Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-01 / 123. szám

■ 2 DÉLMAGYARORSZÁG fett akk­ori­ban, csak kilehelték azt a le­vegőt, amelyik ezt a mozgalmat élesztette, lüizet nem raktak, d­e gyönyörköd­tek a mások által élesztett tűzben. A tűzoltók között voltak­­ a piromániákusok is. Ha a parlament a miniszterelnök válasz­tási beszédeit fogadja el munkarendjéül, akkor nincs ok a félelemre és nyugtalan­ságra. És végre történelmi jelenség az, hogy minden általános és t­itkos választójog elő­­ször a szélsőségeknek kedvez. A világon mindenütt így volt s illúzió volt azt felté­telezni, hogy a magyarság mai, kísérte­tiesen nehéz sorshelyzetében, ki tudja zár­ni a szenvedélyek vonzó és taszító hatását. A miniszterelnöki programot lehet bírálni, lehet helyeselni és szabad igyekezni azt ja­vítani is, — ez a törvényhozás munkája, kötelessége és hivatása. Amíg a pártkere­­tek intaktak maradnak s amíg a meggyő­zem IR­tie nagyon olcsó az Nazis Budapestre a Dálmagyarország—IBUSZ sportvonalon jan. 8-án a Magyar-Olasz futball mérkőzésre. Menettérti j­egy P. 8*60. Jelentkezés a Menetjegyirodában, ahol meccsjegy is biztosítható. A kormányzó 14-én nyitja meg az országgyűlést A képviselőház munkarendje — Jegyzőkönyvek a petíciók anyagáról Budapest, május 81. A kétnapos pünkös­zi választásra­ 252 mandátum sorsa dőlt el, va­sárnap kerül sorra nyollc pótválasztás. Az új képviselőházat a kormányzó júniu­s 10-re hív­ta össze, előreláthatólag a formális ülések után. Horthy Miklós kormányzó az Országház kupo­lacsarnokában 14 év nyitja meg ünnepélyes külsőségek között az új országgyűlést. Poli­tikai körökben megkezdődtek a megbeszélések az új képviselőház munkarendjének biztosítá­sa ügyében. Teleki Pál gróf miniszterelnök csütörtök délelőttre minisztertanácsot hívott össze, amelyen megtárgyalják a Ház munka­rendjét. Ilir szerint rövidesen napirendre ke­rül­t a kárpátaljai autonómia ügye és az új házszabályrevízió. Valószínűleg az első javas­latok között fog szerepelni a felvidéki és a kárpátaljai képviselők behívásáról szóló ja­vaslat. Hir szerint a behívott képviselők szá­mát 15-ről 28-ra emelik fel, de a megbízatás csak egy évre szól, egy éven belül meg akar­ják tartani a visszatért Felvidéken a válasz­tásokat. Politikai körökben élénken kommentálják azt a tényt, hogy a szélsőséges pártok — ftmne­ződés tömegvonzása nem fog nagyobb erő­vel jelentkezni, mint a párt fegyelem taszí­tó ereje, addig talán meg lehet őrizni a parlamenti munka stabilitását s vele a nemzet belső nyugalmát is. A nemzet azt várja és azt reméli, hogy a miniszterelnöki munkaterv összefogja közös munkára a törvényhozás valamennyi pártját. Amíg ebben a reményben csalatkozni nem fog, addig nincs ok a félelemre és nyugtalan­ságra. De ha csalódni fog, mit ér nekünk és mit használ a nemzetnek azok lelkiis­­meretének terhe, akik inkább hallgattak gyűlölködő szenvedélyükre, mint a nem­zet parancsára s akik a maguk kedvtelésé­nek tartották azt a hivatást, ami — egy nemzedék életében legfeljebb egyszer — várt rájuk, várt ránk és aminek hűséges betöltését várta tőlünk a nemzet. Iyek­nek működését, eszközeit és célkitűzéseit a miniszterelnök legutóbb ismételten és határo­zottan elítélte­­, elsősorban Pét környékén és a Dunántúl német vidékén ért el eredménye­ket. Példának hozzák fel, hogy Pét megyében, Endre L­ászló alispán megyéjében 14 mandátu­mot tudtak szerezni a szélsőséges pártok. Két nappal a választások után még nem lehet megállapítani, hogy a pünkösdi válasz­­tások mennyire fogják foglalkoztatni a fóru­mokat, hogy hány petíció beadására készülnek az egyes pártok. A független kisgazdapártnál a jegyzőkönyvek egész sorát készítik elő, ame­lyekben összegezik a sérelmeket. A sérelmek között első helyen szerepel, hogy egyes helye­ken megakadályozták a bizalmi egyének mű­ködését, más helyeken bizalmiakat és kortese­ket őrizetbe vették, sok panasz szól arról, hogy nagyszámú szavazatot megsemmisítettek. A kisgazdapárt a kerületekből beérkező jelenté­sek után, a jövő héten dönti el, hogy hány ke­­­rü­let választási eredményét támadja meg. Az eddig megválasztott 258 képviselő közül 112 új ember a politikai életben, a kormánypárt kép­viselői sorában 77 új név szerepel. Csáky külügyminiszter beszéde Sopronban „Ragaszkodunk az ezeréves magyar földhöz és az összetartodás érzéséhez, mindazok között, akik a magyar földet lakják** „Békét ígérek és nyugalmat, magyar jövő! magyar légkörben** Sopron, május 31. Csáky István gróf kül­ügyminiszternek szerdán ünnepélyes keretek között, lelkes ünneplés mellett adták át Sopron város mandátumát. Este 7 órakor volt a man­dátum átadása a városháza közgyűlési termé­ben, ahol Csáky külügyminiszter a következő beszédet mondotta: — "A kormány mögött hatalmas párt áll, az építés politikai eszközeit tehát a magyar nem­zet megadta nekünk. A gazdaságiakat igyekez­ni fogunk előteremteni a lehetőség határáig akkor is, ha ennek nyomán egy újabb társa­dalmi átrétegeződés áll be. Fel kell tételeznem, hogy mindenki előtt csak egy alapelv lebeg, az, hogy a magyar föld lakóit megrázkódtatá­sok nélkül, de gyorsított ütemben jobb életle­hetőségekkel kell megajándékozni. Csak ez a felfogás teszi lehetővé, hogy erősek legyünk ebben az országban.­­ Ennek, az erőnek két alapvető tényezője van. Minden egyéni életet átfogó ragaszkodás az ezeréves földhöz és az összetartozás érzése mindazok között, akik a magyar földet lakják. A föld szeretete és az összetartozás érzése adja meg a magyar levegőt, azt a megfoghatatlan táperőt, amelyről a külföldiek és a tőlünk el­szakadtak nem­ tudják megmondani, hogy mi­csoda, csak azt észlelik, illetve érzik, hogy enélkül nehezebb a lélekzés, az élet mindazok­nak, akik ezen a földön születtek. Viszont, akik Csütörtök, 1939. junius T. itthon vagyunk, úgy érezzük, hogy könnyebb nekünk a munka itt még akkor is, ha másutt a technikai, vagy fizikai előfeltételek jobbak is. Ennek a magyar lél­térnek van egy természe­tes határa, ki­ter­jedési területe, vagy ha úgy tetszik, feszítő ereje, amelyet lehet időnként összébb szorítani, de örök rugalmasságánál fogva, mindig újból kitágul amíg eléri azt a természetes határt, amelyet földünk és népünk természetes energiája neki megszabott. Azt mondom, hogy erősnek kell lennünk, de ennek­ egyik előfeltétele az őszinte magábaszállás­, a nagy lelkiismeretvizsgálása a magyar nép­nek. Csak ennek folyományaként állapíthatjuk meg azt a diagnózist, amely előírja a gyógyu­lás és az építés módszereit.­­— Ehhez a szenvedélymentes belső vizsgá­lathoz nyugalom kell. Nyugalom bent az or­szágban és határainkon kívül. Ezt a szükséges belső nyugalmat az ország területén az össz­­kormányzat van hivatva megvalósítani,­­úgy, mint az általános, az egész népet felölelő mun­­katervet. — A magyar ’éghajlat alatt — folytatta már sok idegen szellemi, vagy fizikai termelő­erő telepedett meg, és fejlődött tovább a ke­reszténység felvétele óta, vagyis beleilleszke­dett a magyar légkörbe, életfolytatásában ma­gyarrá lett. Nálunk csak az sorvad el, aki nem közénk való. Nekünk a világháború és az azt követő erős megpróbáltatások után nagyobb szükségünk van, mint bárkinek a külső béké­re is. — A német Határ közelében újból meg aka­rok emlékezni a birodalomról, amelyhez meg­hitt baráti kapcsolatok fűznek. Tudomásom van arról, hogy felelőtlen elemek, olyanok­, akik azt hiszik, hogy érdemeket szereznek fel­sőbb német helyeken, ha nekünk igyekeznek nehézségeket támasztani, néha tanintatlanul beavatkoznak belső életünkbe. Az ilyenek­ szembe fogják magukat találni a jövőben is a magyar állam erejével, de megkapják a bün­tetésüket a Német birodalomban is. A Német birodalom vezetői tudatában vannak annak­, hogy sokmillió magyar ember őszinte barátsá­ga a birodalom részére is politikai és gazdasá­gi érték és nem óhajtják ezt az értéket néhány megvadult fantáziám propagandista úgyszól­ván értéktelen céljaiért feláldozni.»Nem hagy­juk, hogy a magyar föld nemzetiségei és kö­zénk idegenek éket ver­jenek. A berlin—római tengelyre nehezedő nyomás mindig erősebb lesz. Ennek eddigi eredménye az, hogy ellen­­­állóképessége nőtt. De azért valószínű, hogy ez a meggondolatlan nyomás még erősödni fog. Ilyen időkben különösen meg kell mutatni, hogy a magyar barátságra lehet és érdemes építeni. — Megígérem, hogy nem fogom önmagamat kímélni a közösség­­ érdekében, de másokat sem. Békét ígérek és nyugalmat, amennyiben­ ez tőlünk függ, mert enélkül a munka és a ter­melés el sem képzelhető. A béke alatt azonban­ nem a megalkuvás és lemondás békéjét értem. Mindenkinek megadjuk, am­i jogosan megil­leti, de mindenkitől számon vesszük saját jo­gainkat. Ígérek éberséget és védelmet az egye­sek és az összeség részére és végül ígérek ma­gyar jövőt magyar légkörben, amelyben min­denki apák és fiuk, közel, vagy távollevők­ meg fogják találni életfeltételeiket. Werfsiffs-rischcr fteitH*un»*n!si'er az idegenből importált jelszavak ellen Kaposvár, május 31. Kereszte­s-F­i­­­scher Ferenc belügyminiszter szerdán dél­után vette át Kaposvárott képviselői mandá­tumát. A belügyminiszter az üdvözlésre többek között a következő szavakkal válaszolt: _ 'A' jobboldali, úgynevezett előtöréstől ne féljünk. Ez az előtörés még nem kész diadal Azt jelenti, hogy a mindig ellenzéki emberek', azok az örökké nyugtalan és forradalmi töme­gek, amelyek ott álltak a vörösök között és amelyek végig­játszották­ a politika mindezt skáláját, most ott állnak a szélsőjobboldalon. Ezektől azonban nincs mit félnünk. A­ szélső­jobboldal egy része idegenből importált esz­mékkel, jelszavakkal és metódusokkal akarja megoldani az ország problémáit. Itt még egy­­szer fel akarom emelni tiltakozó szavamat Az­ ország léte, jövője és függetlensége attól függ, hogy a mi dolgainkat magyar módszerekkel a magyar utakon oldjuk meg.

Next