Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-01 / 148. szám

VII. 1 Július elsején a városi tisztviselők csak fizetésük felét kapják meg A nyugdíjasoknak kifizetik teljes járandóságukat (A Délmagyarország munkatársától) Hiába­való volt minden igyekezet, a város főpénz­tárában nem fflyt össze az az összeg, amibe a városi tisztviselők és nyugdíjasok illetmé­nyeire keltett volna. Amikor csütörtökön kasz­alát csinált a fő­pénztáros, kiderült, hogy míg mindig hiányzik a 210.000 pengőből kereken százezer pengő és így a város abba a hely­zetbe került, hogy elsején nem tudja kifizetni a tisztviselők teljes járandóságát. A polgár­mester úgy oldotta meg a kérdést, hogy a nyugdíjasok elsején hiánytalanul megkapják teljes járandóságukat, nyugdíjukon kívül tehát lakbérilletményeiket is, az aktív alkalmazottak azonban összes járandóságuknak csak a felét kaphatják meg. Érdeklődésünkre kijelentette a polgármester, hogy a tisztviselők néhány napon belül meg­kapják a levont összegeket. A belügyminiszter ugyanis a polgármester legutóbbi felterjeszté­sére megígérte, hogy százezer pengőt utal ki­­ abból az alapból, amelyet a felemelt forgalmi­adó többletjövedelméből tartalékolt az állam a városok megsegítésére és amelyből a polgár­mester kétszázezer pengőt egyszer már kiesz­közölt Szeged számára. Mihelyt most a száz­ezer pengő megérkezik, a város kiegészíti a tisztviselői fizetéseket. Július elseje ettől a nehézségtől függetle­nül is súlyos napja a tisztviselőknek. Most fo­lyósítják ugyanis először a redukált illetmé­nyeket, a megcsonkított lakbéreket és a csa­ládi pótlékokat. A város kasszájára ez a re­dukció havonta 14.000 pengő könnyebbséget jelent. Könnyebbség érte a várost a kamatre­dukció következtében is, ami különösen a füg­­gőkölcsönök kamatterhein érezhető. Az új ka­matláb mellett a városnak évente körülbelül 270.000 pengővel kevesebb kamatot kell fizet­nie, ami a tisztviselői fizetéseken megtakarított összeggel együtt évente 438.000 pengő megta­karítást jelent, tehát közel félmilliót I­ kereskedők, az iparosok és a tisztviselők képviselői közösen dolgozzák ki a városi tisztviselők jóléti intézményének tervezetét Véget ért a júniusi közgyűlés (A Délmagyarország munkatársától.) A törvény­hatósági bizottság csütörtökön délután folytatta dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökletével • júniusi napirend tárgyalását igen gyenge érdeklő­dés mellett A tanácskozás megnyitása után dr. Veress Gábor és társainak indítványára dr. Grüner István fel­szólalása után elhatározta a közgyűlés, hogy fel­­terjesztést vntt a kormányhoz és különböző ked­vezmények biztosítását kéri az igazán fronthar­cosok számára. Gárgyán Imre indítványára felír a közgyűlés • kormányhoz és nyári vászonruhát kér a rendőr­­személyzet tagjai számára. Horváth József indítványában azt kérte, hogy a város ne vonja meg a népkonyhái ebédet a szükségmunkásoktól. Kifogásolta, hogy a kerü­­leti szegényhivatalok alkalmazottai kíméletlen szi­gorral vonták meg a népkonyhái ebédet mindazok­­tól, akik ellen a legkisebb gyanú merült fel arra, hogy dolgozik. Kérte, hogy mindenkinek, aki rá­szorult, adják meg a népkonyhas ebédet Gönczi Károly csatlakozott Horváth József in­dítványához. Felszólalásában elmondta, hogy az egyik szegedi gyár munkásai nyolcórás munka­idővel egy hét alatt 3—H pengőt keresnek. — Százötven év­vel esetett bántak így «• mun­kásokkal — mondta egy bizottsági tag —, avat­kozzon bele a hatóság A polgármester közbeszólt, hogy nagyon fél a gyár beszüntetésétől. — Inkább csukják be, de a hárompengős heti­­vér munkauzsora — szólt közbe dr. Grüner Ist­­ván A közgyűlés ezután egyhangúlag­ elfogadta Hor­­­­váth indítványát, a polgármester bejelentette, hogy érdeklődni fog a Gönczi által­ bejelentett adatok ügyében. A tiszti ISomos közölte, hogy a gyárban több­ször tartott eg&zségügyi vizsgálatot és azt tapasz­­talta, hogy sehot másutt szebben fejlett munkás, leányokat nem­ látott. (Derültség.) Vizsgálatai alap­­ján meggyőződött arról is – folytatta a főorvos —, hogy a gyár egészségügyi berendezései teljesen megfelelnek a követelményeknek, mindig nagy tisz­­taságot és rendet tapasztalt a gyárban. Horváth József indítványára kimondotta ezután a közgyűlés, hogy a napközi otthonokat a m­árt szünidőben is nyitva tartják. Kecskés István indítványozta, hogy a város kér­­jen a kormánytól másfélmilliós állam­i, vagy bank­kölcsönt a munkanélküliség enyhítése céljából. A kisgyűlés nem ajánlja az indítvány elfogadását, mert a vi­szonyok nem alkalmasak ilyen kölcsön felvételére. Körmendy Mátyás felszólalásában foglalkozott az új termésrendezettel, amely a kenyeret 17 fil­lérrel megdrágítja. Kérte a polgármestert, hogy hívjon össze ebben az ügyben ankétot és keressen valami módot a szegény emberek kenyerének adó­mentesítésére. Dr. vitéz Máriaföldy Márton felszólalása után Erdélyi András azt indítványozta, hogy a város írjon ki tervpályázatot a város beépítetlen terü­leteinek rendezésére. Csányi János elfogadja Kecskés indítványát, mert a népkonyhára végérvényesen nem lehet beren­dezkedni. A kölcsönt produktív munkára kell fel­venni. Lájer Dezső felszólalásában megállapította, hogy ha a Nagyszeged-párt az ínséges helyzet enyhítése érdekében terjesztette be a Kecskés-féle indít­ványt, ahol örömmel járulnának hozzá a munkás­ság képviselői Attól tart azonban, hogy felirattal nem tud a város kölcsönt szerezni. A városnak saját hatáskörében kell önmagán segíteni. Felveti a városi kölcsön kibocsátásának gondolatát Horváth József kifogásolta, hogy a szociál­demokratáknak azokat az indítványait, amelyek munkát, keresetl lehetőséget teremtettek volna, a közgyűlés következetesen elvetette. A külső tele­pek helyett a belső területeken kellett volna beépí­teni. Telekértékadóval lehetne a belső területtu­lajdonosokat építkezésre, vagy telkeik eladására kényszeríteni. Wimmer Fülöp szólalt fel ezután. A kölcsön megszerzésére minden lehetőt el kell követni, mert ez a pénz munkaalkalmak teremtésére kell a vá­rosnak Az OTI-nak 8 millió pengő tartaléke>ősége van, ebből joggal kérhetne a város. A polgármester bejelenti, hogy a város kép­rarddr­Kiált színben, minőségben és árba­n i utóférhetetlenek lampel nedűinél viselőinél érdeklődni fog kölcsönszerzési lehető­ségek iránt. A Nemzetközi Fizetések bankjából kell pénzt kérni, — mondta S­ájer. A polgármester bejelentette ezután, hogy Kör­­men­dy indítványát helyesli és a... saját hatás­körében végre is hajtja. A polgármester javaslatát elfogadta a közgyűlés. Kecskés István indítványaira elhatározta a köz­gyűlés, hogy 800.000 pengőt kér az államfői a téli nyomor enyhítésére és felír a tatarozási munkálatokra kitév­esztendő adókedvezményért, valamint a 30 éves által­ános adómentesség engedélyezéséért Elhatározta még­ a közgyűlés, hogy ismét megsürgeti a Tanítók Háza és az OTI-székház felépítését. Következett dr. Kertész Béla indítványa: Írjon fel a közgyűlés a tixtl­tázsa-rendelet sérelmes részeinek módosításáért A rendelet ugyan­is — mint ismeretes — leltározásra kötelezi azo­kat a kereskedőket is, akiknek áruraktárában csak nagyon kis mennyiségben szerepel az adórendelet alá tartozó áru. A kisgyűlés napirendretérést java­­solt, mert a pénzügyminiszter ezt a kérelmet már elutasította. — Már megbukott — szőtt közbe Pásztor —, az egész kormány megbukott — Nem fogadták­­ a lemondását, tehát nem bukott meg —, mondta erre a polgármester. — Vigasztalódik a polgármester úr! — válaszolt Pásztor. Dr. Kertész Béla részletesen ismertette azt a hely­zetet, amelybe az érdekelt kereskedőket hozta a sérelmes rendelet. — Két pengő sürgönyköltség miatt vitatko­zunk?! — hangzott egy közbeszólta — Én hozzájárulok az indítványhoz, mert igaz­­ságos a célja — szólt a polgármester. Wagner Ferenc attól tart, hogy a távirat hatása éppen ellenkező lesz, mint amit az indítványozó vár tőle. Nem az érdekelt kereskedők helyzetét könnyítenék, hanem a többiét nehezítenék meg. Wimmer Fülöp szerint felesleges a felirat, mert a pénzügyminiszter már elutasíto­tta a kereske­delmi érdekeltségeket ezzel a kéréssel Somogyi polgármesteri Iriunk fel, üdítse hall­gatnak ránk. A közgyűlés többsége végül is elhatározta, hogy elküldi a tiltakozó feliratot Lájer Dezső indítványára elhatározta ezután a közgyűlés, hogy felír a kormányhoz a szegény­­ségi bizonyítványok kiadásának megkönnyítéséért Ezután került sor Pásztor Józsefnek arra az indítványára, amelyet a legutóbbi közgyűlésen ter­­jesztett elő a városi tisztviselők beszerzései­nek szabályozása ügyében, miután a közgyűlés nem vette tudomásul az interpellációjára adott polgármesteri választ Pásztor indítványát Ördögh Lajos fb. tanácsnok ismertette Az indítvány két pontból áll Az első pontban azt kívánja Pásztor, hogy a közgyűlés tiltsa el a­­ városi tisztviselőket az üzleti tevé­­keny­kedést­ől, az indítvány második pontjában pe­­dig annak a kimondását kérte, hogy a közgyűlés gondoskodni kíván a tisztviselők lólétéről, ezért utasítja a polgármestert, hogy a kereskedők, az iparosok és a városi tisztviselők delegáltjaina­k bevonásával tárgyalja le ezt a kérdést, dolgoz­zon ki javaslatot annak megoldására. A polgármester, illetve a kisgyűlés javaslata az indítványra az, hogy a város csak ten tüzelő­anyagnak a beszerzését kívánja megkönnyíteni a városi tisztviselők számára még­pedig oly módon, hogy ajánlatot kér az összes szegedi tüzelőanyag­­kereskedőktől és jogot ad a tisztviselőknek, hogy attól a cégtől szerezze be mindenki szükségletét, akitől akarja. A havi részletek levonásával­, ös­­­szegyűjtésével és továbbításával egy, vagy több vá­rosi tisztviselőt bíz meg a polgármester, ezek a tisztviselők azonban munkájukért a kereskedőktől semmiféle jutalékot nem kérhetnek Más közszü­k­­ségleti cikkek ilyen módon való beszerzését ne engedélyezze a közgyűlés, de vegye tudomásul, hogy az eddig kiadott utalványokra vásárolt cik­kek árát az eddigi módon vonják le a tisztvise- Elegáns w CIPŐT NO! cipO . . . Mrfl /el.«'« cipő : leg­olcsóbban ZSURKÓnál vásárolhat, mert a nagybani gyártás lehetővé teszi a príma minőségnek olcsó áron való árusítását IrőnyArak: P ,?öj2*íííí í« 2« !^ | Férfi barna cipő . P 12-50-101 IS-SO-l­ P N­ 50-101 15 SO-t­ | Gyermekcipőit nagy válasz­ékban U­zom és »J^nnan átalakított üzlet - »Co««um lotos sugámt­a. Telefon: 17­72.

Next