Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-01 / 197. szám
PÉNTEKEN TEMETI SZEGED NAGY FŐPAP-HALOTTJÁT • A budapesti egyetemi templomban helyezték ravatalra Glattfelder érsek holttestét . A verédi Jusztinián hercegprímás által végzendő temetési szertartás után Szegedre hozzák a halottat és pénteken a fogadalmi templom kriptájában helyezik örök nyugalomra (A Délmagyarország munkatársától) A gyász komor hangulata lej urra kedden a Csanádi egyházmegye székvárosában, dr. moóri Glattfelőer Gyula érsek, Csanádi megyéspüspök székhelyén, de túl a város halárain, az egész egyházmegyében, sőt minenflt4 az ország határain belül, ahol ismerték, elismerték, tisztelték s egyházi és közéletünk egyik legtekintélyesebb egyéniségeként becsülték Glattfelder érseket. Halála súlyos csapás Szegedre és egész egyházmegyéjére, de eltávozásával felmérhetetlen veszteség érte az egész magyar egyházi és szellemi életet is. A végzet váratlanul sujtolt le a városra, amely a tisztelet és szeretet minden kifejezhető módján ragaszkodott főpásztorához. Tudtuk, hogy az utóbbi időkben betegség támadta meg szervezetét, tudtuk, hogy orvosi gyógykezelésre szorul, de bíztunk szervezetének sokszor megcsodált szívós erejében, mellyel már hosszabb idő óta eredményesen birkózik a kórral, de a vég közeledéséről csak legszűkebb környezete tudott s hétfőn este, amikor megszólalt a fogadalmi templom harangjai, a döbbenet rázta meg a várost. A harangok kongása, bugása világosan beszélt, nem volt kétséges, hogy miért szólaltak meg ebben a szokatlan órákban. Hirdették az érsek halálát s szavuk nyomán a hivek ezrei és tízezrei hullottak térdre, hogy elmondják a MiatyánkoL Glattfalder Gyula betegsége és halála Szeged püspöke, akit csak nemrégen emelt érseki méltóságra XII. Pius pápa, az év eleje óta gyengélkedett. Azonfelül, hogy — mint azt több ízben ki is fejezte — minden gondolatával és szándékával ragaszkodott Szegedhez, ahol a püspöki szék köré ő építette ki az egyházmegye hatalmas szervezetét, betegsége is közrejátszott abban, hogy nem foglalta el a kalocsai érseki trónt Életének hátralevő éveit itt akarta leélni a tiszaparti városban, hozzá annyira hű és ragaszkodó papjai és hívei, nagy családja körében. Senki sem hitte volna, hogy ilyen hamar és ilyen váratlanul pontot tesz tevékeny és áldásos életére az elmúlás. • Július elején annyira rosszabbodott az állapota, hogy orvosai tanácsára július 13-án felment Budapestre, hogy gyógyult és üdülést keressen az Isteni Szeretet Leányainak zárdájában. Az orvosok véleménye az volt, hogy a legteljesebb nyugalomra van szüksége, soha nem csökkenő és állandóan aktív tettrekészsége azonban szembeszállt az orvosi tanácsokkal Pihenés közben sem szűnt meg foglalkozni egyházmegyéje fontos ügyeivel s mindazokkal a dolgokkal, amelyek személyén keresztül érvényesültek az egyházi és a nagy magyar szellemi életben. Ez az aktivitás nem tett jót a betegség folyományaként egyébként is megtámadott szívének. Betegsége az orvosi megállapítások szerint agyvéredényelmeszesedés volt, ami súlyosan fenyegeti a szívműködést. Július végén állapota annyira súlyosbodott, hogy be kellett vinni a Siesta-szanatóriumba. A betegség ettől kezdve az ágyhoz láncolta. Augusztus 2-án konzíliumot tartottak orvosai betegágyánál s az a vélemény alakult ki, hogy ha komplikációk nem lépnek fel s a betegség nem támadja meg a tüdőt, remény lehet a beteg érsek felgyógyulására. Sajnos, ez a lehetőség nem következett be. A betegség előrehaladása szükségessé tette nemsokára, hogy állandó környezetét eltávolítsák betegágya mellől s ettől kezdve csak az orvosok és az ápoló személyzet őrködött élete felett s követett el aggódva mindent, hogy megállítsák a vég közeledését. Vasárnap délután 5 órakor azonban az utolsó szentség felvétele után bekövetkezett az agónia. Néhányszor még feleszmélt, de életének lángja mind halványabban lobogott s hétfő este 8 óra 5 perckor visszaadta áldott és nemes lelkét Teremtőjének. A megrendítő hírt a haláltusájában végig mellette tartózkodó hűséges régi munkatársa, Sopsich János prelátus-kanonok közölte telefonon az aulával. Néhány perc múlva megszólaltak a harangok s hirdették a városnak főpásztora elhunytak Ravatal a budapesti Egyetemi templomban Az érseket holttestének bebalzsamozása után kedden Budapesten az egyetemi templomban ravatalozták fel s ugyanitt mutatják be csütörtök délelőtt 9 órakor lelki üdvéért az engesztelő szentmiseáldozatot, majd Itt végzi el a temetés szertartását Serédi Jusztinián, Magyarország bíboros hercegprímása a pápai nuneius, a kalocsai és az egri érsek közreműködésével. Az érsek halála után rövidebb ideig tanácstalanság uralkodott atekintetben, hogy hol helyezzék örök nyugalomra? Megnyilvánult olyan álláspont, hogy Budapesten kell eltemetni, mert életével és minden tevékenykedésével egyetemes magyar és egyetemes egyházi ügyeket szolgált s éppen ezért földi maradványai fölé az ország fővárosában hatalmas és díszes , hozzá méltó mauzóleumot kell építeni. Ez az álláspont azonban hamarosan háttérbe szorult s az lett a végső elhatározás, hogy a szegedi székesegyházban helyezik örök nyugalomra. Döntő jelentőségü volt ennek kialakulásában magának az érseknek az a kívánsága, amelyet még életében kifejezésre juttatott, hogy halála után a szegedi székesegyházban kívánja örök álmát aludni. Sírboltjának terveire és kiépítésére nemrégen tárgyalásokat is folytatott Ohman Béla építőművésszel, a halál azonban gyorsabb volt, mint az elhatározás. Az érsek koporsójának elhelyezésével kapcsolatban Sopsich János prelátus kedden délben tárgyalásokat folytatott dr. Pálfy József polgármesterrel s úgy határoztak, hogy addig is, amíg elkészül az érsek díszes és méltó síremléke és sírboltja, koporsóját gróf Klebelsberg Kuno sírboltjában, Szeged másik halhatatlan nagy szellemének földi maradványai közelében helyezik el Temetés Szegeden A terv az, hogy a budapesti temetési szertartás után nyomban furgonra teszik a koporsót és Szegedre hozzák. A megérkezés körülbelül háromnegyed 7-kor lesz s a halott érseket a város hatósága a városháza előtt fogadja a itt mondja el búcsúbeszédét dr. Pálfy József polgármester. A városháza elől a fogadalmi templomba viszik az érsek holttetemét, itt felravatalozzák és az elsötétítési rendelkezések betartása mellett egész éjjel imádsággal virrasztanak mellette a különböző női és férfi szerzetesrendek. A szegedi gyászistentisztelet péntek délelőtt 11 órakor lesz a fogadalmi templomban. A rekviemet Grősz József kalocsai érsek mondja. A gyászistentisztelet után 12 órakor ünnepélyesen helyezik el az érsek koporsóját a fogadalmi templom alagsorában, gróf Klebelsberg Kuno sírboltjában. Amennyiben a furgonon való hazaszállításnak valami akadálya volna, vonathoz kapcsolt különkocsiban hoznák haza a halott érseket s ebben az esetben is, mielőtt felravataloznák a fogadalmi templomban, a koporsót a városháza elé viszik, hogy a város közönsége és hatósága búcsút vehessen tőle. Szeged g’ ásza Az érsek váratlan halála mélységes megrendülést okozott a városházán és a városban mindenütt. Dr. Pálfy József polgármester és dr. Tukats Sándor nyomban intézkedtek, hogy úgy a város hatósága és közönsége, mint saját nevükben koszorút helyezzenek az érsek ravatalára. A polgármester elrendelte, hogy a városi kertészet a rekviem és a temetés napjára díszítse fel a fogadalmi templomok A városháza tornyára kora reggel felhúzták a fekete zászlót, de a gyász lobogóját lengeti az ősziesre fordult szél a fogadalmi templom két tornya között is, az egyetemi és szemináriumi épületeken s a különböző katolikus és közintézmények épületein. Az aula rendelkezésére egészen a temetésig minden nap háromszor megszólalnak a város összes templomainak harangjai a gyász kifejezéséül. Az egyházmegye egyetemes gyászát és fájdalmát Raskó Sándor adminisztrátor fogja pásztorlevélben kifejezni. Az egyházmegye kormányzásában, tekintettel arra, hogy éppen néhány nappal ezelőtt kapott adminisztrátori megbízást Raskó Sándor püspöki helynök, a tragikus haláleset folytán semmi fennakadás nem áll be. Az elhunyt érsek díszdoktora a szegedi egyetemnek és díszpolgára volt Szegednek, örökös tagja a város törvényhatósági bizottságának. Dr. Pálfy József polgármester kedden délelőtt a város közönsége nevében a következő gyászjelentést adta ki: »Szeged sz. kir. város közönsége fájdalmas megilletődéssel jelenti, hogy dr. moóri GLATTFELDEI GYULA érsek, csanádi püspök, pápai trónálló, titkos tanácsos, felsőházi tag, Szeged sz. kir. város díszpolgára 191*. évi augusztus 30-án elhunyt. Szeged sz. kir. város nagy katolikus társadalma az elhunytban forrón szeretett főpásztorát, a város egész közönsége jóságos atyját, nemes pártfogóját, díszét és legkitűnőbb polgárát gyászolja. Dr. moóri Glattfelder Gyula el-DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1943 szeptember 1. hunyta alig pótolható fájdalmas vesztesége az ország katolikus társadalmának, egyházunknak, a magyar kulturális közéletnek és légióként városunknak, melyet atyai szeretetével egyházmegyéje székhelyévé avatott. — Emlékét hálás kegyelettel őrizzük. Szeged, 1943. augusztus 31. Szeged sz. kir. város közönsége.« Az apostoli kormányzó gyászjelentése Raskó Sándor apostoli kormányzó a következő szövegű :gyászkeretes körlevélben közli az egyházmegye papságával dr. Glattfelder Gyula érsekpüspök elhunytat: »Tisztelendő Testvérek! A veszteség nagyságától lesújtva, de a fölséges Isten mindent legbölcsebben elrendező szent akaratában megnyugodva, tudatom Mindnyájatokkal, hogy egyházmegyénk föpásztora. Szent Gellért vértanú-püspök 87. utódja és mindannyiunk Jóságos Atyja, nagyméltóságu és főtisztelendő dr. moóri Glattfelder Gyula érsek, Csanádi megyéspüspök, pápai trónálló, m. kir. titkos tanácsos folyó évi augusztus 30-án este 8 órakor. Immár egy év óta legnagyobb türelemmel. Istenbe vetett törhetetlen bizalommal és az imádságban talált nagy vigasztalással elviselt súlyos betegség és a betegek szentségének ismételt buzgó felvétele után szülővárosában, Budapesten, az Urban elhunyt. Megszűnt alkotni a szellem, melyről szerte az országban a szivek és kövek fognak beszélni. Elnémult az alak, mely oly páratlan ékesszólással, megalkuvás nélkül hirdette mindenkor Isten igazságait. Egyházunk örök tanításait Megfagyott a mosoly azon az arcon, melyről csak jóság sugárzott az emberszivekbe s igy a szenvedés óráiban valóban nyugodtan mondhatta magáról: mindenkinek javát, soha senkinek kárát nem akartam. Lehanyatlott a pásztorgyűrűs főpapi kéz, mely annyit áldott, annyit erősített s oly szilárdan tartotta az ősi pásztorbotot. , És most az Ur trónusának zsámolya előtt álló Főpásztorunkat, a mindenkor kimagasló nagy magyar főpapot, valamennyiünk Jóságos Atyját, paptestvéreim és az egyházmegye hívei imáiba ajánlom, akikért az utolsó időkig fáradhatatlanul dolgozott és mindaddig, míg a meggyengült testben a szív meg nem szűnt dobogni,*a betegágyon a szentolvasót végezte , érettünk szenvedéseit engesztelésül felajánlotta. Utolsó üzenetként is azt hagyta nekünk papjainak és híveinek: keressük mindenkor az Isten akaratát, melynek teljesítése számára komoly életprogram volt. Holttestét a budapesti egyetemi templomban szeptember 2-án végzendő rekviem és beszentelés után szeretett székvárosába, Szegedre hozzuk s szeptember 3-án a székesegyházban ravatalozzuk fel. Folyó évi szeptember 3-án 11 órakor kezdődő, az elhunyt Főpásztor lelke üdvéért bemutatandó gyászszentmise után pedig a székesegyház sírboltjában helyezzük a boldog feltámadásig tartó pihenőre. A temetésen a papság a lehetőséghez képest minél nagyobb számban --i a.................. Seivarosi Mor ma és a következő napokon, a kirobbanó sikerű magyart vígjáték Főszereplői: SZILASSY, BILICSI, PELSŐCZI, 2 FASZARY, MANY GERŐ. Azonkívül: ROSTTA SERANO, a hires spanyol csalogány magyarul is énekel. EIEADA 1, «, 8 ■ .... Széchenyi Hot* Ma 4, 6, 8 órakori 16 éven felülieknek A legsikerültebb német vígjáték! Keileim szeretett üdítő, napsugaras, aranyos vígjáték, vidámsággal, szerelemmel fűszerezve. Szereplők: HILDE KRAHL HARALD PAULSEN ERICH PONTO Azonkívül: HÍRADÓ