Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-01 / 1. szám
1925 január 1. NIMMAMIMVMMMAMVMMVMMMIMMMQ SZEQBD elsősorban a kenyérkérdés érdekli. A valóság az, hogy a kenyérkérdés becsületes megoldása csak a tiszta választáson, a titkos választójogon keresztül lehetséges. A megélhetés kérdését a tévényhozás és kormány gazdasági politikája teheti jobbá, vagy rosszabbá. Az adózás, a xdmkérdés rendezése és a többi hasonló gazdasági kérdések megoldásától függ a kényér kérdés is. Nyilvánvaló ebből, hogy ezek a kérdések akként nyernek megoldást, vagy egy kiváltságos kis réteg, vagy a dolgozók nagy többségének érdekében, amint ezt a nemzetgyűlés tagozódása magával hozza. Ha a nemzetgyűlés többségét tovább is befolyásolással, terrorral állítják össze, akkor a kenyérkérdéssel kapcsolatos törvények a hatalmat kezükben tartó kiváltságos rétegek érdekében, ha ellenben befolyásmentes, titkos szavazás útján a parlamentben érvényesülhetnek a dolgozó hatalmas rétegek, úgy a nagy többség érdekében fognak megalkottatni. Egy órai beszélgetés után az óra félháromat mutat. A hatalmas irodában a szolgák söpörnek. A dijnokok, hivatalnakok, főnökök és helyettes igazgatók már mind emeer. Csak az igazgató van még itt. Bucruzóul mondja: — A helyzet kulcsa tehát a titkos és tiszta választás és ennek megalkotása a kormány kezében van. Fél háromkor távozik Peidl Gyula is. Négykor értekezlete van, hétkor tárgyalása. Este politikai vacsora. Holnapután Broxsellesbe utazik Peidl Gyula. Ma még apró jóléti kérdésekben dolgozik és tárgyal. Holnap egy egész ország sorsáról és helyzetéről beszél az egész világ előtt. Vér György. A fascisták újra garázdálkodnak Olaszországban. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Rómából jelentik: Olaszországban óriási izgalom van. Valamennyi ellenzéki lapot elkoboztak és valamennyi ellenzéki pártvezér lakásán házkutatást tartanak. Florenzben egyik ellenzéki újság épülete előtt 2000 fascista tüntetett és dacára a nyolcszoros rendőri kordonnak, behatoltak a szerkesztőségbe. Összetörték az összes bútorokat, leöntötték petróleummal és felgyújtották. Mire a tűzoltók kivonultak, már nem volt semmi tennivalójuk. A városban őrült izgalom van. Izgatott csoportok járnak az utcán és forradalomtól tartanak. LMMAMMMMMMMMMMtMMMMMIMIMMMMMMMMMMMAMIMMMMMMMV Veszélyben a francia-amerikai barátság, London, december 31. A Times washingtoni tudósítója szerint a Ruhr-megszállás óta a francia-amerikai barátság még egyszer sem volt annyira veszélyeztetve, mint amióta az Amerikával szemben fennálló francia háborús adósságok kérdése ismét előtérbe lépett. Késégtelen kételyek állanak fenn annak a francia állításnak az őszinteségével szemben, hogy az adósság oly kötelezettség, amelyet meg kell tartani. Franciaországban teljesen érthetetlennek tartják azt az izgalmat, amelyet az Egyesült Államokban a francia költségvetés publikálása okozott. Ezt a költségvetést minden tendencia nélkül kizárólagosan a belföld megnyugtatása céljából hozták nyilvánosságra, mert ennek a révén akarták eloszlatni a pénzügyi helyzetnek azokat a nehézségeit, amelyekkel a kormány hatalomra jutása alkalmával magát szemben találta. A kormány ilyen módon akarta a francia hitel megbízhatósága iránt növelni a bizalmat, amire felétlenül szükség van azokkal a ti eműveletekkel kapcsolatban, amelyek a jövő esztendőben szükségessé válnak. 3 A kormány egyezkedni kíván az ellenzékkel. Scitovszky házelnök a tervezett konferenciáról. Budapest, december 31. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Szeged budapesti tudósítója több vezető politikusnál érdeklődött arról, hogy mik a kormánynak a tervei. Tüdemeztetésekkel, vagy plakátokkal nyaggatta volna a hitetlen ebeket, akiket Alláh az ő gondjára bízott. Egyszerűen megjelent a határban Nizr napja és Kászin napja táján (Szent György és Szent Demeter napja körül) hatvan-nyolvan jancsár és szpáhi s nem ment el addig, míg az utolsó gurust is ki nem verejtékezték a gyaurok. Addig a végrehajtók ott ettek-ittak és szedték a dézsmát asszonyból, lányból. Utoljára a basák maguk is megsokalták ezt a garázdálkodást és rendeletet adattak ki a szultánnal, hogy a jobbágyok maguk hordják be az adót a központi finánciára, hozzátévén azonban a vendégváltságot is, annak örömére, hogy most már házhoz szállíthatják a harácsot. Persze ebből aztán az lett, hogy a virtusosabb magyarok se Nizr napját, se Kászin napját nem találták a kalendáriumban. A tápéiak például egyszer három esztendeig egy parányi adót se fizettek. (Ez a szó is török hagyaték.) Utóvégre vasra veretve hozatta be a Hóbajárt basa a tápéi birót és azt kérdezte tőle: — Igaz-e, te kutyaházi, hogy kevély emberek laknak Tápén? — Mind olyan az, uram, mintha ő hajtaná a Göncöl szekerét. — No hát üzend meg a népednek, hogy te innen haza nem mégy, hanem itt hajtod rólam a legyet, míg a falud az utolsó batkáig le nem fizeti a császár adóját ! Nem telt bele három nap, mire Tápé kiváltotta a bíróját a szégyenből. Vajjon nem lehetne-e most is ezzel a móddal bírni gyorsabb adófizetésre a nemzetet? Például megfenyegetni a városokat azzal, hogy nem eresztik haza a polgármesterüket, ha hiba lesz az adó körül ? Nem tudom, melyik város mit szólna hozzá, de abban mindnyájan egyetértünk, hogy Szeged rögtön kiváltaná Somogyi Szilvesztert. Nemcsak azért, mert megérdemli, hanem azért is, hogy itt akkor is éltessék a Szilvesztert, mikor az egész világon búcsúztatják. silánk a kormány szélsőséges eszméitől, tehát az optimistáktól azt az információt kapta, hogy a komány mindent el fog követni, hogy az ellenzéket rábírja arra, hogy bevonuljon a Házba. Scitovszky házelnök e célról pártközi konferenciát hív össze. Hogyha ez nem sikerül — az optimisták azt mondják —, a nemzetgyűlés munkáját ellenzék nélkül is eredményesen tudják végezni. Más oldalon viszont, a kevésbé optimista oldalon azt mondják, hogy mindent el kell követni, hogy az ellenzékkel létrejöjjön a paktum, mert olyan fontos tárgyalásoknál, mint amilyenek most kerülnek tárgyalásra, feltétlen jelen kell lenni az ellenzéknek. Különösen fontos ez a főrendiház kérdésében, mert ha ezt ellenzék nélkül tárgyalják le, a határozat nem mondható törvényesnek. Ha tehát a paktum nem jön létre, nem maarad más bátra, mint a nemzetgyűlést feloszlatni és az új választásokat elrendelni. Scitovszky Béla házelnök a tervezett pártközi értekezlettel kapcsolatban így nyilatkozott: — Elhatároztam, hogy megteszem az első lépést a parlamenti béke helyreállítására. Ezt az elhatározásomat megértete bennem a mai atmoszféra. Azt hiszem, hogy minden párt részéről egyformán megértéssel fogok találkozni. Én, min a Háznak az elnöke, minden párton felül álók és ebben a hatáskörömben megteszem azt a kezdeményező lépést, ami szükséges. Azt hiszem, sikerül olyan atmoszférát teremteni, amelyben a parlamenti béke alapjait meg lehet vetni. Hangsúlyoznom kell, hogy pártpolitikától teljesen távol állok és akcióm kizárólag a béke hlyreállítását célozza. Arra vonatkozólag, hogy sikerrel biztatónak lája-e akcióját, Scitovszky Béla csak azt jegyezte meg, hogy ez nem tőle, hanem a ma egymással szemben álló pártoktól függ. A miniszterelnökkel előzetesen nem tanácskozott a pánköi konferenciáról. Szeged halottjai 1924-ben. Szeged, december 31. (Saját tudósítónktól) Az elmúlt évről való beszámolónkban régi szokásokhoz híven legelőször is megállunk az esztendő határán és visszatekintünk azokra, akik már nem jönnek velünk tovább. Tizenkét hónap alatt lehetetlen szeszélyességgel tud a halál aratni s úgy szedi össze áldozatait, mint ahogy dús kertben a kertész innen is, onnan is lecsíp egy v rágó2álat, páfrányt, hogy aztán változatos csokorba kösse az egészet. Az 1924. évi aratás számban talán kisebb mennyiségű volt, mintha most a minőség lett volna fontosabb. Egymás után mentek el a közélet jelesei, egyaránt régi és fiú korabeli emberek, akik hozzátartoztak a város arculatához s akiknek méltó folytatását csak hosszú idő után tenyészti ki az élet. A sor mindjárt az év elején Aiacs Zoltán ny. miniszteri tanárossal kezdődött, aki szegedi fiúként hazajött a halálában. Az abcsintirája, hogy Balassa Ármin követte, szintén januárban. Valamikor nagy közéleti harcos, egyaránt a poétikában, az írod dómban, aztán kifáradt ember. Az életben sokszor m4 helyett dolgozott s lett volna még évig terjedő ikotása. Terv, vázlat maradt senki sem fejezheti be azt, ami az ő forrongott. Az öreg Heimann ülés is január halottai közé tartozik, akárcsak Reinber Jakab, a legjobbak, a legkiválóbbak mintaképe. A sors kegyes volt hozzá, szenvedés nélkül távozott. Annyit szenved a magyarság idelenn, hogy szükség van odaát jó pártfogó ügyvédre. Az ő bölcsessége, puritánsága vele együtt távozott, — miért hogy az ilyesmit nem lehet átruházni másra? A tél két jó asszony halálát is látta. Wagner Gusztávné, a kizárólag családjának élő mintaanya az egyik, Polgár Lászlóné, a jótékony egyesületek vezérszelleme a másik. Legőszintébben a szegények siratták meg őket, akikkel irgalmasságot gyakoroltak. Február elviszi a harmadik ügyvédet, Engels Mórt, aki hasztalan várta régi jobb idők visszatérését, férfikora delén hal meg Kövessy József, a népnevelés örökké jókedvű apostola, hirtelen távozik Lichtenegger Gyula, a város egyik legtipikusabb polgára a fiatal korában Árvay Ferenc rendőrfogalmazó, fehér asztalok kedélyes jóbarátja. Aiircus változatosan szedi áldozatait, ez a hónap legelőször az öreg Polgár Péter nyugalmazott Máv. főfelügyelőt viszi el, mielőtt még megjelentek volna a korzón a székek, amelyeken a nyugdíjasok csoportosulnak. Pártos Sándor kübekházai bankigazgató is hazajön meghalni, követi őt Czauner András, aztán a pedagógiából Füredi Márton, végül a bankszakmából Kráhl Lajos. Áprilisban ismét ügyvéd kell a végzetnek Fáry István személyében. Ebben a hónapban hal meg Apró Endre gyógyszerész, Perczel Kálmán s a tavasz első virágai borítják Rack Lipótné ravatalát. Májusban Patai Páltól, az érdemes iparostól veszünk örök búcsút s Veszprémy Dezső, a meekült kolozsvári egyetem kitűnősége követi a szegedi földbe Apithy Isvánt. Junius viszi el Balogh Károly tanácsnokot, aki úgy nézett ki, hogy száz évet él, de szintén idő előtt égett el a saját lángjában. A julius pihen, de augusztusban Winkler Bernát gyáros, Salánky József táblabíró és Medlicska György neves kádármester térnek örök pihenőre. Október verőfényében távozik Regdon Geyza, akit nyilván szerethetnek az Istenek, mert vallásos lelkének megfelelő helyről, a templom elül, visznek magukka. Ez a hónap megint dús gyászban. Balog Marcell ügyvéd önkezével vet véget éelének, a másik ügyvéd, Wanié Rezső, aki sok hányattatás, küszködés után csak most kezdett volna élni, amikor legszebb férfikorában jön érte a halál. Októberben halt meg Grézló János, a régi Torontál vármegye tanfelügyelője s Brüll Zsigmond kereskedő, a korán elhunyt jeles író, Bede Jób fivére. November Szele Róbert nyugalmazott tanké üles főigazgatót teszi váratlant özveggyé, drcemberen pedig egymásután távoznak a nagytudásu Kőhegyi Lajos, Szlvssy Lehelné, Lévay Béla, Prrhács Béla ny. kataszter fölmenők s bár nem Szegeden, de a mi jeleseink