Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)
1930-10-01 / 220. szám
1930 október 1. Dr. Rácz Andor kinevezése Budapest, szeptember 30. Az igazságügyminiszter dr. Rácz Andor II. fizetési csoport jellegével felruházott szegedi kir. törvényszéki bírót a szegedi kir. Ítélőtáblához elnöki titkárrá kinevezte. Jjpett-Kispest 3:1 (2:0) A kedden lejátszott ligabajnoki mérkőzés iivótlan, csapkodó játékot hozott. Kispest lelkesebben küzdött, mint a fáradt Újpest, mégis a 21-ik percben Spitz szerzi meg a vezető gólt, amit a 43-ik percben Avar második gólja követett. A második félidőben unalmas játék. A 2Q-ik percben Steiner fejes góljával szépít az eredményen. A 23-ik percben 11-es Kispest ellen, amit P. Szabó értékesít. A fogházban elakasztotta magát egy halálra ítélt fogoly (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A pestvidéki fogházban kedden délután Maró Menyhért 32 éves napszámos, akit 1928 június 9-én apósának meggyilkolása miatt halálra ítélték, a fűtőtestre nadrágszíjjával felakasztotta magát. A szomszéd kórházból hívtak orvost, aki azonban már csak a beállott halált konstatálta. Maró nagykátai születésű, halálos ítélete még nem volt jogerős. Vizsgálat indult meg abban az irányban, hogyan került a nadrágszíj Maróhoz. flz egyetem nyilatkozata Somogyi Miklós vagyontalansági bizonyítványáról A szegedi egyetem jog- és államtudományi kara a következő sorokat küldötte be szerkesztőségünkbe: »Vonatkozással arra a támadásra, amely Szeged szab. kir. város 27-én tartott közgyűlésén Somogyi Miklós vagyontalansági bizonyítványa kiállításával kapcsolatban a város vezetősége ellen elhangzott, a Ferenc József Tudományegyetem jog- és államtudományi karának dékánja a megejtett hivatalos vizsgálat után a következőket tartja szükségesnek nyilvánosságra hozni: Somogyi Miklós a jog- és államtudományi karnak az 1925/26., 1926/27. és 1927/2S tanévekben volt beiratkozott hallgatója, ekkor absolutóriumot nyert és a jogtudományi szigorlatokat sikerrel letette. 1929 november 23-án a jogtudományok doktorává avattatott. Egyetemi pályájának egész tartama alatt mindenkor teljes tandíjat és vizsgadíjat fizetett Díjmentességért soha nem folyamodott, jogában állott volna igénybe vennie ezt a kedvezményt, amely a vallás- és közoktatásügyi miniszter 91.346—1926. IV. számú, ma is érvényben levő rendelete szerint minden vagyontalan köztisztviselő, valamint vagyontalan (nem köztisztviselő) menekültek gyermekeinek, úgyszintén a vagyontalan árváknak és vagyontalan menekülteknek kijár, ami az összes díjak 50 százalékának elengedését jelenti. Ezen kedvezmény igénybevételéhez neki csupán csak azt kellett volna igazolnia, hogy atyja köztisztviselő s atyjának magánvagyona nincs, ő azonban ilyen kedvezményt soha nem kért és igénybe nem vett. Az állítólag kiállított vagyontalansági bizonyítványt tehát egyetemünkön föl nem használta. Dr. Kiss Albert dékán.*. 1 DfILMAGYATICTJSZAG Saját gyártású 0f>!» kabátok pullowerek mellények swetterek sapkák sálak harisnyák legolcsóbbak legjobbak LAMPEL és HEGYI cégnél, PUspakbazár-épület. ■ ÉiaitiaU*i*i«á«iaiÉüiÉiaiÉiÉi**i*iÉi^áÉig Halálos villamoselgázolás a Tisza Lajos-körúton A közvágóhidi villamos halálra gázolt egy 72 éves asszonyt (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden reggel halálos kimenetelű villamoselgázolás történt a Tisza Lajos-körútnak Dugonics tér és Polgár ucca közötti szakaszán, özvegy Ékes Jánosné, aki a Kálvária-ucca 33. szám alatt lakik, a kora reggeli órákban bevásárlásra indult a piacra. A 72 éves asszony, aki nagyot halott, a Kálvária-uccáról befordult a Tisza Lajos körútra, ahol az úttesten keresztül a túlsó gyalogjárdára igyekezett. Ekkor robogott elő a 22. számú villamos, amely a közvágóhíd felé igyekezett, özvegy Ékesnének a síneken kellett átmenni, hogy elérje a járdát és abban a pillanatban ért a sínekre, amikor a villamos is közeledett a Dugonics térhez. A villamoskocsi vezetője, Máté József látta az idős asszony tétova lépéseit, mire lefékezett. Ékesnére a járókelők hangosan rákiáltoztak, azonban a szerencsétlenséget már nem lehetett elkerülni, mert az öregasszony nem hallotta a kiáltozásokat, nem hallotta a villamos erős csengetését. Egy lépést hátrált, azután újból a sínekre lépett. Ebben a pillanatban a villamos felbcrítette özvegy Ékesnél, a mentődeszkák alá került, amelyek valósággal begyömöszölték a kocsi alá. A szerencsétlenség színhelyén percek alatt hatalmas tömeg verődött össze. A Dugonics téri őrszemes rendőr intézkedésére kijöttek a mentők, akik azonban nem tudtak hozzáférni özvegy Ékesnéhez. Értesítették a tűzoltókat, akik azután felemelték a villamoskocsit és kihúzták alóla az elgázolt öregasszonyt. Özvegy Ékesnében már nem volt élet, koponyaalapi törést szenvedett, azonnal meghalt. Lehetséges, hogy az elütés pillanatában az ijedtségtől szívbénulás is hozzájárult az azonnali halálhoz. Közben értesítették a vizsgálóbírót, rendőri bizottság is szállt ki, megtartották a szokásos fékpróbát és megállapították, hogy a kocsivezető betartotta a szabályokat és az elgázolásért nem terheli felelősség. A közvágóhidi villamos vonalán ezalatt több mint egy óra hosszéig szünetelt a forgalom, ami a közönség körében nagy zúgolódást keltett. Özvegy Ékes Jánosné holttestét beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe. GRETA GARBO NILS ALTHER legszebb szerelmi regénye: Perzselő vágyak Iu a Kísérő műsor szerdától vasárnapig a Belvárosiban. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 0 órakor Körző Mozi Október 1 2-án, szerda, csütörtökön ZORO és HURL Gyöngyélet a huszárélet. Kacagtató vígjáték 8 felvonásban — Azonkívül: Néma hős vadnyugati történet DawnApaa 6 felvonásban WiCNiJgjdl CM a főszerepben, Előadások kezdete 5, 7, 9; vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor legújabb attrakciója: 3 I törvényszék 200 pengő pénzbüntetésre ítélte Felföldi István gépészt a vágóhídi halálos szerencsétlenség ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden hirdetett ítéletet a szegedi törvényszék Gömöri tanácsa a régóta húzódó vágóhídi halálos szerencsétlenség ügyében. A legutóbbi tárgyaláson az ügyész és a védő újabb bizonyítási indítványt terjesztett elő, amelyeknek a törvényszék helyt is adott. Keddre megidézték a bíróság elé dr. Jankovics László törvényszéki orvosszakértőt, egyetemi tanárt, aki a halott Csonka Jánost annak idején felboncolta. A professzor a boncolás után a halott bőrének abból a részéből, amelyet az áramütés ért, preparátumot készített. Ez a bőrkészítmény nem a vizsgálóbíró utasítására készült, hanem a professzor mint érdekességet tette el. A bűnper folyamán azután, amikor erre szükség volt, a bíróságnak átadta bűnjel gyanánt. A bíróság azután ezt a preparátumot küldte fel az Igazságügyi Orvosi Tanácshoz. Dr. Eisner Manó védő arra kérte kihallgatni dr. Jankovics Lászlót, hogy a preparátum tényleg Csonka János bőréből készült-e? A professzor kijelentette, hogy a bőrkészítmény valódiságához kétség nem fér, az tényleg a szerencsétlenül járt Csonka János bőréből készült Kihallgatták ezután Reichardt Vilmos műszaki főtanácsost, aki a szerencsétlenség idején iparfelügyelő volt A védő kérdésére kijelentette, hogy az iparfelügyelőség sohasem adott ki Szegeden olyan rendelkezést, hogy az üzemekben nem szabad magasfeszültségű hordozható kézilámpát használni. ő maga is, ha nincs transzformált lámpa, magasfeszültségű lámpával megy a kazánt vizsgálni. A bíróság ezután ismertette az Igazságügyi Orvosi Tanácstól leérkezett véleményt, amely úgy szól, hogy az elhaltat áramütés ölte meg, a bőrkészítményen talált elszíneződés, áramjegy. Ezután került sor a perbeszédekre. Dr. Liszkay Loránd ügyész beigazoltnak látta a bűncselekményt és megfelelő ítéletet kért Dr. Eisner Manó arról beszélt, hogy nem volt eltiltva a magasfeszültségű lámpa használata. Nem nyert beigazolást, hogy Felföldi István tanította ki Csonkát a kazántisztításra. Különben is Felföldi nem tartózkodott abban a helyiségben, ahol a szerencsétlenség történt. Ezután az Igazságügyi Orvosi Tanács véleményével foglalkozott. A technikai szakértők ugyanis határozottan azt állították, hogy a 110 volt feszültségű áram nem okozhat olyan nagyságú és rajza áramjegyet, amilyen Csonka testén volt. Ezzel szemben az elektrotechnikai tudással nem bíró Igazságügyi Orvosi Tanács áramjegynek minősítette az elszíneződést. A bíróság ezután ítéletet hozott, amelyben bűnös-