Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-01 / 198. szám

ÍU ■> ■) szeptember T: Fabinyi kereskedelmi miniszter a nemzetközi autóútról Rövidesen megkezdik a kecskemét-szegedi szakasz építését (A Délmagyarország munkatársától.) Fa­binyi Tihamér kereskedelmi miniszter, aki a Széchenyi-emlékhajóval érkezett Szegedre, eredetileg azt tervezte, hogy szegedi útjával kapcsolatban, meglátogatja választókerületét, Kiskundorozsmát is, azonban fontos politikai ügyek miatt már csütörtök délelőtt a főváros­ban kellett lennie. A miniszter ezért csütörtök reggel, a gyorsvonattal visszautazott Buda­pestre. A szegedi időzése során dr. Pálfy József polgármesterhelyettes előtt nyilatkozott a transversális autóút építési munkálatairól. •— Mindenképen azon leszek, — mondotta —, hogy a transversális autóút a lehető leg­gyorsabb tempóban megépüljön és a nagy nemzetközi autósforgalom az Alföldön ke­resztül induljon meg. A budapest—ceglédi út­szakasz már készen van, most a cegléd—kecs­keméti útvonal építése van folyamatban. Rö­videsen sor kerül a kecskemét—kiskunfélegy­házi szakasz építésére is s végül a félegyháza —szegedi útszakaszt építjük ki, így rövidesen elkészül ez­ az elsőrendű cement­út, amelyen a nemzetközi autósforgalom megindítása le­hetővé válik. Elutazása előtt, a hajnali órákban a keres­kedelmi miniszter báró Tunkl Tamás főispá­­ni titkár kíséretében megnézte a Dóm-téren a szabadtéri előadások színpad-konstrukció­ját. _ A reggeli gyorsvonattal a miniszterrel együtt, a hajóval Szegedre érkezett vendégek nagyobb része szintén elutazott, többen még csütörtök délelőtt is itt maradtak Szegeden és a kiállításokat tekintették meg. Csütörtökön délelőtt dr. Pálfy József polgár­mesterhelyettes a Széchenyi-emlékhajózás résztvevői nevében nemzeti színü szalaggal el­látott babérkoszorút tett le gróf Széchenyi István szobrának talapzatára. BONYOLULT BÜNÜGY EGY ÖTNAPOS KISLÁNY MIATT Gyermektelen uriasszony számára gyermekei szállítóit egy újszegedi lány — A gyermek utáni vágyakozásában közokirathamisitást követett el az uriasszony — Romantikus egyesség a leányanya és az úri­asszony között (A Délmagyarország munkatársától.) Egy ötnapos kislány áll annak a bonyolult bűn­ügynek a középpontjában, amelynek kiderí­tésén napok óta fáradozik a rendőrség. A nyo­mozás pontosan akkor indult meg, amikor a gyermek kétnapos volt és azt kellett kideríte­nie, hogy él-e váljon a kislány, vagy pedig ha­lott. De azt is tudni akarták a detektívek, hogy ha a gyermek tényleg él, akkor kinél van, ki vette pártfogásába és miért nincs az anyjánál. A rendőrségnek egy-két részlet kivételével si­került csütörtökre kibogoznia a rejtélyes ügyet. A rendőrség bizalmi után értesülést szer­zett arról, hogy Szemerényi Eszter Újszeged, Faiskola-sor 7. sz. alatti leány gyermeket szült , hogy ez a gyermek ez anyja lakásáról nyomta­lanul eltűnt. Detektívek keresték ki Szemeré­nyi Esztert és aziránt tudakozódtak, hogy merre van a gyermek, aki akkor két napos volt. A lány eleinte kertelt, ötölt-hatolt, az­után elmondotta, hogy a gyermeke él, azon­ban nm tudja megmondani, hogy hol van. A detektívek faggatására a következőket adta elő: A gyermek születése után találkozott egy ismeretlen nővel, aki elkérte tőle a kislányt azzal, hogy ő majd felneveli. Mivel szégyelte a gyermeket, de még egyébként is rossz anya­gi körülmények között él, a gyermeket át­adta az ismeretlennek, aki ezután eltávozott a gyermekkel, anélkül, hogy megmondta volna a nevét, vagy a lakását. A detektívek ezt a fantasztikusnak látszó mesét nem hitték el és komoly bűncselek­ményre gyanakodtak. Azonban megindult a nyomozás az ismeretlen nő után és ez a nyo­mozás csakhamar eredményre vezetett A detektíveknek sikerült megtalálniok a rejtélyes nőt a kis Szemerényi-lán­­­nyal együtt Azonban még csak ekkor kezdett igazán komplikálódni a kislány körül zajló esemé­nyek. A nő, akinél a gyermeket megtalálták, egyik ismert szegedi úriember fiatal felesége, aki beismerte, hogy ő kérte el Sze­merényi Esztertől a gyermeket. A detektívek az anyakönyvi hivatalban is érdeklődtek és ott megállapították, hogy az újszülöttnek, mint Szemerényi Eszter gyermekének nyoma sincs. De megtalálták az anyakönyvben az uriasszony nevét, mint aki öt nappal ezelőtt egy egészséges leánygyermeknek adott életet A kis Szemerényi-lány a házaspár törvényes gyermekének volt bejegyezve és a valódi anyáról senki sem tudott az anyakönyvi hi­vatalban. Az uriasszony ekkor beismerte, hogy gyermek utáni nagy vágyakozásában sajátjaként jelentette be a kapott gyermeket és az volt a célja, hogy a gyermeket mint édesgyermekét felneveli. Azért jelentette be a kislányt a sajátjának, hogy a gyermek soha meg ne tudja, hogy nem ő az anyja. A lány anja vallomásából még érdekesebb dolgok derültek ki. '—­ — Áldott állapotban voltam már, — val­lotta —, amikor a nagyságos asszonnyal ta­lálkoztam. Érdeklődött helyzetem iránt és őszintén elmondottam, hogy lány vagyok, fér­jem nincs. A nagyságos asszony ekkor azt az ajánlatot tette, hogy neki adjam el a gyer­meket és a kicsit, akár fiú lesz, akár lány, gyermekének fogadja. Ebben meg is egyez­tünk és én a nagyságos asszonytól pénzt kap­tam. Ettől kezdve mindennap meglátogatott és érdeklődött hogylétem­ felől. Ajándékokat hozott és mindenképen kedveskedett nekem. Amikor elérkezett a nagy nap, ő hozott szü­lésznőt, ő viselte az összes kiadásokat, a szü­lés után aztán elvitte kislányomat. De még előbb megegyeztünk, hogy a gyermek fejében én életem végéig havi 20 pengőt kapok tőle. Nekem azonban sohasem szabad el­árulnom, hogy a gyermek nem az övé, a kislánynak sohase szabad meg­tudnia, hogy én vagyok az anyja. Időnként meglátogathatom a gyermekemet, de a látogatás idejét, helyét és módját a nagy­ságos asszony szabja meg. Örömmel belemen­tem a dologba, mert szegény vagyok és tud­tam, hogy a kislányom nem fog soha szük­séget szenvedni, jó dolga lesz mindég, úri­­lány lesz belőle... Eddig szólt a lány vallomása, amelyet meg­lepetéssel hallgattak a detektívek. Az úrias­­­szony azután nem is tagadta többé, hogy nem véletlen volt Szemerényi Eszterrel való talál­ Befőttes, babos és uborkás üvegeket, fehér, félfehér és zöld kivitelben, legolcsóbban EDÉNycsarkIOK Tisza Cafos Körút 38. hozása és hogy már akkor megegyeztek, ami­kor a gyermek még a világon sem volt. Arról azonban, hogy az érdekes ügy hátterében már valami is volna, egyikük sem akart tudni. Az uriasszony elmondotta a detektiveknek, hogy miért vásárolta meg a kislányt. Vallo­mása szerint öt esztendeje van férjnél és há­zasságukban elmaradt a gyermekáldás. Nem is volt kilátás arra, hogy valaha­­ is lesz gyer­meke, ő azonban az életet gyermek nélkül elviselhetet­lennek találta. Úgy gondolkozott, hogy a kis Szemerényi­­lány, ha az első pillanattól kezdve az ő há­zában, mellette, az ő neve alatt nő fel, édes­anyjának hiszi majd őt és ő is édesgyerme­keként fogja kezelni... A rendőrség a nyomozást még tovább foly­tatja egy-két homályos részlet kiderítése vé­gett. A gyermek egyelőre az uriasszonynál van, aki semmi áron nem akar megválni tőle és már csütörtökön megtette a lépéseket a gyermek örökbefogadására. De bűnügyi része is lesz a dolognak, mert az uriasszony ellen közokirathamisítás, az anya ellen pedig a gyermek áldása ellen elkövetett bünte­tt miatt megindult az eljárás. -------MOZI-------1 Ma játszik Lengyel Menyhért világhírű drá-Tájfun laklsiaoft, Liane Hald és Viktor da Kofa Kulturfilm norwynyA'RORsz a g Egy francia újságíró rádió­­előadása a revízióról Páris, augusztus 31. A nemzetközi újságíró kongresszus alkalmából Budapesten járt fran­­­cia újságírók magyar-barát csoportot alakítot­­­tak abból a célból, hogy Magyarországon szer­ i­­zett tapasztalataik alapján Magyarország ér­dekében propagandát indítsanak. Ennek a pro­pagandának egyik állomása volt az a rendkí­vül érdekes és Magyarország iránt barátságos hangú rádiófelolvasás, amelyet Gandrey- Rety tartott a Post Párisien rádióállomásán Magyarországról. Gandrey-Rety felolvasásában rendkívül me­­­leg hangon beszélt Magyarországról és szóba hozta természetesen óvatos szavakkal a tria­noni békeszerződés revíziójának ügyét is. A fel­olvasás Párisban rendkívül feltűnést keltett, mert a háború óta nem fordult elő, hogy a pá­risi rádióállomáson valaki is a Magyarországot ért igazságtalanságról és a trianoni békeszer­ződések revíziójáról beszélhetett volna. Gand­­rey-Rety többek között azt mondotta, hogy Ma­gyarország békét akar, mert nem tartja szük­ségesnek, hogy a maga igazságos követelései érdekében az erőszak eszközeit vegye igénybe. Aki Magyarországon járt, annak nem lehet tu­­domásul nem vennie, a magyarok tiltakozását a trianoni békeszerződés bizonyos rendelkezé­seivel szemben. — Mialatt hajónk közeledett Budapest felé — mondotta —, úgy éreztük, hogy e tiltakozás igazságaként az a tény suttog felénk, amely a magyar határ különböző bonyodalmait a leg­kézzelfoghatóbban dokumentálja. Az ilyen lá­togatás, mint amilyet mi tettünk Magyarorszá­gon, nem múlik el nyom nélkül azokban, akik Magyarországról, mint magyarbarátok távoz­tak." LUSZTIG IMRE harisnya, Kezluü, HMelMni, Különle­gességi fi­z l­e­t­e SZÉCHENYI TÉR 2. TISZA SZÁLLÁ MELLETT Szegedi Héten rendkí­vül olcsón i­usit.

Next