Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-01 / 49. szám

flira 16 il­l € r Szerda 1944. március l. xx. tr. 49. sz. llütonto 4.30 ß.ncguedetre u.40 DELMflGYAROBSZflG A finn képviselőház bizalmat szavazott a kormánynak Fellángolt a harc a keleti fronton Nevelj— Bobrujszk térségében — Súlyos légiharcok nyugaton — Német összefoglaló jelentés a Baltikum helyzetéről Anad­szisz-szovjet vita a lengyel kérdés megol­dására Berlin február 29. ra fedező fő­parancsnoksága közli: — Kéréstől keletre és Krivojrog környékén az ellenségre nézve nagy veszteségekkel visszavertük a bol­sevisták sok támadását, helyi be­töréseket pedig ellenlökéssel meg­tisztogattunk. — A Pripjd­-mocsaraktól délre a helyi jellegű harctevékenység to­vább tart. — A Berezinától­­ délre és Vi­­tebszktől délkeletre az elenség erő­sebb támadásai összeomlottak vo­nalaink előtt. Egyes betörési he­lyeken a Szovjetet ádáz közelhar­cok után ellenlökéssel visszavetet­tük­. —* Neveitől északnyugatra az el­lenség több lövészhadosztállyal tá­madásra indult. A tegnap lefolyt kemény harcok a véderőre nézve teljes sikerrel jártak. — A Pszkov-tótól keletre és Narvánál az ellenség megismételt támadásai sikertelenek maradtak. Tüzérségünk ellenséges csapatmoz­dulatokat és készenléti állásokat dúlt szét. — Légihaderőnk erős csatarepü­lő kötelékei jó eredménnyel támo­gatták a védelmi harcokat elsősor­ban Krivojzog, a­ Dubno és a Per­­pusz-tó területén a szovjet gyalo­gos és gépesített oszlopok ellen in­tézett alacsonytámadásokkal. Bom­báikkal, illetve géppuska füzükkel nagyszámú járművet és több lég­védelmi ágyút romboltak szét. Fent északon gyors német harci repülők a Murman-vasut mentén ellensé­ges csapatszállításokat semmisítet­tek meg. — A nettunói hídfőnél végzett rohamcsapatvállalkozásaink he­lyenként állásaink megszilárdulá­sára vezettek. A déli arcvonalon Castel Forténál és Tercllénél ellen­séges előretöréseket vertünk vissza. — Haditengerészetünk és ha­jóink légvédelmi tüzérsége Boulog­ne kikötője felett több alacsonyan támadó ellenséges repülőgép közül két négymotoros és egy kétmotoros bombázót lelőtt. Ezzel hadihajóink, valamint kereskedelmi és haditen­gerészeti légvédelmi tüzérségünk február 21-től 29-ig összesen 23 el­lenséges repülőgépet lőtt le. (MTI) a szovjetnek a világ közvéleménye előtt. Az észt nép addig fog har­colni hazájáért és nemzeti önálló­ságáért, amíg szabadsága biztosítva nincs. Észtország legtekintélyesebb lap­ja, az Esti Sana is hasonló hang­nemben ír legutóbbi vezércikkében, amelyben a Daily Mail február 3-iki számának térképmellékletével foglalkozik. Észtország ezen a tér­képmellékleten mint a 12. számú szövetséges szovjetköztársaság sze­repel, Lettország pedig mint a 13. ilyen köztársaság. Az Esti Sänä szerint ezt az ügyet nem sza­bad megvető kézlegyintéssel elin­tézni. A politikai önvédelem meg­követeli, hogy az ország az egész világ színe előtt válaszoljon. Az észt nép már válaszolt is, amikor végrehajtotta a mozgósítást, mert ha a nép úgy érezte volna, hogy a szovjetoroszokhoz tartozik, akkor a mozgósítás kétségkívül ered­ménytelenül végződött volna. A Wilhelmstrassen végül felhívták a figyelmet Drachsler rigai német főbiztos nyilatkozatára, amely sze­rint a lett nép a mostani harc után értékes tagként csatlakozik az euró­pai népek családjához, mert a harcban való részvételével kivívja magának az öt megillető helyett A balti helyzetről adott ki összefoglaló helyzetképet Berlin Berlin, február 29. A német kül­ügyminisztéri­um hí­rmagyarázó­j­a célzatos kitálalásnak minősíti azo­kat a külföldi lapjelentéseket, hogy Észtország tartomány igazgató­ja, Mae kegyvesztett lett az illetékes német tényezőknél. Úgy Észtország, mint Lettország belső helyzetének alakulását mindenképpen kielégí­tőnek tartják Berlinben. Voltak ugyan ebben a két balti államban elemek, amelyek eddig Angliára spekuláltak, de most már ezek is szóval és tettel tevőlegesen beleil­leszkedtek az európai arcvonalba, mert felismerték, hogy csak ez mentheti meg népeiket. A Wilhelmstrassen utaltak dr. Mae észt tartományigazgató leg­utóbbi beszédére, amelyet az észt nemzet sorakozójának jegyében le­folyt nagygyűlésen mondott és amelyben rendkívü­­l élesen szem­­befordult úgy a bolsevizmussal, — Észország történetének leg­súlyosabb és sorsdöntő pillanatát éli át — mondotta többek között dr. Mae. — Az a veszedelem fe­nyeget, hogy a bolsevisták, ha va­lóban visszatérnek, teljesen meg­semmisítik az észt népet. Az észt nép a lét vagy nemlét jegyében folyó jelenlegi harcban felismerte kötelességét s az ország mozgósí­tása önkéntes cselekményként ment végbe. A behívottakon kívül igen sok önkéntes is jelentkezett. Na­gyon jól ismerjük­­ a bolsevista uralmat — folytatta dr. Mäe —, még 1918-ból és 1939—41-ből, ami­kor a bolsevista megszállás igáját nyögtük. Az elmúlt idők tapasz­talatai alapján ma már egyet is­merhetünk: a harcot. Most, amikor a Szovjetunió magának követeli hazánkat, mint a szovjet birodalom egy részét, az egész észt nép szem­beszáll vele. Az észt nép népszava­m­­int a saGtYHpolitik­a- angyal támog­a­tásnak tekintette az ország mozgó irataival, sítását és egyértelmű választ adott Az oroszok nem tudták megzavarniK az arcvonal megrövidítését Boriin, február 29. Az Interiit je­lenti a keleti arcvonal helyzetéről. Most ismét elsősorban a keleti arcvo­nal legszélső szárnyain folytak jelen­tősebb hadműveletei­, miután az újabb hideghullám következtében az utak is­mét keményre fagytak. A hidegbetörés folytán valamennyi szakaszon újra alacsonyra szállt le a hőmérséklet, ami az idei rendkívül enyhe télen még nem fordult elő. Ez vonatkozik első­sorban az arcvonal északi szárnyára, ahol a 20 fokos hideg és erős szél kö­­vetkeztében a mocsarak és tavak an­­­nyira befagytak, hogy nehéz motoros járműveket és páncélosokat is elbír­­nak. A bolsevisták megkísérelték, hogy az időjárást kihasználva, m­oto­­ros szánokon és sítalpakon zászlóal­­jaikkal megzavarják a német csapatok arcvonalrövidítési mozzanatait, a né­metek azonban mindenütt meg tudták akadályozni ezeket a kísérleteket. ­k-UTD Súlyos harcok a neueü térségben Berlin, február 29. Az Internit je­lenti a keleti arcvonal északi szaka­száról: a Neveljtől északnyugatra a bolse­visták hétfőn megkezdték várt nagy támadásukat a német vonalak ellen. Az út megtelt ellenrendszabályok már a támadás megindulásakor teljes erő­vel éreztették hatásukat. A késő esti órákban a fő német védelmi övezet szilárdan védői kezén volt. A harcok­ban 10 nehéz szovjet páncélost sem­misítettek meg, 13 harckocsit pedig harcképtelenné lőttek. A keleti arcvo­­nal északi szárnyának többi arcvona­láról érkezett jelentések közül meg­­említendők még azok a szovjet táma­dások, amelyek Pleskau irányában folytak, ezeket azonban a német csa­patok könnyedén visszaverték. A szov­­jet erőket a német csa­latok legna­gyobb részt feltartoztattak­, elvágtak és az utolsó emberig megsemmisítet­ték. A veszteségek a foglyok Vallomá­sa szerint az állomány 60—60 százalé­kát tették ki. Marva terében még job­ban körülzártak e­gy elvágott szovjet harccsoportot, amely megsemmizés előtt áll. Duck—Kovel térségében hét­főn is élénk harcok voltak. Köveltől északnyugatra és északra elterülő tér­ségében a németek SOO-nál több foglyot ejtettek. (MTI) Heves harcok Bobrujszk­nál Berlin, február 29. Az Interiit je­lenti a keleti arcvonal középső szaka­száról: Hétfőn a kora reggeli órákban rendkívül heves harcok voltak Bob­­rujszk­tól délre, amelyek során a bol­sevisták ismét több páncélosoktól tá­mogatott lovashadosztályt­­ vetettek harcba. Elkeseredett harcokra került sor, a német csapatok azonban teljes mértékben meg tudták tartani fő vé­delmi terüket. Vitebszktől délkeletre is véres veszteségekkel omlottak ös­­­sze a szovjet támadások. (MTI) Keresnél ismét fellángolt a harc Berlin, február 29. Az Interiit je­lenti a keleti arcvonal déli szakaszá­ról. Hosszabb harci szünet után hét­főn a­ Krim-f­élszigeten, Kerestől északke Teene ismét szovjet támadásra, kerü­lt sor, a németek azonban a szov­­­jet előretörések legnagyobb részét már az előtérben szétverték. Krivojzog kö­rül a szovjet újabb kötelékeket vetett harcba, de ezeket a német csapatok véres fejjel verték vissza. ÓIT­Q

Next