Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-01 / 173. szám

Péntek, 1947 augusztus 1. DELMAGYARORSZAG 3 Mit kell megvalósítenunk a hároméves terv keretében Az Országos Tervhivatal kiadá­sában megjelent a magyar 3 éves terv végleges szövege, amelyben a négy koalíciós párt megegyezett és amelyet köztudomásúan a nemzet­gyűlés is elfogadott. Ismeretes, hogy a Tervet a Magyar Kommu­nista Párt kezdeményezte és a tár­gyalás alapjául szolgáló szöveget a Kommunista Párt szakemberei dol­gozták ki Hevei Andor elvtársunk vezetésével aki a tervhivatal fő­titkára lett. Végiglapozva a könyvön megál­lapíthatjuk,­ hogy főbb vonalaiban megegyezik a Magyar Kommunista Párt által javasolt tervvel. A mezőgazdaság­ i terv szerint a mezőgazdasági termelést erőteljesen átalakítjuk­­belterjessé tesszük és ezzel együtt parasztságunk életszínvonalát fel­emeljük. Falusi iskolák, óvodák, orvos és tanítólakások fognak épül­ni a három év során. A falu villa­mosítása lehetővé fogja tenni az elektromosság bev­ezetését a mező­­gazdasági termelésbe és negyed millió földrhivest fog villanyvilá­gításhoz juttatni. 1.400 kilométer új bekötőút, 747 község tanya 700.000 lakosát fogja a külvilággal összekapcsolni, olyan időjárás mel­lett is, amely ma megközelíthetet­len sártengerbe fullasztja a falva­kat. Megépül a D­una-Tisza csa­torna első szakasza és százezer holddal bővítik az öntözött terü­letet. A konyhakerti növények és a rizs termelésének kibővítése, a gyümölcsök és szőlők nemcsak na­gyobb hozamot fognak biztosítani, mezőgazdaságunknak, hanem föld­munkások tízezreinek állandó ke­resetet is. Mi, gépek, elsősorban traktorok ezrei vonulnak be a ter­melésbe, általánossá válik a ne­mesített vetőmag használata, sok­kal több és sokkal olcsóbb flán­­trágya fogja a termelés hozamát­­ r­öveni! Külföldi tenyész­marh­ák és lovak behozatala és hazai te­nyészállataink jutányos szétosz­tása hivatott rá, hogy állatállo­mányunk háború okozta sebeit be­gyógyítsa. Az ország iparosítása A 3 éves terv nyomán a háború előtti Magyarországnál is fejlettebb iparosodottabb ország alakul ki. Ezt biztosítja elsősorban a minden más ipari termelés alapját jelentő energiatermelés — szén és villany — és a nehézipar erőteljes fejlesz­tése. A harmadik évben meg fog­juk közelíteni a napi 4000 vagonos széntermelést, 420 ezer tonna nyersvasat és 800 ezer tonna acélt tárl­lunk elő, jelentékenyen többet, mint 1938-ban. A terv éveiben egy rendkívül fontos új iparágat te­remtünk meg: 2 szerszámgép-ipart. Vágón- és m­ozdonygyártásunkat, hajógyártásunkat az 1938 évi ter­melés többszörösére emeljük. Fel­építjük a mátraházai erőművet, helyreállítjuk a Weiss Manfréd modern enegiatelepét. Vegyiipa­­runak fejlesztésében a mezőgazda­ságot szolgáló ágakon — műtrá­gya, oltóanyagok és védőszerek gyártása — kívül döntő súllyal fog latba esni timföl­dgyáraink mo­dernizálása és egy új timföldgyár felépítése, bauxitkincsün­k jobb ki­aknázására. 120.000 ut­olsó meg­felelő összhangot fog kialakítani fonó- és szövőiparunk termelési képessége közt. A papírosiparban megindítjuk a celulóze gyártást, a mezőgazdasági iparban bevezet­jük a mélyhűtést. Gondol a terv­­a kisiparosság­­ fokozott foglalkoz­tatására, a kézműipar fejlesztésére is. Közlekedés A 3 éves terv során azonban je­lentős lépéssel kell továbbmennünk el kell érni, részben túlszárnyalni, az 1938-as teljesítményt. Három év múlva a hajózást nem fogják­­ többé hídroncsok­ akadályozni, az Erzsébet-híd kivételével áll­ni fog minden pesti Dunahíd, a záh­onyi kivételével minden Ti­­szah­íd. Jobb és olcsóbb lesz Bu­dapest közlekedése,, új trolleybu­­szok, villamosok motoros- és pót­­kocsik, autóbuszok százai kapcso­lódnak a forgalomba. Személy- és tehergépkocsiállományunk 6 ezer külföldi és belföldi géppel fog gyarapodni. A légiközlekedés útján szorosan belekapcsolódunk a nagy nemzetközi légiforgalomba. Rend­bejön végre a távbeszélőforgalom is, új központok épülnek és helyre­állítjuk a régieket. 80 százalékkal magasabb életszínvonalat Tervünk középpontjában azon­­ban kezdettől fogva nem a gép állt, nem is a termelés, hanem az ember. A kormányzó pártok közös akaratából törvénnyé lett 3 éves terv ebben a kérdésben is magáévá tette pártunk törekvését: három év alatt 80 százalékkal kell emelkednie a dolgozók életszínvonalának. Az életszínvonal emelkedése azonban nemcsak több élelmet, ruhát és más használati cikket fog jelenteni, hanem több óvodát, nap­közit, iskolát,­ főiskolát és kórhá­zat is, több orvost, mérnököt és tanítót, a má­nál sokkal jobb gon­doskodást a dolgozók szociális és kulturális igényeinek kielégítésé­ről általában, a gyerekekről, öre­geikről és betegekről különösen, több színházat, mozit, sportot és rádiót is. Demokráciánk csak ak­kor fog szilárd alapon állni, ha nemcsak az egyszerű kétkezi mun­kát, hanem­ a szellemi munka nagy részét is a nép fiai végzik. Ezen a téren is döntő kezdem­ényezést hoz a hároméves tér, kiépíti a népi kollégiumokat, megnyitja a főis­kolák kapuit a munkások és pa­rasztok gyermekei előtt, sokszoro­sára emeli a népi származásúak arányszámát a tanuló ifjúság közt, komoly lépést teszünk előre a népből jövő értelmiség megte­remtése irányában. Miből fedezzük a költségeket Az életszínvonal emelése azon­ban mást is jelent. Hogy az életet olyan mértékben­­ tegyük jobbá, amint akarjuk, mélyen bele kell nyúlnunk a jövedelemosztás mai rendsze­rébe, ahol alig kevesebb az igazságta­lanság, mint a háború előtt. Fi­zessenek a gazdagok! Ebből a jel­­szavunkból született meg az a kö­vetelésünk, hogy a három éves terv pénzügyi fedezetét részben va­­gyondézsmából és a háborús, va­lamint inflációs nyereségek erő­teljes megadóztatásából kell elő­teremteni. Ez a követelésünk is be van építve a hároméves terv­­be.Több mint hat és félmilliárd fo­rintnyi beruházából kereken 1700 milliót a Vagyondézsmából kell előteremteni. A megvalósítás Néhány száz ember feladata volt a tervezés, de a parasztság, mun­kásság és értelmiség tömegeinek feladata a Végrehajtás. Mennél tu­datosabban kapcsolódik be a mun­kába minden dolgozó, annál bizto­sabb, hogy a tervet teljesítjük. felvirágoztatása Három év csupán... URBÁN ERNŐ VERSE Összeforr a mély seb, bárhogy lüktet is. Mérges telek­­ múltán szépen szól a csíz. Mért fakad hát folyton panaszra a szánk? Három év kell hozzá s talpraáll hazánk! Három év csupán s a magyar ég alatt Mosolygó mezőkön boldog nép arat. Gyönyörű gyümölcsöt kínálgat a kert, Kényes kancák tépnek zablát, hevedert. Mennydörögve zúgnak malmok, traktorok, Mennyegzőre hívnak frissen forrt borok. Csillognak a csizmák cserepes tetők, Csordát csalogatnak kövér legelők. Távoli tanyákon kigyullad a fény, Megvalósul m­inden repkedő remény. Adó, dézsma gondja nem szül már panaszt. Munkájához méltón élhet a paraszti Hároméves terv a Dohánygyárban Mit valósítanak meg a dolgozók Népköz­­otthontól a modern 1950 augusztus elsejére­­ szerszámgépekig A dohánygyár dolgozói üzemi nagygyűlést tartottak. A nagygyűlé­sen egyetlen napirendi pont volt: már 3 éves gazdasági terv. A dolgozók az üzemi bizottság és az igazgató­ság bevonásával 12 tagból álló üzemi tervbizottságot alakítottak. A tervbizottság azonnal összeült és ki­dolgozta az üzemi 3 éves tervét. Az első évben az­ üzem területén lévő napközi és csecsemőotthon épü­letére még egy egész emeletet épí­tenek az üzem dolgozóinak túlmun­kájából. Meg sem vártaS­tó a munkásnők és munkások augusztus 1-ét. Máris hozzáfogtak a munkához. Mindennap munkaidő után egy órás rohammunka keretében tisztítják a téglákat, hogy az 41 j emelet építési munkálata mi­előbb elkezdődhessen. Minden dolgozó elvállalta, hogy 250 darab téglát tisz­tít meg. Az asszonyok­ és­ férfiak között nemes versengés indult. Ki tud egy óra alatt több téglát megtisztítani? Eddig a Csúcs 85 tégla. Két nap alatt 1700 téglát tisztítottak meg a mun­kások. A MaDISz fiataljai is kiveszik részüket a mun­kából; 800 munkaórá­val járulnak hozzá az építkezéshez. Még az első évben zuhanyozók ké­szülnek el ugyancsak rohammunkával a munkatermek mellékhelyiségeiben.­­ Rendes autógarázs és tehénistálló is­­ lesz az első esztendő befejeztével. Az üzembe a tüzérségnek és tűzoltófel­­szerelésnek is helyiségeket készítenek. A dolgozóknak munkáskonyhát csinál­nak és az e­bédlőhelyiséggel együtt gondoskodnak a berendezésről is. Ezenkívül az első esztendő feladatai közt szerepel a sport- és kulturélet kiépítése. A második esztendőben az üzem udvarán egy 25x50 méteres úszóme­dence­­­ épül. Az épületek alagsorai­ban a falakat elszigetelik, valamint ntón lesitik az épületeket a talajvíz­től. Háromszázötven kerékpár részére garázs épül, melyhez korszerű javí­tóműhelyt is állítanak fel. Eddig sok időt vett igénybe a készárunak átszál­lítása a raktárakba. A 3 éves terv keretében új raktárak épülnek, mely jelentős m­értékben hozzájárul az üzem racionálásához. Ugyanezt a célt szolgálja a közeli vasúti pályaudvar­tól egy vasúti sínpár az üzembe való k­­­vezetése. A helyi áruraktáraknak kiutalt készgyártmányok, valamint a szertári cikkeknek a vasútról való be­ás kifuvarozásához és a közel fekvő dohánybeváltó-hivataloktól a nyers­dohány beszállításához újabb két te­­­­hergépkocsit állítanak be. A­ harmadik év végére az összes munkatermeket portalanító berende­zéssel szerelik fel. Az asztalos- és lakatosüzemet is modern szerszám­gépekkel látják el. A szivarkagyár­­táshoz három új nagyteljesítményű szivarkakészítő-gépet állítanak be, amely jelentős mértékben e­ntejti a ter­melést. Szerepel a tervek között a központi fűtőberendezés átalakítása és megja­vítása. De a munka mellett sor kerül egy modern új kultúrház építésére is, melyben kultúrterem, könyvtár, olva­sóterem, sporthelyiségek, szövetkezeti bolt, kuglipálya és egyéb­­ eddig hiányzó létesítmény szerepel. Ma pénteken az egész üzem mun­kássága, vezetősége családostul az új­­szegedi parkba vonul, ahol egész na­pos népünnepélyen vesznek részt. A 3 éves gazdasági terv első napját ünnepé avatják a dohánygyár dolgo­zói, így születik meg a­­ munka igazi ünnepe. Bizonyos, hogy a jövőben országszerte megünneplik ezt a na­­p­ot — mint a magyar népnek a fel­­emelkedés útján való elindulását. A dohánygyári dolgozók ezen a népün­nepélyen az üzem vendégei. A kelle­mesen eltöltött nap után fokozott lel­kesedéssel látnak a terv keresztülvite­lében­. (Alberti J­ózsef.) Készüljünk a munkaversenyre ! Dolgozótársaim, arra akarom fel­hívni a figyelmeteket ma a 3 éves terv küszöbén, hogy a szegedi híd­építés során ne maradjunk el Szol­nok mögött, hanem mutassuk meg acélos akarattal és törhetetlen hit­tel, hogy ezt a munkát derék veze­tőinkkel kemény elhatározással a kitűzött idő előtt akarjuk mindan­­­nyian készen látni. Szilárduljon meg mindannyiunk­­ban ez az erős elhatározás és mu­tassunk példát a hitvány gondolko­zású országgyujtogatóknak, hogyan kell az üszkös romok felett egy uj hazát építeni. Ha a mindennapi munkád végzé­sénél percnyi pihenőid közben ezek a gondolatok hatnak át, ennek gyü­mölcsét elsősorban te fogod él­vezni munkástestvérem. A közúti hí­don át Szeged város vérkeringésébe újra bekapcsolódik a személy- és teherautóforgalom, a kocsiforgalom, villamosjárat. A vasúti hídon át szintén a sze­mély és áruforgalom. A villamos újszegedi járatának megindításával az életnívó javulása folytán egy új építkezési folyamat indul meg, amely újabb lehetősé­get nyújt arra, hogy a dolgozót keresethez juttassa. Hogy ez minél előbb valóra válhasson, tőlünk függ minden hídépítő munkások — ea mindannyiunk és a haza érdeke.­ i Csorba János hídépítő vasmunkás«

Next