Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-01 / 173. szám

1928 mngstsigras t. Oft .^­«YAROHSZVG Éles összetűzés a kamara osztályülésén a jövedéki rendelet körül §A kamara tisztviselője nem pártolhat olyan rendelkezést, amelyik kereskedelemellenes** A kamara a rendelet életbeléptetésének felfüggesztését kéri. (A Délmagyaror­szág m­u­n­katársa 161) ismeretes, hogy gazdasági és politikai körökben hangos visszatetszést keltett a kormány úgyneve­zett jövedéki rendelete. A szegedi kereskedelmi és iparkamara meg akarta hallani ebben a súlyos ügyben a legközelebbről érdekeltek véleményét és a sért keddi osztályülésén a jövedéki rendelet ügyét r­észletesen megvitatták. A vita során nem egy éles hangú jelenet játszódott le, amelynek oka az volt, hogy a kamara ügyvezető­ titkára helyeslőleg nyi­­latkozott a rendeletről a szegedi kormánylapban. A vita megkezdése előtt Gombos István beltag tért szót és éles szavakkal bírálta, hogy a ka­marai titkár a tagok meghallgatása előtt nyilat­kozott a jövedéki rendelet ügyében. Úgy érti, hogy ezzel ha nem is terrorizálni akarta az ügyvezető­ titkár a kamarai tagokat, de legalább is a tagok negligálásáról van szó. Felhozza ezt­­ azért, mert már nem ez az első eset, amikor a kamara egyik tisztviselője a tagoknak előre szá­jába akarja adni véleményét. Az ilyen jelenségek­től végre tartózkodni kellene. Nyíltan felteszi ez­után a kérdést, micsoda a kamara tulajdonképpen, kereskedelmi és iparkamara, vagy párt­iroda? Vértes Miksa elnök megállapítja, hogy a kor­mánylap cikkéről van szó, hangsúlyozza, hogy nem a kamara nyilatkozott a sérelmes rendelet ü­gyében, hanem csupán az ügyvezető­ titkár mon­dotta el egyéni véleményét. Köszönettel veszi Gom­bos felszólalását, de szükségesnek tartja kijelen­teni, hogy a kamara egyáltalában nincsen pre­­okkupálva, hiszen csak most akar véleményt al­kotni. Dr. Landesberg Jenő ügyvezető­ titkár mond ez­után néhány szót nagyon éles tenorban: — Mit értett azalatt a kamarai tag úr, hogy itt pártiroda van? Azért, mert a kamarai tiszt­viselő fegyelmi felelősséggel tartozik, csak nincsen itt szájkosár? Felolvassa ezután azt a nyilatkozatot, amelyben f­elyeslőleg nyilatkozott a kormány rendeletéről. Rendkívül heves vita kezdődött meg, amely kö­­rülbelül így folyt le: Landesberg: Engedje meg a tag ur, hogy ne­kem is legyen véleményem. Gombos: A cikk azt bizonyítja, hogy az áll meg, amit én itt kifogásoltam. Landesberg: Lehettek talán olyan részletek, ame­lyeket talán a lap iránti lojalitásból tettem meg* Gombos: Az a politika, igen tisztelt titkár úr, hogy * méltóztatsz párto­m­ egy olyan kormányintézkedést, amely súlyos sérel­met jelent a kereskedelem és ipar szá­mára. Az éles vita csak fokozódott, amelynek hevében Gombos így szólt: — A kamara vezető tisztviselője nem pár­tolhat olyan rendelkezést, amelyik keres­kedelem- és iparellenes. Vértes Miksa elnök enyhíteni igyekezett az éles­­ rangú vitát: — Ami törvény, azt be kell tartani, bármilyen súlyos is, csupán annak megváltoztatásáért kell k 1­­üzdeni Landesberg. Ha preokkupálni akarná a tagokat, akkor nem hívta volna össze ezt az ülést. Gombos István szavaival ért véget a heves ös­­­szetűzés: i­n­nen tartom észrevét­el­eimet! A kamarai tagok meglehetős nyugtalansággal fi­gyelték a lefolyt eseményeket, a nyugalom csak akkor állt helyre, amikor Török József kamarai dereferens belekezdhetett a rendelet ismerteté­sébe. A kamarai tagok állandó izgalommal hallgatták e rendelet egyes szakaszait, amelyek az ismeretes letartóztatásokról, a büntethetőség kiterjesztéséről és a házkutatásokról szóltak. Török referens ja­vasolta, hogy a kamara kérje a rendelet életbeléptetésé­­n­ek elhalasztását, valamint azt, hogy a kormány adjon módot az érdekképvisele­teknek arra, hogy az ilyen tervezeteket részletesen megvitathassa. Bokor Adolf szólalt fel először. A legsúlyosabb és a legerkölcstelenebb része a rendeletnek a névtelen feljelentések ügye. Fel kell tennem a kérdést, mondotta, annyira lecsúsztunk volna már, hogy a fenéken vagyunk? Mert ez a dolog azt jelenti. De törvényben statuálni az erkölcstelensé­get mégsem lehet. A motozásról és a házkutatásról szólva, ezeket mondotta Bokor Adolf: — Ha én külföldi volnék és kezembe kerülne ez a rendelet, látnám, hogy így lehet el­bánni a kereskedelemmel, nagyon is meggon­dolnám, hogy hitelt nyújtsak ilyen kereske­dnek. Ez a rendelet egyébként már a har­madik, negyedik ilyen pofon a kereskedelem számára, amely azonban nagyon megbos­­­szulhatja magát. Varga Mihály szerint is feltétlenül el kell ha­lasztani a rendelet életbeléptetését, előbb szakértők­nek kellene kiadni. Kertész József szerint a jutalék-rendszert fel­tétlenül meg kell szüntetni. A feljelentőt és a nyomozót semmi sem ambicionálja, csak a ju­talék. Boda Bertalan felszólalása után Vértes Miksa főszereplésével Ment repriz! csütörtöktől a Belvárosiban ! Jókai Mór örökbecsű remeke: I U cigánybáró Verebes Ernő«. Lya Mara 3 Szeptember elsején megszűnik a kollektív szerződés a szegedi munkások és munkaadók között­ i béregyezményt­­ elmondta a Munkaadók Szövetsége és a Szakszervezeti Bizottság (A Délmagyarország munkatársától.) Isme­retes, hogy a Szegedi Munkaadók Szövetsége és a szegedi Szakszervezeti Bizottság eddig minden gazdasági év kezdetén kollektív szer­ződést kötött 12 hónapra a termelés zavar­talan biztosítása érdekében. A jelek szerint most ez a helyzet megszűnik. A Munkaadók Szövetsége ugyanis kedden a következő átiratot intézte a Szakszervezeti Bizottsághoz: »T. Szakszervezeti Bizottság. Tisz­telettel közöljük, hogy az 1927. évi október 21-én kötött béregyezményt, annak utolsó bekezdésére való hivat­kozással 1928 szeptember elsejére fel­mondjuk. Winter alelnök, Cserzy tit­kár.« A Munkaadók Szövetségében egyelőre nem kívánnak nyilatkozni a feltű­nést keltő ügyről. Munkaadói körökben azon­ban azzal magyarázzák a felmondást, hogy a munkások több esetben nem tartották be a szerződést és ehez a Szakszervezeti Bizottság is segédkezet nyújtott. A munkaadók szerint teljesen elvetendőnek tartja a névtelen fel­jelentéseket, de rámutat az álnévvel történő feljelentések ügyére is. Először vizsgálják meg a feljelentő nevét és hozzák azt az áldozat tudomására is, hogy meg­­ állapítható legyen a feljelentő és az áldozat vi­szonya. Azzal zárta be az ülést, hogy a kamara felterjesztésben fogja kérni a rendelet életbeléptésé­­nek felfüggesztését, a szerződés helyett szorosabban fognak együtt­működni és ezzel úgy vélik, jobban meg fog­ják tudni védeni érdekeiket. A szerződés ügyében kérdést intéztünk a Szakszervezeti Bizottsághoz is, ahol a következőket mondották:­­“ Ha a Szakszervezeti Bizottság az átiratot­ megkapja, azonnal ülést hív össze és meg fogja adni válaszát. A bizottság természetesen tdomásul veszi a felmondást, de válaszában hangsúlyozni fogja, hogy a szerződés nélküli állapotban a termelés zavartalan menete ne­hezebben lesz biztosítható. Ezen állapot in­kább a munkaadóra lesz hátrányos.­­ Különben a Munkaadók Szövetségének határozatával egyidejűleg a Szakszervezeti Bi­zottság is értesítette a munkaadókat, hogy a béregyezményt szeptember elsejével felmondja. A bizottság azért kényszerült rá erre a lé­pésre, mert belátta, hogy a munkaadók nem tartották be a szerződés pontjait. Már­pe­dig a munkásokra nézve így semmi előnyt sem jelent a szerződés. Az adott viszonyok között sokkal kedvezőbb, ha a munkások nem kötnek szerződést a munkaadókkal Eddig nyolc jelöltje van Gaál Endre tanácsnoki állásának Szeptemberben választ tanácsnokot a közgyűlés (A Délmagyarország munkatársától.­) Isme­retes, hogy a júniusi közgyűlés dr. Gaál Endre kulturtanácsnokot, akinek szolgálati ideje ki­telt, nyugalomba helyezte és így megüresedett egy tanácsnoki állás. A nyári közigazgatási vakáció miatt ennek a tanácsnoki állásnak a betöltésére csak a szeptemberi közgyűlésen kerülhet sor. Eleinte nem volt bizonyos, hogy a tanácsnokválasztás rákerül-e a szeptemberi közgyűlés tárgysorozatára, most azonban, mint teljesen megbízható helyről értesülünk, vég­érvényesen elhatározták az illetékesek, hogy a szeptemberi közgyűlés tárgy­­sorozatára kitűzik a tanácsnok­választást. Az előcsatározások természetesen már tel­jes gőzzel megindultak. A kortesek dolgoznak az egész városban, gyűjtik jelöltjeik számára a szavazatokat, illetve a voksokra vonatkozó ígéreteket Értesülésünk szerint Gaál Endre elárvult tisztségére eddig is már nyolcan pályáznak, még­pedig hat belső ember, városi tisztviselő és két külső. A város aljegyzői kara csaknem teljes létszámban részt vesz a versenyben. Pá­lyázik vitéz dr. Szabó Géza, aki jelenleg is a kulturügyosztályt vezeti és az ügyosztály­ darabjait referálja a tanácsban, dr. Rack Kál­mán árvaszéki ülnök, Hegedűs Antal tb. ta­nácsnok, dr. Ördögh Lajos tb. tanácsnok, dr. Páva Ferenc tb. tanácsnok és Horváth La­jos tb. tanácsnok. Kívülről dr. Bokor Pál ügyvéd és dr. raggambi Fluck András bank­­tisztviselő pályáznak. Eleinte szó volt arról is, hogy benyújtja pályázatát dr. Pálfy József is, aki azonban kategorikusan kijelentette, hogy nem vesz részt a versenyben, mert hiszen számára a megválasztásnak a jelenlegi körülmények kö­zött jelentősége úgysem lenne. Pálfyt ugyanis a közgyűlés reaktiválta a legközelebbi általá­­­nos tisztújításig és a polgármester tanácsnoki jogkörrel a második tanácsi ügyosztály élén­

Next