Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-02 / 222. szám
2 DÉL MAGYARORSZÁG Ha igaz, hogy Ön igazán szeret, Elegáns tartós CiDiUIC... Árban minőségben szenzációs! Siföldi Máruház KELEKEN UCCU 11. SZ. ügy kérdésének megoldására, a sajtótörvény reformjára, valamint több más igazságügyi természetű reformra. Külpolitikai vezérgondolata: békés eszközökkel küzdeni a revízióért és idegen impérium alá jutott magyar kisebbségi testvéreink fennmaradásáért. — Hálával és szeretettel viseltetünk Olaszország iránt. Baráti viszonyunk legújabb határa a római egyezmény. Ausztriával ugyancsak a legbarátságosabb viszonyban vagyunk, Németországgal szemben is változatlanul erős szimpátiával viseltetünk és reméljük, hogy a harmadik birodalom minden vonatkozásban el fogja foglalni az őt jogosan megillető helyet az európai államok közösségében. Visszapillantva az elmúlt idők eseményeire, nem mulaszthatom el, hogy köszönetet ne mondjak azoknak az angol barátainknak, akik jogos aspirációink iránt oly sok megértést mutatnak. — Most készülök lengyel utamra és remélem, hogy utazásom az európai béke ügyét fogja előmozdítani. Franciaország barátságát és a kisantantot alkotó szomszédállamokkal való viszonyunk megjavulását őszintén óhajtom, de a francia barátság részünkre csak akkor lehetséges és helyes, ha erre megvannak a reális tárgyi előfeltételek. Ez a barátság ugyanis a kisantanthoz való közeledésünk lenne, jogos nemzeti aspirációnkról való lemondás árán. Nem adom fel a reményt arra, hogy a három kisantantában egyszer mégis csak felemelkedik annak a tudatnak a magaslatára, hogy hazánkkal 15 évvel ezelőtt súlyos igazságtalanság történt és ha ez a tudat az európai békés együttműködés őszinte vágyával találkozik, meg lesz a módja a megértésnek és az együttműködésnek. — Ma Magyarország a rend és nyugalom szinte példaadó szigete az európai zűrzavarban. Ennek a belső rendnek és nyugalomnak tényét nem engedjük megzavarni semmiféle külpolitikai defetizmustól. A választójog rendezésére irányuló törvényjavaslat előkészítés alatt áll. Ennek során a kormány semmiféle más elgondolást, vagy tervet nem tart maga számára irányadónak, csak azt, amit maga készít elő, illetve dolgoz ki és csak olyan választójogi javaslatot tudna a maga részéről akceptálni, amely a titkosság alapján állva, megfelel az általam mindig hirdetett és most is képviselt haladó konzervatív világnézetnek. Ezért a titkos választójog bevezetését feltétlenül kapcsolatba akarom hozni a kormányzói jogkör alkotmányos kiterjesztésével. Ne higyjük azt, hogy a választójog kérdésének rendezésével a nemzet igazi súlyos problémái megoldást fognak nyerni. A választójog magában véve nem hoz földi paradicsomot. Ezért helyezem én politikai és kormányzati tevékenységem súlypontját a gazdasági és szociális problémákra. A miniszterelnök, miután befejezte beszédét, eltávozott a stúdió épületéből. 1934 október 2: A Szegedi Lloyd-Társulat kegyeletes ünnepség keretében leplezte le Wimmer Fülöp arcképét Dr. Kertész Béla emlékbeszéde Wimmer Fülöpről (A Délmagyarország munkatársi&.) Vasárnap délelőtt kegyeletes ünnepség keretében leplezte le a szegedi Lloyd-Társulat néhai érdemes díszelnökének, Wimmer Fülöpnek arcképét. Az ünnepségen Wimmer Fülöp rokonsága képviseletében megjelent Kőrös Pál és Wotitz Béla, a város hatósága részéről dr. Tóth Béla polgármesterhelyettes, Vértes Miksa, a kereskedelmi és iparkamara elnöke, dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár, dr. Landesberg Jenő ügyvezető titkár, Varga Mihály, a Kereskedők Szövetsége elnöke, dr. Riedl Samu, a zsidó hitközség elnöke, Kertész Ernő, az Alföldi Utazó-kereskedők Egyesületének elnöke, Faragó Lajos igazgató vezetésével a kendergyár tisztviselőkara és munkásainak képviselői. Rajtuk kívül a kereskedő- és iparostársadalom színe-java és néhai Wimmer Fülöp szűkebb baráti környezete. Wimmer Fülöp arcvonásait megörökítő kép, mely Balogh Margit festőművész sikerült alkotása, Obláth Lipót, Weiner Miksa és Bokor Adolf arcképe mellé került negyediknek, a Lloyd-Társulat érdemes vezetőinek sorába. A Polgári Dalárda énekszáma vezette be a kegyeletes ünnepséget. A dalárda a Himnuszt énekelte, majd Adler Rezső, a Lloyd-Társulat társelnöke mondott megnyitó beszédet. Köszönetet mondott Wimmer barátainak, akik megteremtették a lehetőséget arra, hogy a Lloyd megfestessse a piortrét, Balog n ,igit festő mamegfestessse a portrét. Köszönetet mondott Balogh Margit festőművésznőnek fa értékes és jólsikerült alkotásáért, majd felkérte dr. Kertész Bélát, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Kertész Béla megindító hatású emlékbeszédében többek között a következőket mondotta: “ összejöttünk, hogy túl az első fájdalmak izgalmán, higgadt értelemmel jelöljük ki nagy halottunk soha nem múló emlékének helyét a hálás szegedi lélek panteonjában. A nagy férfiú elvesztése felett előbb a mindent lenyűgöző fájdalom érzései válnak úrrá és csak jóval később, mikor az idegek és érzések fájdalma lecsillapodik, ébred tudatára az ész, az értelem annak a veszteségnek, hiánynak, amit a nagy ember elvesztése jelent. — Wimmer Fülöp, ha Isten kegyelméből magas kort ért életét a régi Róma fórumán élhette volna le. a klasszikus római felfogás szerint a „vir integer“ jelző nyerte volna hálás polgártársaitól Teljes, tökéletes férfiú volt, mert kora ifjúságától késő öregségéig az ifjú hevével, az érett férfiú lendületével és az aggastyán bölcsességével küzdött, harcolt, verítékezett kitűzött céljaiért, szent ideáljaiért, — mindig önzetlenül, szemét egyetlen célra szegezve: a tiszta közérdekre. Hatvanhárom esztendőn keresztül szakadatlanul dolgozott, alkotott, teremtett. Megingathatatlan hitével, elveivel, példaadó tevékenységével, szavaiból és tetteiből kisugárzó energiával lelki kenyeret adott nekünk az utána következő nemzedéknek. Az ő ajándékából, az ő lelki kenyeréből kell, hogy éljen az a nemzedék, amely ő utána a közélet rögös útjára lép, hogy az ő példáját kövesse. Az ő élete tisztán és csupán szolgálat volt. Szolgálta Istenét hivő ájtatos lélekkel és hittel. Szolgálta hazáját hazaszeretettel, hűséggel, szolgálta városát, ezt a szép ég szeretni érdemes Szegedet, amelyhez hűségesebb volt bárkinél, aki itt született. Szerette e városnak minden kövét, büszke volt a város szépségére, hírességére, — örült a város minden sikerének és szenvdtt, ha a várost veszteség érte. Nem volt érdemes válrosi cél, amelyért nyomban tűzzel ne lelkesedet volna. Szolgálta polgártársait. Kereskedő, iparos, gazda, vagy értelmiség, bárki fordult hová magán. ügyében, készséges, nyomban beavatkozó segítő kézre és megértő szóra talált. Szolgálta a művészeteket egy nagy intellektus megértő, pártoló, mecénási szeretetével. A művészetek minden ága: zene képzőművészet, színház leglelkesebb pártfogóját vesztette benne. A nemes lélek a tiszta művészetek élvezetében oldódott fel. Szolgálta politikai és gazdaságpolitikai idáljait. Hűséggel és ragaszkodással küzdött a szabadelvűsk eszméiért. Férfikora a szabadelvűség fénykorára esett. Látta, hogy Magyarországot a szabadelvűség eszméi emelték ki évszázados elmaradottságából, — ez eszmék emelték az országot a nyugati államok gazdasági és eszmei színvonalára s kapcsolták be Magyarország közgazdaságát a világgazdaságba. Érthető,ha életének delén túl, a világháború után is a liberális eszmék győzelmétől várta a világgazdasági válság, a nemzetet pártokra szaggató felforgatás orvosszerét. — megingathatatlanul hitt a liberális eszmék végső győzelmében. — A gazdasági szabadságnak, a forgalom és a mozgás szabadságának, a tanulás és a gondolat szabadságának izzó fanatizmusa élt Wimmer Fülöpben, ez sűtötte, ez tartotta meg öregségében is fiatalságát, munkaerejét. Eszméihez való hív ragaszkodása a magyar közélet egyik legtisztább, legragyogóbb jelenségévé tette. Szolgálta családját a jó testvér, amelyet példa nélkül való agilitásával, szorgalmával, tudásával, kimeríthetetlen kincseivel a szerény jelentéktelen vidéki kisüzemből világviszonylatban nagyjelentőségű gyári vállalattá emelt. Szolgálta a szegénységet, a nyomort, de mindig kimeríthetetlen áldozatkészségével. Szolgált minden nemes és szép célt, szolgált mindenkinek, csak önmagáról feledkezett meg — szándékosan s ha a maga számára a köztől kért valamit, úgy csak azt kérte, hogy a legsúlyosabb feladatot, a legfelelősségteljesebb munkája részére osszák. Temetésén nem vitték koporsója után bársonypárnák rendjeleit és kitüntetéseit. Kincseket nem gyűjtött, hagyatékán örökösei nem osztoznak. Életének egyetlen igazi jutalma és eredménye talán csak egy azivdobbanás, amelyben az ő emlékezetére találkozik, összefonódik és egyesül ennek a teremnek. Szeged városa minden polgárának, talán az egész ország egy jelentékeny része közönségének közös érzése. — Wimmer Fülöp, drága emlékű Elnökünk, ma egy hosszú pálya nekünk juttatott eredményeit, a tiszta közérdek szolgálatában eltöltött életed, azt a nagy erkölcsi tőkét, amit a te életed nekünk kar látabban is jelent, mással nem hálálhatjuk meg, mint egy fogadalommal; fogadjuk, hogy tiszta elveid, nemes eszméid, önzetlen céljaid szellemében, igazi wimmeri szellemben fogjuk szolgálni a közérdeket, hazánkat, városunkat és polgártársainkat. S ha ez megvalósul, úgy beteljesednek Szeged nagytekintélyű főpapjának, Eőn Immánuelnek Wimmer Fülöp temetésén mondott bucsuzó szavai: „nem hiába élt ki nem magának élni‘. Dr. Kertész Béla nagyhatású beszéde közben hullott le a lepel Wimmer Fülön arcképéről és az emlékező közönség megilletőilv © tekintett az annyira ismerős arcra. _______ Fájdalomtól megtört szivel tudatjuk, hogy dr. Spitzer Ignác tb. városi közkórházi főorvos, aranydiplomás orvos, 1 legjobb apa, nagyapa, testvér és rokon hosszú szenvedés után szeptember 30-án fáradhatatlan munkás életének 84-ik évében elhunyt. Végtisztessége október 2-án reggel fél 9-kor lesz a zsidó temető cinterméből. Gyermekei, unokái, testvére és rokonai. D Nemzeti Munkahét megnyitása Budapest, október 1. Most van tizenöt éve annak, hogy a nemzeti hadsereg élén Horthy Miklós kormányzó bevonult a fővárosba. Ezt a jubileumot ünnepelte az ország vasárnap a budapesti ügetőpályán. A kormányzót Gömbös Gyula miniszterelnök a kabinet tagjainak élén fogadta és vezette a dísztribünre. Az ünnepség kezdetét három ágyúlövés jelezte. A miniszterelnök hosszabb beszédben üdvözölte az államfőt, majd a Nemzeti Munkahét megnyitására kérte fel. Horthy Miklós kormányzó ezután a Nemzeti Jikahetet megnyitottnak nyilvánította, a Jedlicska Ma elköltözött Szegedről Budapest, október 1. Az igazságfigyminiszter dr. Jedlicska Béla szegedi és dr. Gálffy Ferenc szentgotthárdi kir. közjegyzőt saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte.