Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)
1929-06-01 / 121. szám
1920 junius 1, DÉLMAGYARORST IC? A.jövő héten az egységárrevisiós A tanács csak most hajtja végre az áprilisi Közgyülés határosatát (A Délmagyarország munkatársától.) A város tanácsa Űrnapjának ünnepe miatt nem tartott csütörtökön ülést, ellenben pénteken délelőtt ült össze, hogy letárgyalja az elintézésre váró aktákat. A tanács csütörtöki napirendje nagyon szegényes volt, a rövid lélekzetű ülésnek egyetlen érdekesebb darabja volt. Mint ismeretes, Pick Jenő indítványa alapján elhatározta az áprilisi közgyűlés, hogy utasítást ad a város tanácsának a gázgyár azonnali megváltására és az egységárak leszállítására irányuló intézkedések megtételére. Utasította a közgyűlés a tanácsot arra is, hogy hívjon össze a két nagyfontosságú kérdés megtárgyaltatása érdekében szakbizottságot, kérje ki annak véleményét és azután tegyen a történtekről jelentést a májusi közgyűlésen. A májusi közgyűlés napirendjére a tanács mégsem tűzte ki ezt az ügyet, amelyben az áprilisi közgyűlés óta nem történt semmi. A májusi közgyűlés napirendjén mégis szerepelnek ezek a dolgok, mert Wimmer Fülöp interpellációt jegyzett be az ügyben és felvilágosítást kér a polgármestertől a késedelem okairól. A késedelemnek, mint a közgyűlést előkészítő tanácsülésen kiderült, egyedüli oka az, hogy a közgyűlés határozata csak most jutott el az intézkedésre, vagy tanácsi jelentéstételre illetékes ügyosztályhoz. Rack Lipót tanácsnok ügyosztályához. Hogy hol bujkált eddig, az titok, a bürokrácia titka. Wimmer interpellációja azonban most már gyorsabb tempóra serkenti a tanácsot, amely pénteken végre meghozta ebben az ügyben az első konkrét határozatot. A tanács Rack Lipót tanácsnokot bízta meg a közgyűlés által kiküldött bizottság összeállításával. Rack Lipót javaslata alapján a tanács össze is állította a bizottságot, amelynek elnöke a polgármester lesz, tagjai pedig Rack Lipót pénzügyi tanácsnok, Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, Buócz Károly műszaki tanácsos, Back Bernát, Pick Jenő, Szigyártó Albert és Riedl Samu bizottsági tagok. A bizottság a jövő héten ül össze és erre az első ülésre meghívót kapnak a gázgyár képviselői is. A bizottság elsősorban az áram cységárak leszállításának kérdésével foglalkozik, mert sokan indokolatlanul magasnak tartják a 6,8 filléres fogyasztói egységárakat, indokolatlannak tartják azt, hogy a vendéglők, kávéházak és éttermek áramfogyasztásáért ennél is nagyobb egységárakat szedjen a gázgyár. Az egységárak leszállítására irányuló kívánságukat azzal indokolják meg, hogy a döntőbíróság 1924 szeptemberében hozott határozata óta a forgalmiadó kulcsa három százalékról két százalékra csökkent, a bankkamat, amelyet a szénvásárlásokra fordított befektetésekre kalkulált a döntőbizottság, huszonnégy százalékról a felére redukálódott, a gázgyár áramtermelése nagymértékben fokozódott és nőt a fogyasztás is. A tanács a bizottsági ülésen azt a javaslatot fogja előterjeszteni, hogy abban az esetben, ha a gázgyár önként nem megy bele az egységárak arányos leszállításába, a város kérje fel ismét a döntőbíróságot az új eouléoárak megállapítására Űrnapján megalakult a Szegedi Fészek Klub (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány hétig tartó előkészület után Űrnapján formálisan is megalakult a Szegedi Fészek Klub, amellyel egy régóta nélkülözött és Szeged életében fontos szerepet betöltő egyesület alakult és amellyel együvé tömörülnek a szegedi szellemi élet tényezői. Csütörtök délelőttre hívta össze az alakuló közgyűlést a városházára az előkészítő bizottság. A közgyűlésen olyan nagy számban jelentek meg, hogy a bizottsági terem helyett a közgyűlési teremben kellett megtartani az alakuló ülést. A megjelentek nagy érdeklődéssel hallgatták az alakulást előkészítő munkálatok ismertetését. Dr. Pálfy József nyitotta meg az alakuló közgyűlést és vázolta azokat a lépéseket, amelyeket az előkészítő bizottság a közelmúltban foganatosított és amelyek csütörtökön elvezettek a megalakulás kimondásához. Beszámolt arról, hogy a tagjelentkezés előre nem remélt nagy számban indult meg, úgyhogy az anyagi feltételek is biztosítva vannak. A közgyűlésen megjelentek ezután egyhangúlag kimondották, hogy megalakítják a Szegedi Fészek Klubot, majd dr. Szekerke Lajos ismertette az alapszabályokat. Több felszólalás után az alapszabályokat is elfogadta az alakuló közgyűlés, majd megtartották a választásokat. Egyhangúlag elnökké választották dr. Pálfy József tanácsnokot, a színház intendánsát, tiszteletbeli elnökökké dr. Aigner Károly főispánt, dr. Somogyi Szilveszter polgármestert és dr. Szalay József kerületi főkapitányt. Alelnök lett König Péter zeneiskolai igazgató és dr. Berecz János egyetemi tanár, titkár dr. Cserzy Mihály és Vér György, gazda Scultély Sándor, ügyész dr. Szekerke Lajos és dr. Dettre János, pénztáros Scultéty Rudolf, ellenőr Tolnay Andor, jegyző Erdős árpád. Felügyelő bizottság: Pongrácz Albert, Vértes Miksa, Neumann Gyula. Gazdasági bizottság: Dragodán Pál, dr. Bereczk Péter, Kövér Tibor, dr. Barka Dezső, dr. Belle Ferenc. A közgyűlés tizenkéttagú választmányt is választott, amelynek tagjai a következők: Balogh István, dr. Baranyi János, Fenyő Lajos, Móra Ferenc, dr. Pap Róbert, Parobik Alajos, Pásztor József, vitéz dr. Szabó Géza, Tarnay Ernő dr. Tonelli Sándor, dr. Zolnay Béla. A közgyűlés ezután megbízta a választmányt a további lépések keresztülvitelével. A Szegedi Fészek Klub tehát megalakult és ezzel megtették az első lépést arra, hogy végre téli és nyári hajlékuk legyen a szegedi művészeknek, íróknak és a szellemi élet tényezőinek. Temesváry István öngyilkossága (A Délmagyarország munkatársától.) A lapok híradásai szerint Temesváry István nyugalmazott bankigazgató még hétfőn délután eltűnt budapesti lakásáról. A kedd reggeli postával családja levelet kapott, amelyben a 62 éves öregúr bejelentette, hogy öngyilkos lesz. A budapesti rendőrség mindent elkövetett, hogy az eltűnt bankigazgatót megtalálja, de munkája eredménytelen maradt. Az igazgató az egyik budapesti kis szállodában főbelőtte magát és azonnal meghalt. Az öngyilkos bankigazgató régi és ismert szegedi család tagja. Két évtizeddel ezelőtt került fel Budapestre. A Jelzáloghitelbanknak volt igazgatója és gazdag ember hírében állott. Szerencsétlen tőzsdespekulációval azonban vagyonát elvesztette. Az öngyilkos bankigazgatót Szegeden kiterjedt rokonsága gyászolja. JESSS Szemüvegek *«**±^i£ Síiniüif’sö Henriknél. lesmesMibaioliba* 274 'S. r ___ ____ nt 57Ö eiK £ lEKK! világhírt) Dr. Setneussner faló-filmje LiG&snann túisszeresssnél. A DMKE tanulóversenyének eredménye (A Délmagyarország munkatársától) Megemlékeztünk már a DMKE idei középiskolai tanulmányi versenyéről, amely a pünkösdöt követő kedden zajlott le a városi kegyesrendi főgimnáziumban. A tankerületi főigazgatóság hatásköre alá tartozó középiskolák tanulói mérték e napon össze szellemi fegyvereiket. 15 középiskolának 50 tanulója vett részt a versenyen, mégpedig 21 szegedi és 29 vidéki iskola képviseletében. A tankerületbe tartozó 2 leánygimnázium 1O tanulót küldött a versenyre, amelynek rendező gárdája, dr. Kaufmann György tankerületi h. főigazgató vezetése mellett, a DMKE vezetőségéből és a középiskolák tanári karainak 12 tagjából alakult. Érdekessége volt a versenynek, hogy a küzdők sorába lépett a piarista gimnáziumnak egy teljesen vak magántanulója, Vass Tibor is, aki kis írógépével jelent meg a küzdőtéren és nagyszerű eredménnyel versenyzett. A DMKE és a rendezőbizottság az idén 6 tantárgyból szólította küzdelemre az ifjúságot, amelyek mindegyikére minden iskola csak 1—1 VIII. oszt. tanulóját küldhette ki. A DMKE által kitűzött díj az egyes tárgyakból 30—30 aranykorona volt, amelyhez emlékül 1—1 díszoklevél járult. A dolgozatok elbírálása után a díjakat tegnap délutáni ülésén ítélte oda a rendezőbizottság a nyerteseknek. Az eredmény a következő« A magyar tétel volt: »Irodalmunk kapcsolata a nemzeti történelem fontosabb eseményeivel (1800—1848.). E tárgyra 10 tanuló jelentkezett, akik közül egy bajai fiú betegsége miatt lemaradt. A dolgozatokat felülbíráló szaktanárok a díj kiadását a 20. sz. dolgozat írójának ítélték. A zárt boríték felbontása slán tűnt ki, hogy a díjnyertes Ortutay Gyula (tanára dr. Dióssy Géza) a szegedi kegyesrendi főgimnázium tanulója. Történelemből a következő tételt tűzte ki a bizottság: »A nemzetiségi eszme hatása Európa államaira a XIX. században.« A 10 jelentkezett tanuló közül a díjat Horváth János (tanára Galamb Ödön), a makói áll. reálgimnázium tanulója vitte el, de a bizottság külön dicséretre érdemesítette Bugyi Balázs reálgimnáziumi és Kneiszel Ferenc bajai ciszt. reálgimnáziumi tanulókat is. A latin tétemnéll Taktusból kellett fordítani egy megadott részt s viszont adott magyar szöveget kellett latinra fordítani. A díjra legérdemesebbnek találták Reltzer Béla szegedi városi kegyesrendi főgimnáziumi tanulót (tanára Barboré István), dicséretben részesültek Grünberger Lili szegedi leánygimnáziumi és Vajda György szentesi reálgimnáziumi tanulók is. A német nyelv tétele: »Glück und Unglück in leben des einzelnen Menschen und in der Gemeinschaft.« (Auf Grund des Sedichtes »Das lied von der Glücke« v. Schiller.) E tárgyból 2 tanuló visszalépett. A beadott munkák szerint leghelyesebben fogta fel és dolgozta ki a feladatot Planner Paula, a szegedi leánygimnázium tanulója (tanára Cserny Etelka), aki a díjat kapta. A templomrajz, bár nem a VIII. osztály tárgya, a bizottság mégis kitűzte azért, hogy meggyőződést szerezzen: váljon a tanulók mennyire tették magukévá és tartották meg a tanult anyagot? A díjat F rdel Ferenc, a makói reálgimnázium tanulója nyerte (tanára dr. Márton György), versenyen kívül álló dolgozatáért dicséretben részesült Vass Tibor vak tanuló. A mennyiségtanból kiirt tételeket teljesen kifogástalanul egy tanuló sem oldotta meg helyesen, a bizottság a díjat nem adta ki, de aránylag legjobb dolgozataikért dicséretben részesítette Dettrich Barna szegedi piarista és Kidon László gyulai reálgimnáziumi tanulókat. A DMKE elismerésre méltó áldozatkészséggel teljesítette feladatát, amely lehetővé tette a legszegényebb tanulóknak is a versenyen való résztvételét, azzal, hogy viselte a vidéki tanulóknak az utazással és szegedi tartózkodásuk alatt az ellátással járó költségeket is. E tekintetben nagy segítségére volt az egyesületnek a leánygimnázium internátusa, a Szent Gellért-konviktus és a Máv. nevelőintézet.