Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-01 / 125. szám

1926 juntos 1 DÉLMAGYARORSZAO 3 Halálos r­epülőgépkatasztrrófa Újvidéken. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Új­vidékről jelentik: Hétfőn Újvidéken halálns repülőszerencsétlensig ibrléai. Schumann kapi­tány Kaltla nevű aviatikus társaságában egy új repülőgépen próbarepülést végzett. A repülő­gép motorja a Duna felett leromlott és a gép zuhanni kezdett. Schumann kapitány kibukott a gépből, a Dunába esett és elmenült. A gép a partra zuhant és agyonütötte Kaltla pilótát. Újabb letartóztatás a szénapanama ügyében (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az emlékezetes szénapanama ügyében, amelyben több magasrangú katonatisztet tartóztattak le, a rendőrség hétfőn újabb letartóztatást eszkö­­szőtt. A vizsgálóbíró ugyanis elrendelte az Építőbank igazgatójának, Rosenthal Miksának a letartóztatását, amelyet hétfőn délután foga­­natositottak is és Rosenthalt átkhitték az ügyész­­ség fogházába. LJi/ Ellenzéki hangulatban folyt le az ipartestület évi közgyűlése. A szegedi ipartestü­let vasárnap délelőtt tar­totta évi rendes közgyűlését a városháza köz­gyűlési termében. A közgyűlésen nagyszámban megjelent az iparosság s az elnöki emelvényen a kereskedelmi és iparkamara képviseletében Wimmer Fülöp elnök és dr. Landes­berg Jenő titkár jelentek meg. A nagy érdeklődéssel várt közgyűlést Kör­­mendy Mátyás nyitotta meg. Üdvözlő beszéde után bejelentette, hogy az ipartestület elnöke, Pálfy Dániel hónapokkal ezelőtt lemondott tiszt­ségéről. Végső elhatározását azonban a köz­gyűlés hangulatától és bizalomnyilvánításától tette függővé és így arra kéri a közgyűlést, mondja ki, hogy Pálfy Dánielt az iparosság továbbra is vezéréül kivánja. Schwanz Manó indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy kül­döttséget meneszt Pálfy Dánielhez és a lemon­dott elnököt ünnepélyes formák között meghív­ják a közgyűlésre. Az évi jelentés, az 1926. évi költségvetés egyhangú elfogadása után dr. Pálfy József tit­kár a kocsigyártó szakosztály indítványát ter­­jesztette elő. A kocsigyártó szakosztály azt in­dítványozta, hogy az ipartestület székházának termeit idegen alakulat ne vehesse igénybe és hogy a teremigénylési kérelmeknél esetenkint a közgyűlés döntsön. Az előadó indítványában napirendretérést javasol és az elöljáróság inté­zési körébe kéri utalni a székház hasznosítási kérdését. Heddes Antal az indítványozók nevé­ben elmondja, hogy egyes szakosztályok sok esetben még gyűléseik számára sem tudnak helyiséget kapni, mert idegen alakulatok foglal­ják le a termeket. Körmendy Mátyás a székház hasznosítását ismerteti és bejelenti, hogy az 1926. évi költségvetésben 75 millió korona az az összeg, amelyet a termék hasznosítása foly­tán bevételként kezelnek. A mind szélesebb hullámokat öltő vita után a közgyűlés nagy többsége ez tinikéig javaslatát fogadta el. Közvetlenül a szavazás előtt lépett a terembe Pálfy Dániel, aki Körmendy Mátyás mellett fog­lalt helyet és akit a közgyűlés harsány ellen­­zéssel fogadott és felállással üdvözölt. Kör­mendy rövid beszédben az iparosság ragaszko­dásáról biztosította Pálfyt és ígérte, hogy a to­vábbi küzdelmekben is az iparosságot találja maga mögött, majd ünnepélyesen felkérte az elnöki szék elfoglalására, ami után Pálfy Dániel emelkedett szólásra. A hála és a ra­gaszkodás szavával mondott köszönetet, majd így folytatta: — Az eddigi egész életemet az iparosság boldogulásának szolgálatában töltöttem és most fájna elhagyni a székház épületét, hiszen min­den téglájának felrakásánál jelen voltam. Én nem akartam magamat ünnepeltetni, de lemon­dásomra akkor taktikai szükség volt — az iparos­­egység szempontjából. — Egyes politikai körök azt hirdetik, hogy nekem nincs talajom az iparosság körében és hogy az iparosság ellenem van. Azt elhiszem, hogy nem tetszik nekik az én határozott agresszivitásom, de én kijelentem, hogy addig nem nyugszom, míg az iparosság nem tisztán­ egyenlő elbánásban a gazdákkal. Az iparosság­­nak állandó zaklatásban van része. A forgalmi adóhivatalnokok csak az iparosok életét keserí­tik meg, míg a gazdák háborítatlanul élnek. Az iparosságnak csak egyszer volt boldog idő­szaka, amikor a brassói ipartestületi jegyző, Szteringi József báró került az iparosság élére. Azóta hiába beszélünk többtermelésről és hiába konszolidációról. A mai knm­ányxat tönkreteszi az ipart és a kereskedelmet. — Mi meghalunk a mai kormányzat fojtó szorítása alatt, de utánunk a gazdatársadalom is koldusbotot vesz majd kezébe. Szterényi báró összhangot tudott teremteni az iparosság és a kereskedők között s azóta sincsen meg ez az összhang. Beszéde végén arra kérte az iparosságot, hogy ne higyjon a politikai háttéri rágalmaknak, amelyekkel őt állandóan befeketítik, mert 35 éves közéleti múlt­* biztosíték arra, hogy vezéri mivoltát önző egyéni célokra sohasem fogja ki­használni. Pálfy Dániel nagy tetszéssel fogadott beszéde után Wimmer Fülöp kamarai elnök üdvözölve az ipartestüülete­ és annak visszatért vezérét, Pálfy Dánielt, örömét fejezte ki, hogy ismét béke uralkodik az iparosság és vezére között és reméli, hogy az iparosság Pálfy vezérletével eléri kitűzött célját. Az elkövetkezendő nagy harcokból a kamara is ki akarja venni részét, mert csak a két hatalmas testület közös mun­kájával remélhető boldogabb gazdasági korszak. Az emelkedett hangulatú közgyűlés után az összegyűlt iparosság testületileg elvonult a Gizella- téri honvédemlékhez, ahol abban az idő­ben a hősök emlékünnepét tartották. A tanité, aki alkoholmérgezésben szenved és ellopja ismerőse pénzét. Csabafy Jenő ószentiváni tanitó állott hétfőn délelőtt lopás vádjával Glimbry egyes bíró előtt. A vád szerint Csabafy Jenő Kiss Bálint ottani gazdálkodó zsebéből kilopta annak er­szényét, amelyben három és félmillió korona vett. A lopás előzményeihez tartozik, hogy Kiss Bálint ószentiváni gazdálkodó egyik tehenét eladta és a vétel után betért az ujszentiváni szerb gazdakörbe. Itt találkozott azután össze Csabafy tanítóval, akivel mulatozni kezdett. Éjfél után, amidőn a hangulat már igen emel­kedett volt, Kiss Bálint kiment az uccára, hogy hazamenjen. Útközben azonban elesett mámo­rában és elaludt. Csabafy Jenő, aki mulatozás közben állandóan figyelemmel kisérte a gazdát, távozása után utána szökött és a mámoros, alvó gazda zsebéből kilopta erszényét. Kiss Bálint, amidőn reggel felébredt, azonnal észrevette a lopást. Gyanúja a tanító ellen irá­nyult, mert emlékezett arra, hogy a tanító mi­lyen mohósággal figyelte pénztárcáját, amidőn azt a nadrágzsebéből a kabát belső zsebébe tette át. Feljelentés folytán az ügy bíróság elé került. A hétfői főtárgyadón Csabafy Jenő tagadta a lopás elkövetését. Csak azt ismerte be, hogy a pénztárcát találta és nem is tudta, hogy az Kiss Bálint tulajdonát képezi. A pénz felét elköltötte, míg a megmaradt pénzt felesé­gének küldötte el, akinek szanatóriumi keze­lésre volt szüksége. A tanúkihallgatások során Baltazár Mátyás hentesmester a vádlott bűnössége mellett vallott. Emlékezett arra, hogy a tanító amikor meg­tudta, hogy Kiss Bálintnál nagyobb összegű pénz van, utána osont is amikor visszatért a gazdakörbe, bőkezűen költekezett. Az iratok ismertetésénél megállapította a bíróság, hogy Csabafy Jenő tanító megrögzött alkoholista. Többizben volt idegszanatóriumban és jelenleg is benlakója a szegedi elmegyógy­intézetnek. Felolvasták a tárgyaláson dr. Szabó József egyetemi tanár szakvéleményét, amelyből kitűnt, hogy a vádlott szeszmérgezésben szen­ved és akaratelhatározásában korlátozva van. A bíróság a túlnyomó enyhítő körülmények figyelembevételével egyhónapi fogházra ítélte a tanítót, Csabafy felebbezett az ítélet ellen. Bicsérdy mester pénteken Szegedre jön. Nagygyűlés a kisvendéglőben. — Dr. Vinczy előadása a nagy eszméről. Hétfőn délután nagy bicsérdysta gyűlés volt egy újszegedi kiskocsmában. Dr. Vinczy Károly egye­temi titkár, aki már átesett a tisztulás koplalásán, részletes beszámolót tartott az eszméről és a „mesterről”. A gyűlésen úgyszólván minden társadalmi réteg képviseltette magát, volt ott katolikus pap, ügyvéd, tanár, jogász, de leginkább beteges szinü nincset­­lenek, férfiak és nők vegyesen. Dr. Vinczy áhitatos csöndben előadott fejtege­téseiben többek között ezeket mondotta: — Nem igaz és rosszindulatú a liberális lapok azon híradása, mintha a mester nem telt ház előtt tartotta volna meg múlt vasárnapi pesti előadását. Igenis telt volt a Renaissance Színház... Félig tele volt... — Hogy tettlegességig fokozódott volna a han­gulat és sonkás zsemlét ettek volna a hívek, nem láttam, de tény és sajnos, hogy banánt kapni nem lehetett. A gyűlést csak egy kis plakát hirdette. A mester minden kérdésre felelt, de én nem kérdez­tem semmit, mert negyedik napja böjtöltem. — A mester egyik fanatikus híve, Évien Özsén „trappoló tuberkulózisban, csontsorvadásban és fanatikus szocializmusban szenvedett, de szigorú kúra után kigyógyult. — Bort és sört hirdet a mester. A mester vizet nem is iszik ! A szesz jó, mert megakasztja a rot­hadást. Példa rá a muzeális állatok spirituszban való megőrzése... — A bicsérdysták között nincsen salak, hacsak el nem követnek valami kihágást. A „schrroit” kúra után hét liter bortól még spiccük sem lesz... — No és önzetlen a bicsérdyzmus ? — kérdi az egyik hallgató. — Igen, teljes mértékben az. A mester pénzt el nem fogad, azt mindenkor visszautasítja. Tessék csak megvenni a könyvét és látni fogja. Egyébként pénteken este 50.000 koronás, sőt olcsóbb jeggyel is el lehet menni meghallgatni az előadást, ame­lyet a Tiszában tart meg. Jegyek a városi nyom­dában és a pénztárnál kaphatók ... — A mester önzetlen, impresszáriót nem is tart, mert egy nagyváradi előadáson befolyt 150.000 lejből csak 11.000-et kapott, más alkalommal 80000-ből csak 3000 jutott Bicsérdynek. — Hajat is növeszt a bicsérdyzmus. A mester és öccse ugyan korán kopaszodott és ma is az, de Csak mert nem ért rá eddig visszanöveszteni. Hogy a növényevő állatok közt miért van vész? Hát tessék megvenni a könyvet, abban röviden benne van­ részletesen (így mondta.) Most egy jó magyarsággal megírt könyvet is ki akar adni. — Indiában — folytatta az előadó, úgy végzik ki a halálraítélt bűnösöket, hogy huszonegy napon át csak húsételeket adnak nekik. Láthatják tehát, mit jelent számunkra a hús. Ezzel zárta szavait, megemlékezvén mégegyszer a pénteki előadásról, a jegyekről, a könyvről és a mesterről. Mindez történt 1926 ban, május 31 -én délután hat órakor, Újszegeden.

Next