Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)
1934-07-01 / 146. szám
1934 július V. A közgyűlés és a jelölések Az elmúlt hét kimagasló közigazgatási eseményei közül mi most a tanácsnokválasztások előzményeit tesszük szóvá, mert ez volt az egyetlen az elmúlt hét közigazgatási eseményei között, amivel szemben az önkormányzati jognak védelme helytállást követel. A kijelölő választmány kétféleképen töltheti be feladatát, vagy úgy, hogy a pályázók képesítéseit, vagy úgy, hogy a pályázók képességeit bírálja el. A jelölőknek vizsgálniok kell, hogy a pályázók rendelkeznek-e a törvényben előírt képesítéssel s ki kell zárniuk a választásból azt, aki a megszabott előfeltételekkel nem rendelkezik. Ha ezen túl a jelölő bizottság a pályázók képességeit s a hivatali állásra való alkalmasságát is vizsgálja, akkor végezze el ezt a feladatát úgy, hogy megállapításaival és elvégzéseivel ne helyezkedjék mereven szembe a közgyűlés akaratával, mert a közgyűlés mégis csak az önkormányzat legelevenebb szerve s a jelölő választmány mégis csupán egyik szerve a közgyűlésnek. A jelölő bizottság vagy mindenkit választásra enged, aki a megválasztás törvényes előfeltételeivel rendelkezik, vagy ha válogat, akkor a közérdek megóvása, a közigazgatás színvonalának emelése vezetheti egyedül működésében. Se taktikai megfontolások, se pártpolitikai tekintetek, sem a rokonszenvnek, vagy ellenszenvnek befolyása, se felekezeti elfogultság nem juthatnak szerephez a jelöltek kiválogatásánál. Amikor hat jelölt közül a közgyűlés a hatodik helyen jelöltet választja meg, akkor megbukott a jelölés és megbuktak a jelölők. Hogy az önkormányzat megvalósítójának, a közgyűlésnek akaratával és helyeslésével mennyire szembehelyezkedett a jelölő bizottság, annak legeklatánsabb bizonyítéka az, hogy az első két helyen jelölt összesen tíz szavazatot sem kapott. Az első jelölt az árvaszéki elnök szeretetreméltó személye volt s a tanácsnoki állásnak legelső jelöltje három szavazatot kapott. Mivel az árvaszéki tisztviselők közül háromnak van szavazati joga a közgyűlésen, érdekes összevetni a leadott szavazatok számát a szavazásra jogosított árvaszéki tisztviselők számával. Ha azonban a közgyűlés ennyire akarta, hogy az árvaszéki elnök úr maradjon abban az állásban, amelyet közmegelégedésre tölt be, akkor mi célja, mi értelme, mi oka volt a jelölő bizottságnak arra, hogy a legelső helyre az árvaszéki elnököt jelölje, akit a közgyűlés minden választott tagja kivétel nélkül jelenlegi díszes állásában kíván megtartani. A jelölő bizottság csak kettőt tehet, vagy azt, hogy szolgálati idejük sorrendjében mindenkit jelöl, aki a törvényes feltételekkel rendelkezik, vagy pedig legjobb tudása és ítélőképessége szerint a képesség és arravalóság sorrendjében jelöli mindazokat, akik megválasztásával az állást megfelelően betöltöttnek tekinti. A jelölő bizottság most mást tett s ezáltal boxoló verseny ringjévé alakította át a zöld asztalt, ami mellett tanácskozott. A jelölő bizottság knockan tolta azt a jelöltet, akit a közgyűlés jelentékeny ré-HECVS/nOSIMOVI Utolsó nap Utolsó nap. sze tanácsnoknak akart választani s még birkózás szabályainak sem felelt meg ez a kiütés, mert ahhoz, hogy valakinek kiütését meg lehessen állapítani, tízig kell számolni, a jelölő bizottság pedig csak hatig számolt. A jelölő bizottság túllép hatáskörén, ha olyanok megválasztását akadályozza meg, akik a megkívánt előfeltételekkel s az önkormányzat által megkívánt képességekkel és arra valósággal rendelkeznek. A jelölő bizottságnak nem lehet az a feladata, hogy a jelöltekkel eljátsza a tótnak és a vadkörtének anekdotáját. A jelölő bizottság vagy vizsgálja meg a pályázatokat, vagy vizsgálja meg a pályázókat, a pályázók képességeit, hivatottságát, hivatali arravalóságát. A jelölő bizottság, mint a közgyűlésnek egyik szerve, nem akadályozhatja meg a közgyűlést választási jogának gyakorlásában. A jelöltek közül kihagyni csak azt lehet, aki a megkívánt előfeltételekkel nem rendelkezik, vagy azt, aki a közgyűlés nagy többségének joggal várható meggyőződése szerint a hivatal betöltésére nem alkalmas. A jelölő bizottság minden más Az eredeti Hacsek és Sajó Vadnai László világhírű tréfái. Herceg Jenő és Komlósi Vilmos a Terézkörúti színpad országhírű művészei személyes felléptével. SZÉcCHENYI MOZI Vasárnap Hétfő A Royal Apolló kimagasló eseménye: Mindkettőt szeretem Noel Croward szerelmi komédiája PEL MAGYARORSZAG HfiHunipű ff Elegáns Kényelmes Tartós SZEGED, KELEMEN-UCCU esetben s minden más elhatározással az önkormányzatot nem szolgálja, hanem csorbítja. A kosigazgatási bíróság teljesen törölte az Angol-Magyar Jutafonó 70.000 pengős illetékügyét ^^OOO^nJ'nan>íiTr?*j^u7 ?0000’ a JténxUgy igaxQalósáff sdn>i^«i5ii,/,fíímel rótt ki, a kösigazgatási bíró O g esebben as egész összeget törölte (A Délmagyarország munkatársától.) Úgy a helybeli, mint a budapesti lapok többizben foglalkoztak az Angol-Magyar Jutafonó és Szövőgyár Rt. ellen kirótt 70.038 pengős illetékkel és nem éppen kedvező beállításban tüntették fel ezzel kapcsolatban a nevezett vállalatot. A közigazgatósági bíróság, mint legfelsőbb fórum, jogerős ítéletével az Angol-Magyar Jutafonó és Szövőgyár részvénytársaságot az előirt illeték teljes törlésével rehabilitálta. Köztudomású, hogy a Hazai Textilipari Rt. 1929-ben fizetési nehézségekbe kerülvén, ellene a kényszeregyességi eljárás megindult és ezen eljárás folyamányaképen elrendelték a Hazai Textilipari Rt. felszámolását. A Hazai Textilipari Rt.-nak egyik legnagyobb hitelezője a Moore & Weinberg Ltd. angol cég volt, amely a gyár üzemének fenntartása és a 300 munkáscsalád (ami mintegy 1200 lelket tesz ki), egzisztenciája érdekében is megalapította az Angol-Magyar Jutafonó és Szövőgyár részvénytársaságot és az 1929. november hó 13-án a kir. törvényszék által elrendelt, az Országos Hitelvédő Egylet által kir. közjegyző közbenjárásával megtartott, nyilvános árverésen megvette a gyárat 345.000 pengő vételárért. Az árverési jegyzőkönyveket a kir. közjegyző bemutatta illeték-kiszabás végett a pénzügyi hatóságoknak, minek alapján a vételár után 17.000 pengő illetéket róttak ki és fizettek be. Egy év elmúltával, vagyis 1931 januárjában felelőtlen személyek feljelentése alapján a szegedi m. kir. adóhivatal V. 527— 1931. szám alatt további 1.400.760 pengő után kirótt 70.036 pengő pótilletéket azzal, hogy a gyári ingatlan és infrók vételára nem 315.000 pengő, hanem 1.100.760 pengő volt. Ez ellen a m. kir adóhivatal által kibocsátott fizetési meghagyás ellen az Angol-Magyar Tutafonó és Szövőgyár részvénytársaság jogtanácsosa, dr. Donáth Lipót budapesti ügyvéd utján felle hhe/és pl élt a m. kir. pénzügyigazgatósághoz, amely 3 évi eljárás után 1934. május 7-én 12460 —1934. szám alatt hozott határozatával a m. kir. adóhivatal által 70.038 pengőben kirótt illetékből 34.273.50 pengőt törölt, ellenben 35 ezer 764 pengő 50 fillér illetéket tovább is fenntartott. Az Angol-Magyar Jutafonó és Szövegvár Rt. a m. kir. pénzügyigazgatóság ezen határozata ellen jogtanácsosa utján 1934. május 21-én panasszal élt a közigazgatási bírósághoz és a közigazgatási __ bíróság,^ mint ahogy már fentebb közöltük, június 27-én megtartott nyilvános ülésében a pénzügyi igazgatóság határozatával 35.764.50 pengőben fenntartott illetéket is végítélettel teljesen és véglegesen törölte. A közönség minden bizonnyal megnyugvással és megelégedéssel fogadja a közigazgatási bíróságnak, mint ezen ügy végleges és jogerős eldöntésére illetékes legmagasabb fórumnak végítéletét, amely városunk eme igen tekintélyes, nagy adófizető és ezer lelket meghaladó személynek kenyeret adó vállalatot rehabilitálta a felelőtlen személyek által eszközölt, teljesen alaptalan feljelentésekben foglalt rágalmakkal szemben. Hindenburg állapota aavasztó Berlin, június 30. Neudecki jelentés szerint Hindenburg elnök betegsége aggasztóra fordult. Sauerbruck tanár, az elnök kezelőorvosa sürgősen Neudeckbe utazott. ■ «y x»:: '„mm ■•>**•,qwattwmwBiff WWiT* ndisznes lennis zokni'24 Férfi sporting I. 2*48 Qpacsino 2*98 lorCocilirdeniíia Ssn 3'90 Fehércégtáblás BOROS MIKSA cégnél Széchenyi tér 13.