Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-20 / 244. szám

u»ítjrU>k, 1949 október 20, Fokozott éberség és felvilágosító munka szükséges az őszi szántás-vetési verseny sikeres befejezéséhez Nagyszereden a busa-vetésterv 56 százalékát teljesítették . Az Operatív Bizottság ülése A nagyszegedi Operatív Bizottság szerdai ülésén Túri József elvtárs, elnök beszámolt arról, hogy Szeged környékén is nagy lendülettel végzik az őszi mezőgazdasági verseny befejező részét, a búzavetés minél előbbi teljesítését. Az esősre fordult időjárási igen kedvez most a versenynek. Gondoskodnak ezenkívül arról, hogy a dűlőfelelősök is a falusi ellenőrző bizottságok állandóan járják a határt, a vetésterv versenyben való teljesítésének előmozdítása érdekében. Szilágyi András elvtárs, az MDP Nagyszegedi Pártbizottságának szervező titkára, előadásában fokozott éberségre hívta fel a bizottság tagjain keresztül a dolgozó parasztság figyelmét a kulákszabotázsokkal szemben. Hangsúlyozta, hogy a kulákok továbbra is mindent elkövetnek az őszi verseny meghiúsítása érdekében. A kulákravaszsággal szemben éppen ezért fokozott felvilágosító munkára van szükség a falvak dolgozói között. Ennek érdekében az MDP falusi taggyűléseken, a SZÖVOSZ és DÉFOSZ aktíváinak bevonásával mindenütt kiértékelik az eddigi eredményeket és még inkább ráirányítják a dolgozó parasztság figyelmét az őszi szántás-vetési verseny elsőrendű fontosságára. A Mezőgazdasági Igazgatóság jelentése szerint egyébként rozsból Nagyszegeden 893 holddal többet vetettek az előirányzatnál. Több község ugyanis túlteljesítette az előirányzott tervet, de ugyanakkor még mindig vannak olyan községek, amelyek nem érték el az előirányzatot. Ezek közé tartozik Röszke is, ahol különösen nagy lemaradás tapasztalható. Itt az előirányzott vetéstervnek csak a három százalékát teljesítették. A búzavetésben Nagyszegeden Felsőközpont jár elől az ütemterv 108 százalékos teljesítésével. A dorozsmai járás eredménye 61 százalék, a torontáli járásban pedig Gyálarét jár elől 83 százalékkal, az utolsó helyen pedig Újszentiván áll. Nagyszegeden a búzavetésből az ütemterv 56 százalékát, őszi árpából pedig 82 százalékot teljesítettek. Az őszi árpa előirányzat ugyanis 500 hold és ebből 413 holdat vetettek már be. jövőre olyan termés lesz itt HOGY CSODÁJÁRA JÁRNAK Az alsóközponti termest cscsáwi babért hozza, amit a kaJszkak elaklasztottak fl kőközponton a területi ellenőrző bizottság körútja alkalmával a dolgozó kis- és középparasztság, de legelsősorban a termelőcsoportok földjeit szépen feszántva, bevetve, sőt több helyen már zöldülő vetéssel találta. De találtak olyan földterületet is, mint az 54 holdas Vass Vincéné t kulákasiszonnyél, ahol az őszi munkák elvégzése érdekében most semmit sem tettek. Vass Vincéné ellen azóta megindult az eljárás és mert egyáltalán nem törődött földjével, a Mezőgazdasági Igazgatóság a földet az alsóközponti „Móra Ferenc” termelőcsoportnak adta És a termelőcsoport tagjai azonnal munkához láttak. A gépállomás traktorával három nap alatt felszámolták az elhanyagolt földet, a negyedik nap már berregő traktor mögött a vetőgépből bőségesen bulit a kenyérgabona a friss szántásba. Böröcz Dezső és Brecska István, a termelőcsoport két tagja, most az elhanyagolt szemétdombhoz hasonló tanyaudvart hozza rendbe. Délben ebédjüket a ház előtti kis asztal mellett fogyasztják, közben beszélgetnek. — Olyan ez az egísz környék — mondja Böröcz elvtárs, — mintha évszázadok óta nem lakott volna itt senki A szőlő csupa por, és ugyanolyan volt a földje is. — Hát igen, ilyen a tuják, — állapítja meg csendesen .Brecska elvtárs. —Nem művelte meg rendesen földjét csak azért, hogy minket is gátoljak a munkánkban és előrehaladásunkban. — De most ezt a területet *ni vettük át — szól ismét Böröcz len végezzük a munkánkat és elvtárs, — majd mi megmutatjuk, hogyan kell ilyen hatalmas területen gazdálkodni. Rákosi elvtárs mondotta, hogy időben végezzük el az őszi szántási és vetési munkálatokat. Ezzel magunk érdekeit szolgáljuk, de minden dolgozónak is haszna van abból. A gépállomás traktora szaporán húzza a vetőgépet és gyorsan csinálja a fordulókat. A termelőcsoport tagjai közül kettő ,sietve jár a gép után. Amikor a tanya felőli végéhez érnek, egy percre megállnak. A traktoros hangosan kiállt be a bentieknek: — Lesz itt termés jövőre olyan, hogy csodájára jár a környék. — Lesz bizonyr «— kiáltják kifelé mind a ketten. — Majd mi vigyázunk arra. becsületeaaon leszünk, hogy még fehérebb kenyeret egyen ■ jövőre minden dolgozó. — Holnap már szántjuk az ördögh Imréét is — kiált vissza a traktoros, — mert az is szabotálta az őszi munkát. Nem szántott még egy barázdát sem. — Jól van ez így, — kiáltja vissza Böröcz elvtárs — majd mi itt is kiteszünk magunkért. Azok pedig, akik szabotálnak ilyen nagy dologidőben, hadd vegyék el méltó büntetésüket. Nekünk elég volt már a nyomorúságból! — Mi építeni akarunk, méghozzá versenyben — hallatszik a traktoros hangja és azzal már fordítja is a kormányt és vígan indul el, hogy folytassa a vetést K. L. Csak őstermelők árulhatnak koszorut Halottak napján A nagyszegedi DÉFOSz intézkedésére ez évben halottak napjára csak őstermelői és DÉFOSz igazolvánnyal lehet koszorut árusítani. A DÉFOSz ezzel meg akarja szüntetni, hogy kupecek húzzanak hasznot a dolgozó fcisparaexuág munkájára. 3 Kik hátráltatják Sándorfalván az őszi munkák sikerét? Sándorfalva dolgozó parasztjai igyekeznek minél jobb eredményt elérni az őszi szántásvetési verseny hátralevő részében. Munkájuk szép sikerekkel halad előre, de a kulákok mindent elkövetnek, hogy lerontsák a sikereket, így például a 48 holdas Korom Jánosné még egy szem buzit sem vetett el és október 15-ig csak egy hold földet szántott fel. Ezenkívül 165 kiló búzát és 85 kiló rozsot nem vetett el a termény- begyűjtésből visszatartott vetőmagmennyiségből. Hasonlóképpen több mint félmázsa vetőmagot elfeketézett Farkas Ferenc 1 holdas sándorfalvi kulák, aki egyébként még csak hozzá sem fogott a szántáshoz. Nagysándor 26 holdas, Molnár Antal 52 holdas kulik sem vetett még és ők sem tudtak nagyobb mennyiségű vetőbúzával elszámolni” Kollár Antal a vetőszántáshoz is nagy kelletlenül csak most fogott hozzá, a Népi Bizottság ellenőrzése után. Árpáját viszont még egyáltalán nem vetette el Török Józsefné sándorfalvi kulik sem vetett még egy szem buzit sem. A dolgozó parasztság azonban nem tűri ezeket a kulákszabotázsokat és mindent elkövet, hogy az őszi munkák minél nagyobb sikerrel járjanak. Dolgozó parasztok kapják a szabotáló úri birtokosok földjét Sándorfalván és Sza ymazon több úri birtokos kulák szabotázsát leplezik le Az őszi munkák során egyre nagyobb földterület kerül megművelés alá Szeged határában is. Csak a kulákok és az úribirtokosok nem törődnek a jövő évi terméssel és ahol csak tudják, elszabotálják a munkát. Sándorfalván 5z [UNK]. Piclinger Józsefné és Nagy Géza Lászlóné, Horthy ezredesének özvegye földjén nem szántott még az eke. De egy barázdát sem szántottak fel dr. Szántó Gáborné földjén sem. Ezek az uribirtokos kulákok nagyon jól értettek mindig ahhoz, hogy a dolgozó parasztok verejtékéből éljenek, de most nem törődnek azzal, hogy a földet bemunkálják és jó termést hozzon. Népi demokráciánk azonban nem tűri az ilyen szabotálást, ezért a Mezőgazdasági Igazgatóság és a Népi Bizottság ellenőrzése után kimondták a kényszer hasznosítóét. Ez azt jelenti, hogy a földet a sándorfalvi termelőszövetkezeti csoport kapja meg, amelynek dolgozó parasztjai gondoskodnak majd arról, hogy ne heverjen parlagon ez a nagy földterület Hasonlóképpen dolgozó parasztok kapják megművelésre dr. Páva Ferencné gazdag szőlőtulajdonos és Barcsai Károly jómódú szegedi gyógyszerész szatyraazi földjét is. Mindketten ugyanis tudatosan elhanyagolták földjük megmunkálását. Naponta hatvan Mázsa községi kenyeret fogyaszt NAGYSZEGED DOLGOZÓ PARASZTSÁGA Kiskunfélegyházáig is eltilt a finom „községi kenyér" A szegázsi Községi Kenyérgyár négy nappal ezelőtt nagyarányú kenyérakciót indított el a szeged környéki falvakban, tanyaközpontokban és szórványos tanyaterületeken. Naponta 16 község részére szállít friss fehér kenyeret. Reggelenként, amikor kivilágosodik, a friss fehér kenyérrel magasra rakott autók már kinn vannak a közeli községekben. Mázsaszámra adják le a frissen sült kenyereket a földművesszövetkezeti boltokban, népboltokban és több helyen a kiskereskedőknek is. A Községi Kenyérgyár dolgozói naponta hatvan mázsa kenyeret sütnek a falu részére. De Herczeg Ármin elvtárs, a Kenyérgyár vállalatvezetője szerint ez a mennyiség már a négy nap alatt is kicsinynek bizonyult, rövidesen száz mázsára kell lelni, mert a dolgozó parasztok részéről a fogyasztás sokkal nagyobbnak bizonyult, mint amekkorára számítottak. Kidegekre kedden reggel, amikor kiérkezett a kenyérszállítmány, a megrendelt két mázsa fehér és egy mázsa félbarna kenyér helyett mindössze 30 perc alatt hlmizsa kenyeret vásaoltak meg a kisteleki dolgozók. Forráskúton például a kiérkezett autó alig tudott megszabadulni a sok kenyérvásárlótól. Az egy mázsa előirányzott kenyér helyett itt is több mint két mázsát vásároltak meg. Herczeg elvtárs elmondja, hogy egyes tanyai iskoláknál is létesítenek kenyérlerakatot, így, ahol távol vannak a tanyák a községtől, nem kell az ottani dolgozó parasztoknak két-három kilométert gyalogolni friss kenyérért a faluba. Néhány nap múlva Tiszántúlon is újabb községeket kapcsolnak be a kenyérellátásba. Több helyen elmondták a kenyérvásárló dolgozó parasztok és parasztasszonyok, hogy sokkal érdemesebb ebből a foszlós fehér kenyérből vásárolni, mint odahaza sütni. Ennek még az íze is olyan, mint a házikenyérnek. Felsőközponton Jójárt Ferencné ötholdas ujgazda felesége elmondta, hogy sokkal kevesebbe kerül ez a kenyér, mint amennyi fáradság van a házi kenyérsütéssel. Ennek a nagysikerű kenyérakciónak láttára Szeged város vezetősége és a Községi Kenyérgyár üzemi bizottsága újabb tervek kidolgozását kezdte meg. E szerint Szegedtől Kiskunfélegyházáig, Hódmezővásárhely és Pest megye határáig elterülő községeket és tanyaközpontokat rövidesen Szegedről látják el kenyérrel. A mostani harmincöt működő kemence mellé még újabb kemencéket építenek és a napi négyezer mázsa kenyértermelést is lényegesen fölemelik majd. HARC A ZAJ ELLEN átvor,i munkakinsség vizsgálja a naiggalmasul hogy minden tényezőt kiküszöböljön, ami a dolgozók egészségére ártalmas lehet. Az Orvosegészségügyi Szakszervezet fül-, orr-, gégeszakcsoportja — a Tudományos Tanács támogatásával — munkaközösségben vizsgálja a hangártalmak okait és megszüntetésének lehetőségeit. A vizsgálatok két üzemben a helyszínen folynak: a Gyapjúmosóban a szövőknél és a MÁVAG-ban pedig a nehézipari munkásoknál. Eddig 306 dolgozón végeztek hallószervi, anatómiai és funkcionális vizsgálatokat. A kutatások mindkét helyen a dolgozók nagy érdeklődésével találkoznak. Munkaidőveszteség a vizsgálatok miatt sehol sem következtek be; amíg az orvosok az egyik munkást vizsgálták, addig dolgozó társaik végezték munkájukat. A munkaközösségben dolgozó orvosok az élenjáró szovjet orvostudomány kutatásait tartják szem előtt s a kiváló szovjet orvostudósok vizsgálatának eredményeit használják fel. E kiválótudósok eredményeiből derült ki, hogy a hangbehatás következtében előidézett nagyothallás egyre nagyobb tömegeket érint és hogy a hangártalmat megelőző intézkedésekkel ki lehet küszöbölni. A hangártalmakat előidéző tényezők kutatásának igen nagy jelentősége van. Az ötéves terv során új ipari üzemek egész sora ápültel is igen fontos, hogy előre tisztázzák a célszerűtlen építkezések miatt bekövetkező hangártalmak kiküszöbölésének a lehetőségét. Az ipari üzemekben és gyárakban a gépek káros hatásai közül a legjelentősebb az a hangártalom, amelyet a túlságos nagy zaj okoz a dolgozóknak. A dolgozók munka közben észre sem veszik a zajt és hallásuk szinte észrevétlenül csökken. A Szovjetunióban és a szocializmust építő demokráciákban az orvostudomány arra törekszik.