Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-02 / 98. szám

1933 május 2. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Négyórás vita után új lakbér-szabályrendeletet alkotott a közgyűlés Hétfőn folytatták a napirend tárgyalását (A Délmagyarország munkatársától.­ A foly­tatólagos közgyűlést hétfőn délután négy órakor nyitotta meg dr. Somogyi Szilveszter polgár­­mester. Dr. Csonka Miklós tanácsnok ismertette a mezőgazdasági bizottságnak a legelődíjak mér­séklésére vonatkozó javaslatát, de bejelentette, hogy a kisgyűlés nem javasolja a díjak leszállí­tását. A kisgyűlés javaslata alapján határoztak. Dr. vitéz Szabó Géza ismertette ezután az új lakbérleti szabályrendelet - tervezetet. Dr. Singer István először általánosságban szólt a javaslathoz. A régi szabályrendelet a fel­mondás tekintetében nem nyújtott kellő biztonsá­got. Abban az esetben, ha a felmondott lakás régi bérlője a bérleti idő lejártakor nem hagyja el a lakást, a háztulajdonosnak semmiféle azonnali jogsegély nem áll rendelkezésére. Ezt a hiányos­ságot az új szabályrendelet sem pótolja. Ezután dr. Szekerke Lajos t. főügyész meg­kezdte a tervezet részleteinek ismertetését. Az első szakaszt, amely a házirenddel foglal­kozik, dr. Schultz Károly, dr. Bodnár Géza, dr. Széll Gyula és Szekerke felszólalása után eredeti szövegezésében fogadta el a közgyűlés. A harmadik szakaszt dr. Pap Róbert, C­z­i­g­­fer Arnold, dr. Dettre János és dr. Tóth László felszólalása után a közgyűlés dr. Pap Ró­bert módosításával fogadta el, kimondva, hogy ha a bérlőt áthelyezik, köteles erről azonnal értesí­teni a háztulajdonost Singer kifogásolta azt a szakaszt, amely sze­rint a bérházak lépcsőjaátvilágítását úgy kell föl­szerelni, hogy a lámpa minden emeletről felgyújtható le­gyen. Pásztor József nem tagja a háztulajdonosok szövetségének és sajnálattal látja, hogy amíg a háztulajdonosok szervezetten jelentek meg a köz­gyűlésen, addig a lakók szervezetlenek. Amit Sin­ger indítványozott, az a legbűnösebb elfogultság a lakók ellen. A legnagyobb képtelenség, hogy a második emeleti lakó csak sötét lépcsőházban bo­torkálhat le a kapuig, ha éjjel el kell távoznia há­zairól. Dr. leskó Zoltán csatlakozott Pásztor fel­szólalásához. Dr. Sereghy Mátyás, Szűcs Imre és Sze­kerke Lajos felszólalása után a többség az eredeti szakaszt fogadta el. A liftszakasz körül is vita támadt A tervezet szerint a lakók és hozzátartozóik este 10-ig nem fizetnek a lifthasz­nálatért, este 10 után reggelig 10 fillért kell fi­zetniök. Az idegenek este 10 előtt 10 fillért, utána 20 fillért fizetnek. A közgyűlés a szakaszt változatlanul elfogadta. A tervezet a felmondási időt öt szobák száma alapján szabályozza. Dr. Schultz Károly és dr. Grüner István ezzel szemben azt javasolja, hogy 1000 pengő le­gyen az a lakbérhatár, amelyen alul 3, felül 6 hó­nap a felmondási idő. A műhelyek és üzletek bérhatárául a tervezet­­tel szemben Pásztor József 700 pengő helyett 1000 pengőt javasol a kisexistenciák érdekében. A közgyűlés úgy határozott, hogy a felmon­dási időt a lakbérek alapján kívánja megállapí­tani, a lakbérhatárt pedig 1000 pengőben állapí­totta meg, az üzletbérhatárt 700 pengőben. Kimondották, hogy felmondani csak a lakbér­negyed első 15 napján lehet, előbb, vagy később nem.­­MOZI­Ma játszik Dr. Bodnár Géza azt javasolja, hogy a szel­lemi foglalkozásúak által bérelt irodahelyiségek, vagy rendelők felmondási ideje, ha a bérleti idő már meghaladta a 10 évet, a bér nagyságára való tekintet nélkül 1 év legyen. Rövid vita után a közgyűlés elfogadta az in­dítványt. A 35. szakasz szerint a bérbeadó, az éves la­kások bérletét a bérleti idő első évében nem mond­hatja fel és abban az évben sem mondhatja fel, amikor életbe lép az új, felemelt vagy leszállított lakbér. Dr. Singer István és dr. D­e­tt­r­e János felszó­lalása után L­á­j­e­r Dezső az önhibájukon kívül fizetni nem tudó lakók számára kér védelmet. Szegeden sok üres lakás van, ezzel szemben a nagy nyomorúság miatt sok kislakásban több család él összezsúfolva. Azt ja­vasolja, hogy az üires lakásokat szükség esetén a város bérelje ki az ínségesek számára. Hasonló értelemben szólalt fel Szűcs Imre is. Félnyolc volt, amikor a közgyűlés elfogadta a tervezet utolsó, 45. szakaszát is és a városatyák nagy része eltávozott Az ebtartási szabályrendeletet látatlanba és hozzászólás nélkül elfogadták. A kéményseprő kerületek számának 9-re való felemeléséről szóló javaslatot Szabó tanácsnok terjesztette elő. Szűcs Imre azt javasolja, hogy a közgyűlés 12-re emelje fel a kerületek számát, mert fontos szociális érdek, hogy minél több ember jusson ke­nyérhez. Gondoskodni kell arról is, hogy a ké­ményseprő segédek tisztességes fizetést kapjanak, jelenleg ugyanis van olyan mester, aki 18 pengő havi fizetéssel tart segédet Önnek is lehet már... divatos csíkos Q­ 80m mű­selyem ernyője men­t kapható a Fehércégtáblás BOROS MIKSZ cégnél Széchenyi­ tér 15 Körmendy Mátyás a kisgyűlés javaslatát fo­gadja el Szélpál Benő és Papp József az ellen tilta­kozik, hogy a tanyákra is kiterjesszék a kötelező kéményseprést. Dr. Szivessy Lehel ismerteti a legutóbb kiadott rendeletet, amely világosan ki­mondja, hogy a tanyákon nem lehet bevezetni a kötelező kéménysepretést Masa Miklós, vitéz Horváth István, Áb­rahám Ferenc felszólalása után úgy határozott a közgyűlés, hogy kilencre emeli föl, tehát csak, eggyel szaporítja a kéményseprőkerületek számát, de a tanyákat kikapcsolja a kötelező kéménysep­rés körzetéből. Fél kilenc volt Iritz Béla az ügyrendhez szól­­va, azt indítványozta, hogy a polgármester halas­­­sza el az ülés folytatását A polgármester azonban nem szakította félbe az ülést és Szabó tanácsnok megkezdte a külterületi utak mentén levő fák és élősövények kötelező kezeléséről szóló szabály­rendelet ismertetését Dr. Pap Róbert P­a­p­p József, Hegedűs Bite János, Ábrahám Ferenc és ▼. Horváth István felszólalása után a szabályrendeletet elfo­gadták Már csak alig Bitány városatya volt a terem­ben és az óra háromnegyed kilencet mutatott — Legalább vacsoraszünetet kérünk — kiáltot­ták türelmetlenül a városatyák. A polgármester végül is félbeszakította az ülést és folytatását kedden délután négy órára tűzte ki Belvárosi Széchenyi Anny Ondra MISS AKROBAT New­ york hajnali és hajnalig t George O’ Brien Rémület háza 30.000 pengő elmaradt adót vetettek ki a szegedi egyetem tanáraira és alkalmazottaira 290 fizetési meghagyás a régi jövedelmek adójáért (A Délmagyarország munkatársául.) Az adóbehajtó hatóságok széleskörű akciója kel­tett az elmúlt héten nagy feltűnést a város­ban. A pénzügyi hatóságot ugyanis az elmúlt napokban kétszázkilencven fizetési meghagyást kézbesítettek ki a különböző fakultá­sokon működő egyetemi tanárok ré­szére és ezekkel a fizetési meghagyásokkal, évekre visszamenőleg, körülbelül 30 000 pengő elma­radt adót akarnak behajtani a professzorokon, lektorokon és a többi adózásra kötelezetteken. A pénzügyigazgatóság emberei ugyanis az ezévi felülvizsgálat alkalmával azt a megállapítást tették az egyetem könyveinek az átnézésekor, hogy a legtöbb karon hibásan vetették ki éveken keresztül az adót és így az érdekeltek kevesebb adót fizettek, min amennyit fizetniök kellett volna. Egyedül a jogi karon találták rendben az adókivetést, mivel itt hozzáértő, szakember végezte ezt a munkát, míg a többi karon rendszerint laikus irodatisztek készítették a bevallást. A pénzügyigazgatóság megállapításai termé­szetesen kínosan érintették az illető tanárokat, annál is inkább, mert hiszen ők teljesen jó­hiszeműen jártak el az adóztatásoknál és fo­galmuk sem volt arról, hogy esetleg több adót i­s fizetniök, mint amennyit tőlük hivatalo­san levontak. Érdekes, hogy a vizsgálatot vég­ző pénzügyi közegek felülvizsgálhatták öt évre visszamenőlen a tanárok jövedelmeiről szóló könyveket, holott az egyetemnek, illetve az adózónak a törvény megadja azt a jogot, hogy az ilyen könyveket, feljegyzéseket három éven túl nem köteles megőrizni. Azonban ezek a feljegyzések megvoltak és a pénzügyigazgató­­ság ezek segítségével vetette ki az illetőkre az 1928—1929. évekről elmaradt adót. A fizetési meghagyások kellemetlenül érintették az ille­tékeseket, mert hiszen alig van olyan profes­­­szor, aki csökkentett fizetése mellett képes le­gyen több ezer pengőt kifizetni, különösen olyan tételeket, amelyeknek jogosságát vitatják. A pénzügy igazgatóság ugyanis adózási kötele­­zettség alá vont olyan tételeket, olyan jövedel­meket is, melyek után, a professzorok szerint, nem kell adót fizetni. Áll ez főleg az úgy­nevezett terhes szolgáltatásokra, amelyek adó­mentesek. A pénzügyi hatóság azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a terhes szol­gáltatások után igenis kell adót fizetni és tekintet nélkül arra, hogy az illető az egész jövedelmét elköltötte-e, illet­ve a teher felemésztette-e a jövedelmet, adót vetett ki. Természetesen a pénzügyi hatóságok sérelmes intézkedéseit az illetők megfellebbezik. Egyébként az egyetem, hogy a jövőben ha­sonló esetek elő ne fordulhassanak, gyökeres változtatásokat készül elrendelni az adózás ügyében. Tudomásuk szerint javaslat fekszik az egyetem tanácsa előtt és a javaslat az adó­kivetés egységesítését indítványozza. A jövőben az egyetemi emberek összes adózási ügyét egy­ségesen, egy szerv, az úgynevezett Adókivető Bizottság fogja intézni, természetesen a legna­gyobb körültekintéssel. Értesülésünk szerint

Next