Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-01 / 121. szám

1920 junius 1, DÉLMAGYARORST IC? A.jövő héten az egységárrevisiós A tanács csak most h­ajtja végre az áprilisi Közgyülés­­ hatá­rosatát (A Délmagyarország munkatársától.­) A város tanácsa Űrnapjának ünnepe miatt nem tartott csütörtökön ülést, ellenben pénteken délelőtt ült össze, hogy letárgyalja az elinté­zésre váró aktákat. A tanács csütörtöki napi­rendje nagyon szegényes volt, a rövid lélekzetű ülésnek egyetlen érdekesebb darabja volt. Mint ismeretes, Pick Jenő indítványa alap­ján elhatározta az áprilisi közgyűlés, hogy uta­­sítást ad a város tanácsának a gázgyár azon­nali megváltására és az egységárak leszállítá­sára irányuló intézkedések megtételére. Uta­sította a közgyűlés a tanácsot arra is, hogy hívjon össze a két nagyfontosságú kérdés meg­­tárgyaltatása érdekében szakbizottságot, kérje ki annak véleményét és azután tegyen a tör­téntekről jelentést a májusi közgyűlésen. A májusi közgyűlés napirendjére a tanács még­sem tűzte ki ezt az ügyet, amelyben az áp­rilisi közgyűlés óta nem történt semmi. A májusi közgyűlés napirendjén mégis szere­pelnek ezek a dolgok, mert Wimmer Fülöp in­terpellációt jegyzett be az ügyben és felvi­lágosítást kér a polgármestertől a késedelem okairól. A késedelemnek, mint a közgyűlést előké­szítő tanácsülésen kiderült, egyedüli oka az, hogy a közgyűlés határozata csak most jutott el az intézkedésre, vagy tanácsi jelentéstételre illetékes ügyosztályhoz. Rack Lipót tanácsnok ügyosztályához. Hogy hol bujkált eddig, az titok, a bürokrácia titka. Wimmer interpellációja azonban most már gyorsabb tempóra serkenti a tanácsot, amely pénteken végre meghozta ebben az ügyben az első konkrét határozatot. A tanács Rack Lipót tanácsnokot bízta meg a közgyűlés ál­tal kiküldött bizottság összeállításával. Rack Lipót javaslata alapján a tanács össze is ál­lította a bizottságot, amelynek elnöke a pol­gármester lesz, tagjai pedig Rack Lipót pénz­ügyi tanácsnok, Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, Buócz Károly műszaki tanácsos, Back Bernát, Pick Jenő, Szigyártó Albert és Riedl Samu bizottsági tagok. A bizottság a jövő héten ül össze és erre az első ülésre meghívót kapnak a gázgyár képviselői is. A bizottság elsősorban az áram­­ cységárak leszál­lításának kérdésével foglalkozik, mert sokan indokolatlanul magasnak tartják a 6,8 filléres fogyasztói egységárakat, indokolatlannak tart­ják azt, hogy­ a vendéglők, kávéházak és ét­termek áramfogyasztásáért ennél is nagyobb­­ egységárakat szedjen a gázgyár. Az egységárak leszállítására irányuló kívánságukat azzal in­dokolják meg, hogy a döntőbíróság 1924 szep­temberében hozott határozata óta a forgalmi­adó kulcsa három százalékról két százalékra csökkent, a bankkamat, amelyet a szénvá­sárlásokra fordított befektetésekre kalkulált a döntőbizottság, huszonnégy százalékról a fe­lére redukálódott, a gázgyár áramtermelése nagymértékben fokozódott és nőt a fogyasz­tás is. A tanács a bizottsági ülésen azt a javaslatot fogja előterjeszteni, hogy abban az esetben, ha a gázgyár önként nem megy bele az egység­árak arányos leszállításába, a város kérje fel ismét a döntőbíróságot az új eouléoárak meg­­állapítására Űrnapján megalakult a Szegedi Fészek Klub (A Délmagyarország munkatársától.) Né­hány hétig tartó előkészület után Űrnapján formálisan is megalakult a Szegedi Fészek Klub, amellyel egy régóta nélkülözött és Sze­ged életében fontos szerepet betöltő egyesület alakult és amellyel együvé tömörülnek a szegedi szellemi élet tényezői. Csütörtök délelőttre hívta össze az alakuló közgyűlést a városhá­zára az előkészítő bizottság. A közgyűlésen olyan nagy számban jelentek meg, hogy a bi­zottsági terem helyett a közgyűlési teremben kellett megtartani az alakuló ülést. A meg­jelentek nagy érdeklődéssel hallgatták az ala­kulást előkészítő munkálatok ismertetését. Dr. Pálfy József nyitotta meg az alakuló közgyűlést és vázolta azokat a lépéseket, ame­lyeket az előkészítő bizottság a közelmúltban fogan­atosított és amelyek csütörtökön elve­zettek a megalakulás kimondásához. Beszá­molt arról, hogy a tagjelentkezés előre nem remélt nagy számban indult meg, úgyhogy az anyagi feltételek is biztosítva vannak. A közgyűlésen megjelentek ezután egyhan­­gúlag kimondották, hogy megalakítják a Sze­­gedi Fészek Klubot, majd dr. Szekerke Lajos ismertette az alapszabályokat. Több felszólalás után az alapszabályokat is elfogadta az ala­kuló közgyűlés, majd megtartották a válasz­tásokat. Egyhangúlag elnökké választották dr. Pálfy József tanácsnokot, a színház intendánsát, tisz­teletbeli elnökökké dr. Aigner Károly főis­pánt, dr. Somogyi Szilveszter polgármestert és dr. Szalay József kerületi főkapitányt. Alel­­nök lett König Péter zeneiskolai igazgató és dr. Berecz János egyetemi tanár, titkár dr. Cserzy Mihály és Vér György, gazda Scultély Sándor, ügyész dr. Szekerke Lajos és dr. Dettre János, pénztáros Scultéty Rudolf, ellen­őr Tolnay Andor, jegyző Erdős­­ árpád. Fel­ügyelő bizottság: Pongrácz Albert, Vértes Miksa, Neumann Gyula. Gazdasági bizottság: Dragodán Pál, dr. Bereczk Péter, Kövér Ti­bor, dr. Barka Dezső, dr. Belle Ferenc. A közgyűlés tizenkéttagú választmányt is vá­lasztott, amelynek tagjai a következők: Balogh István, dr. Baranyi János, Fenyő Lajos, Móra Ferenc, dr. Pap Róbert, Parobik Alajos, Pász­tor József, vitéz dr. Szabó Géza, Tarnay Ernő dr. Tonelli Sándor, dr. Zolnay Béla. A közgyűlés ezután megbízta a választmányt a további lépések keresztülvitelével. A Szegedi Fészek Klub tehát megalakult és ezzel meg­tették az első lépést arra, hogy­ végre téli és nyári hajlékuk legyen a szegedi művészeknek, íróknak és a szellemi élet tényezőinek. Temesváry István öngyilkossága (A Délmagyarország munkatársától.) A lapok híradásai szerint Temesváry István nyugalmazott bankigazgató még hétfőn dél­után eltűnt budapesti lakásáról. A kedd reg­geli postával családja levelet kapott, amely­ben a 62 éves öregúr bejelentette, hogy ön­gyilkos lesz. A budapesti rendőrség mindent elkövetett, hogy az eltűnt bankigazgatót meg­találja, de munkája eredménytelen maradt. Az igazgató az egyik budapesti kis szállodában főbelőtte magát és azonnal meghalt. Az öngyilkos bankigazgató régi és ismert szegedi család tagja. Két évtizeddel ezelőtt került fel Budapestre. A Jelzáloghitelbank­nak volt igazgatója és gazdag ember hírében állott. Szerencsétlen tő­zsdespekulációval azon­ban vagyonát elvesztette. Az öngyilkos bank­­igazgatót Szegeden kiterjedt rokonsága gyá­szolja. JESSS Szemüvegek *«**±^i£ Síiniüif’sö Henriknél. lesmesMibaioliba* 274 'S. r ___ ____ nt 57Ö eiK £ lEK­K! világhírt) Dr. Setn­eussner faló-filmje LiG&snann túisszeresssnél. A DMKE tanulóversenyének eredménye (A Délmagyarország munkatársától) Megemlékeztünk már a DMKE idei középiskolai tanulmányi versenyéről, amely a pünkösdöt követő kedden zajlott le a városi kegyesrendi főgimná­ziumban. A tankerületi főigazgatóság hatásköre alá tartozó középiskolák tanulói mérték e napon össze szellemi fegyvereiket. 15 középiskolának 50 tanulója vett részt a versenyen, még­pedig 21 szegedi és 29 vidéki iskola képviseletében. A tan­kerületbe tartozó 2 leánygimnázium 1O tanulót küldött a versenyre, amelynek rendező gárdája, dr. Kaufmann György tankerületi h. főigazgató ve­zetése mellett, a DMKE vezetőségéből és a közép­iskolák tanári karainak 12 tagjából alakult. Érdekessége volt a versenynek, hogy a küzdők sorába lépett a piarista gimnáziumnak egy teljesen vak magántanulója, Vass Tibor is, aki kis író­gépével jelent meg a küzdőtéren és nagyszerű ered­ménnyel versenyzett. A DMKE és a rendezőbizottság az idén 6 tan­tárgyból szólította küzdelemre az ifjúságot, ame­lyek mindegyikére minden iskola csak 1—1 VIII. oszt. tanulóját küldhette ki. A DMKE által ki­tűzött díj az egyes tárgyakból 30—30 aranykorona volt, amelyhez emlékül 1—1 díszoklevél járult. A dolgozatok elbírálása után a díjakat tegnap délutáni ülésén ítélte oda a rendezőbizottság a nyerteseknek. Az eredmény a következő« A magyar tétel volt: »Irodalmunk kapcsolata a nemzeti törté­nelem fontosabb eseményeivel (1800—1848.).­ E tárgyra 10 tanuló jelentkezett, akik közül egy bajai fiú betegsége miatt lemaradt. A dolgozatokat felülbíráló szaktanárok a díj kiadását a 20. sz. dolgozat írójának ítélték. A zárt boríték felbontása s­lán tűnt ki, hogy a díjnyertes Ortutay Gyula (ta­nára dr. Dióssy Géza) a szegedi kegyesrendi fő­gimnázium tanulója. Történelemből a következő tételt tűzte ki a bizottság: »A nemzeti­­ségi eszme hatása Európa államaira a XIX. szá­zadban.« A 10 jelentkezett tanuló közül a díjat Horváth János (tanára Galamb Ödön), a makói áll. reálgimnázium tanulója vitte el, de a bizottság külön dicséretre érdemesítette Bugyi Balázs reál­gimnáziumi és Kneiszel Ferenc bajai ciszt. reál­gimnáziumi tanulókat is. A latin tétemnéll Taktusból kellett fordítani egy megadott részt s viszont adott magyar szöveget kellett latinra for­dítani. A díjra legérdemesebbnek találták Reltzer Béla szegedi városi kegyesrendi főgimnáziumi ta­nulót (tanára Barboré István), dicséretben részesül­tek Grünberger Lili szegedi leánygimnáziumi és Vajda György szentesi reálgimnáziumi tanulók is. A német nyelv tétele: »Glück und Unglück in leben des einzelnen Menschen und in der Gemeinschaft.« (Auf Grund des Sedichtes »Das lied von der Glücke« v. Schil­ler.) E tárgyból 2 tanuló visszalépett. A beadott munkák szerint leghelyesebben fogta fel és dol­gozta ki a feladatot Planner Paula, a szegedi leánygimnázium tanulója (tanára Cserny Etelka), aki a díjat kapta. A templomrajz, bár nem a VIII. osztály tárgya, a bizottság mégis kitűzte azért, hogy meggyőződést szerezzen: váljon a tanulók mennyire tették magukévá és tartották meg a tanult anyagot? A díjat F­ rdel Ferenc, a makói reálgimnázium tanulója nyerte (tanára dr. Márton György), versenyen kívül álló dolgozatáért dicséretben részesült Vass Tibor vak tanuló. A mennyiségtanból kiirt tételeket teljesen kifogástalanul egy tanuló sem oldotta meg helyesen, a bizottság a díjat nem adta ki, de aránylag legjobb dolgozataikért dicsé­retben részesítette Dettrich Barna szegedi piarista és Kidon László gyulai reálgimnáziumi tanulókat. A DMKE elismerésre méltó áldozatkészséggel teljesítette feladatát, amely lehetővé tette a leg­szegényebb tanulóknak is a versenyen való részt­­vételét, azzal, hogy viselte a vidéki tanulóknak az utazással és szegedi tartózkodásuk alatt az ellátással járó költségeket is. E tekintetben nagy segítségére volt az egyesületnek a leánygimnázium internátusa, a Szent Gellért-konviktus és a Máv. nevelőintézet.

Next