Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-01 / 150. szám
jutnia ír A üli PÉLDÁUK PKINK A MiNi SKOVJMT ASSZONYOK AZ MNDSZ HATALMAS BÉKEGYÜLÉST RENDEZETT CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN A MINSZ SZÉKHÁZBAN Csütörtökön délután öt órakor a MINSz Horváth Mihályutcai székházának márványtermében az MNDSz békenagygyülést tartott. A hatalmas megmozdulásra felvonultak a szegedi üzemek és a környező falvak asszonyai és a leánykollék harcos hangulatú gyűlés Himnusz hangjaival kezdődött el, majd Szabó Sándorné elvtársnő, az RNDSz megyei titkára, üdvözölte a megjelent vendégeket, a Nagyszegedi Pártbizottság, a város, a honvédség, a rendőrség és az egyház kiküldötteit. Ezután a központi előadó mondotta el az inneni beszédet. Harcos összefogásra hívta fel a jelenlevőket a béke védelmében, azután rátért a budapesti konferencia ismertetésére: — Az imperialista háborús uszítók saját fennmaradásuk érdekében a pusztulást akarják, a szocialista Szovjetunió pedig az építést és a békét — kezdte beszámolóját Tubka Gézáné elvtársnő. — Ami a Szovjetunióval, a haladással, a fejlődéssel tartunk, a nemzetközi béketáborhoz tartozunk. A mi példaképeink a hős szovjet asszonyok, akik a sztálingrádi csatában, a nagy honvédő bábomban megmutatták, hogy mennyire szeretik a békét, a hazájukat és otthonukat. A budapesti békeértekezlet is a Szovjetunió szeretetének jegyében zajlott le. Ezer és ezer dolgozó éltette a felvonulásokon nagy szomszédunkat és az emberiség nagy vezetőjét, Sztálin elvtársat, aki vezeti a hél-pezerelő népek egyre erősödő, hatalmas táborát. A szónok szavait sokszor szakította félbe a szűnni nem akaró taps és éljenzés. A béke sírta cos védelmében A nagyhatású beszéd után hét hozzászólás következett. A giumok összes növendéke. A gyönyörűen feldíszített csarnokban több mint félezer dolgozó nő várta lelkesen Ritka Géz Anné elvtársnő budapesti kiküldött beszámolóját a fővárosi békeértekezletről. gyufagyán dolgozók nevében Pintér Viniéna, a falusiak nevében a feketceszéli Tóth Ferencné, az egyház részéről Farkas Dénes piarista pap-tanár, az értelmiség részéről Baritz Estrolné tanárnő, a város részéről Gyáni Imre főispán, a honvédség részéről Keleti Iré elvtárs és a Dohánygyár részéről Berta Józsefné fogadta meg munkatársai nevében a békeharcos védelmét. Ezután Mind Andrámé, az RMDSz vezetőségi tagja határozati javaslatot olvasott fel Elítéljük a Rajk-féle kémeket »Afi, Nagyszöged dolgozó asszonyai elhatározzuk ezen a békenagygyűlésen, hogy minden erőnkkel harcolunk a háborús, imperialista uszitók ellen. Harcos összefogással csatlakozunk a Szovjetunió vezette béketáborhoz .. .” — hangzott a határozati javaslat, amely élesen elitélte a hazaáruló, imperialista, bérenc Bajk-féle kémbandát és biztosította a Párt Központi Vezetőségét, Rákosi elvtársat a nagyszegedi nők feltétlen hűségéről. A javaslatot óriási tapsviharral fogadták az asszonyok. A békenevetyülés az Internacional 4 eléneklésével ért véget. Mi a Szovjetunóval fakunk Ké lesz a „Szegedegjobb kultúrcsapata”név? A nagyszegedi SZTT titkárság nagy munkatervet dolgozott ki a budapesti Világifjúsági Találkozóig tartó időre. A munkaterv első pontjai között olvasható: »Versenyre kelnek egymással összes kultúrgárdáink, a Szeged legjobb kultúrcsapata névért.« Szívós kultúrverseny lesz ez ,sok erős gárda és több népi tánccsoport birkózik meg ebben a versenyben egymással. A központi vezetőség a hátralévő időben több előadáson értékeli majd ki, hogy valóban melyik SZÍT szervezetnek van a legjobb kultúrcsoportja A legjobb kultúrgárda Budapesten a Világifjúsági Találkozón is szerepel. Nagy kitüntetés lesz ez Annak az alapszervezetnek, amelynek tagjai Szeged város munkásfiatalságát képviselhetik majd augusztusban Budapesten. Baleset Csütörtökön délelőtt fát rakott fel kocsijára Nógrádi Sándor szegedi fuvaros. A kocsi egyik feléről már lerakták a fát, amikor az egyenlőtlen súlyelosztás következtében a kocsi felborult és egy hasáb fa Nógrádi Sándor 14 éves fiára ráesett. A kisfiú bordatörést szenvedett. Beszállították a sebészeti klinikára. Muhina asszony a nagy szobrász A Szovjetunióban az élet minden területén nagy szerephez jutottak a nők; az iparban, mezőgazdaságban, irodalomban és a művészetben egyaránt. A Moszkvában rendezett nagy mezőgazdasági kiállítás főbejárata előtt egy monumentális szobor áll: «A munkás és parasztlány«, kitűnően jelképezve a Szovjetuniót, a munkások és parasztok államát. Ez a remek szobrászati alkotás Vera Aruhina, a nagy tehetségű szobrásznő műve. Muhina már számos kiváló alkotásával írta be nevét a modern szovjet szobrászat történetébe. Többek között gyönyörű Gorkij-emlékművével. Művészi tevékenységének méltó elismerését bizonyítja az is, hogy már háromszor tüntették ki Sztálin-díjjal. * Nem hiába izzadnak már az arató munkások Bloldogan irják ne n n szerződéseket a várostanai DEFOSZ irodában is A várostanyai DÉFOSZ helyiségében nagy munkában van id. Makra János irodavezető elvára. Keze szaporán mozog az iratollal. Az aratási szerződédéseket írja. Elötte öt, hat ember áll és várják, hogy sorra kerüljenek. Amíg várakoznak, beszélgetnek. Szóba kerül a választástól a májusi esőig minden. De leginkább a mezőgazdasági részmunkások munkabéréről folyik a szó. — Ez a legjobban megállapított munkabér a felszabadulás óta — jegyzi meg Rácz József. — A régi bérekről meg ne is beszéljünk. — Hát az biztos — erősíti meg Kóródi Mihály. — itt már aztán igazán lehet érezni, hogy már a bérek megállapításánál is a mieink vannak ott fent, a bizottságban. Nem kell már éhbérért dolgozni. Megbecsülik már a dolgozó parasztembert. Jó kosztot is kell, hogy adjon a munkáltató, meg az aratott gabonából százalékban kell, hogy fizessenek bennünket. Ahogy terem, úgy kapunk fizetést. Ez az igazságos — kapcsolódik a beszélgetésbe ij. Dobó Mátyás. — Eddig úgy volt, hogy a kulák majdnem annyit fizetett csak, amennyi neki jól esett, aztán nagyot nevetett a markába. Mi meg izzadtunk és vittük haza a kevés fizetést. Most meg még holdanként egy aratópár egy mázsa szalmát is kap, így aztán lehet vígan aratni. — De csépelni is jó kedvvel fogunk — mondja Nagy József — Mi is megkapjuk a hat százalékot. Mi is szépen kereshetünk, mert a termés olyan jó, hogy ilyen még nem volt a felszabadulás óta. Igazán jót tett neki ez a sok eső. Sőt még a mostani eső is hasznos a vetésre. — Én sem leszek már fél részes — mondja mosolyogva Boros Piroska. — Én is háromnegyed részt kapok az idén. Ez is bizonyítja azt, hogy ez az ország most már igazán a dolgozók országa. — Na írja itt alá Rácz elvtárs — szólal meg az asztal mellől Alakra elvtárs, miközben kérges kezébe nyomja Rácz Józsefnek a tollat. — Ezt a szerződést szívesebben, még nagyobb örömmel írom alá, mint azt, amit a Horthyék idejében írtam alá — mondja mosolyogva Rácz József. — Azt el is hiszem — mondják többen és boldogan néznek össze. Valamelyikük cigarettára gyújt A füst lomhán gomolyog fel a mennyezet felé. Most nyílik az ajtó és újabb parasztember lép be a DÉFOSZ irodába. Kalapja mellett két szál szép, fejlett búzakalász. Ejnye, de szép kalász — jegyzik meg többen is, de aztán gyorsan napirendre térnek felette. Az idén mindenfelé szép tesíz a termés. Rövid időn belül szorgalmas aratók csillogó kaszájától dőlnek rendre az árpa, rozs után a búzakalászok is. Aztán felzúgnak a cséplőgépek és megelégedett kis- és középparasztok, arató és cséplőmunkások vidám hangja veri fel a határt. (kürti) 3 Megérkezett három traktor és 14 vétőgép a szatymazi gépállomásra A napokban beszámoltunk arról, hogy Szatymazon is gépállomást létesítenek. A gépállomás avatását Szatymaz lakossága a jövő hétre tervezte. Szerdán azonban — még az avatás előtt — a szatymazi gépállomás három traktort és 14 vetőgépet kapott. A szatymazi dolgozó kis- és középparasztok örömmel fogadták segítőtársaikat , a gépeket, mert tudják, hogy ezután nyugodtan neki foghatnak a kettős termesztéshez és az őszi munkálatokhoz, mert a gépállomás képei időben a segítségükre sietnek és végzik el tökéletesen a munkát. A többi gépet* is folyamatosan jönnek majd a közeli napokban Korszerű könyvtárat kap Deszk és Szeged-Pusztamérges A szegedi szabadművelődési felügyelőség részletes munkatervet készített el. A munkaterv foglalkozik Szeged és Szegedkörnyék dolgozóinak kulturális fejlesztésével és különösen nagy gondot fordít a környék dolgozó parasztságának kulturális nevelésére. A munkatermek egyik jelentős pontja a falusi vándorkönyvtárak fejlesztése. A jelenleg meglevő 10 vándorkönyvtárat újabb helyekre is eljuttatják. Gondoskodnak arról is, hogy a háros szellemű régi könyvek helyen haladó szellemű, művészi munkákat juttassanak a falu dolgozóinak, így például Pusztamérgesen és Deszketa a zár alá vett polgári könyvtárat kiselejtezik és helyette korszerű könyveket juttatnak. Ezeket azután a községben levő kisebb könyvtáraknál egyesítik és a falu dolgozóit számára hozzáférheővé teszik. Júliusban Gorkij emlékünnepélyeket rendez az MSzT A Magyar-Szovjet Társaság Vörösmarty utcai székházban csütörtökön délelőtt megyei titkári értekezletet tartottak. A vidéki MSzT funkcionáriusoknak Gerő György elvtárs, a központ országos vidéki szervezője tartott beszámolót. Vázolta a kül- és belpolitikai helyzetet, azután rátért a Társaság belső ügyeinek ismertetésére. Elmondotta, hogy ulius hónapban kicserélik az MSzT tagsági könyveket, hogy megindítják az »Új Világ”- kampányt és hogy Gorkij előadássorozatokat rendeznek bent a városban és kint a falvakban. A titkári értekezlet résztvevői a beszámoló után, a hazaáruló Rilkék letartóztatása alkalmából levelet írtak Rákosi Mátyás eltárshoz és biztosították őt a Központi Vezetőséghez és a Szovjetunióhoz való hűségükről. is természettudományi tanfolyamokat indítanak A szegedi Szabadművelődési Felügyelőség az elmúlt év decemberétől kezdve több üzemben természettudományi és világképismertető tanfolyamokat rendezett. Eddig már 18 szegedi nagyüzem dolgozói végezték el az ötnapos iskolát. A március harmadikától július elsejéig kidolgozott tanfolyamtervben foglalt hét üzem dolgozói a napokban fejezték be ezeket a szemináriumokat. Az előadásoknak a jótékony tanító hatását tapasztalva a Szabadművelődési Felügyelőség vezetősége többszáz dolgozó kérelmére 25 újabb üzemben és tömegszervezetben tartja meg újabban ezeket az előadásokat Az év végére minden egyes kisebb-nagyobb üzem dolgozói és valamennyi tömegszervezet tagjai elvégzik ezt az igen értékű tanfolyamot Az égő város (Belvárosi Mozi) n Felhőtlen ég, zongorázó kislány, szivarovi konfliskocsis és viháncoló, boldog gyerekek játszanak az »Égő város« című film első jeleneteiben. A néző mosolyog és jókedvre derül. Lehetetlen nem szeretni ezeket a Határ utcában lakó srácokat, akik futballabdát dobnak az őszhaju Hetén néni virágvázájára és legfőbb gondjuk az, hogy ki lövi a gólt a két téglával megjelölt kapuba. Olyanok ők, mint Molnár Ferenc Pál utcai fiúi, mint Mark Twain regényéből Hucklebert Fimm és társai. De az egyik napsugaras délelőtt megszólal a légiriadó. 54 gyerekek riadtan néznek egymásra. Érzik, hogy valami borzasztó történik és előérzetük nem csal: még aznap bevonulnak a németek. Az egyik kisfiú édesapját, mert lengyel katona volt, elhurcolják. Az előbb még zone gordzó szőke copfos bahjis gettóba kerül édesapja származása miatt és lakásukba a náciérzelmű kocsmáros költözik, aki a borbélynál korszerű hitterbajuszt vágatott magának. 54 szőke copfos Jacka és a alig 12 éves Dávidka együtt éhezik a gettóban. Éjszaka a csatornán keresztül szöknek ki valami élelemért. Két volt határutcai pajtásuk segít neki ennivalót szerezni. Varsóra ezalatt hullanak a bombák. 54 németek teljes terror alatt tartják a várost. 54 gettóból kiszökdöső gyerekek után vérebeket eresztenek.Mindenütt fegyverek és szökött katonák után nyomoznak és az agyonbombázott házak között egyre újabb és újabb Gestapo autó látható. De a borzalom és a nyomor hősöket szül. 54 varsói gettót felgyújtják, de a lángok és omladékok közül kézigránátok hullanak az ellenségre. 54 gettó fellázadt hősei nem adják olcsón életüket és lázadásukban — harcaikban, ha el is buktak — már benne van a jövő reménysugaras képe.