, hogy a Ház összehívását indokolja meg. Peidl Gyula megokolja a Ház összehívását. Peidl Gyula : Tiltakozik a diktatórikus eljárás ellen, amellyel a kormány a napilapok megjelenését megszüntette. Nálunk, úgymond, osztályuralom van. Vádolja a kormányt, hogy tudatosan egyoldalú osztálypolitikát folytat. Beszél az egyesülési és gyülekezési jogról, a sajtószabadságról, a választójogról, az internensról és bírálja a kormány politikáját. A miniszterelnök a minap a gyülekezési szabadsg bizonyítására statisztikát olvasott föl arról, hogy milyen sok gyűlést engedélyeztek és milyen keveset rem. Azok a gyűlések, amelyeknek engedélyezéséről a miniszterelnök megemlékezett, csak műhelygyűlések voltak, amelyeken számos rendőr jelent meg. Pikler Emil: Sokszor több rendőr, mint hallgató ! Peidl Gyula azt fejtegeti ezután, hogy a belügyminiszternek semmi oka sem volt arra, hogy a május elsejei szocialista gyűléseket betiltsa. Különösen kifogásolja, hogy az erről szóló rendeletben semmiféle törvénycikkre való hivatkozás nincsen. Állítja, hogy a munkások a májusi ünnepségeken a béke mellett akartak demonstrálni. Senki sem kiván felfordulást és általános sztrájkot. A munkások csak a megélhetésükért küzdenek. A második ok, amiért összehivattuk a nemzetgyűlést a nyomdászsztrájk és a lapbetiltás. Téves az a felfogás, mintha a szociáldemokraták rendezték volna a nyomdászsztrájkot A szociáldemokrata párt és a szakszervezetek két különálló dolog. A szakszervezetek függetlenek a szociáldemokrata párttól és nagy súlyt helyeznek a függetlenségük megóvására. A szakszervezet a munkásság gazdasági érdekeit képviseli, tehát nm lehet politikai szervezetnek tekinteni, ilyen a nyomdászok szakszervezete is. Itt kizárólag kenyérharcról, bérmozgalomról van szó. Kétszázharmincnyolc nyomdában folyik a bérharc 400O nyomdásszal. Ebből 25 nyomda foglalkoztat 3200 nyomdászt és 212 nyomda 800 munkást. Kétséges, hogy a kisebb nyomdák elbírják-e a sztrájkot. Ezután ismerteti a nyomdászsztrájk történetét. Elismeri, hogy a munkásságnak az a része, amely először abbahagyta a munkát, megszegte a munkásság és a kiadók között fennálló kollektív szerződést. De a megállapított fizetés a megélhetésre igen kevés. Statisztikai kimutatásokat olvas fel, amely szerint egy öt tagú munkáscsaládnak a heti élelmiszerszükséglete 375.000 K-t tesz ki, ezzel szemben a nyomdász munkások, úgymond, átlagban nem kapnak ennyi heti bért. Ezután szóvá teszi a napilapok betiltását. Megemlíti, hogy a rendelet nem engedélyezte a Morgen Zeitung megjelenését sem és ennek ellenére is megjelent a lap. Cáfolja a rendeletben foglalt egyes állításokat. Nem felel meg a valóságnak, hogy a bizalmiak terrorisztikusan léptek fel a munkásokkal szemben, mert a munkásság szavazása alkalmával a többség helyeselte a bizalmiak eljárását. Bethlen István gr. miniszterelnök közbeszól: 2000 munkás nem mert leszavazni. (Nagy zaj a baloldalon.) Peidl: Konstatálja, hogy azok a munkások, akik munka nélkül vannak, a tapasztalat szerint a sztrájk fenntartása mellett foglaltak volna állást a szavazás esetén, ezért nem szavaztatták le őket. Bethlen István gróf miniszterelnök: Az én információim mások. (Nagy zaj a baloldalon.) Peidl: Kijelenti, hogy A Nép és Szózat megjelenése nem jelent közeledést a szociáldemokraták és a fajvédők között. Ha valamely más lap megadta volna a munkásságnak a követelését, akkor a munkások azonnal munkába léptek volna. Bethlen miniszterelnök: A Stádium nem teljesítette a követelésüket, mégis munkába álltak. (Nagy zaj és ellentmondás a baloldalon. Gömbös: Megadtuk, teljesítettük a munkások kérelmét.) Peidl: A kormány a törvény ellenére intézkedett akkor, amikor a lapokat beszüntettemég a kivételes hatalomról szóló törvény sem alkalmazható ebben az esetben. A lapok betiltását meg kellett volna indokolni. A következő javaslatot terjeszti elő: Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a kormány a nyomdászok kenyérharcában a lökések javára egyoldalúan avatkozott be. Súlyosbítja a kormány eljárásit az hogy a sajtószabadság elvét megsértete és törvénytelen módon tiltotta meg az időszaki lapok megjelenését. A nemzetgyűlés szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul létesítsenek egyeztető hivatalokat. Határozza el továbbá a nemzetgyűlés, hogy holnap is tartsanak ülést’ ggPl JTESB 3 belügyminiszter által SftJL* n 118!? vonatkozó rendelet, í ", béregyeztető hivatalok létesítését célzó intézkedések szerepeljenek A miniszterelnök válasza: Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra a baloldalról jövő állandó nagy zaj közepette. Mielőtt áttérnék a tulajdonképeni tárgyra, legyen szabad egypár megjegyzéssel reflektálnom a képviselő úr által felhozott fejtegetés ekre. A képviselő úr egész beszédén vörös fonálként húzódik az a tétel, hogy a kormány osztálypolitikát követ és ennek a rendjén beleavatkozik bizonyos formában a munkabérharcba, majd hivatkozik a beszédében arra, hogy milyen formában jár el a korre«? zési, és ** egyesülési jog terén. Cáfolni akarja a legutóbbi beszédemben felhozott adatokat, amelyben hivatkoztam arra, hogy nem lehet Magyarországon a gyülekezési jog korlátozásáról beszélni akkor, mim a szociáldemokrata párt az utolsó évben 2200 gyűlésre nyert engedélyt, igy* majdnem