Délmagyarország, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-01 / 146. szám

Kedd, 1947 július 1. DÉLMAGYARORSZÁG Megkezdődön az aratás Aratóünnepségek Ószentivántól — Sándorfaliváig Vasárnap, Péter-Pál napján országszerte ünnepségekkel kezdte meg az aratást a parasztság. Az aratás n­em­csak a parasztság, h­anem az egész magyar nép számára nagy esemény. Jövő évi életszínvonalunk függ nagymértékben az aratás eredményétől. Az MKP következetes harca le­hetővé tette, hogy a kisbirtokosok most már nyugodtan kezdhetik el a munkát: a következő gazdasági évben nem lesz beszolgáltatás, megszű­nik a dézsma. A parasztok szorgos munkáját dicsérték az aratóünnepé­­lyek. A szántástól az első kaszavágásig sok nehézséggel küzdöttek meg a föld művelői. Most már nemsokára pereg a sárga gabonaszem és az asztalra kerül az uj kenyér. ŐSZENTIVÁNON a falu népe már korán reggel istentiszteleten vesz részt. Az aratási ünnepség szónoka Varga István elvtárs méltatta a 3 éves terv jelentőségét. Rámutatott arra, hogy az összeesküvés felgöngyölítése lehe­tővé tette a magyar demokrácia meg­erősödését és ezen keresztül az üzem­anyag, vetőmagellá­tás és hitelakciók zavartalanságát is. KISKUNDOROZSMÁN fiatal, napbar­­nitolt arcú leányok, legények igyekez­nek — legszebb ünneplőjüken — az aratóünnepségre. A leányok kezükbe szorongatják csipkés zsebkendőjüket, meg az elmaradhatatlan szál virágot. Figyelmesen hallgatják az eladó Dögei Imre elvtárs beszédét. A 3 éves terv mezőgazdasági jelentősé­gét fejtegeti. Kiemeli mekkora előre­haladást jelent a parasztság számára és eloszlatja a tájékozatlanságból eredő kételyeket. SZAT­­MÁZON ugyancsak Dögei Imre elvtárs méltatja a parasztság munká­jának jelentőségét. A termelés további fokozására bekötő­ utak építését, a belterjes gazdálkodás tökéletesítését, még több mezőgazdasági gép beszer­zését sürgette. ARP­AD KÖZPONTON Varga István elvtárs főképen újonnan földhöz jutta­­tottaknak beszél. A zsellérekből im­már önálló kisbirtokosokká váltak ar­cáról csak úgy sugárzik a boldog megelégedettség és a helyeslés."Varga István elvtárs beszédében rámutatott arra az óriási eredményre, hogy 15 holdon alul eltörölték a beszolgálta­tási kötelezettséget. A Gazdasági Fő­tanács a gabonaárak felemelésével és az iparcikkek árának letörésével akar a parasztság helyzetén javítani. RÓZSAJ­ ÁRASOX Bedő Kálmán elv­társ a gyűlésre igyekező parasztok­kal beszélget. Megkérdezi őket a ter­méskilátásokról és a politikai hely­zetről. T'v­agy Ferenc és társairól a legnagyobb megvetés és csalódás hangján beszélnek. Beszédéb­en az ár­drágítók és spekulánsok elleni küz­delmet és az árak letörését hangsú­lyozza. VÁROSTAN VAN M­i­s­o­n Gusztáv elv­­társ beszédét rendbontó elemek meg akarták zavarni, azonban a hallgató­ság egységes »halljuk* kiáltással kö­vetelte, hogy a szónok közvetítse számára az MKP üzenetét. PUSZTAMÉRGESEN Márki Andrásj elvtárs az agrárolló szűkítését köve­­t­­elte és rámutatott a munkás-paraszt­i szövetség jelentőségére, melynek él­harcosa a Kommunista Párt. SÁNDORFALVAN a község egész la­­­­kossága kivonult a temesvári román m­unkásszövetség ifjúinak fogadására. A nap legkiemelkedőbb eseménye volt, amikor a román fiatalok le­aratták egy hadiözvegy búzáját. Pi­ros színfoltok cikkáznak a sárga bú­zatáblában és nekipirulva, énekszó­val aratnak a Bánát román gyerme­kei. Élő bizonyítékai a magyar-román barátságnak. A MaDISz-központ kikül­dött szónoka Turcsányi Lajos méltatta az összefogás jelentőségét és a jó viszony ápolására buzdított. A tömeg éltette Tildyt és Grózát és a román-magyar barátságot. A jószomszédság jegyében Együtt arattak a román és magyar fiatalok Sándorfalván Sándorfalva községben már kora hajnalban mozgalmas volt az élet. A MaDISz fiataljai díszítenék a díszka­put, melyet a temesvári román­ és magyar fiatalok fogadtatására készí­tettek. Éljen a magyar-román barát­sági Isten hozott benneteket! Hirdette a díszkapu felirata. Ennek a barátság­nak kézzel fogható bizonyítéka volt a vasárnap reggeli fogadtatás és az egész nap gazdag műsora. A teher­autókon a községháza elé gördülő pi­ros inges temesvári­ fiatalokat a him­nusz elhangzása után a falu jegyzője Nagy János, valamint a pártok, 48-as bizottság, MaDISz, Népi Ifjúság, Füg­getlen Ifjúság vezetői üdvözölték. Az üdvözléseket ízléses reggeli követte, mely után a gázgyár zenekara zene­szóval kikísérte a vendégeket a MaDISz arató brigádjával együtt a határb­a, ahol közös rohammunkát vé­g­eztek. Ott láttuk az aratók között a udapesti és szegedi MaDISz-központ vezetőit is. Együtt aratott Sándorfal­­ván a magyar­ és román ifjúság. Ma­gyar legény vágta a rendet és román leány szedte a markot. És megfordít­va. A két nép ifjúságának közös ro­hammunkája nagyszerű szán­­tolu­m­a annak, hogy a magyar és ro­mán nép barátkozása helyes úton halad. Délben közös ebéd volt, ahol a kö­szöntők egész sora hangzott el. Míg a vendégek és a MaDISz az aratással volt elfoglalva, addig többszáz fiatal sportoló részvételével egésznapos sportünnepély volt a labdarugó pá­lyán és az uszodában. Délután a tem­­plomkertben találkozott Sándorfalva népe. Itt tartották meg a buzaszente­­lés ünnepségét. A falu plébánosa nagy szeretettel üdvözölte a temesvári ifjú­munkásokat é­s többek között ezeket mondotta: — Köszönöm, hogy eljöttetek Te­mesvárról hozzánk Sándorfalvára is. Ez mindannyiunk nagy örömére szol­gál és köszönjük azt a szép munkát, amit községünkben a mi fiataljainkkal együtt végeztetek. Ez az ut az, melyen a két nép ifjúságának haladnia kell. Ezután megszentelte az uj búzater­mésből készített koszorúkat. Turcsányi Lajos a MaDISz országos központjának egyik vezetője emléke­zett ezután meg a nap jelentőségéről Rámutatott arra, hogy hiába valók azok a törekvések, hogy a parasztsá­got a m­unkássággal szembenállítsák. Az ünnepség vége felé a Népi Ifjúság­­ magyar­ ruhás arató brigádja is meg­ér­kezet­t és az ő búzakeresztjeiket is megáldották. Ezután a falu népe a futballpályára vonult, ahol vidám ze­neszó mellett tábortűz és aratóbál volt. A késő délutáni órákban kedves vendége volt a MaDISz által rendezett aratóünnepély résztvevőinek. Veres Péter a Nemzeti Paraszt Párt elnöke, ujjáépítési miniszter vidéki körútján utbaejtette Sándorfalvát és "Megjelent a MaDiSz sportünnepélyén, ahol be­szédet mondott. Sándor­falva népe a késő esti órákig jó hangulatban volt együtt. Boldo­gan ünnepelték meg Péter-Pál napját. 14 karit«« arany karika Jegy gyttrflkj apartgyUrU. ■—i Ezüst evőszerek 8 és 12 személyre való díszes tok­ban, raktári#1 szennai siállható, feltűnő olcsó árban. Óra-, ékszer,avitás FISCHER irka, fltawifai, Stege#, Kkmü-tér S. Július 15-én megkezdik a szegedi közúti híd pilléreinek építését Borbiró Virgil államtitkár Szegeden. Szombaton reggel Borbiró Virgil új­jáépítési államtitkár Szegedre érke­zett. Ellátogatott a városi mérnöki hi­vatalba és Szeged újjáépítésével kap­csolatos kérdésekről tárgyalt. Meg­tekintette a “Fa­r­agó­ u­tcai mun­kás"­lakások építkezését, vala­mint az alsóvárosi iskola rendbehozá­sára folyó munkálatokat, továbbá a tatarozásra szoruló Dugonics-gimná­­ziumot. Megígérte, hogy az alsóvárosi iskola és a Dugonics gimnázium hely­reállítására a minisztérium jelentős összeget vesz áj költségvetési­e. Borbíró államtitkár ellátogatott az államépítészeti hivatalba is és meg­tekintette azokat a szegedi épületeket, így például a klinikákat is, amelyek­nek újjáépítése az állam hatáskörébe tartozik. Kijelentette, hogy a minisz­térium elhatározta ezeknek rendbe­hozását is. Ezenkívül meglátogatta a most épü­lő út körüli hidat is. Megelégedését fejezte ki a nehéz munkáért. A­ híd­roncsok kiemelése már befejezéshez közeledik és előreláthatóan július 15-én megkezdődik a h­ídpillérek­ épí­tése is. Szegény ember tehene A szegedi tanyákon nagy a szárazság. Az istállóban is homo­kon fekszik a jószág. Az­ átokházi határban, Ruzsajárás szélén hat szemet hozott a rozs, térdig ér a szára. A szegény ember tehe­ne az akácfáról a levelet rágja. A kukorica az erdő körül csak térdig ér és a szárazságtól sár­ga. A nagy takarmányhiányban a tehenek vágyainak délibábja a kincstári öregerdő, ahol a fák alatt jó legelő volna. De az er­dész, ha meglátja, hogy a sze­gény ember tehene fejjel van az erdő felé, felírja és megbünteti a gazdáját, mert a tehén bizto­san legelni akart az erdőben. Ha szegény ember tehene farát mu­tatja az erdőnek, felírja és meg­bünteti a gazdáját, mert a tehén biztosan legelni volt az erdőben. A kommunisták kérték, írjon fel a főispán az erdőgondnok­sághoz,­ hogy engedjék, meg a legeltetést az öreg­­ erdőben. Vá­lasz nem érkezett, talán még nem is véleményezték a­­ kér­vényt. Közben a szegény ember tehene Átokházán a rossz ellá­tás miatt elvetél. Beválik a mon­dás: »Baja van a tehénnek, hoz­za a pásztor a büzit«. A szegény ember mindenütt vár valamit a demokráciától. Az átokházi szegény parasztok azt remélik, hogy az uj idők­ új em­berei feloldják az öreg erdő le­geltetési tilalmát. Ideje vo­lna megszüntetni ezt a tilalmat, leg­alább egy évre, míg egy jó ter­mést nem hoz a szerencse erre a vidékre. így írnak ok A Philadelphia Inquirer a sutyokisták szegedi gyűléséről Kezünkbe került egy amerikai lap, a Philadelphia Inquirer, amely hos­­­szabb riportban számol be a Szabad­ságpárt szegedi gyűléséről. Idézünk néhány részletet a »színes« beszámo­lóról, h­ogy Szeged közönsége is lássa, hogyan tudósítanak egyes amerikai új­ságíróik.­­Közel százötven kommunista — írja a lap — nehéz gumibotokkal, réz Roverekkel és baltaszerű magyar fo­kosokkal felfegyverkezve megzavart egy Szabadságpárti gyűlést. Véres ös­­­szeütközésben, melynek folyamán kb. 700 feldühödött magyar nő­ és férfi védekezett ököllel és székekkel — sőt egy kommunistát ki is dobtak egy má­sodik emeleti ablakból — bizonytalan számú egyén megsebesült.« »öt Szabadságpártot támogató egyén került kórházba súlyos fejsebbel, me­lyért a hosszunyelv nehéz fokos a hagyományos magyar parasztjegyvw okozott.« A philadelphiai átlagpolgár bizo­nyára nagy érdeklődéssel olvassa a világ túlsó felén lévő városkában történt »véres« verekedést a­­ reggeli kávészürcsölés mellett. Szeme előtt látja a számára exotikus vidéket, ahol lobogó, hosszú gatyában, fotóssal « kezükben ölik­­ az emberek egymást. »Kidobtak egy kommunistát a má­sodik emeletről.» Ez is az amerikai kollégánk képzeletszülte koholmány«, mint a többi. Az újságíró valószínűleg úgy gondolta, hogy a messziről írott tudósításban azt ír, amit akar. De lám, lám, a szegediek most már láthatják: a hazug embert könnyebb utóidról, mint a sánta kutyát. szórakozunk Tombácz-étterem -u.d-Tra­ ri terasszánl KSffi*SS £«5SSÍÍ Espresso! s­.n- «.■>■ 3 Levél a Délmag­yarországhoz Kétheti szabadságomat Dunántúlon az ujgazdák körében töltöttem Migocs községben. Onnan az ujgazdák jókí­vánságaikat hoztam a szegedi és kör­nyékbeli ipari munkásságnak, öröm­mel láttam, hogy az ujgazdák a ma­gyar demokráciát teljes erejükkel tá­mogatják. Tiltakozásukat fejezik ki a kósza rágalmakkal szemben, hogy az új földhözjuttatottak eladnak mindent és otthagyják gazdaságaikat. Nem akad egy sem, a­i vissza kívánkozna régi helyére. Maróti Sándor gázgyári munkás. ÚJBÓL MEGNYÍLT KERTÉSZ SÁNDOR EMELETI BÚTORCSARNOKA Szeged, Kárász u. 11. (Költ­.ey u. saion) OLCSÓ MEGNYITÓ ÁRAK.

Next