Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)
1946-08-22 / 185. szám
i öfILH AG íAKORSZAQ Szent István napján felavatták a budapesti Szabadság*hidat Gerő Ernő elvtárs felvetette a gondolatot: teremtsünk társadalmi uton olyan pénzalapot, amelyből összes lerombolt hidjainkat fel tudjuk építeni „Ne feledkezzünk meg a gonosztevőkről, akik Másainkat felrobbantottak“ Tildy Zoltán és Nagy Ferenc beszéde a hidavató ünnepségen (Budapest, augusztus 21.) Szent István napján százezres tömeg jelenlétében ünnepélyesen felavatták az újjáépített Szabadság-hidat Budapesten. Az ünnepség a Szózat hangjaival kezdődött, majd Major Tamás, a Nemzeti Szinház igazgatója, József Attila „Duna“ című költeményét szavalta el. Ezután Szécsy Károly miniszteri tanácsos, a közlekedésügyi minisztérium hidépitő osztályának vezetője jelentette, hogy a feladatot becsülettel végrehajtották. A hidmunkások nevében Bende Miklós hídmunkás mondott beszédet, majd Gerő Ernő elvtárs közlekedésügyi miniszter emelkedett szólásra. — Talán bizonyos szimbolikus jelentősége van annak — mondotta a miniszter — hogy éppen ma, a független magyar állam megalkotójának ünnepén, Szent István napján, adjuk át a forgalomnak Budapestnek az első teljes értékű és teljesen újjáépült Duna-hidat, a Szabadság-hidat. Erről a helyről üdvözlöm a magyar köztársaság kormánya és az egész magyar nép nevében a hídépítők nagyszerű semgét, azokat az embereket, akik nemcsak szaktudásukat és izomerejüket, hanem egész lelküket vitték bele a műbe és ezzel biztosították a magyar demokráciának egyik legnagyobb sikerét- A hídépítésben sokak munkája egyesült. Egyik vagy másik formában részt vett benne az egész magyar társadalom. Most, amikor megemlékeztünk azokra, akik ezt a szép és erős hidat építették, ne feledkezzünk meg a gonosztevőkről és bűnösökről, akik miatt immár másfél esztendő óta a nyomor árnyékában vagyunk és nemzeti vagyonunk javát a romba dőlt hidak újjáépítésére kell használnunk. Nem feledhetjük el a hazaáruló bitangokat. Ezek az urak ott szeretnék folytatni a nemzet sorsával űzött hitvány játékukat, ahol másfél évvel ezelőtt kénytelenek voltak abbahagyni Meg kell mondanunk nyíltan és őszintén: a magyar dolgozók tudnak nemcsak építeni, hanem szükség esetén lesújtani is a nép ellenségeire. A Szabadság-hid áll és mától kezdve szolgálja a nép, a megujhodó demokratikus Magyarország ügyét. De a többi nagy Duna-hid még romokban hever, pedig fel kell épiteni néhány év alatt valamennyit Ezért fordulok az egész magyar társadalomhoz és nem utolsó sorban a határainkon túl élő magyarsághoz, járuljon hozzá a megkezdett mű sürgős befejezéséhez, valamennyi Duna hidunk és elsősorban Széchenyi Lánchídjának újjáépítéséhez. Az újjáépített hidak azt fogják hirdetni, hogy az összefogott és céltudatosan irányított munka diadalmaskodott a reakció romboló dühe fölött Hirdetni fogják, hogy a demokrácia lebírhatatlan erő, amely minden ellenséggel szembeni győzelemre viszi a magyar demokrácia ügyét. A közlekedésügyi miniszternek viharos tapssal fogadott beszéde után Bán Antal elvtárs iparügyi miniszter mondott nagyhatású beszédet. Kővágó József Budapest székesfőváros polgármesterének beszéde után Gobbi Hilda, a Nemzeti Színház tagja, f elszavalta a Szózatot majd Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter felkérte a köztársasági elnököt, hogy adja át a Szabadság-hidat rendeltetésének. Átadták a hidat a forgalomnak Tildy Zoltán köztársasági elnök, a kormány tagja, valamint a megjelent külföldi diplomaták kíséretében a Szabadság-híz pesti hídfőjéhez ment és itt rövid beszédet mondott. „Szent István napján, — mondotta — boldog büszkeséggel állunk meg az újjáépítő munka nagyszerű fensége előtt. Hirdesse ez a híd a magyar demokrácia életakaratát és és életerejét, hirdesse a munkások, a magyar dolgozók dicsőségét és segítsen át bennünket a tisztább, gazdagabb, szebb és boldogabb Magyarországra. Tildy Zoltán ezután elvágta a hídfőt elzáró nemzeti szárni szalagot és kíséretével együtt átment a fellobogózott hídon. A budai oldalon hatalmas közönség várta meg a köztársasági elnököt és kíséreteit, a Gellért-hegy feketéllett a sokaságtól. A budai hídfőn a budai nemzeti bizottság elnöke üdvözölte a köztársasági elnököt, tolmácsolva a budaiak köszönetét és háláját, hangsúlyozva hogy Buda életében ez a hidavatás fordulópontot jelent. * Ezután a hidon megindult a forgalom . ... „ Ünnepük a hidépitő munkásokat A Szabadság-hid felavatása után a hídépítő munkások tiszteletére Pesten a Mátyás pincében, Budán pedig a Gellért szállodában többzáz terítékes közös ebéd volt. A pesti ebéden Tildy Zoltán köztársasági elnök nagy lelkesedést keltő beszédet mondott. Ezután Tildy Zoltán köztársasági elnök, valamint Nagy Ferenc miniszterelnök kíséretükkel együtt gépkocsira ültek és átmentek Budára, hogy ott is részt vegyenek a hidépitő munkások tiszteletére rendezett ebéden. A közebéd folyamán Nagy Ferenc miniszterelnök emelkedett általános figyelem közepette szólásra és 'ezeket mondotta'; — Hogy«a Paksban azok a hatalmak, amelyek most a háborút vesztett országok sorsa leiek döntenek, nem azt néznék, hogy az egyes népeknek milyen vont az élete a közelmúltban, hanem azt, hogy milyen a jelenük és hogy indulnak, a jövő felé, akkor nyilvánvalóan kevésbbé aggasztó hitek érkeznének hozzánk. Ma délelőtt felvetődött egy gondolat és ezt a gondolatot a pesti közebéden magáévá tette a köztársasági elnök úr is. A gondolat, amelyet a közlekedésügyi miniszter úr vetett fel az hogy egy alapot kell létesíteni Magyarország hídjainak felépítésére, hogy ezt a hatalmas és dicséretreméltó munkát cindépítő gárda akadály nélkül végezhesse. Magam is szeretném az egész társadalom figyelmét felhívni erre a nagyjelentőségű akcióra. Meg vagyok róla győződve, hogy egyrészt a magyar társadalom belső áldozatkészsége, másrészt külföldre szakadt véreink segítsége lehetővé fogja tanni, hogy a magyar hidak megépítését a hídépítő gárda elvégezhesse. Nem kapnak hülön elbocsátó levelet a B-listások (Budapest, augusztus 21.) illetékes helyről közlik. Vita merült fel a tekintetben, hogy a közalkalmazottak B-listázása során elbocsátottak az elbocsátásra vonatkozó határozaton kívül elbocsátó levelet kapnak-e. A vonatkozó jogszabályok az 5000/1946. M. E. sz. rendelet (Magyar Közlöny 113. szám), amelynek végrehajtására az 5700/1946. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 119. szám) intézkedik. A két jogszabályból világosan kitűnik, hogy úgynevezett elbocsátólevélre nincs szükség. Ezt minden tekintetben pótolja az elbocsátásra vonatkozó határozat. Előfordult, hogy a rendeletnek szándékosan helytelen értelmezése folytán felmondólevél hiányában az elbocsátott tisztviselőknek tovább folyósítják a fizetést. Illetékes hatóságok intézkedtek, hogy a felelős számadók ellen bűnvádi eljárást indítsanak. A forint védelméről szóló rendelet alapján 5 évi fegyház vár az illetőkre. Leszállítják a progresszív tandíjakat (Budapest, augusztus 21.) A progresszív tandíjak megállapításánál elsősorban a szociális szempontokat tartották szem előtt,de figyelembe is kellett venni az állam súlyos pénzügyi helyzetét is, ezért az egyetemi diákságnak is hozzá kell járulnia a súlyosan megrongált és kifosztott egyetemek fenntartásának költségeihez. Minthogy a rendelet megalkotása idejében még nem voltak e előre láthatók a pénzügyi nehézségek, amelyek a tandíjak befizetését akadályozzák, a kultuszminisztérium illetékes ügyosztálya a tandíjak mérséklését határozta el, a mérsékelt tandíjak befizetésének módjáról is történtek intézkedések. A félévi tandíjat 3 részletben lehet majd befizetni. Egyenként és alaposan felülvizsgálják a telepítés és földosztás körüli panaszokat Az Országos Földbirtokrendező Tanács bizottságokat küld ki az ország minden részébe (Szeged, augusztus 21. Országos viszonylatban megszámlálhatatlan panasz hangzik el a telepítés és a földosztás körül Szegedi és szegedkörnyéki panaszok kérdésében Görög János gazdasági igazgató elvtársunk folytatott tanácskozásokat az Országos Földbirtkkrenlítő Tanács telepítési főosztályával és dr. Hajdú István ügyvezető igazgatóval. A tanácskozások során dr. Hajdu István azt a felvilágosítást adta, hogy az Országos Földbirtokrendező Tanács kiküldte az ország különböző részeiben felülvizsgáló bizottságait minden egyes telepes, illetőleg földhözjuttatott panaszos kérésének felülvizsgálására. jpr. Hajdu különben a panaszosoknak azt üzeni lapunk utján, hogy ahol föld vagy ház kérdésben a legcsekélyebb panasz is felmerül, vegyenek fel jegyzőkönyvet és nyomban tegyenek előterjesztést az Országos Tanácshoz. A felülvizsgáló bizottságok nemcsak Szegeden, de a környéken is minden sérelmes kérdést felülvizsgálnak és érdemleges döntést is hoznak. Valódi Molnár és Mos?r kölnivíz 100 gr. 7*— forint Magnett, Rózsa, Ibolya, Mimosa Vight Nándor Tisza Lajos körút 47. (Püspökbazár) RIADÓ Bor, sör, pálinka reggel 5 órától Mikszáth Kálmán u. 8. CSÜTÖRTÖK, 1946 AUGUSZTUS 22. Sok a tanerő? Mint már jelentettük a közoktatásügyi kormányzat országszerte megszervezi az általános iskolákat. Ennek során megszüntetik a polgári iskolákat. A közoktatásügyi kormányzat intézkedésével kapcsolatban Szegeden igen furcsa tünetet észeltelhetünk. Tudom máinkra juott ugyanis, hogy a szegedi leánypolgári iskola megszűnt, és az általános iskola nem használhatja valamennyi tanárt, így a hat fiatal tanerőre nincs szükség, ezért elbocsájtják őket és keressenek maguknak máshol megélhetési lehetőséget. Kívánsiak vagyünk, hogy kinek az intékedésére történt annak megálapítám, hogy a fiatal még tanulni tudó és a haladás szelemét lelkesen szolgáló tanerőket egyszerűn kitették az utcára? A magyar ifjusága a demokrácia megteremtésénél égeni szükség van. A fiatal és lelkesedni tudó generáció az újításokat szívesen teszik a magukévá és Szegeden mégis igen visszás helyzettel találkozunk. Reméljük nem Szegeden állapítják meg kik azok, akikre a demokráciának szüksége van, mert ebben az esetben nem nyugszunk bele, hogy az éppen legüatagabb és haladottbb generációt rerlesztik ki az épitő demokratikus munkából. Az MKP szegedi pártbizottságának köszönete (Szeged, augusztus 19.) A következő levelet kaptuk az MKP Szegedi pártbizottságától. Az MKP szegedi pártbizottsága elismerését és köszönetét fejezi ki a dorozsmai Szervezetnek az augusztus 18-iki gyűléssel egybekötött nagysikerű népünnepély rendezéséért. Szeged, 1946. augusztus 19. Szabadsági Tombircz Imre s. k. titkár, nemzetgyűlési képviselő. Befejeződött a Gyermekbarátok nyaraltatási akciója Szeged, augusztus 21.) Szombaton este kis házi ünnepség keretén belül zárult a szegedi Gyermekbarátok nyaraltatási akciója. Mint ismeretes, a szegedi Gyermekbarátok a szegénysorsú proletár gyermekek részére a városi strandon nyaraltatási akciót kezdeményezett, melynek során majdnem két hónapon kereztül 250 —300 gyermek naponta dllátában részült a strandon. Szobaton délután a nyaralótakin résztvett gyermekek kis műsor keretén belül búcsúztak a strandtól. Róna Béla elvtárs pénzügyi tanácsnok rövid beszéd keretén belül búcsúzott a gyermekektől és az akciót tem oonyolló Gyermekbarátoktól. Meg kép esítenünk »Bucserán-mama« fáradhatatlani munkásságát, aki egész nyáron át főzött az apróságoknak a legnagyobb melegben is. Külön ki kel emielnünk Zsulánnét, Früstökné és Tóthné munkásságát, akik egész napon át dolgoztak, hogy az apróságok a lehető legjobban érezzék magukat. A Gyermekbarátok ezúton mondanak köszönetet minden nemesszivü adakozónak, aki lehetővé tette hogy a gyermekek egész nyáron gond nélkül élhettek. BEKE &ANDOR illatszertár reggel 9—3 ig nyílva tart. Szeretettel várja vevőit. Békebeli szappanok nagy választékban HUNGÁRIA Tinta- és Vegyimém gyártmányai: OLIMPIA rozsdamentes irótinták, KELOK szab. Író és töltőinták KELOK legf. tübegyü (tintenkuli) töltőtolltintak. Béyegz p mafesték, ragasztószerek. Indigó oldatok. AZUR kékítői közkedveltek. Legolcsóbb gyári árak Megbízható minőségi Mintákkal próbákra készséggel szolgálunk! Békebeli árak ! Mintaraktáraink; Szeged, Báró Jósika utca 23(