Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)
1925-07-01 / 36. szám
1926 július I. DELMAGYARORSZAG Neves budapesti hírlapírókat látott vendégül a Délmagyarország. Az elmúlt két ünnepnapot mint a Délmagyarország vendége Szegeden töltötte a budapesti újságírás tizenkét kitűnősége. Rétiint szombaton, rétiint másnap a következők érkeztek meg: Balassa Imre, a Pesti Hírlap helyettes szerkesztője, Balassa József, a Világ munkatársa, dr. Feleky Dézs, a Vidg főszerkesztője, Habár Mihály, a Magyarországi Újságírók Egyesületének elnöke, Hegedűs Oyuls, a Otthon Írók és Hírlapírók Körének főtitkára, dr. Kerekes Aladár, a Budapesti Hírlap munkatársa, Krúdy Gyuls író, dr. Kun Andor, az Amerikai Magyar Népszava budapesti szerkesztője, Lázár Miklós A Reggel főszerkesztője, Alain Hugó, a Hétfői Hírlap szerkesztője, Róna Lajos, a Tőzsdei Kurír szerkesztője és Szatmári Mór publicista. A vendégek valamennyien a Kiss-szállóban szálltak meg, ahol vasárnap délben ebédet adott tiszteletükre Somogyi Szilveszter polgármester. Az ebédre a budapestieken kicsit hivatalosak tőlük Cserzy Mihály, dr. Dobay Gyula, dr. Erdélyi Jenő, Frank József, dr. Gadi Endre, Juhász Gyula, dr. Kanter Lajos, Lengyel Vilma, Ligeti Jenő, Móra Ferenc, Móra Ferencné, Ottovay Károly, Pásztor József, Pásztor Józsefné, Sr. Szigethy Vilmos, Winner Sándor és Wimmer Fülöp. Somogyi polgármeser felköszöntőjében a város helyzetére hívta fel a budapesti sajtó munkásainak figyelmét, majd az újságíró munkájának rövid méltatása után a vendégekre őritette poharát Szatmári Mór, a lendületes és finom tollú 68 éves publicista válaszolt a polgármester szavaira. Ékesen és találóan beszélt arról a nagy jelentőségről, amellyel a sajtó szabadága az állami, társadalmi, gazdasági és kulturális élet minden megnyilvánulására van, majd a véres közönségbe ürítette poharát. Este a Délmagyarország adott vacsorát, amelyen a budapesi uságírókon kívül részt vettek a vállalat vezetősége, a Délmagyarország égési nerkesztésége, a helyi lapok szerkesztői és meghívott vendégek. Beszédet mondtak Wimmer Fülöp, dr. Feleky Géza, dr. Kun Andor, Móra Ferenc, Szigethy Vilmos és Szatmári Mór, Juhász Gyula pedig felolvasta egy Krúdy Gyulához irt rendkívül hangulatos és szép versét. A társaság a legkitűnőbb hangulatban együtt maradt egész reggelig. A vacsoráról a következő táviratot küldték a betiltott Az Új dg szerkesztőségének: A Délmagyarország címen feltámadt Szeged megindulása alkalmából egybegyűlt szegedi és budapesti újságírók őszinte szeretettel gondolnak az Az Újság munkatársaira, azt remélve és azt kívánva, hogy a mostaár egyhónapos kényszerű pihenés után minél előbb meginduljon a munka az Az Újság tőasztalainál is. A Délmagyarország szerkesztősége, Habár Mihály, Feleky Géza, Szatmári Mór, dr. Kun Andor, Krúdy Gyula, Balassa József, Lázár Miklós, Róna Lajos, Mann Hugó, Balassa Imre, dr. Balogh Henrik. A budapesti újságírók a hétfő délutáni gyorssal utaztak el. Már a keddi budapesti lapok cikkekben emlékezek meg a szegedi kirándulásról, amelynek üdvös hatása bizonyára nem marad el a városra nézve és amelg az Az Újsághoz küldött táviraton kívül az újságírás egyetemét, tehát közvetve az egész közönséget érdeklő több terv és gondolat fölvetésére solgált alkalmul. Létszámapasztom a városházán. Hétfőn, Péter Pál napján összeült a városháza tanácstermében a létszámapasztó bizottság hogy végrehajtsa a szanálási törvénynek a városi alkalmazottak létszámcsökkentésére vonatkozó rendelkezéseit. Az ülés — amelyen dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökölt — szigorúan zárt ajtók mögött folyt le és hozott határozatáról vajmi kevés szivárgott nyilvánosságra. Érdeklődésünkre a következőket tudtuk meg: A létszámcsökkentő bizottság most is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a városházán nagyobb létszámapasztásról nem lehet beszélni, mert a városi közigazgatás teendői a háború óta jelentékenyen megszaporodtak, munkaköre aránytalanul bővült, az állam ugyanis számos olyan közigazgatási funkció elvégzését hárította át az utóbbi időben a városra, amely azelőtt vagy nem létezett, vagy pedig az állam látta el. Az eddigi létszámcsökkentések, amelyekre megérkezett már a kormányhatóság jóváhagyása is, kimerítettek úgyszólván minden apasztási lehetőséget úgy, hogy több ízben munkatorlódások esetén segéderők beállítása válik szükségessé. A vezető állások közül már korábban megszüntették azokat, amelyek természetes úton üresedtek meg. Így például Balogh Károly tanácsnoki állása is betöltetlen maradt, ügyosztályának munkakörét szétosztották az elöljárósági és pénzügyi osztasok, valamint a mérnöki hivatal között. Az építési ügyeket azóta Berzenczey Domokos műszaki tanácsos referálja a tanácsüléseken. Az alacsonyabb állások körül ugyanilyen a helyzet, a napidíjasok létszáma pedig annyira csökkent már, hogy a további csökkentés lehetetlen. Elbocsátható utcaseprő és kórházi ápolónő nincs már úgy, hogy a létszámapasztó bizottság alaposan letarolt mezőre került a Péter Pál-napi apasztó gyűlésen. Értesülésünk szerint a bizottság elvileg kimondotta, hogy napidíjast ez alkalommal nem helyez a listára. Néhány megüresedett állás betöltésének felfüggesztésén kívül egyetlen magasabb állású városi tisztviselőt vont végelbánás alá: Bárdosa Béla tb. főjegyzőt, a Törvényhatósági Hivatalos Lap szerkesztőjét és a Városi Hirdetési Vállalat üzemvezetőjét, aki egyidőben a fegyelmi ügyek vizsgálóbiztosa is volt, de nemrégen beteget jelentett a polgármesternek és hosszabb szabadságot sért. Bárdoss Béla — mint értesülünk — megfelebbezi a létszámapasztó bizottság határozatát azon a címen, hogy harcteret ért katonatiszt nem helyezhető B listára. ivel azonban a létszámapasztó bizottság positív határozatai jogerősek, a felebbezés eredményességében nem igen hisznek a városházán. Ujhelyben, a Somogyi—Bacsó Ügyben, befejezték a kihallgatásokat. Sátoraljaújhely, Junius 30. Földes Resiő alezredes-had fió Ujhelyben tartózkodik, hossz kihallgatásokat fogant* loslson a Somogyi—Bacsó-ügyben. Sátoraljau,helyen kétszeresen lázas érdeklődéssel figyelik az eseményeket, hiszen az egyik tiszt, akit a rablógyilkossággal kapcsolatban parlamenti közbeszólásokban s napirendi vitákban megneveztek szocialista képviselők, Soltész István főhadnagy, a kommunizus utáni zürzsvaros időkben ismeerten megfordul a városin. Soltész főhadnagyol, aki egy legenyei gazdálkodó fia, nagyon sokán ismerik itt. Élénk emlékezeben él még hatalmas szürke autója, amelyben a Somogyi—Bacsógyilkosság után néhány nappal gyakran szága dőlt végig a városon. Földes alezredes-hadbíró, a legnagyobb c.öndbér, kerülje minden fölösleges fő tűnist, a honvéd laktanyákban foganat pótolta a kihallgatásokat. A kihallgató*ok Soltész István főhadnagy, Fényes László volt országgyűlési képviselő és át. Bdnóczy Kálmán mininem tanácsos, Sátoraljaújhely volt népszerűl polgármesterének vallomásaival voltk önszelfüggésben és több dölnte fon dtágú kérdést vetek hivatva tintáin, így elsősorban az A. III—36. autó Ujhelyeken és környékén való tarózkodásának idejét és körülményeit, annak a megállapítását, hogy kik és bányan érkeztek az autón a kritikus időben Budapestről — Ujhelybe, hogy a Magyar Királyszállodán kívül még hol szálltak meg, mily kijelentéseket tettek, kikel állottak bizalmas összeköttetésben. Földes alezredes hiúbíró súlyt helyezett a kihallgatások során arra, hogy a csempészeti ügy, amely már a korábbi vizsgálat az iratban uerepel, újabb tanúvallomásokkal kiknáztassék. A kihallgatásokat oly csendben és feltűnés nélkül foganatosították, hogy a városban még a tanuk kilétét is kevesen tudják. Nagyon érdekes körülményit 3 vonatkozóan hallgatták ki a Nemzeti Bank egyik újhelyi vezetőjét, aki a rablógyilkosság idején az Osztrák-Magyar Bank főtsztviselője vot. A vizsgálat során ugyanis az a gyanú is telbe ült, hogy Somogyi Béla aranyóráját az autó utasai ennél a banktisztviselőnél helyezték volna letétbe, akinek természeten sejtelme sem volt arról, hogy az aranyóra hgyan jutott megbízóinak birtokába. A kihallgass so án. hir szerint, a főtisztviselő úgy nyilatkozott, hogy az aranyórát nm Soltész Isván, de a bátyja helyezte nála bizalmi letébe ; nem a gyilkosság idején, hanem amikor egyszer hosszabb időre külföldre távozott. A nyomozás kiterjedt Soltész István katonai rangfokozatának hiteles megállapítására is. Eszerint Soltész nem e nevér, mint hadnagy lejesített a háború utolsó hónapjaiban szolgálatot és bár ezredparancsnoksága nem terjesztene föl előléptetésre, mégis valószínű főhadnagyi kinevezése, mert kotrásait 1918 november 1-én főhadnagyokká léptették elő. Földes alezredes-hadbíró tíz tanú kihallgatását sombaton délutánra befejezte és az éjszakai vonató visszautazott Budapestre. Negyven éves működés után kedden megszűnt a szegedi központi leszámolóhivatal, ötvenhárom tsztvielőt B-iratára helyeztek. Június hurdncadikán, kedden délelőtt körüülbelül negyven éves működés után megszünt a szegedi vasúti központi leszámolóhivatal Ez a hír szinte már nem hatásszerűen, mivel a képzés már régen a nyilvánoságra került, de a nagymultú intézmény megszűnését mégis meglepetéssel fogadta a nyilvánosság. A beszámolóhivatal ugyanis sz illetékes éhezők előtt már feleslegessé vált a trianoni szerződés aláírásakor, mert hiszen Magyarországról ellenek ezzel a szerződéssel azoknak a vasutasoknak legnagyobb része, amelyek leszámolási munkálatait ez a szegedi hivatal végezte. 1919 óta pedig fokozatosan kezdték meg a hivatal leépítését, a legutolsó hónapokban pedig már csak a minimális keretek között intézték el a likvidációs munkálatokat, míg a szanálási törvény kapcsán most június 30 án végleg megszült A nyolcvanas évek végén alapították az összes magyar vasutak ezt az intézményt, ahol mindegyik vasút képviselője helyet foglalt és együttes munkával intézték el a vállalatok kölcsönös leszámolásait. 1912-ben építették azután a Korczolya-tó egy részére a hatalmas palotát, amelyben megnagyobbított keretek között folyt a munka a háború végéig. Itt bonyolították le a Máv, a DiUvasút, a Kassa—oderbergi vasút, a Győr—Sopron—ebenfurti vasút, az Arad—sandái egyesült vasutak, valamint az összes helyiérdekű vasutak kölcsönös leszámolásait. A les Anda hivatal az uj palota megnyitásakor mintegy ötszáz tisztviselővel folytatta a munkát, míg ez a szán fokozattan legutóbb 184 főre csökkent. A hivatalban Kjnapok előtt megkezdődött a likvidiciós munka, amit junius utol ó nspjsiben befejeztek és így a hivatal a Budapesten létesített leszámolási Irodába olvadt be. A 184 tisztviselő közül 102-őt Budapestre helyeztek, míg 53 at B-listálra tettek. A többi tisztviselőt pedig az Ötlet vezetőségekhez helyezték át. A B- listás tisztviselők december 31-éig szabadságon vannak, míg azután vagy megkapják végkielégítésüket, vagy nyugdíjba mennek. A hivatalban pedig most már lázasan csomagolnak, rövidesen fölviszik Budaptesre az íróasztalokat és a teljes fölszerelést, azuán pedig a tágas palotát átveszi az egyetem. s%*%i»s»s%i\i%s%s\i^ !■» >•% a%r%s%a%a%s Ütés, ököl és erőszak nélkül nincs élet, — mondotta Kádár Lehel az ébredők vasárnapi gyűlésén. „Ne legyünk olyan meggondoltak és kevesebb zsidó lesz Szegeden!“ Azok az agilis ébredők, akik magukat fajvédőknek nevezik, nyári vándor- Útjukon vasárnap Szegedre jötek egy vezérkari külnítménnyel. Gömbös Gyula, Ulain Ferenc is Kádár Lehel jöttek le Szegedre, akiktől mindenki politikai nyilatkozatot várt, ehelyett azonban meg kellett elégedni a mir közhelyé szürkített izgió frázisokkal, nagyhangú „favédő"-fogadalmakkal és különböző tendencióiusan csoportosított statisztikával. A Korzó Mozi nyári helyiségében délután négy órakor szervezett munkásokkal, nagyszámű ellenkező meggyőződésű érdeklődőkkel, fiatalemberekkel, papokkal, tiszviselőkkel, nőkkel, gyermekekkel és hívőkkel együtt mintegy ezren helyezkedtek el a székek körOt. A gyűlésen izgatott hangulat helyett inkább a mosoly volt az uralkodó, mivel a szónokok nagyhangú frázisai izgalom helyett inkább derűt keltek a hallgatóságban. Lábas Endre elnök üdvözlő szavai után Gömbös Gyula napóleoni pózban kezdte meg a szónoklást. Elsősorban is leszögezte, hogy ők zsidómentes Magyarországot akarnak Harcos emberekre van szükség és nem meglapuló kukacokra. — Mi rem vagyunk szélsőségesek, mondta, hiszen az ellenforradalom alatt és után sem let semmi baja a zsidóságnak. Ezt pedig annak köszönhetjük, hogy a pipogya nemzedék megaskudott a zsidósággal. — Híveket jöttünk ide toborozni. Látjátok-e a zsidóság rettenetes polipil ? Most még csak a nagybirtokra fáj a foguk, de aztán jön a kisbirtok és ezután — mindent A legnagyobb bűnünk, hogy sohasem voltunk eléggé sovinisták. Lakájokká neveltek bennünket, mi el akarjuk tünetni a lakájnemzedéket. Ezután a tájvédelemről beszél. Kijelenti, hogy már 1922-ben az Arany Bullában szó van^A tájvédelemről. Szent László egyszer már kiutasította a zsidókat. — Dekedens nemzet az, amelynek szüksége van idegenekre, fejezte be beszédét nagy hangon. A történelem igazol bennünket és adja isten, hogy tovább is így legyen! A lelkes hivők lelkesen éljeneztek, mire Kádár Lehel állott a szónoki asztal melé. Kijelenti, hogy a mérséklet és a mérsékelt emberek tették tönkre Magyarországot. — Így engedtük be a zsidókat, akik tönkretették az országot. A zsidók nem voltak mérsékeltek. Én hajlandó vagyok magamat mérsékelni, ha a zsidók is mérséklik magukat. Addig azonban, míg a zsidók nem ennek kevesebbet, míg kevésbbé nem híznak, addig én nem vagyok hajlandó semmiféle mérsékletre ! — Jegyezzék meg maguknak: voä zsidó csak a tereidben van ! Én nem haragszom rájuk, nem is gyűlölöm őket, mert nem érdemes, de nagyon undorodom tőük. Még mindig nem vontuk le az ellenforradalom tanulságait ! Volt ellenforradalom és nem vertük ki őket ! Megalkudunk egy zsidó nőszemé yét, egy pozícióért, a kegyelmes úr kézsipriásáért Az új almudékambri győzni fog az Mitével és az akaratával. — Az volna szép dolog, ha nem kellene védenem Héjjatt, mondta ezután, mire a hívek lelkesen éjenezték Hjjas Ivánt Ülés, ököl és erőszak nélkül nincs élet! És eddig még sohasem mutatták meg öklünket. — Most kelenet — kiáltották. — Bizony most kellene, válaszolt Kádár. Ezután integritásról és a visszasértési háborúról beszél. Közben pedig belopakodott a világ legnagyobb rablója: a zsidó. Meg kel tisztununk mindenkiben a zsidóságtól szervezkedni kell. Ha nem elég a nap, ott van az éjszaka. Valami cselekedetet szeretnék látni, ne legyünk olyan meggondaak és kevesebb zsidó lesz Szegeden. A hiúin» ’r szónok Utaln Ferenc volt, aki «/...ka! a «tilisztikákat olvad*