Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-24 / 290. szám

SHIág proletárjai ggyesSijeielti stmi, mi fccMMr 24, kedd. iu. m. ». 40 fillér. A Magyar Kommunista Párt hároméves terve megszünteti a harácsoló nagytőke garázdálkodását ■ *Ötszázmillió beruh­ázás a falu érdekeiért (Budapest, december 23.) A Magyar Kommunista Párt politikai akadémiá­jának pénteki előadását Gerő Ernő köz­lekedési miniszter tartotta: „Magyaror­szág hároméves tervének alapjai“ cím­­mel. A Magyar Kommunista Párt harma­dik kongresszusa — kezdte előadását Gerő elvtárs — határozatban kimond­ta, hogy szükségesnek tartja egy átfogó, három évre szóló államgazdasági terv kidolgozását és megvalósítását. A Ma­gyar Kommunista Párt azért vette ke­zébe a kezdeményezést ebben a fontos kérdésben, mert azt tapasztalta, hogy nemzetünknek szük­sége van a Kommu­nista Párt kezdeményezésére az ország nagy problémáinak megoldásánál és nem azért, mintha ezzel ki akarná sa­játítani magának a hároméves terv ügyét.­­ Mikor tervgazdálkodásról beszélünk, Akkor igazi tervgazdálkodásról és a tő­kés országokban bevezetett különféle­­ beavatkozással járó kényszergazdálko­­dással találkozunk. Az igazi, korszerű tervgazdálkodás lényege, hogy a nép, amely a hatalom birtokosa, vagy leg­alább is jelentékeny mértékben részese a hatalomnak s a demokratikus állam­­hatalom, amely kezében tartja a gazda­sági élet kulcspozícióit, ezeket a pozí­ciókat arra használja fel, hogy az or­szág­ termelő erőit kifejlessze és har­monikus egységbe foglalja a dolgozó tömegek gazdasági és kulturális életszín­vonalának lehető gyors emelésére. Van­nak, akik­ azt fogják mondani, hogy az, amit mi hároméves államgazdasági terv­vel el akarunk érni, tulajdonképpen szocializmus. Mi ezeknek azt válaszol­juk: nem! Nem szocializmusról van itt szó, hanem arról, hogy véget vessünk a Harácsoló nagytőke garázdálkodásának és megvessük hazánk békés, válságok nélküli fejlődésének gazdasági alapjait. Hároméves államgazdasági tervja­vaslatunk alapvető célja: az egész nép,­­a munkások, a parasztok, az értelmi­ség, a dolgozó kisemberek millióinak életszínvonalát az 1938-as életszínvo­nalra, sőt e színvonal fölé emelni. En­nek az alapvető célnak megvalósításá­hoz szükséges, hogy 1947 augusztus­i SL-t ill, amikor a terv végrehajtása el­kezdődik, egészen 1950 augusztus 1-ig, az ipari termelésben nemcsak elérjük az utolsó békeév, azaz 1938—39 színvo­nalát, hanem azt mintegy 26,5 százalék­kal meg is haladjuk. A hároméves államgazdasági terv döntő fontosságú része beruházások kér­dése. A­­ terv megvalósításának három esztendeje alatt körülbelül másfélmil­­liárd 1938-as pengőt fordíthatunk be­ruházásokra. Ebből 410.650 pengőt az első, 490.140 pengőt a második és 599 ezer 320 pengőt a harmadik évben. Vajjon lehetséges-e ekkora­ összeget elvonni a nemzeti jövedelemből ugyan­akkor, amikor jóvátételt is kell fizetni? Szerintünk lehetséges. Ha az 1938-as n­­­mzeti jövedelmet 4.9 milliárd pengőre tesszük, ha továbbá feltételezzük, hogy ebben a gazdasági évben nemzeti jövedelmünk már kö­rülbelül 3.2 milliárd pengő lesz, ak­kor aligha tévedünk, ha 1947—48-ra a nem­zeti jövedelmet 3.8 milliárdban, a kö­vetkező évre mintegy 4,5 milliárdban és a hároméves terv utolsó évére mint­egy 5,8 milliárdot irányzunk elő. Ez az előirányzat mellett az évi nemzeti jö­vedelemnek mintegy 11 százalékát ven­nénk igénybe. A három év alatt az egész nemzet­­gazdaságba beruházandó másfél mil­­liárdból közvetlenül a falut szolgálja mintegy 500 milliónyi beruházás, vagyis az összes beruházások egy­harmada, míg az egyéb beruházások többsége is a falu érdekeit szolgálja. Az általunk nagy vonalakban előter­­jesztett állam gazdasági tervnek — fe­jezte be beszédét Gerő elvtárs — meg­varrnak az összes szükséges anyagi fel­tételei. De ahhoz, hogy a terv meg­valósítását teljes mértékben biztosított­nak tekinthessük, meg kell teremteni a politikai feltételeket is. Ezeket a fel­tételeket egyetlen szóval kell megje­lölni: Demokrácia! A beszédet percekig tartó lelkes él­jenzés és taps fogadta, amelynek elől­tével Rács Jenő pénzügyminiszter a Kisgazdapárt és Kemény György ál­lamtitkár a Szociáldemokrata Párt kül­dötte szólott hozzá. A hozzászólásol­r a Gerő Ernő elvi ars válaszolt. Válaszát a következő szavakkal fejezte be: „Ha va­lóban összefognál, a demokratikus erők, semmi kétség, hogy a tervből valóság lesz!“ . A külügyminiszterek nagy megértéssel szolgálják a világbéke ügyét Bevin nyilatkozott a sajtó képviselőinek (London, december 23.) Bevin angol külügyminiszter Newyorkból visszatér­ve, a londoni rádióban beszédet mon­dott. Beszéde elején a második világ­háború hatalmas pusztításaira tekintett vissza, majd az Egyesült Nemzetek Szervezetének működéséről beszélt, amelyet elsősorban a béke szelleme hat át. Kijelentette, megállapodtak New­­yorkban a fegyverkezés korlátozására vonatkozóan is."­­ A biztonság érdekében feltétle­nül meg kell szüntetni a korlátlan fegyverkezést — mondotta —, a tudo­mányt a béke szolgálatába kell állítani. Végül pedig a világi természeti kin­cseit minden nemzet számára egyaránt elérhetővé kell tenni. Kitért Bevin külügyminiszter a kül­ügyminiszterek tanácsának munkájára is és megállapította, hogy Newyorkban rendkívül sokat haladtak előre, majd annak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy az eddigi megértés a jövő­ben még jobban megerősödik. Foglalkozott a békeszerződések so­rán felvetődött legsúlyosabb problé­mákkal is. Trieszt, a dunai hajózás és Tirol kérdésével. Megemlékezett Jugo­szláviáról, amely olyan sokat áldozott a győzelemért és most minden erejét újjáépítése megizmosodására fordítja. Szólott Olaszországról, amely demokra­tikus vezetők irányítása mellett rövi­desen talpraáll és­ végül rátért a bal­káni államokra is. Kifejtette, Anglia egyik legfőbb célja, hogy Németország soha többé ne fenyegethesse a világok mint az elmúlt 23 év alatt. öt nagyhatalom szükségességéről Beszéde végén az együttműködésének beszélt.­­ — Az együttműködés hathatóságát bizonyítja — mondotta — a békeszer­ződések megkötése is, ezenkívül azon­ban az Egyesült Nemzetek szervezeté­nek eddigi munkája és működése. An­glia továbbra is­ szívós akarattal dolgo­zik a béke érdekében az Egyesült Nem­zetek alapokmányának szem előtt tar­­tásával. Magas kitüntetést kaptak a Magyar Kommunista Párt vezetőségi tagjai 1* A köztársasági elnök a Magyar Szabadság Érdemrenddel tüntette ki a kommunistákat (Budapest, december 23.) A köztár­sasági elnök a­ miniszterelnök előter­jesztésére Révai József, Orbán László, Kovács István, Kádár János nemzet­gyűlési képviselőknek és dr. Szebenyi Endre miniszteri osztályfőnöknek a de­mokratikus magyar köztársaság megte­remtése és kiépítése körül szerzett ér­demeikért a Magyar Szabadság Érdem­rend ezüst fokozatát adományozta. A köztársaság elnöke a miniszterel­nök előterjesztésére a nemzeti ellenál­lási mozgalomban kifejtett kimagaslóan értékes tevékenységükért dr. Szent Györgyi Albert egyetemi nyilvános ren­des tanárnak, dr. Bán Zoltán egyetemi nyilvános tanár, az Egyesült Izzó Rt. v­ezérigazgatójának a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatát és dr. Off­ner Alfréd vegyészmérnök, gyárosnak a Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozatát adományozta. esi szövetséges ellenőrző bizottsággal. A hajók felszabadítása a zárlat alól köz­vetlen küszöbön áll és a közeli napok­ban várható. A már eddig felsorolt ha­jókon kívül az amerikai hatóságok vis­­szaadják a nem kifejezetten háború célt szolgáló folyamőrségi hajókat is, így a többiekkel együtt hazajön 28 fo­lyamőrségi műhely, vontató és lakta­­­nyahajó. Télire a hajók biztos téli ki­kötőben­ vannak, a teljes magyar fel­ügyelet és parancsnokság alatt. Béleli Alajos meghalt (Budapest, december 23.) Budapesti lapértesülés szerint az életfogytiglani fegyházra ítélt Béldi Alajos a rabkór­házban vasárnap meghalt. Régi gyo­morbaja újult ki, megoperálták, de már a műtét sem segített rajta. Hazahozták nyugatról 80 millió dollár értékű műkincseinket Nem sikerült Rotschildék sakkhúzása: visszakapjuk többi hajóinkat is (Budapest, december 23.) Vasárnap délután 5 órakor megérkezett Nyárádi Miklós államtitkár vezetésével az a kü­lönvonat, amely a Szépművészeti Mú­zeum elhurcolt kincseit hozta vissza. Mint már ismeretes, az 1010 darabból álló műkincset annak idején München­be vitték, ahol később az amerikai ha­tóságok őrizetbe vették és most a ma­gyar kormány megbízottjának, Nyárádi Miklós államtitkárnak átadva, hazaszál­lították Budapestre. Nyárádi államtitkár­ a kultuszminisz­ternek tett jelentésében hangoztatta, hogy a Szépművészeti Museum 1010 darab műkincse hiánytalanul érkezett meg S0 millió dollár értékben. Az államtitkár közölte még, hogy az amerikai hatóságok elutasították a Ro­­tschild-bankház kérését, hogy ismerjék el a magyar hajókra tartott zálogjogu­kat. Jelenleg tárgyalások folynak a bé­ jelentős támogatást kapunk Svédországból (Budapest, december 23.) A kará­csonyt váró Stockholmról hangzott el rádióelőadás hétfőn reggel a rádióban eredeti hangfelvételekről. Az előadás keretében Böhm Vilmos stockholmi kö­vetünk a többek között ezeket mon­dotta: — A svéd segélyszervezetek határta­lan, jóindulattal és szeretettel foglalkoz­nak a magyar nélkülözők megsegítésé­vel. Jelenleg a magyar tudomány, a gyermekmenhelyek megsegítésével fog­lalkoznak, azonkívül a budapesti Vörös­kereszt-kórház újjáépítésének ügyével. A közelmúltban indult el egy nagy szál­lítmány Budapestre. Visz tízezer rend ruhát, 5 ezer pár bakancsot, nagy men­­­­nyiségű élelmiszert és gyógyszert. A parasztifjak ösztöndíjas svédországi fog­lalkoztatása ügyében tárgyalunk és okmilliós bérmunkára van kilátásunk. Ismét szabályozták a vámőrlési engedélyeket (Budapest, december 23.) A közellá­­tásügyi miniszter újra szabályozta a vámőrlési engedélyek kiadását. A köz­ségi elöljáróság (polgármester) annak a beszolgáltatásra kötelezett személynek, aki kenyérgabona beszolgáltatási köte­lességét 100 százalékosan teljesítette, kenyérgabona őrlésére jogosító vámőr­lési engedélyt a háztartásához tartozó minden személy után a teljes fejadag erejéig (200 kiló) állíthat ki. Aki nem teljesítette kenyérgabona beszolgálta­­tási kötelességét, személyenkint csupán 150 kilóra kaphat őrlési engedélyt. Az eddig adott őrlési engedélyeket be kell számítani. Piccard ismét a sztratosférába repül (Bern, december 23.) A svájci rádió ismerteti az Egyesült Államok belügy­minisztériumának közleményét, amely szerint Piccard, az ismert belga sztra­toszféra kutató az amerikai hatóságok beleegyezésével 1947 áprilisában az Egyesült Államok területén újabb fel­szállást végez a sztratoszféra viszonyai­nak tanulmányozására. Rémhír Londonban az alsóház felrobbantásáról (London, december 23.) A Sco­tt­­­land Yard vasárnap este telefonon értesítést kapott, hogy hétfőn reg­gel felrobbantják az alsóházat és a Lordok Házát. A parlament őrzésére­­ rögtön rendőri osztagokat küldtek ki, ide a fenyegetést nem váltották be.

Next