Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)
1937-11-03 / 250. szám
Szerda, 1937. november 3. DÉLMAGYARORSZÁG Izgalom és kérvényáradat a városházán a városi alkalmazottak nyugdíjjárulékainak visszafizetése ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) A szombati kisgyűlés — mint ismeretes — foglalkozott a városi alkalmazottaktól levont nyugdíjjárulékok visszafizetésének a kérdésével és miután a közigazgatási bíróság két tisztviselő panasza alapján megállapította a levonások szabálytalanságát, a kisgyűlés hosszas vita után elvi határozatot hozott az ügyben. Kimondotta, hogy vissza kell téríteni a jogtalanul levont járuléktöbbleteket, mégpedig 1935. február elsejéig visszamenően minden tisztviselőnek. A visszatérítés módjának meghatározását a kisgyűlés a jogügyi bizottságra bízta és kimondotta, hogy a fedezet kérdésének eldöntésére a közgyűlés az illetékes. A kisgyűlés határozata általános örömet keltett a városházán, az öröm azonban keddre általános bizonytalansággá változott és a városházán nagy nyugtalanság rakott fészket. Elterjedt ugyanis a híre, hogy bizonyos jogi vonatkozású aggodalmak merültek fel a kisgyűlés határozatának végrehajthatósága körül. Egyes jogászok megítélése szerint a közigazgatási bíróság ítélete nem általánosítható és csakis azoknak térítheti vissza a jogtalanul levont összegeket a város, akik a közigazgatási bíróságnál ítéletet provokáltak, a többieknek csakis abban az esetben, ha szintén kérelmezik a visszatérítését. Ennek következtében valóságos kérvényáradat indult meg, rengeteg tisztviselő benyújtotta a kérvényét. Később azután kiderült, hogy alaptalan a nyugtalanság, mert a kisgyűlés a saját hatáskörében teljes joggal hozhatott határozatot ebben az ügyben és a kisgyűlési határozat kötelező. Kiderült az is, hogy a fedezet kérdése sem problematikus, mert a jogtalanul levont járulékok a város nyugdíjalapjába folytak be, tehát a visszatérítésre megvan a fedezet. A számvevőség már meg is kezdte a visszatérítendő összegek részletes számfejtését, amikor ezzel a munkával elkészül, akkor a polgármester összehívja a jogügyi bizottságot és sor kerül néhány héten belül a visszautalásokra., Szent-Györgyi Albert szegedi díszpolgársága OOhl szünetelt a rendkivüli díszhözati ülésre — „A szegedi Indós Nobel-díja Szeged és Magyarország kitüntetése is“ — Gróf Wiebels- Derg Kunó özvegye Szent Györgyi professzor kitüntetéséről (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap és hétfőn, mindkét napon nagy volt a forgalom a szegedi egyetem orvosi vegytani intézetében, ahol dr. Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas professzor dolgozik. A tisztelgő küldöttségek egymásnak adták a kilincset a legutóbbi két napon is, a postások tucatjával hozták az üdvözlő táviratokat, köztük a kormányzó táviratát is. A kormányzó nevében Uray államtitkár, a kabinetiroda helyettes főnöke fejezte ki szerencsekivonatát Szent- Györgyi professzornak. Mindenszentek ünnepén Szegeden időzött gróf Klebelsberg Kunó özvegye, aki a napot térié kriptájánál töltötte. Felhasználta szegedi időzését arra is, hogy meglátogassa Szent- Györgyi professzorékat, hogy személyesen is gratuláljon a tudósnak. Este utazott vissza Budapestre Klebelsberg Kunóné, aki a Délmagyarországnak Szent- Györgyi professzor kitüntetéséről ezeket mondotta: — Rendkívül örömmel tölt el engem is ez a nagy kitüntetés, amely Szent-Györgyi professzort érte. Boldogult férjem mindig mondotta: „Meglássátok, még büszke lesz az ország a fiatal Szent-Györgyi Albertre“. Íme, beteljesedett férjem jóslata, bár talán ő maga sem hitte, hogy ekkora kitüntetésben lehet része a fiatal magyar tudósnak. Jól esett olvasnom a Délmagyarország vasárnapi számában, hogy maga. Szent-Györgyi professzor sem felejtette el, mit köszönhet talán boldogult férjemnek is és első útja a kriptához vezetett. Az örömnek a soha vissza nem térő óráiban csak az tölt el kimondhatatlan fájdalommal, hogy boldogult férjem már nem érhette meg a szegedi egyetem fiatal tudósának nagy kitüntetését, amely egyúttal Szeged és Magyarország kitüntetése is... " I Belvárosi Most Ma utoljára! Az én lányom nem olyan nagysikerű magyar film. SxéCIf Cuyt Most Szerda, csütörtök Első bél Történet az orosz arisztokrácia életéből, Olga Tschecha főszereplésével. Ezenkívül LISZT, epizód a nagy zeneköltő életéből Táray Ferenccel a főszerepben. A Nobel-díjas szegedi professzor tudományos dicsőségét hirdeti napok óta már az egész világsajtó. Egymás után érkeznek Szegedre a külföldi nagy lapok és a nemzetközi sajtóirodák tudósítói, hogy személyesen interjúvolják meg az első Nobel-díjas magyar tudóst, fotóriportokat készítenek róla, akinek a személye ezekben a napokban szinte háttérbe szorít minden más eseményt. Szeged társadalma meleg szeretettel készül arra, hogy örömét méltóképen fejezze ki. Dr. vitéz Imecs György főispán és dr.Pálfy József polgármester behatóan foglalkozik a törvényhatósági bizottság rendkívüli díszközgyűlésének előkészítésével. Hogy milyen javaslat kerül a rendkívüli díszközgyűlés elé, ezt teljes részletességében még nem állapították meg, a közeli napokban megtörténik a döntés. Dr. Pálfy József polgármester, akihez kérdést intéztünk ebben az ügyben, a következőket mondotta: “ A rendkívüli díszközgyűlést még ebben a hónapban megtartjuk. Ebben a pillanatban még nem tudnám megmondani, hogy mikor. Az időpont azért bizonytalan, mert még nem állapítottuk meg végérvényesen az előterjesztendő javaslat részleteit és még nem tudom, hogy Szent-Györgyi professzornak milyen az útprogramja. Az a célunk, hogy a város közönségének törvényes képviselete, a törvényhatósági bizottság a lehető legmméltóbb és legszebb módon fejezze ki örömét *’*s elismerését a Nobel-díjjal kitüntetett szegedi tudós iránt, akinek felbecsülhetetlenül sokat köszönhet ez a város. Egyelőre az bizonyos, ebben már a közgyűlési pártok vezéreivel egyértelműen megállapodtunk, hogy dr. Szent-Györgyi Albertet díszpolgárává választja ezen a közgyűlésen a város törvényhatósági bizottsága. Ezzel természetesen nem merül ki, a közgyűlés elé terjesztendő javaslatunk, a továbbiakról most folynak a beható tárgyalások- 71 Töltőtoll egész életre. Egyedárusító: WIRTH és BENGEY Széchenyi tér 5. _____"WW——fi frrt^fs H n MosKrtfH holt______________ | fta. fi^gftwwwW____________ | gjMj tanácsos_______________| megn^ini. — ___________ | rasijaccrt^szawj | moHyrn iHrf0ftnu- 1 helioéh frfcfütch___________ | „a fátyol mögött vonul meg minden illegális terekvés az ezeréves alkotmány ellen“ Eckhardt két beszéde Kálon és Gaál Gaszton simjánál Kál, november 2. Vasárnap délelőtt Eckhardt Tibor a heves megyei Kál község főterén beszélt mintegy 8000 főnyi hallgatóság előtt. Eckhardt társaságában volt Klein Antal, Czirják Antal, Horváth Ferenc, Kun Béla, Lázár Imre, Mózes Sándor és még sokan mások. Beszédében hangoztatta, hogy a kisgazdapárt az igazság erejével akarja megszerezni a népi politika diadalát. Fejtegette a nemzeti önkormányzat fontosságát, a titkos választójog útján érvényesülő szabad népakarat politikai, gazdasági és szociális feladatait. Beszédében utalt a háború fenyegető veszedelmére, majd azt hangoztatta, hogy meg kell teremteni a szabad élet nagy belső egységét. Több jog, nagyobb kenyér, a munka megbecsülése, ez a népi politika hármas pillére – mondotta Eckhardt Tibor. A reakció, amelynek talán a jobbágyság felelne meg legjobban, összefogott a diktatórikus irányzat lovas fáival, az egykori élharcosokkal a népi politika érvényesülése ellen. Kedden Balatonbogláron Gaál Gaszton sírjánál jöttek össze Eckhardt Tibor vezetésével a párt képviselőtagjai. A sírnál Eckhardt egyórás beszédet mondott a párt ötéves munkásságáról. Megállapította, hogy az öt elmúlt esztendő tulajdonképen sok becsületes törekvés sajnálatos meghiúsulásából állott. A vagyon- és jövedelemeloszlás rosszabb, mint volt ezelőtt öt évvel. — mondotta. Kijelentette: érthetetlenül és feleslegesen beledobták a közéletbe és a politikába a diktatórikus törekvéseket, először párttotalitás, később szélsőjobboldali mozgalom alakjában, legutóbb pedig ,,katonaállam“ követelése formáiban. Az antiszemitizmus kimélyült és e fátyol mögött, amdővel mindent eltakarnak, vonul meg minden i legális törekvés az ezeréves alkotmány ellen. Eckhardt hitvallást tett a gaábasztoni politika mellett A párt kötelességének érzi a hidverést minden becsületes szándék, törvény, alkotmánytisztelő magyar úr és paraszt, felekezetek és közlési véleménykülönbségek között, hogy a széles népi tömegek akaratával akadályozzon meg egy újabb forradalmat.