Délmagyarország, 1945. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1945-05-01 / 97. szám

1 DELMAGYARORSZAQ Mussolinit az olasz felkelők kivégezték és meg nem erősített hírek szerint Hiller Adolf is meghalt München elesett, az oroszok Berlin központjában harcolnak Himmler felajánlotta a német haderő feltétel nélküli megadását a nyugati szövetségeseknek Az idei május 1-ére maga a tör­ténelem készíti elő a legszebb és legnagyobb ünnepet. Az utolsó 48 óra alatt óriási jelentőségű ese­mények olyan torlódása tartotta irgalomban a világot, amely ese­­ményzuhatag mindannak a biztos hírnöke, hogy a háború talán már napok alatt, sőt órákon belül is véget érhet. Az emberiségre zu­­tdlált fasiszta háborús szörnyűség legközelebbre várható végét jelenti az a híradás, amelyet Németország feltétel nélküli fegyverletételének ajánlatáról röpítettek világgá szombat dél­után a szövetséges hatalmak rádiói.­­A brit és amerikai külügyminisz­tériumok hivatalos közlése szerint ugyanis Heinrich Himmler, mint a Führer helyettese, Bernadotte sővéd herceg közvetítésével a né­­m­et birodalmi kormány nevében felajánlotta Nagybritannia és az Egyesült Államok kormányának a Bornél fegyveres haderők feltétel­­nélküli fegyverletételét. A Szövet­séges nyugati hatalmak kormányai azonban hivatalosan kinyilatkoz­tatták, hogy az ajánlatot nem tart­ák elfogadhatónak, csak abban az esetben, ha a német kormány hasonló ajánlattal fordul a iürihi szö­vetséges nemzethez is, minde­­nekelött természetesen a Szov­­­­­etunióhoz. Később hírek terjedtek el a vi­lágban arról is, hogy Németor­szág a fegyverszüneti ajánlatot a szovjet kormánynak is megtette volna, ezt azonban a sanfrancis­­kói konferencián maga Truman elnök cáfolta meg. Sanfranciskó­­ban mindjárt hozzá is fűzték a híradáshoz, hogy a német ajánlat teljesen önként jött a szövetséges kormányokhoz és nem valamely előzetes ultimátumra. A helyzet ugyanis ma már olyan, hogy nem igényel semmiféle ultimátumot, hi­szen a nácibirodalom most már megadás nélkül is tökéletesen an­­­nyira meg van verve, hogy szá­mottevőbb ideig már úgysem húz­hatja a háborút. A szövetségesek egységes elutasító álláspontja a né­metek egyoldalú ajánlatával szem­ben mindenesetre újabb meggyőző bizonyítéka annak, hogy a nyugati szövetségesek és a Szovjetunió kö­zött megbonthatatlan az összhang. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a ná­cik egyoldalú ajánlata még az utol­só percben is ennek a nagyszerűen együttműködő összhangnak a meg­zavarását kísérelte meg, amikor az ajánlatból a Szovjetuniót ki­hagyta. Az átlátszó kísérlet azon­ban a­­ szövetségesek mindent ki­bíró szolidaritásán csúfosan meg­bukott és igy Németországnak mindaddig tovább kell szenvednie a totális háború borzalmait, míg csak valóban feltétel nélkül kapi­tulál minden ellenfelével szemben. A jelek szerint ez m­ár nem is várathat sokáig magára, talanul eltűntek. A nácivezérek nagy­része állítólag öngyilkos lett, így most teljesen Himmler kezében van az irá­nyítás és igy­­ van abban a helyzet­ben, hogy a náci birodalom sorsa felől döntsön. Az a hír, amely szerint Ber­­nadotte svéd herceg repülőgépen ismét Svájcba utazott, arra mutat, hogy az Mussolini és frcinkosainak holttestét közszemlére tették ki Milánó főterén A diktátorok végzete, úgy lát­szik, az egész vonalon beteljese­dett. Hitler haldoklásának, sőt ha­lál­ának hírével szinte ugyanabban az órában r­öpítette világgá a mi­lánói rádió a másik világszenzá­ciót Mussolini és teljes fasiszta Vezérkarának haláláról. Mussolinit tb a fasiszta vezérkar 15 tagját. Amint ismeretes, ugyanis a Como­­rtó melUclt az olasz szabadsághar­cosok éppen akkor fogták el, ami­­kor a svájci határon át akart szökni. Rövid, párórás fogság után a fasiszta főbűnösöket már népbíróság elé is állították, amely szombaton éjszaka ki­mondotta felettük a halálos ítéletet, amelyet vasárnap vir­radó hajnalban golyó által végre is hajtottak. A kivégzettek között van a Ducén kívül Pavolini, Farinacci és Carlo Sforza is. A kivégzett fasiszta 16­ bűnösök holttestét Milánóba vit­ték, ahol a város legforgalmasabb terén elrettentő például közszem­lére tették ki. így végződött tehát a diktátorok rövid tündökléssel járó és szörnyűséges pusztulásba vezető uralma. Mint ahogy eddig kivétel nélkül mindig a történelem folyamán, a diktátorok most sem kerülhették el sorsukat és vég­zetüket, amit a végül mindig dia­dalmaskodó demokratikus népi erőkkel szemben maguk ellen ki­vívtak. Hírek Hitler Adolf haláláról Ezt a minden pillanatban bekövet­ Jezhető teljes vénet jelenti az a másik Venzációs híradás is, amely szerint berlini értesítések alapján Hit­ler Adolf halálán van. Jelöntésekből nem vUáglik ki, hogy ler betegségből, sebesülésből, avagy merényletből kifolyólag haldoklik-e, az azonban — amint azt a stockhol­mi jelentések ie megerősítik —, hogy Himmler kijelentette: „Hitler halálán tan óe valószínű, hogy a fegyverieté­­let« M órával sens éhed Int“. Ugyancsak sváb forrásból ter­jedtek el a hírek arról, hogy timier már meg le kik vetne. Ezt azonban még nem erősítették meg. Hírek vannak ellenben arról is, hogy Göbbels eltűnt Berlinből és ismeretlen helyre távozott. De Göringről sem tud­nak semmit, amióta légifőparancsnoki állásáról lemondott. Rosenberg, Rib­­bentrap és dr. Pank ugyancsak nyom­ Szeged Várpai Színház. Május 1-én fél 6 órak­or díszelőadás TISZAZUG I­I Dráma S felvonásban 14 képben, írta Háy Gy. Rendező Lehotay Á. Jegyelővétel: délelőtt 9 órától fél 1-ig, délután 3 órától 6-ig. 11943 május 1 tárgyalásai tovább folynak a német kapitulációra vonatkozólag, ugyanis a svéd közvetítő Svájcban veszi át újabb utasításait a német megbízottaktól. Iz­ad­aikc­riM is kizölte Wiler Ideit halMerét (Stockholm, április 1I.) A Reuter- Iroda jelenti Stockholmból: A »Sven«.ka DagMaded« berni tudósítójának táv­iratát közli, mozognt IIMer Adolf, a Harmadik Stirtsfaloin kancellárja vasárnap délben a náci párt főhadi­szállásán meghalt. Halálos ágyánál egyedül Cöbbets volt jelen. Német hálónál körökből származó hírek szerint a hétfőre virradó éj­szaka az Atlantic Sender is beszámolt Hitler haláláról, de ezt a­ hírt eddig még félhivatalosan sem erősítették meg. (MTI) Romhalmazzá vált a német főváros A háború pedig ezalatt megy­­ tovább a maga kérlelhetetlen út­jain. A Vörös Hadsereg m­a már Berlin szívében harcol, miután a szovjet csapatok az Anhalter Ban­­hof elfoglalásával már a romban heverő­­ Wilhelmstrasse diplomata­negyedének közvetlen közelében vannak. Az előkelő wilmelmsdorfi villanegyed elfoglalásával a szov­jet csapatok szombat és vasárnap 52 000 foglyot ejtettek. A tudósí­tók jelentései szörnyű képet fes­tenek a berlini csatáról, amely elkeseredett közelharcokká fajult. Berlin közepére szüntelenül hul­lanak az orosz nehézágyuk gránát­jai és állandóan megújuló hul­lámokban zúdulnak az óriási re­pülőbombák a még épségben ma­radt támaszpontokra. Ami eddig még épen maradt Berlinből az előző légitámadások után, most az is elpusztult a szörnyű ostrom alatt és a német főváros ma nem egyéb sivár kőhalmazból álló for­mátlan romhalmaznál. Koniev és Zsukov marsallok csapatai az Un­ter den Linden-sugárút kettévá­­gásával újabb ponton csatlakoztak és ezzel végleg elszigetelték Ber­lin még kitartó központi körzetét. Rokosovszki seregei ugyanakkor már mélyen bent járnak Mecklen­burg tartományban és egymásután foglalják el a kisebb-nagyobb vá­rosokat. Fent északon a szovjet csapatokkal szemben a nyugati szövetségesek az Elbán átlépve most teszik teljessé Dánia és Schleswig-Holstein teljes elvágá­sát. A bajorországi arcvonal nagy eseménye München elfoglalása. A 7. amerikai hadsereg oly bra­vúros gyorsasággal lendült előre, hogy a németek meglepetésükben szinte alig tudtak védekezni és így a bajor főváros csaknem minden nagyobb harc nélkül jutott a szö­vetségesek kezére. Münchenben előzőleg már ná­­ciellenes felkelés is tört ki,, a felkelők a müncheni rádiót magukhoz is ragadták és on­nan megadásra hívták fel a német seregeket. A müncheni rádió párórás harc után ismét a nácik birtokába ke­rült, akik azonban nem sokáig örülhettek a győzelemnek, mert az amerikai csapatok röviddel ez­után már be is hatoltak a városba. Az amerikaiak a hirhedt dachaui koncentrációs tábor közvetlen kö­zelében vannak már és nagy len­dülettel nyomulnak tovább előre Innsbruck felé. A 3. hadsereg Csehországban és Ausztriában vá­ratlanul makacsabb német ellen­állásba ütközött, a nácik ugyanis itt az egyetlen még Délnémetor­szágba vezető keskeny terepfolyo­sót próbálják megvédeni, hogy az odamenekülést a legtovább kitar­tani szándékozó SS-csapatok ré­szére biztosítsák. Ez azonban affá­nál kevésbé fog nekik sikerülni­­miután az amerikaiak újabb ponton is behatoltak Ausztriába, sőt francia csapatok is megjelen­tek már az osztrák határon. A vég tehát az egész vonalon el­következett és már nincs sem­ ha­talom, sem csoda, amely azt fel­tartóztatja. (d. k.) Laval sírva könyörgött, engedjék át a svájci határon Külföldi laptudósítók jelentik, hogy­ viharos jelenetek játszódtak le a svájci határon. A svájci határőrök megakadályozták, hogy a tömegesen menekülő nácik a határt átlépjék. Tegnap Lavalt és két miniszterét küld­ték vissza a határról. Laval sírva kö­­nyörgött, hogy engedjék át a határon­­azonban minden hiábavaló volt. Most a határon tartózkodik abban a re­ményben, hogy majd csak átjut. Mus­solini és Ribbentrop feleségét is vis­­­szaküldték a határról.­­ Lipcse vidékén öngyilkossági hul­lám kezdődött a nácik körében.Lipcse helyettes náci körzetvezetője tegnap agyonlőtte magát. I m­ájus elsejei Bmegségek sorrendje A május elsejei ünnepségeknek a rendezőbizottság által megálla­pított sorrendje a következő: Hétfőn este zenés takarodó. Kedden reggel 6 órakor zenét ébresztő. 9 órakor befejeződik a gyüle­kezés és az összegyűltek minden­ irányból elindulnak a Széchenyi­­tér felé. A csoportok a Takaréktár­utca felől m­ennek be a térre, végigvonulnak a Korzón és elhe­lyezkednek a számukra kijelölt he­lyen. Fél 10 órakor kezdődik az orosz emlékünnepség, amelyet a sírok megkoszorúzása követ. A gyászin­duló után kezdődik a népgyülés. Népgyülés után a tömeg m­e­­netbe fejlődik, tisztelegve elvonul az orosz emlékművek előtt és meg­koszorúzza azokat. Tisztelgés után a Kossuth Lajos-sugárúton Végig­vonulnak a Vasutas Sportpályán rendezett majálisra. Délután 5 órakor kezdődik a Városi és Kamaraszínházban a május 1-i fi­szelőadás

Next