Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)
1928-08-01 / 173. szám
1928 mngstsigras t. Oft .^«YAROHSZVG Éles összetűzés a kamara osztályülésén a jövedéki rendelet körül §A kamara tisztviselője nem pártolhat olyan rendelkezést, amelyik kereskedelemellenes** A kamara a rendelet életbeléptetésének felfüggesztését kéri. (A Délmagyarország munkatársa 161) ismeretes, hogy gazdasági és politikai körökben hangos visszatetszést keltett a kormány úgynevezett jövedéki rendelete. A szegedi kereskedelmi és iparkamara meg akarta hallani ebben a súlyos ügyben a legközelebbről érdekeltek véleményét és a sért keddi osztályülésén a jövedéki rendelet ügyét részletesen megvitatták. A vita során nem egy éles hangú jelenet játszódott le, amelynek oka az volt, hogy a kamara ügyvezető titkára helyeslőleg nyilatkozott a rendeletről a szegedi kormánylapban. A vita megkezdése előtt Gombos István beltag tért szót és éles szavakkal bírálta, hogy a kamarai titkár a tagok meghallgatása előtt nyilatkozott a jövedéki rendelet ügyében. Úgy érti, hogy ezzel ha nem is terrorizálni akarta az ügyvezető titkár a kamarai tagokat, de legalább is a tagok negligálásáról van szó. Felhozza ezt azért, mert már nem ez az első eset, amikor a kamara egyik tisztviselője a tagoknak előre szájába akarja adni véleményét. Az ilyen jelenségektől végre tartózkodni kellene. Nyíltan felteszi ezután a kérdést, micsoda a kamara tulajdonképpen, kereskedelmi és iparkamara, vagy pártiroda? Vértes Miksa elnök megállapítja, hogy a kormánylap cikkéről van szó, hangsúlyozza, hogy nem a kamara nyilatkozott a sérelmes rendelet ügyében, hanem csupán az ügyvezető titkár mondotta el egyéni véleményét. Köszönettel veszi Gombos felszólalását, de szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a kamara egyáltalában nincsen preokkupálva, hiszen csak most akar véleményt alkotni. Dr. Landesberg Jenő ügyvezető titkár mond ezután néhány szót nagyon éles tenorban: — Mit értett azalatt a kamarai tag úr, hogy itt pártiroda van? Azért, mert a kamarai tisztviselő fegyelmi felelősséggel tartozik, csak nincsen itt szájkosár? Felolvassa ezután azt a nyilatkozatot, amelyben felyeslőleg nyilatkozott a kormány rendeletéről. Rendkívül heves vita kezdődött meg, amely körülbelül így folyt le: Landesberg: Engedje meg a tag ur, hogy nekem is legyen véleményem. Gombos: A cikk azt bizonyítja, hogy az áll meg, amit én itt kifogásoltam. Landesberg: Lehettek talán olyan részletek, amelyeket talán a lap iránti lojalitásból tettem meg* Gombos: Az a politika, igen tisztelt titkár úr, hogy * méltóztatsz pártom egy olyan kormányintézkedést, amely súlyos sérelmet jelent a kereskedelem és ipar számára. Az éles vita csak fokozódott, amelynek hevében Gombos így szólt: — A kamara vezető tisztviselője nem pártolhat olyan rendelkezést, amelyik kereskedelem- és iparellenes. Vértes Miksa elnök enyhíteni igyekezett az éles rangú vitát: — Ami törvény, azt be kell tartani, bármilyen súlyos is, csupán annak megváltoztatásáért kell k 1üzdeni Landesberg. Ha preokkupálni akarná a tagokat, akkor nem hívta volna össze ezt az ülést. Gombos István szavaival ért véget a heves összetűzés: innen tartom észrevételeimet! A kamarai tagok meglehetős nyugtalansággal figyelték a lefolyt eseményeket, a nyugalom csak akkor állt helyre, amikor Török József kamarai dereferens belekezdhetett a rendelet ismertetésébe. A kamarai tagok állandó izgalommal hallgatták e rendelet egyes szakaszait, amelyek az ismeretes letartóztatásokról, a büntethetőség kiterjesztéséről és a házkutatásokról szóltak. Török referens javasolta, hogy a kamara kérje a rendelet életbeléptetésének elhalasztását, valamint azt, hogy a kormány adjon módot az érdekképviseleteknek arra, hogy az ilyen tervezeteket részletesen megvitathassa. Bokor Adolf szólalt fel először. A legsúlyosabb és a legerkölcstelenebb része a rendeletnek a névtelen feljelentések ügye. Fel kell tennem a kérdést, mondotta, annyira lecsúsztunk volna már, hogy a fenéken vagyunk? Mert ez a dolog azt jelenti. De törvényben statuálni az erkölcstelenséget mégsem lehet. A motozásról és a házkutatásról szólva, ezeket mondotta Bokor Adolf: — Ha én külföldi volnék és kezembe kerülne ez a rendelet, látnám, hogy így lehet elbánni a kereskedelemmel, nagyon is meggondolnám, hogy hitelt nyújtsak ilyen kereskednek. Ez a rendelet egyébként már a harmadik, negyedik ilyen pofon a kereskedelem számára, amely azonban nagyon megbosszulhatja magát. Varga Mihály szerint is feltétlenül el kell halasztani a rendelet életbeléptetését, előbb szakértőknek kellene kiadni. Kertész József szerint a jutalék-rendszert feltétlenül meg kell szüntetni. A feljelentőt és a nyomozót semmi sem ambicionálja, csak a jutalék. Boda Bertalan felszólalása után Vértes Miksa főszereplésével Ment repriz! csütörtöktől a Belvárosiban ! Jókai Mór örökbecsű remeke: I U cigánybáró Verebes Ernő«. Lya Mara 3 Szeptember elsején megszűnik a kollektív szerződés a szegedi munkások és munkaadók között i béregyezményt elmondta a Munkaadók Szövetsége és a Szakszervezeti Bizottság (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a Szegedi Munkaadók Szövetsége és a szegedi Szakszervezeti Bizottság eddig minden gazdasági év kezdetén kollektív szerződést kötött 12 hónapra a termelés zavartalan biztosítása érdekében. A jelek szerint most ez a helyzet megszűnik. A Munkaadók Szövetsége ugyanis kedden a következő átiratot intézte a Szakszervezeti Bizottsághoz: »T. Szakszervezeti Bizottság. Tisztelettel közöljük, hogy az 1927. évi október 21-én kötött béregyezményt, annak utolsó bekezdésére való hivatkozással 1928 szeptember elsejére felmondjuk. Winter alelnök, Cserzy titkár.« A Munkaadók Szövetségében egyelőre nem kívánnak nyilatkozni a feltűnést keltő ügyről. Munkaadói körökben azonban azzal magyarázzák a felmondást, hogy a munkások több esetben nem tartották be a szerződést és ehez a Szakszervezeti Bizottság is segédkezet nyújtott. A munkaadók szerint teljesen elvetendőnek tartja a névtelen feljelentéseket, de rámutat az álnévvel történő feljelentések ügyére is. Először vizsgálják meg a feljelentő nevét és hozzák azt az áldozat tudomására is, hogy meg állapítható legyen a feljelentő és az áldozat viszonya. Azzal zárta be az ülést, hogy a kamara felterjesztésben fogja kérni a rendelet életbeléptésének felfüggesztését, a szerződés helyett szorosabban fognak együttműködni és ezzel úgy vélik, jobban meg fogják tudni védeni érdekeiket. A szerződés ügyében kérdést intéztünk a Szakszervezeti Bizottsághoz is, ahol a következőket mondották:“ Ha a Szakszervezeti Bizottság az átiratot megkapja, azonnal ülést hív össze és meg fogja adni válaszát. A bizottság természetesen tdomásul veszi a felmondást, de válaszában hangsúlyozni fogja, hogy a szerződés nélküli állapotban a termelés zavartalan menete nehezebben lesz biztosítható. Ezen állapot inkább a munkaadóra lesz hátrányos. Különben a Munkaadók Szövetségének határozatával egyidejűleg a Szakszervezeti Bizottság is értesítette a munkaadókat, hogy a béregyezményt szeptember elsejével felmondja. A bizottság azért kényszerült rá erre a lépésre, mert belátta, hogy a munkaadók nem tartották be a szerződés pontjait. Márpedig a munkásokra nézve így semmi előnyt sem jelent a szerződés. Az adott viszonyok között sokkal kedvezőbb, ha a munkások nem kötnek szerződést a munkaadókkal Eddig nyolc jelöltje van Gaál Endre tanácsnoki állásának Szeptemberben választ tanácsnokot a közgyűlés (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a júniusi közgyűlés dr. Gaál Endre kulturtanácsnokot, akinek szolgálati ideje kitelt, nyugalomba helyezte és így megüresedett egy tanácsnoki állás. A nyári közigazgatási vakáció miatt ennek a tanácsnoki állásnak a betöltésére csak a szeptemberi közgyűlésen kerülhet sor. Eleinte nem volt bizonyos, hogy a tanácsnokválasztás rákerül-e a szeptemberi közgyűlés tárgysorozatára, most azonban, mint teljesen megbízható helyről értesülünk, végérvényesen elhatározták az illetékesek, hogy a szeptemberi közgyűlés tárgysorozatára kitűzik a tanácsnokválasztást. Az előcsatározások természetesen már teljes gőzzel megindultak. A kortesek dolgoznak az egész városban, gyűjtik jelöltjeik számára a szavazatokat, illetve a voksokra vonatkozó ígéreteket Értesülésünk szerint Gaál Endre elárvult tisztségére eddig is már nyolcan pályáznak, mégpedig hat belső ember, városi tisztviselő és két külső. A város aljegyzői kara csaknem teljes létszámban részt vesz a versenyben. Pályázik vitéz dr. Szabó Géza, aki jelenleg is a kulturügyosztályt vezeti és az ügyosztály darabjait referálja a tanácsban, dr. Rack Kálmán árvaszéki ülnök, Hegedűs Antal tb. tanácsnok, dr. Ördögh Lajos tb. tanácsnok, dr. Páva Ferenc tb. tanácsnok és Horváth Lajos tb. tanácsnok. Kívülről dr. Bokor Pál ügyvéd és dr. raggambi Fluck András banktisztviselő pályáznak. Eleinte szó volt arról is, hogy benyújtja pályázatát dr. Pálfy József is, aki azonban kategorikusan kijelentette, hogy nem vesz részt a versenyben, mert hiszen számára a megválasztásnak a jelenlegi körülmények között jelentősége úgysem lenne. Pálfyt ugyanis a közgyűlés reaktiválta a legközelebbi általános tisztújításig és a polgármester tanácsnoki jogkörrel a második tanácsi ügyosztály élén