Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)
1937-02-02 / 26. szám
Kedd 1,37 leb uár oprM*ny*ROJ?«;zs:o Nehézségek piacok elhelyezése körül Helyszíni szemlén nem tudtak megálapodni a sátrasok elhelyezésében (A Délmagyarország munkatársitól.) Jelenlétte a Délmagyarország, hogy a Szegedi Kereskedők Szövetségének közbenjárására a Tisza Lajos-körüli piac elhelyezését tizenöt nappal elhalasztották. Február tizenötödikén kerül sor a piacrendezésre, már felhívták az érdekelteket, hogy az árusok elhelyezését maguk között beszéljék meg. A Kereskedők Szövetsége néhány nap múlva értekezletre hívja össze a kereskedőket, hogy a piacrendezés folytán felmerülő kérdéseket letárgyalhassák. A kereskedők maguk közt igyekszenek megállapodásra jutni a fontos ügyben. A piacon dolgozó kereskedők és iparosok megbízásából Róth Lajos törvényhatósági bizottsági tag legutóbb megjelent a Tisza Lajos-körúti piacon egy kisebb bizottsággal és azt vizsgálták, hogyan lehetne közmegelégedésre végrehajtani az árusok elhelyezését Február közepétől kezdve ugyanis a Tisza Lajoskörúton csak egy sorban árulhatnak a zöldségárusok, míg most két sor zöldségárus van ezen a helyen. A terv az, hogy a zöldségárusokat a Tisza Lajos-körút felső végébe helyezik és a mostani helyükre, a Püspökbazár elé a rövidárus sátrasok kerülnek a Kossuth Lajos sugárúiról. Ez ellen azonban élénken tiltakoznak a Püspökbazár épületben működő kereskedők és azt hangoztatják, hogy a sátrak odahelyezésével eltakarják üzletüket. Szombton helyszíni szemle volt a Tisza Lajoskörúti piacon, ahol a piaci árusok képviseletében Róth Lajos vett részt, a püspökbazári kereskedők részéről Kovács Károly, aki ismételten tiltakozott az ellen, hogy a sátrakat az üzletek elé helyezzék. A piaci szemle nem járt eredménnyel, nem sikerült megállapodni abban, hogy a sátrasok részére hol jelöljenek ki helyet. Most a hatóság előbb bevárta, míg a kereskedők maguk között valamilyen formában megállapodnak az árusok elhelyezéséről. Ezt követően újabb helyszíni szemle lesz a piacon, amikor is véglegesen kijelölik az új helyeket. OLCSÓ TÉLI VÁSÁR Február 6-ig. Összes téli cikkeink árát 20 százalékkal leszállítottuk. Egyes párok P 3’90.tel. HA-HA cinítóruház rlwfih Inti o»c«<»w.____________________SZEGED, KELEMEN 1_CCA 12 SZÁM Mulat a császárváros Vidám bécsi történet a részi jó békeidőkből. Főszereplők: Magda Schneider, VI#vif Olbach Kelti, Hörbiger Pál, Adele Sandrock. 3, 5, 7, 9 Széchenyi Mozi Kedd, szerda Dalol a flotta Grandiózus, zenés viszjikék. 10 igen szeleres felvonásban, 7 remek slágerrel. Főszereplők • G'll-T Rovers ÉS Fred tetőire a világ legelső táncospárja. Nincs nap kávé nélkü THREE STARS Középamerika tensíkjairól származó válogatott fajták keveréke 1,8 Lg. P 2*Meinl Gyula r. KávéÜxlet Szeged. Kárász u. B, 5 Súlyos helyzetet teremt a sertéshús drágasága Nagy kedvezmények a cseh export részére, ugyanakkor nincs bevásárlási lehetőség a magyar húsfeldolgozó ipar számára . A lehetetlen helyzet miatt a szalámigyárak csökkentették munkáslétszámukat — Szeged élelmezési és szociális kérdései A Délmagyarország munkatársától.) A drágaság egyre nagyobb méreteket ölt a magyar piacon. Talán a leggyorsabb iramban többek között a sertéshús drágul, amely ma már a szegényebb néposztályok számára megfizethetetlen. Ez az oka annak, hogy legutóbb komoly formában merült fel a lehetőség, hogy a sertés további drágulását a jugoszláv és a román határ megnyitásával lehetne megakadályozni. A helyzetet teljes hűséggel tárja fel az a beszámoló, amely szakkörökben élénk feltűnést keltett és amelyet itt közlünk: — A január 26-i ferencvárosi sertéspiacon mindössze száz darab sertést hajtottak re, az előző hétfőn 3800 darab felhajtás volt, úgy, hogy az erős áruhiány miatt a vevők lénye'enek voltak minden árat megadni. Amikor Budapesten sertéshúsban igen súlyos áruhiány észlelhető, ugyanBelvárosi Mozi Kedd, szerda akkor a Csehországba menő magyar élősertéskivitelt prémiával támogatják. Nagyon érdekes a cseh értékesítési kalkulációt kézbevenni. A prágai ár 7.50 csehkorona. Ebből lejön vám, fuvar és költség címén 0.30 csehkorona, továbbá apadás, veszteség címén 0.30, ami tisztán 4,90 cseh koronát ad. Átszámítva ezt pengőre 43 százalékos felárral S3,77 filléres nettó értékesülést jelent. Hogy ezt az olcsó árat megértsük, tudnunk kell, hogy ugyanakkor Magyarországon az élett sertés ára kilogramonként ad akol 110—112 fillér. Ez a kivitel csak úgy lehetséges, hogy a Nemzeti Bank kénytelen volt a 45 százalékos felárat 65 százalékra felemelni az élősertés-kivitelnél, ugyanakkor, amikor ilyen magas kedvezményt iparcikk nem tud elérni. Továbbá a SEB sertésenként 2 pengőpréfával támogatja a kiegyenlítési alapból. Ez a kettős támogatás sem tette a cseh élősertés-kivitelt veszteségmentessé. Ezért a SEB legutóbbi ülésén felemelte a prémiumot és további 30.000 pengőt szavazott meg a cseh sertéskiviteli veszteségeinek fedezésért. Ezek után felmerül a jogos kérdés, hogy miért kell nekünk a prima nehéz sertést Csehszlovákiának 83,77 fillérrel eladnunk és ezért a kivitelért jelentős áldozatokat hoznunk, amikor a ferencvárosi vásáron ugyanaz a sertés 122—121 fillérbe kepül? Miért kell a városi polgárságnak a sertéshús fogyasztását az elviselhetetlenül magas ár folytán lehetetlenné tenni. Miért kell a magyar húsfeldolgozó iparnak nyersanyagát elvonni és miért kell lehetővé tenni, hogy például a cseh szalámigyárak a magyar prémiummal kivitt sertéshúsból gyártsák az olcsó szalámpit és ezzel az exportpiacokon valósággal lehengerlik a százszázalékosan drágább hússal dolgozó magyar szalámigyárkat? Meg kell kérdeznünk, nem lenne-e sokkal célszerűbb és közgazdaságilag összehasonlíthatatnul előnyösebb húsfeldolgozó iparunk nyersanyagát itthon tartani és ha kell, a kész gyártmány kivitelét támogatni? A hazai fogyasztóérdeken kívül ez a kérdés a húsiparban foglalkoztatott munkásság elsőrendű szociális érdeke is. A sertésdrágaság kérdése a népélelmezés problémáján túl Szegedet más szempontból is közvetlenül érinti, a szalámigyártás szempontjából. Nyilvánvaló, hogy a magas árak versenyképtelenné tehetik a magyar szalámigyártást, köztük elsősorban a Pick-gyárat, amelynek készítményei világszerte keresettek voltak, ma az a helyzet, hogy a magyar szalámigyárak elvesztik versenyképességüket, hogy ha tovább folytatják ezt a politikát és továbbra is tekintélyes prémiumot fizetnek az exportált nyersanyag, a sertés után, de ugyanakkor nem biztosítanak bevásárlási lehetőséget a húsfeldolgozó ipar számára. Január közepe óta a magyar szalámigyárak mindegyike csökkentette munkáslétszámát, mert a mai húsárak mellett nem versenyképes a külföldi marokon, így tehát a sertéskiviteli prémiumokkal a cseh számi^rnsnak juttatnak tulajdonkénen prémiumot a magyar gyárak rovására. A szalámigyárak várják a minisztérium döntését, hogy olcsó román és jugoszláv húsi dolgozhassanak fel a külföldi marok számára, mert különben elpusztul félévszázados munkásik erc.Tuéu''e. elveszítik a nehezen megszerzett külföldi alecokat A prémiumrendszerrel nemcsak a magyar iart, de a munkásságot is sujtják, mert a svártás redukálásával cavre nő a munkanélküliek száma. Gyapjúfonaato k TISZA AQAJPAZBAN fg Tisza Lajos Körút (Prispikbazár-épület) n ra 13 kivégzés Moszkvában Paris, február 1. A francia kommunisták lapja, a Humanité azt jelentette, hogy a halálraítélt tizenhárom trorkilistán hétfőn végrehajtották a halálos ítéletet. Téli vásár Pollák Testvéreknél 25-50 ° l engedmény