Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)
1933-05-02 / 98. szám
1933 május 2. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Négyórás vita után új lakbér-szabályrendeletet alkotott a közgyűlés Hétfőn folytatták a napirend tárgyalását (A Délmagyarország munkatársától. A folytatólagos közgyűlést hétfőn délután négy órakor nyitotta meg dr. Somogyi Szilveszter polgármester. Dr. Csonka Miklós tanácsnok ismertette a mezőgazdasági bizottságnak a legelődíjak mérséklésére vonatkozó javaslatát, de bejelentette, hogy a kisgyűlés nem javasolja a díjak leszállítását. A kisgyűlés javaslata alapján határoztak. Dr. vitéz Szabó Géza ismertette ezután az új lakbérleti szabályrendelet - tervezetet. Dr. Singer István először általánosságban szólt a javaslathoz. A régi szabályrendelet a felmondás tekintetében nem nyújtott kellő biztonságot. Abban az esetben, ha a felmondott lakás régi bérlője a bérleti idő lejártakor nem hagyja el a lakást, a háztulajdonosnak semmiféle azonnali jogsegély nem áll rendelkezésére. Ezt a hiányosságot az új szabályrendelet sem pótolja. Ezután dr. Szekerke Lajos t. főügyész megkezdte a tervezet részleteinek ismertetését. Az első szakaszt, amely a házirenddel foglalkozik, dr. Schultz Károly, dr. Bodnár Géza, dr. Széll Gyula és Szekerke felszólalása után eredeti szövegezésében fogadta el a közgyűlés. A harmadik szakaszt dr. Pap Róbert, Czigfer Arnold, dr. Dettre János és dr. Tóth László felszólalása után a közgyűlés dr. Pap Róbert módosításával fogadta el, kimondva, hogy ha a bérlőt áthelyezik, köteles erről azonnal értesíteni a háztulajdonost Singer kifogásolta azt a szakaszt, amely szerint a bérházak lépcsőjaátvilágítását úgy kell fölszerelni, hogy a lámpa minden emeletről felgyújtható legyen. Pásztor József nem tagja a háztulajdonosok szövetségének és sajnálattal látja, hogy amíg a háztulajdonosok szervezetten jelentek meg a közgyűlésen, addig a lakók szervezetlenek. Amit Singer indítványozott, az a legbűnösebb elfogultság a lakók ellen. A legnagyobb képtelenség, hogy a második emeleti lakó csak sötét lépcsőházban botorkálhat le a kapuig, ha éjjel el kell távoznia házairól. Dr. leskó Zoltán csatlakozott Pásztor felszólalásához. Dr. Sereghy Mátyás, Szűcs Imre és Szekerke Lajos felszólalása után a többség az eredeti szakaszt fogadta el. A liftszakasz körül is vita támadt A tervezet szerint a lakók és hozzátartozóik este 10-ig nem fizetnek a lifthasználatért, este 10 után reggelig 10 fillért kell fizetniök. Az idegenek este 10 előtt 10 fillért, utána 20 fillért fizetnek. A közgyűlés a szakaszt változatlanul elfogadta. A tervezet a felmondási időt öt szobák száma alapján szabályozza. Dr. Schultz Károly és dr. Grüner István ezzel szemben azt javasolja, hogy 1000 pengő legyen az a lakbérhatár, amelyen alul 3, felül 6 hónap a felmondási idő. A műhelyek és üzletek bérhatárául a tervezettel szemben Pásztor József 700 pengő helyett 1000 pengőt javasol a kisexistenciák érdekében. A közgyűlés úgy határozott, hogy a felmondási időt a lakbérek alapján kívánja megállapítani, a lakbérhatárt pedig 1000 pengőben állapította meg, az üzletbérhatárt 700 pengőben. Kimondották, hogy felmondani csak a lakbérnegyed első 15 napján lehet, előbb, vagy később nem.MOZIMa játszik Dr. Bodnár Géza azt javasolja, hogy a szellemi foglalkozásúak által bérelt irodahelyiségek, vagy rendelők felmondási ideje, ha a bérleti idő már meghaladta a 10 évet, a bér nagyságára való tekintet nélkül 1 év legyen. Rövid vita után a közgyűlés elfogadta az indítványt. A 35. szakasz szerint a bérbeadó, az éves lakások bérletét a bérleti idő első évében nem mondhatja fel és abban az évben sem mondhatja fel, amikor életbe lép az új, felemelt vagy leszállított lakbér. Dr. Singer István és dr. Dettre János felszólalása után Lájer Dezső az önhibájukon kívül fizetni nem tudó lakók számára kér védelmet. Szegeden sok üres lakás van, ezzel szemben a nagy nyomorúság miatt sok kislakásban több család él összezsúfolva. Azt javasolja, hogy az üires lakásokat szükség esetén a város bérelje ki az ínségesek számára. Hasonló értelemben szólalt fel Szűcs Imre is. Félnyolc volt, amikor a közgyűlés elfogadta a tervezet utolsó, 45. szakaszát is és a városatyák nagy része eltávozott Az ebtartási szabályrendeletet látatlanba és hozzászólás nélkül elfogadták. A kéményseprő kerületek számának 9-re való felemeléséről szóló javaslatot Szabó tanácsnok terjesztette elő. Szűcs Imre azt javasolja, hogy a közgyűlés 12-re emelje fel a kerületek számát, mert fontos szociális érdek, hogy minél több ember jusson kenyérhez. Gondoskodni kell arról is, hogy a kéményseprő segédek tisztességes fizetést kapjanak, jelenleg ugyanis van olyan mester, aki 18 pengő havi fizetéssel tart segédet Önnek is lehet már... divatos csíkos Q 80m műselyem ernyője ment kapható a Fehércégtáblás BOROS MIKSZ cégnél Széchenyi tér 15 Körmendy Mátyás a kisgyűlés javaslatát fogadja el Szélpál Benő és Papp József az ellen tiltakozik, hogy a tanyákra is kiterjesszék a kötelező kéményseprést. Dr. Szivessy Lehel ismerteti a legutóbb kiadott rendeletet, amely világosan kimondja, hogy a tanyákon nem lehet bevezetni a kötelező kéménysepretést Masa Miklós, vitéz Horváth István, Ábrahám Ferenc felszólalása után úgy határozott a közgyűlés, hogy kilencre emeli föl, tehát csak, eggyel szaporítja a kéményseprőkerületek számát, de a tanyákat kikapcsolja a kötelező kéményseprés körzetéből. Fél kilenc volt Iritz Béla az ügyrendhez szólva, azt indítványozta, hogy a polgármester halassza el az ülés folytatását A polgármester azonban nem szakította félbe az ülést és Szabó tanácsnok megkezdte a külterületi utak mentén levő fák és élősövények kötelező kezeléséről szóló szabályrendelet ismertetését Dr. Pap Róbert Papp József, Hegedűs Bite János, Ábrahám Ferenc és ▼. Horváth István felszólalása után a szabályrendeletet elfogadták Már csak alig Bitány városatya volt a teremben és az óra háromnegyed kilencet mutatott — Legalább vacsoraszünetet kérünk — kiáltották türelmetlenül a városatyák. A polgármester végül is félbeszakította az ülést és folytatását kedden délután négy órára tűzte ki Belvárosi Széchenyi Anny Ondra MISS AKROBAT New york hajnali és hajnalig t George O’ Brien Rémület háza 30.000 pengő elmaradt adót vetettek ki a szegedi egyetem tanáraira és alkalmazottaira 290 fizetési meghagyás a régi jövedelmek adójáért (A Délmagyarország munkatársául.) Az adóbehajtó hatóságok széleskörű akciója keltett az elmúlt héten nagy feltűnést a városban. A pénzügyi hatóságot ugyanis az elmúlt napokban kétszázkilencven fizetési meghagyást kézbesítettek ki a különböző fakultásokon működő egyetemi tanárok részére és ezekkel a fizetési meghagyásokkal, évekre visszamenőleg, körülbelül 30 000 pengő elmaradt adót akarnak behajtani a professzorokon, lektorokon és a többi adózásra kötelezetteken. A pénzügyigazgatóság emberei ugyanis az ezévi felülvizsgálat alkalmával azt a megállapítást tették az egyetem könyveinek az átnézésekor, hogy a legtöbb karon hibásan vetették ki éveken keresztül az adót és így az érdekeltek kevesebb adót fizettek, min amennyit fizetniök kellett volna. Egyedül a jogi karon találták rendben az adókivetést, mivel itt hozzáértő, szakember végezte ezt a munkát, míg a többi karon rendszerint laikus irodatisztek készítették a bevallást. A pénzügyigazgatóság megállapításai természetesen kínosan érintették az illető tanárokat, annál is inkább, mert hiszen ők teljesen jóhiszeműen jártak el az adóztatásoknál és fogalmuk sem volt arról, hogy esetleg több adót is fizetniök, mint amennyit tőlük hivatalosan levontak. Érdekes, hogy a vizsgálatot végző pénzügyi közegek felülvizsgálhatták öt évre visszamenőlen a tanárok jövedelmeiről szóló könyveket, holott az egyetemnek, illetve az adózónak a törvény megadja azt a jogot, hogy az ilyen könyveket, feljegyzéseket három éven túl nem köteles megőrizni. Azonban ezek a feljegyzések megvoltak és a pénzügyigazgatóság ezek segítségével vetette ki az illetőkre az 1928—1929. évekről elmaradt adót. A fizetési meghagyások kellemetlenül érintették az illetékeseket, mert hiszen alig van olyan professzor, aki csökkentett fizetése mellett képes legyen több ezer pengőt kifizetni, különösen olyan tételeket, amelyeknek jogosságát vitatják. A pénzügy igazgatóság ugyanis adózási kötelezettség alá vont olyan tételeket, olyan jövedelmeket is, melyek után, a professzorok szerint, nem kell adót fizetni. Áll ez főleg az úgynevezett terhes szolgáltatásokra, amelyek adómentesek. A pénzügyi hatóság azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a terhes szolgáltatások után igenis kell adót fizetni és tekintet nélkül arra, hogy az illető az egész jövedelmét elköltötte-e, illetve a teher felemésztette-e a jövedelmet, adót vetett ki. Természetesen a pénzügyi hatóságok sérelmes intézkedéseit az illetők megfellebbezik. Egyébként az egyetem, hogy a jövőben hasonló esetek elő ne fordulhassanak, gyökeres változtatásokat készül elrendelni az adózás ügyében. Tudomásuk szerint javaslat fekszik az egyetem tanácsa előtt és a javaslat az adókivetés egységesítését indítványozza. A jövőben az egyetemi emberek összes adózási ügyét egységesen, egy szerv, az úgynevezett Adókivető Bizottság fogja intézni, természetesen a legnagyobb körültekintéssel. Értesülésünk szerint