Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)
1933-11-03 / 249. szám
9 FJIC MAGYARORSZÁCf országban. Klebe Wieri» elismerte Sieted évtizedes elhanyagoltságának igazságát és nyíltan hirdette, hogy Szegeddel szemben az államnak jóvátételi kötelezettségei állanak fenn. Minden egyéni kiválóságon túlmenőleg ez biztosított részére valóságos politikai területenkívüliséget Szegeden s ezért övezi emlékét a kegyeletnek egészen kivételes mértékével Szegednek minden polgára. De mindezeken felül Szeged azért döbbent meg az egyetem megcsonkításának hírére s hírek azért kovácsolták össze csodálatos hirtelenséggel és egyértelműséggel a szegedi egység pártját, mert az egyetemüket védő szegedi polgárok azt látják, hogy — enyhe szóval élve, — az elvétel mértékében van némi aránytalanság. Szegedtől valamit akarnak elvenni, ami tényleg megvan s ami kétségtelenül jobban belevág az élő húsba, mint másutt esetleg elméletben fennálló karok megszüntetése, vagy látszat-katedrák összevonása. Bocsásson meg a kultuszminiszter úr a sírás és jajkiáltás ildomtalanságáért, ellenben higgje el nekünk, mindig annak van oka legerősebben feljajdulni és legerősebben védekezni, akitől legtöbbet akarnak elvenni. Ha majd mások annyit áldoztak az egyetemért, mint mi s tőlük is ugyanannyit akarnak elvenni, mint mitőlünk, ha majd egyforma tétre megy a játék, akkor feddjen vagy dicsérjen a miniszter úr magatartásunkért És van a száz érv mellett még egy érvünk, amelyet el nem hallgathatunk. Ha minden érvünk süket fülekre talál, ez a százegyedik érvünk nemzeti igazsággá magasztosul. Mi, akik a megmaradt városok között Sopronnal együtt a legtöbbet szenvedtünk az ország megcsonkításával s akik elveszítettük gazdasági életünk vonzási területeit, de fogunkat összeszorítva állunk őrt a déli végeken, mikor a szegedi egyetemért harcolunk, egyúttal egy nemzeti gondolatot, a kolozsvári egyetem integritását is képviseljük. A meghívás mellett, minden polémiától mentesen, ezt a nagy gondolatot ajánljuk a kultuszminiszter úr szeretetteljes pártfogásába.' Halottak napja a hősök sírkertjében (A Délmagyarország munkatársától.) Mindenszentek napján az idén is megteltek a temetők. Zsúfolt villamosok, kocsik , autók hosszú sora szállította ki az emlékező embertömegeket a halottak felvirágozott birodalmába. Virágpompába borultak a sírok és százezernyi apró kis gyertyaláng hirdette, hogy az élők nem felejtkeztek meg az elhunytakról... A kegyelet számára nyitva tartották gróf Klebelsberg Kuno kriptáját is, amelyet a kegyelet virágoskertté változtatott A Mindenszentek napjára Szegedre érkezett Klebelsberg Kuno özvegye is, aki majdnem az egész napot a kriptában töltötte el. Kegyeletes gyászünnepség színhelye volt szerdán délután a belvárosi katolikus hősi temető is, ahol a szegedi állomásparancsnokság a világháborúban hősi halált halt katonák emlékére rendezett ünnepséget A gyászünnepségen részt vettek a helyőrség díszszázadai, képviseltették magukat az összes társadalmi egyesületek és sokezer főnyi közönség jelent meg a hősi halottak emlékére felállított kereszt előtt. Pontosan 3 órakor kürtszó jelezte vitéz dr. Shvoy Kálmán altábornagy, vegyes dandárparancsnok érkezését és a fogadtatás után a katonai zenekar a Hiszekegyet játszotta. Néhány pillanattal később néma csendben Szenczel Lajos tábori alesperes kezdett beszélni az emlékkereszt előtt . Eljöttünk, hoy meggyujtsuk Kegyeletünk mécseseit e hősi sírok felett — kezdte szavait — eljöttünk, hogy imádkozzunk értük, csendes, méltó nyugalmat kérjünk számukra az örök igazságtól, a minden kötelességteljesítésért, minden áldozatért jutalmat adó Istenséghez. A magyar hősi temetők a mi számunkra nem a béke, nem a megnyugvás gondolatait ébresztik fel lelkünkben, ma, amidőn oly nagy zűrzavar, forrongás van körülöttünk, amidőn revízióellenes tüntetésekkel, magyarok botozásával, sőt legyilkolásával, a népszámlálási adatok tudatos meghamisításával próbálják ellenségeink elnémítani, megfojtani az uralmuk alá jutott millió és millió magyar testvérünket . Most, amidőn elhelyezzük kegyeletünk és hálánk jeléül koszorúinkat e hősi emlékkereszt tövében, érezzük, hogy őseink sírhantjára nem ilyen koszom való. Ez az érzés néma, ki nem mondott, de annál erősebb fogadalmat érlelt meg bennünk; — ha kell és ha Isten úgy akarja — akkor életünk vérünk áldozatával is, küzdünk, harcolunk addig, «míg sírjaik közé a magyar Kárpátok koszorúját vissza nem szereztük. A beszéd után a zenekar „Ments meg engem Uram“ című gyászdalt játszotta, majd a tábori alesperes beszentelte a hősi halottak nyugvóhelyeit A beszentelési szertartás után vitéz Shvov Kálmán altábornagy, vegyes dandárparancsnok a szegedi helyőrség koszorúját helyezte el az emlékmű előtt és a következő beszédet mondotta: — A szegedi helyőrség, mint minden évben, ezévben is, a halottak emlékünnepén, kegyelettel hódol hősi bajtársaink emlékének. Kettős céllal tesszük ezt; egyrészt, hogy a mi nagy családunk, a katonaság hozzátartozóinak, a hősi halottaknak emlékét kegyelettel megünnepeljük, másrészt, hogy a fiatalabb generációba a hősi halottak iránti tiszteletet és kegyeletet átvigyük. Ma tizenharmadszor ünnepeljük ezt a napot és adózunk kegyelettel a hősi halottaknak és ha elgondoljuk, hogy minden évben kevesebben és kevesebben leszünk, akik a háborút végigszenvedtük és ha nem tanítjuk az utánunk következő fiatalságot, a jövő generációt akkor el fog halványulni hőseink emléke. Mi, szegediek büszkén állunk mindenki előtt, mi 15 évvel a háború befejezése után, ma is úgy ünnepeljük ezt a napot ugyanolyan keretben, ugyanolyan hódolattal, mint a forradalom után következő első esztendőben. Fiatal katonabajtársaim — folytatta Shvoy Kálmán —, akik most vonultatok be hozzánk, hogy alávessétek magatokat a katonai kiképzésnek, vessétek jól emlékezetetekbe, amit Itt láttatok, mondjátok el társaitoknak. Tanuljátok meg azt is, hogy a Hősnek nagy becsülete, nagy tisztelete van, a hőst, aki életét adta a hazáért, mindig tisztelni és becsülni fogják. Amikor elhelyezem a Szegeden állomásozó helyőrség kegyeleti koszorúját, hősi halott bajtársaim emlékére, akik itt ebben a temetőben nyugszanak, de mindazokért, akik a világ minden részében jelzett, vagy jeltelen kereszt, vagy sírok alatt nyugszanak, akkor csak arra ígéretet tehetek az egész szegedi helyőrség nevében, hogy mi mindig fogjuk tudni, hogy mivel tartozunk hős bajtársaink emlékének — fejezte be szavait, majd elhelyezte a helyőrség koszorúját az emlékmű lábainál. Shvov altábornagy mélyhatású beszéde után dr. Pálfy József polgármesterhelyettes lépett az emlékmű elé és a következő szavak kíséretében helyeze el a város közönségének koszorúját: — Hősi halált halt fiaink emléke iránt tartozó tisztelet, hála és kegyelet el nem homályosak érzésével, a magyar feltámadásba vetett rendületlen hittel helyezem el Szeged város közönségének koszorúját a krisztusi szenvedések és a feltámadás szimbólumául. Dr. Széki Tibor egyetemi rektor a Ferenc József Tudományegyetem koszorúját helyezte el az emlékműre, majd a Vitézi Szék, a Frontharcosok, az Orvosszövetség, a Hadirokkantak, a Turul Szövetség, a Katolikus Nővédő, a MANSz, a Zsidó Nőegylet, a Szegedi Leányegylet és a Szegedi Katolikus Kör tették le koszorúikat. A kegyeletes gyászünnepség befejezéséül a katonazenekar a Himnuszt játszotta el. A református temetőben a hősi emlékműnél szintén volt kegyeletes gyászünnepség a hősök emlékezetére. Itt Bakó László református lelkész méltatta a nap jelentőségét, majd imát mondott. Az ünnepség után Shvoy altábornagy a helyőrség nevében megkoszorúzta az emlék- Bőrkesztyű bélelt S" 6*50 Hfille kesztyűsnél Klauzál-tér. 1953 november 31 SZEMÜVEGET legolcsóbban 75 Diebmann látszerésznél — Kelemen acca müvet, majd a város és a különböző társadalmi egyesületek kiküldöttei helyezték el koszorúikat. Délután 4 órakor az ág. hitv. evangélikus temetőben a hősi halottak nyugvóhelyénél emelt Hősi Emlékmű előtt volt gyászünnepség. Shvoy Kálmán altábornagy, vegyes dandárparancsnok részt vett ezen az ünnepségen is és koszorút helyezett az emlékműre. A haza védelmében elesett hős katonák érdemeit Egyed Aladár evangélikus lelkész szép beszédben méltatta, majd megkoszorúzta az emlékművet és imádkozott a hősök lelki üdvéért Koszorút tett le az emlékműre Hegedűs Antal árvaszéki elnök is, a város közönsége nevében, majd a társadalmi egyesületek kiküldöttei helyezték el koszorúikat. Megható látvány volt amikor az emlékmű megkoszorúzása után, 30 szegény gyermek vonult fel és egyegy szál krizantémot tett le a Hősi Emlékmű talapzatára. I 16, olcsó • Polák Testvéreknél írt harisnya Kikapott a Szeged FC Paris, november 2. A Club Francois csapata 5:2 arányban győzött a Szeged FC ellen. A félidő 3:0 volt a francia csapat javára. PAPLAN Mihály és Fia cfefmfdl Sr«n«?d Kárász ncca 14 legjobb fS§ legjobb kivitelben legolcsóbban kaphat m tó 1857 «t» A reformáció emléke (A Délmagyarországj munkatársától.) A szegedi reformátusok október 31-én, a hagyományokhoz híven, nagy fénnyel ünnepelték meg a reformáció térhódításának 416. évfordulóját. Délelőtt 10 órakor a templomban ünnepi istentisztelet volt, amelyen Bakó László lelkész prédikált a bibliaolvasásról és az Ige lelkeket gyógyító erejéről. Délután 3 órakor a középiskolák református ifjúsága rendezett templomi ünnepséget, majd 5 órakor az egész gyülekezet számára a Bethlen Gábor Kör rendezésében vallásos ünnepség volt. Az ünnepséget dr. Szabó Mihály, a Bethlen Gábor Kör elnökének megnyitó beszéde vezette be, majd a református énekkar énekszámokat adott elő Papp Ferenc karnagy vezetésével. Az ünnepi beszédet Tunyogi Csapó János gimnáziumi igazgató mondotta. Beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar protestantizmus nagy kulturális és történelmi hivatást teljesített. A nagy protestáns hitvallók a maguk kálvinista hitén keresztül szűrve, magukkal hozták nyugat kultúráját hazánk kultúrájának gyarapítására; a protestáns hadvezérek és velük együtt az egész protestantizmus a legnagyobb erőssége volt mindig a magyar függetlenségi harcoknak. Gerda Sándor és Frank Ilona egyetemi hallgatók szavalattal, Bánffy Adorján pedig Árokszállásy János orgonakísérete mellett gordonkaszámmal szerepeltek a gazdag műsoron. A szép ünnepséget Kiss Tihamér hitoktató-lelkész bibliaolvasása zárta be. Vasat CSODA JÓ Vasáru, edények, kályhák, tűzhelyek, fürdőszoba berendezések, vadászati cikkek és minden vasáru nagy választékban, jó minőségben és ami a fő olcsó árban w,«w6kvarsa vasáruházban Vargánál szeged, Híd utca Vásároljunk