Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-01 / 150. szám

jutnia ír A üli PÉLDÁUK PKINK A MiNi SKOVJMT ASSZONYOK AZ MNDSZ HATALMAS BÉKEGYÜLÉST RENDEZETT CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN A MINSZ SZÉKHÁZBAN Csütörtökön délután öt óra­kor a MINSz Horváth Mihály­­utcai székházának márványter­mében az MNDSz békenagygyü­­lést tartott. A hatalmas meg­mozdulásra felvonultak a sze­gedi üzemek és a környező fal­vak asszonyai és a leánykollé­k harcos hangulatú gyűlés Himnusz hangjaival kezdődött el, majd Szabó Sándorné elv­­társnő, az R­NDSz megyei tit­kára, üdvözölte a megjelent ven­dégeket, a Nagyszegedi Párt­bizottság, a város, a honvéd­ség, a rendőrség és az egyház kiküldötteit. Ezután a központi előadó mondotta el az i­nneni beszédet. Harcos összefogásra hívta fel a jelenlevőket a béke védelmében, azután rátért a bu­dapesti konferencia ismerteté­sére: — Az imperialista háborús uszítók saját fennmaradásuk ér­dekében a pusztulást akarják, a szocialista Szovjetunió pedig az építést és a békét — kezdte­­­ beszámolóját Tu­bka Gézáné elvtársnő. — Ami a Szovjetunió­val, a haladással, a fejlődéssel tartunk, a nemzetközi béketá­borhoz tartozunk. A mi példaké­peink a hős szovjet asszonyok, akik a sztálingrádi csatában, a nagy honvédő bábomban meg­mutatták, hogy mennyire szere­tik a békét, a hazájukat és ott­honukat. A budapesti békeér­­tekezlet is a Szovjetunió szere­­tetének jegyében zajlott le. Ezer és ezer dolgozó éltette a felvo­nulásokon nagy szomszédunkat és az emberiség nagy vezetőjét, Sz­tálin elvtársat, aki vezeti a hél-pezerelő népek egyre erő­södő, hatalmas táborát. A szónok szavait sokszor sza­kította félbe a szűnni nem aka­ró taps és éljenzés. A béke sírta cos védelmében A nagyhatású beszéd után hét hozzászólás következett. A giumok összes növendéke. A gyö­nyörűen feldíszített csarnokban több mint félezer dolgozó nő várta lelkesen Ritka Géz Anné elv­társnő budapesti kiküldött be­­számolóját a fővárosi békeérte­­kezletről. gyufagyán dolgozók nevében Pintér Viniéna, a falusiak nevé­ben a feketceszéli Tóth Ferencné, az egyház részéről Farkas Dé­nes piarista pap-tanár, az értel­miség részéről Baritz Estrol­né tanárnő, a város részéről Gyáni Imre főispán, a honvédség ré­széről Keleti Iré elvtárs és a Dohánygyár részéről Berta Jó­zsef­né fogadta meg munkatársai nevében a béke­harcos védel­mét. Ezután Mind An­drámé, az RM­DSz vezetőségi tagja határo­zati javaslatot olvasott fel Elítéljük a Rajk-féle kémeket »Afi, Nagyszöged dolgozó as­­­szonyai elhatározzuk ezen a bé­­kenagygyűlésen, hogy minden erőnkkel harcolunk a háborús, imperialista uszitók ellen. Har­cos összefogással csatlakozunk a Szovjetunió­ vezette béketá­borhoz .. .” — hangzott a hatá­rozati javaslat, amely élesen el­itélte a hazaáruló, imperialista, bérenc Bajk-féle kémbandát és biztosította a Párt Központi Ve­zetőségét, Rákosi elvtársat a nagyszegedi nők feltétlen hűsé­géről. A javaslatot óriási taps­viharral fogadták az asszonyok. A béken­evetyülés az Interna­­cional­ 4 eléneklésével ért véget. Mi a Szovjetun­óval fak­unk K­é lesz a „Szeged­egjobb kultúrcsapata”név? A nagyszegedi SZTT titkár­ság nagy munkatervet dolgo­zott ki a budapesti Világifjú­­sági Találkozóig tartó időre. A munkaterv első pontjai kö­zött olvasható: »Versenyre kelnek egymással összes kul­túrgárdáink, a Szeged leg­jobb kultúrcsapata névért.« Szívós kultúrverseny lesz ez ,sok erős gárda és több népi tánccsoport birkózik meg eb­ben a versenyben egymással. A központi vezetőség a hátra­lévő időben több előadáson értékeli majd ki, hogy való­ban melyik SZÍT szervezetnek van a legjobb kultúrcsoportja A legjobb kultúrgárda Bu­dapesten a Világifjúsági Ta­lálkozón is szerepel. Nagy ki­tüntetés lesz ez Annak az alapszervezetnek, amelynek tagjai Szeged város munkás­fiatalságát képviselhetik majd augusztusban Budapesten. Baleset Csütörtökön délelőtt fát ra­kott fel kocsijára Nógrádi Sán­dor szegedi fuvaros. A kocsi egyik feléről már lerakták a fát, amikor az egyenlőtlen súlyel­­osztás következtében a kocsi fel­borult és egy hasáb fa Nógrádi Sándor 14 éves fiára ráesett. A kisfiú bordatörést szenvedett. Beszállították a sebészeti klini­kára. Muhina asszony a nagy szobrász A Szovjetunióban az élet minden területén nagy szerep­hez jutottak­ a nők; az iparban, mezőgazdaságban, irodalomban és a művészetben egyaránt. A Moszkvában rendezett nagy mezőgazdasági kiállítás főbejárata előtt egy monumentális szobor áll: «A munkás és parasztlány«, kitűnően jelképezve a Szovjetuniót, a munkások és parasztok államát. Ez a remek szobrászati alkotás Vera Aruhina, a nagy tehetségű szobrász­nő műve. Muhina már számos kiváló alkotásával írta be ne­vét a modern szovjet szobrászat történetébe. Többek között gyönyörű­ Gorkij-emlékművével. Művészi tevékenységének méltó elismerését bizonyítja az is, hogy már háromszor tüntették ki Sztálin-díjjal. * Nem hiába izzadnak már az arató m­unká­sok Bloldogan irják ne n n szerződéseket a várostan­ai DEFOSZ irodában is A várostanyai DÉFOSZ helyi­ségében nagy munkában van id. Makra János irodavezető elv­ára. Keze szaporán mozog az iratollal. Az aratási szerződé­­déseket írja. Elötte öt, hat ember áll és várják, hogy sorra kerüljenek. Amíg várakoznak, beszélgetnek. Szóba kerül a vá­lasztástól a májusi esőig min­den. De leginkább a mezőgaz­dasági részm­­unkások munkabéréről folyik a szó. — Ez a legjobban megálla­­pított munkabér a felszabadu­lás óta — jegyzi meg Rácz Jó­zsef. — A régi bérekről meg ne is beszéljünk. — Hát az biztos — erősíti meg Kóródi Mihály. — itt már aztán igazán lehet érezni, hogy már a bérek megállapításánál is a mieink vannak ott fent, a bizottságban. Nem kell már éhbérért dolgozni. Megbecsülik már a dolgozó parasztembert. Jó kosztot is kell, hogy ad­jon a munkáltató, meg az aratott ga­bonából százalékban kell, hogy fizessenek bennünket. Ahogy terem, úgy kapunk fizetést. Ez az igazságos — kapcsolódik a beszélgetésbe ij. Dobó Mátyás. — Eddig úgy volt, hogy a kulák majdnem annyit fizetett csak, amennyi neki jól esett, aztán nagyot ne­vetett a markába. Mi meg iz­zadtunk és vittük haza a­ kevés fizetést. Most meg még holdan­ként egy aratópár egy mázsa szalmát is kap, így aztán lehet vígan arat­ni. — De csépelni is jó kedvvel fogunk — mondja Nagy József — Mi is megkapjuk a hat szá­zalékot. Mi is szépen kereshe­tünk, mert a term­és olyan jó, hogy ilyen még nem volt a fel­szabadulás óta. Igazán jót tett neki ez a sok eső. Sőt még a mostani eső is hasznos a ve­tésre. — Én sem leszek már fél részes — mondja mosolyo­gva Boros Piroska. — Én is háromnegyed részt kapok az idén. Ez is bizonyítja azt, hogy ez az ország most már iga­zán a dolgozók országa. — Na írja itt alá Rácz elv­társ — szólal meg az asztal mellől Alakra elvtárs, miközben kérges kezébe nyomja Rácz Jó­zsefnek a tollat. — Ezt a szerződést szíveseb­ben, még nagyobb örömmel írom alá, mint azt, amit a Horthyék idejében írtam alá — mondja mosolyogva Rácz Jó­zsef. — Azt el is hiszem — mondják többen és boldogan néznek össze.­­ Valamelyikük cigarettára gyújt A füst lomhán gomo­lyog fel a mennyezet felé. Most nyílik az ajtó és újabb paraszt­­ember lép be a DÉFOSZ iro­dába. Kalapja mellett két szál szép, fejlett búzakalász. Ejnye, de szép kalász­ ­— jegyzik meg többen is, de aztán gyorsan napirendre tér­nek felette. Az idén minden­­felé szép tesíz a termés.­­­­ Rövid időn belül szorgalmas aratók csillogó kaszájától dől­nek rendre az árpa, rozs után a búzakalászok is. Aztán felzúg­nak­ a cséplőgépek és megelége­dett kis- és középparasztok, arató és cséplőmunkások vi­dám hangja veri fel a határt. (kürti) 3 Megérkezett három traktor és 14 vétőgép a szatymazi gépállomásra A napokban beszámoltunk arról, hogy Szatymazon is gépállomást létesítenek. A gépállomás avatását Szaty­­maz lakossága a jövő hétre tervezte. Szerdán azonban — még az avatás előtt — a szatymazi gépállomás három traktort és 14 vetőgépet ka­pott. A szatymazi dolgozó kis- és középparasztok öröm­mel fogadták segítőtársaikat ,­ a gépeket­­, mert tud­ják, hogy ezután nyugodtan neki foghatnak a kettős ter­mesztéshez és az őszi munká­latokhoz, mert a gépállomás k­épei időben a segítségükre sietnek és végzik el tökélete­sen a munkát. A többi gépet* is folyamatosan jönnek majd a közeli napokban Korszerű könyvtárat kap Deszk és Szeged-Pusztamérges A szegedi szabadművelődési felügyelőség részletes munkater­vet készített el. A munkaterv foglalkozik Szeged és Szeged­környék dolgozóinak kulturális fejlesztésével és különösen nagy gondot fordít a környék dolgozó parasztságának kulturális neve­lésére. A munka­te­rmek egyik jelen­tős pontja a falusi vándorkönyv­tárak fejlesztése. A jelenleg meg­levő 10 vándorkönyvtárat újabb helyekre is eljuttatják. Gondos­kodnak arról is, hog­y a háros szellemű régi könyvek helyen­ haladó szellemű, művészi munká­kat juttassanak a falu dolgo­zóinak, így például Pusztamér­gesen és Deszketa a zár alá vett polgári könyvtárat kiselejtezik és helyette korszerű könyveket juttatnak. Ezeket azután a köz­ségben levő kisebb könyvtárak­nál egyesítik és a falu dolgozóit számára hozzáférheővé teszik. Júliusban Gorkij emlékünnepélyeket rendez az MSzT A Magyar-Szovjet Társaság Vörösmarty­ utcai székházban csü­törtökön délelőtt megyei titkári értekezletet tartottak. A vidéki MSzT funkcionáriusoknak Gerő György elvtárs, a központ orszá­gos vidéki szervezője tartott beszámolót. Vázolta a kül- és belpolitikai helyzetet, azután rá­tért a Társaság belső ügyeinek ismertetésére. Elmondotta, hogy ulius hónapban kicserélik az MSzT tagsági könyveket, hogy­ megindítják az »Új Világ”- kam­pányt és hogy Gorkij előadásso­rozatokat rendeznek bent a vá­rosban és kint a falvakban. A titkári értekezlet résztvevői a be­számoló után, a hazaáruló Ril­kék letartóztatása alkalmából levelet írtak Rákosi Mátyás el­­­társhoz és biztosították őt a Központi Vezetőséghez és a Szov­jetunióhoz való hűségükről. is természettudományi tanfolyamokat indítanak A szegedi Szabadművelődési Felügyelőség az elmúlt év de­cemberétől kezdve több üzemben természettudományi és világkép­ismertető tanfolyamokat rende­zett. Eddig már 18 szegedi nagy­üzem dolgozói végezték el az ötnapos iskolát. A március har­­madikától július elsejéig kidol­gozott tanfolyamtervben foglalt hét üzem dolgozói a napokban fejezték be ezeket a szemináriu­mokat. Az előadásoknak a jó­tékony tanító hatását tapasztalva a Szabadművelődési Felügyelő­ség vezetősége többszáz dolgozó kérelmére 25 újabb üzemben és tömegszervezetben tartja meg újabban ezeket az előadásokat Az év végére minden egyes ki­­sebb-nagyobb üzem dolgozói és valamennyi tömegszervezet tag­jai elvégzik ezt az igen értékű tanfolyamot Az égő város (Belvárosi Mozi) n Felhőtlen ég, zongorázó kis­lány, szivarovi konfliskocsis és viháncoló, boldog gyerekek játszanak az »Égő város« című film első jeleneteiben. A néző mosolyog és jókedvre derül. Lehetetlen nem szeretni eze­ket a Határ­ utcában lakó srá­cokat, akik futballabdát dob­nak az őszhaju Hetén néni vi­rágvázájára és legfőbb gondjuk az, hogy ki lövi a gólt a két téglával megjelölt kapuba. Olyanok ők, mint Molnár Fe­renc Pál­ utcai fiúi, mint Mark Twain regényéből Hucklebert Fimm és társai. De az egyik napsugaras dél­előtt megszólal a légiriadó. 54 gyerekek riadtan néznek egy­másra. Érzik, hogy valami bor­zasztó történik és előérzetük nem csal: még aznap bevonul­nak a németek. Az egyik kisfiú édesapját, mert lengyel katona volt, el­hurcolják. Az előbb még zone gordzó szőke copfos bahjis get­tóba kerül édesapja származása miatt és lakásukba a náciérzel­mű kocsmáros költözik, aki a borbélynál korszerű hitterba­­juszt vágatott magának. 54 szőke copfos Jacka és a alig 12 éves Dávidka együtt éhezik a gettóban. Éjszaka a csatornán keresztül szöknek ki valami élelemért. Két volt ha­tárutcai pajtásuk segít neki­ ennivalót szerezni. Varsóra ezalatt hullanak a bombák. 54 németek teljes ter­ror alatt tartják a várost. 54 gettóból kiszökdöső gyerekek után vérebeket eresztenek.­­Mindenütt fegyverek és szökött katonák után nyomoznak és az agyonbombázott házak között egyre újabb és újabb Gestapo autó látható. De a borzalom és a nyomor hősöket szül. 54 varsói gettót felgyújtják, de a lángok és om­­ladékok közül kézigránátok hul­lanak az ellenségre. 54 gettó fellázadt hősei nem adják ol­csón életüket és lázadásukban — harcaikban, ha el is buk­tak — már benne van a jövő reménysugaras képe.

Next