Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-01 / 203. szám

PÉNTEK, 1950. SZEPTEMBER 1, Újszegeden tart képviseli beszámolót ifj Komócsin Mihály elvtárs Ifjú Komócsin Mihály elvtárs, Szeged képviselője szom­baton délután 6 órakor az ujszegedi kulturházban képviselői be­számolót tart. Ismerteti itt az időszerű bel- és külpolitikai kér­déseket, foglalkozik az ujszegedi dolgozók helyi kérdéseivel és megválaszol azokra a kérdésekre, melyeket az ujszegedi dolgozók az utóbbi időben leveleikben felvetettek. Egy hónap alatt 16 újítási javaslat a szegedi Gázgyárban (Tudósítónktól.) A koreai műszak és az azt követő hetekben nagy fej­lődésnek indult üzemünkben is az újítómozgalom. Egy hónap leforgása alatt a Gázgyár dolgozói 16 újítási javaslatot nyújtottak be. Az újítási javaslatok közül igen értékes Bálint Mihály pénzbeszedő javaslata, amely 2200 forint értékű papírmegtakarítást jelent évenként. Újításáért 220 forint jutalomban ré­­szesült. Szanka Béla többszörös újító művezető 310 forintot kapott. Per­jés Sándor művezető tűzrendészeti szempontból tett értékes újítási ja­vaslatot. A felszálló gázcsöveket védőlemezzel látta el, ezzel megaka­­dályozhatók az esetleges tűzpusztí­­tások. Újításáért 200 forint jutalmat kapott. Jutalomban részesült még újításáért Jenei József és Korom István bérelszámoló is, ők a köny­velés megkönnyítésére tettek javas­­latokat. M. Gy. A RUHÁZATI NV ÜZEMI BIZOTTSÁGA a Politikai Bizottság határozata alapján kijavította hibáit Ez tette lehetővé, hogy most már kiváló eredményeket érnek el a munkaversenyben A Politikai Bizottság július 24-i határozata a szakszervezeti munka megjavításával kapcsolatban kritika volt üzemi bizottságaink, szakszer­vezeti funkcionáriusaink eddigi mun­­kájára. Ez a határozat éleslátóan feltárta a hiányosságokat, utat mu­­tatott azoknak kijavítására. Mint ismeretes, ez a határozat megállapítja, hogy a szakszervezeti vezetők részben elszakadtak a Párt­tól, munkájukat nem hatotta át kel­lő mértékben Pártunk politikája el­lenben tevékenységük jelentős ré­szét szakszervezeti sovinizmus szin­­dikalizmus, gyűjtőnévvel kifejezve, szociáldemokratizmus jellemezte. A Politikai Bizottság határozata leszögezi, hogy üzemi szakszervezeti funkcionáriusaink számtalan alka­­lommal eltértek a sztálini útmu­­tatástól, szem elől tévesztették Sztálin elvtársnak azt a mondását, hogy ,,A proletárdiktatúra rendsze­rében az irányító erő, a proletáriátus élenjáró osztaga, a proletáriátus él­­csapata, amely a proletárdiktatúra legtöbb vezető ereje. Az emelők, vagy hajtószíjak: A proletárdikta­túra ama tömegszervezetei, amelyek segítsége nélkül a diktatúra megva­lósítása lehetetlen. Ezek a hajtó­­szíjak, emelők és irányítóerők a pro­­letáriátusnak azért kellenek, mert nélkülük a győzelemért vívott harcá­ban fegyvertelen hadseregként állna a szervezett és felfegyverzett tőkével szemben." Erről a sztálini tanításról feledkez­tek meg annak idején az újszegedi Ruházati NV szakszervezeti funk­­cionáriusai is, akiknek munkáját a Politikai Bizottság határozata előtt még általános renyheség, nemtörő­dömség jellemezte. De azóta már — mint a többi szegedi üzemben — itt is nagy előrehaladás mutatkozik. Az üzem pártszervezetének segítségével a Politikai Bizottság határozata alapján kiértékelték az itt megmutatkozó hibákat. Belátták, hogy ha így folytatják to­vább munkájukat, nem Pártunk ,,haj­­tószíjat" adnák, hanem egy bizo­nyos időn belül gátlóivá válnának a termelés emelkedésének és ezen ke­­resztül természetesen a békemozga­­lom erősítésének. A szakszervezeti vezetők éppen ezért a Politikai Bizottság határoza­tának kiértékelése után elsőrangú feladatnak tartották, hogy megtisz­­títsák soraikat azoktól az elemek­től, akik hanyagul végezték mun­kájukat, vagy sok esetben egyál­talán nem is végezték így került leváltásra itt Virágh Mihály szak­­szervezeti bizalmi is, akinek mindig nehezére esett a szakszervezeti munka végzése. Volt eset amikor a szakszervezeti munka és a terme­lés emelésével kapcsolatos brosú­rák szétosztását is megtagadta, föl­háborodva kelt ki magából, hogy ő nem bírja ezeket a folytonos­­­ parancsolgatásokat.” Ugyancsak leváltották itt Kovács Istvánt is, a szakszervezeti munka végzéséről, mert . .. nem­ egy alkalommal je­lentette ki, hogy ..semmi kedvem hozzá nem érzem magam alkalmas­nak a feladatok végzésére.“ Ezekből az esetekből alapos lec­­két vettek a többi szakszervezeti vezetők is, s alaposan áttanulmá­nyozták a Politikai Bizottság ha­tározatát, magukévá tették a kriti­kát, s ezt levitték az üzemi pár­­ton­kívü­li dolgozók tömegei közé is Jórészt ennek tudható be, hogy jú­lius 24-e óta szinte nem várt mé­retekben emelkedett az üzem átlagos teljesíménye A koreai műszak kiértékelésével az üzemátlag az új norma szerint is elérte a 111 százalékot- A dolgozók­nak jelentős része a koreai műszak óta is állandóan tartja az akkor el­ért átlagos teljesítményét. A Politikai Bizottság határozatá­nak jelentősége azonban legjobban megmutatkozik a budapesti Gol­­berger gyár dolgozóival folytatott munkaverseny kiértékelésénél, így beszélnek erről a számok. Az üzem dolgozói vállalták, hogy üzemátla­gukat 104 százalékra emelik, ezzel szemben a keddi kiértékelés 109 százalékot mutatott, s a verseny eddig eltelt idejére eső 13 millió 80 ezer forint termelési érték helyett 14 millió 208 ezer forint­ értékű árut állítottak elő Ezt a nagyméretű termelésemelkedést nagyban lehe­tővé tette a szakszervezeti munka megjavulása, az anyag jobb kihasz­nálása, a selejt csökkentése. Ezt bi­zonyítják a következő számadatok is: A gyártásban dolgozó munkások egyedül a cérnamegtakarítás terén 2378 forint 80 fillér önköltségcsök­­kentést értek el Ezt a megtakarí­tást jórészt lehetővé tette az is, hogy most már lényegesen keve­sebb hibás, vagy selevas áru készül az üzemben A Goldberger gyár versenyfelhívásának elfogadása alkalmával kötött versenyszerződés­­ben az üzem dolgozói vállalták, hogy a hibás, javításra kerülő mun­kadarabok számát 3332 darabra szo­­rítják le, ezzel szemben itt is nagy javulást értek el Azóta a vissza­adott munkadarabokon is lényegesen kisebb javításokat kell alkalmazni, ehhez még hozzájárul az a jelentős előrehaladás is, hogy a dolgozók en­­nek ellenére, a megengedett men­­­nyiséggel szemben 3143 darabra szo­­rították le a visszaadásra kerülő áruk számát. Összesítve ezeket a szám­adatokat, kitűnik, hogy az üzem minőségi termelése a régi átlagos 90—95 százalékról felfejlődött 99 százalékra. Feltehetnénk a kérdést, mégis mi köze ehhez a nagyarányú fejlődés­­hez az üzemi szakszervezeti munká­nak. A felelet roppant egyszerű. A Politikai Bizottság határozata előtt az üzem dolgozóinak még csak mint­­egy 20—25 százaléka kötötte meg hosszúlejáratú versenyszerződését. A Párt irányításával folytatott jó szakszervezeti munka eredménye az, hogy az üzem dolgozóinak (bele­értve az adminisztrációs munkavál­­lalókat is) mintegy 82 százaléka már a hosszúlejáratú versenyszerző­­désben vállalt kötelezettségeket teljesíti A pártszervezet és a szak­­szervezet fokozottabb együttműkö­désével, a Párt veze­r szerepének ki­­domborításával kiszélesítették az üzemben a munkaversenyt s ez ma­gyarázza meg, hogyan érték el az it­­teni dolgozók a fentebb említett eredményeiket. A Rákosi Művek dolgozóinak rendez hangversenyt a Magyar Kender énekkara A Magyar Kender dolgozói kö­iél száztagú ének- és kulturcso­­portot alakítottak s a napi mun­ka elvégzése után szorgalmasan tanulnak, színjátszással, énekka­ri számokkal, szavalatokkal ne­velik dolgozó társadat. A kitünően működő kulturcso­­port szombaton este 7 órakor az MSzT Honvéd­ téri kulturlistá­­ban a ,,Gazdag menyasszony” cí­­mű egyfelvonásos szovjet színmű­vet adja elő. Ugyancsak szom­baton este kilenc órakor az üzem 60 tagú énekkara ad számból álló önálló műsort a gyár kultúrtermében a dolgozók­nak Az énekkar a szegedi üze­mek egyik legjobb énekkara és szeptember közepén Budapesten a Rákosi Művek NV dolgozóinak tart hangversenyt. Erre a hang­versenyre az énekkar valamen­­­nyi tagja szorgalmasan készül, mert azt akarják, hogy emléke­zetes hangversenyt adjanak a csepeli dolgozóknak. Rz rnhirterjesztő, izgató kulákokat ítéltek el Szegeden Ellenségeink, a kulákság és a klerikális reakció egyre dühö­­sebben támadja népi demokrá­ciánkat, mert látja, hogy a dol­gozó kis- és középparasztság a haladás útjára lépett és tömege­sen csatlakozik a­­ termelőszövet­­kezeti mozgalomhoz. Ilyen ellen­sége a népi demokráciánknak id. Bihari János szegvári kulák is, akit hathónapi börtönre, hat hold szántó és az ehhez szük­séges gazdasági felszerelés kivé­telével gazdasági ingatlanának és felszerelésének elkobzására ítélt a szegedi megyei bíróság. Bihari János állandóan gyaláz­­ta népi demokráciánkat és meg akarta akadályozni, hogy a szeg­vári kisparaszttok a termelőcso­portokba lépve a szebb és jobb életet válasszák. Nem különb Papp Lajos Szen­tesi, harminckét holdas kulák sem, aki dohos tarhonyán és krumplin tartotta csépk­őmunká­­sait s előttük demokráciaellenes kijelentéseke­t tett, mindenfelé rémhíreket terjesztett, Papp La­jos is elnyerte méltó büntetését. A megyei bíróság kétévi börtön­re, hat hold szántó és ehhez szükséges gazdasági felszerelés kivételével pedig gazdasági in­gatlanának és felszerelésének el­kobzására ítélte. 3 I­ Kommunizmus építésének hatalmas ereje A Szovjetunió élenjáró ipara és mezőgazdasága mindig újabb és újabb hatalmas eredményekkel, vi­­lágraszóló alkotásokkal lepi meg az emberiséget. Már eddig is az emberi alkotó erőnek, kommunista építő munkának szinte hihetetlen erejű alkotásairól értesülhettünk nem egy esetben. Az egész világ figyelmét joggal felkelti az az újabb óriási építke­­zés, amelyre a Szovjetunió miniszz­tertanácsa most adta ki rendeletét. Sztálingrádnál a Volgán építenek új vizierőművet, amely évente mintegy tízmilliárd kilowattóra energiát termel és döntő módon elősegíti a Kaspi-tenger környéké­­nek öntözését. Erről az újabb épít­­kezésről szóló rendelkezés, amely alig egy héttel követte a Szovjet­­unió minisztertanácsának másik rendeletét a kujbisevi ugyancsak óriási méretű vízierőmű létesítésé­­ről, újabb döntő bizonyítéka a kommunista építés hatalmas ere­­jének és a szovjet állam felbecsül­­hetetlen fölényének A Szovjetunióban minden ener­gia, minden erőfeszítés, minden újabb és újabb építkezés a dolgo­zók érdekeit szolgálja. Azáltal vá­­lik ez lehetővé, mert a szovjet dolgozók milliói minden erejükkel azon vannak, hogy építsék fej­lesszék államukat, amelynek fej­lődése újabb és újabb alkotások­­kal teszi számukra szebbé, nyu­godtabbá az életet. Mindezek a hatalmas alkotások, az építkezé­sek a fejlődés szinte szédítő üte­­me a dolgozók tevékeny együtt­működése mellett is csak úgy vál­­hat lehetővé, hogy olyan biztos erő áll az ország életének irányí­­tása élén, amely a legpontosabb tervszerűséggel, a legapróbb rész­letekig kidolgozott terv alapján és a marxismus_leninizmus elmé­­letének kiváló alkalmazásával irá­­nyítja, vezeti a dolgozók munká­­ját, életét, minden lépését. Ez az erő, amely minden kérdésnél biz­­tos segítséget nyújt,­ a Szovjet­­unió Kommunista (bolsevik) Párt­­ja, a nagy Sztálin elvtárs vezeté­­sével. Biztató, nyugodt érzéssel tölt el bennünket, magyar dolgozókat is az a tudat hogy olyan államtól vehetünk példát, olyan állam nyújt segítséget számunkra is öt­­éves tervünk teljesítésében, s olyan állam áll a béketábor élén mint a kommunizmus­­építő Szov­­jetunió. De ez a tudat, a mind in­kább még erősebbé váló Szovjet­­unió segítségének tudata ad erőt azoknak az elnyomottaknak is, akik ma még az imperialisták zsarnokságát szenvedik A v­lág minden dolgozója büszkén, elisme­­réssel és szeretettel tekint a nagy Szovjetunió felé, ahol Sztálin elv­­társ vezetésével hatalmas lépések­­kel haladnak előre a kommuniz­­mus, a dolgozó tömegek minden­­nél boldogabb jövője eléréséért. JÓ ÚTON HALADNAK a Gyárépítési IVV lóversenytéri építkezésének tanulófiataljai A budapesti Gyárépítési NV szegedi lóversenytéri építkezésé­nek ifjúmunkásai, tanuló fiatal­jai is megértették, hogy ötéves tervünk sikeres teljesítésében rá­juk is fokozottabb feladat végre­hajtása vár. A DISz megalakulá­sa óta az új szervezet segítségé­vel belátták, hogy a szocialista munkaverseny tervszerű továbbfejlesztése jelen­tős mértékben azon múlik, hogy ők, ifjúmunkások, milyen mér­tékben igyekeznek kivenni ré­szüket abból. Ezt igazolja az is, hogy eddig már az építkezés va­lamennyi tanulója, s ifjúmunká­sa, teljes lendülettel bekapcsoló­dott az itt folyó munkaverseny­be. Még a koreai műszak kezdete előtt brigádok közötti versenyt indítottak a Sztahánov-brigád cí­mért. Ebben a versenyben ma is fej-fej mellett haladnak előre a fiatalok. Egyik hétről a másikra egyre nagyobb mértékben emelik teljesítményi­ket, s igyekeznek teljesíteni a már régebben meg­kötött hosszúlejáratú verseny­szerződésekben tett vállalásokat. Ezekben a versenyszerződések­ben általánosságban vállalták a szakmájuk minél tökéletesebb el­sajátítását, az anyag jó kihasz­nálását, a sele­jt­ csökkentését. Ezenkívül természetesen elméleti politikai színvonaluk állandó emelését. A versenyszerződések­ben tett vállalásokat rövid időn belül kommunista fiatalokhoz illő tettek követték. A kőműves­tanulók közül a szakma elsajátítása, a selejt csök­kenése s a minőségi munka fokozása terén az utóbbi időben különösen kitűntek Deme Antal, Szűcs Imre, Regdon Im­re, Kakuk Erzsébet, és Gyuris Gergelyné tanuló fiatalok. Ezeket a tanulókat nagy figyelemmel kí­sérték munkájukban az ácstanu­lók is. Ők sem akartak mögöt­tük még egy­ fél lépéssel sem lemaradni, s be is bizonyították, hogy éppúgy,­­mint ők, az ács­­tanulók is megállják helyüket a minőségi munka végzése, a se­­lejtcsökkentés, az önképzés te­rületén. Bizonyítja ezt Pataki Mihály, Csűri József, Fejér Dé­nes és László Ida példája, akik a féléves szakvizsga alkalmával minden tekintetben kiváló ered­ményeket értek el. Különös dí­cséretet érdemel László Ida ács­tanuló ifjúmunkáslány, aki amel­lett, hogy szorgalmasan végezte munkáját, még a többi tanuló­társainál is fokozottabb mérték­ben tanult, s két hónap alatt el­sajátította a féléves szakvizsga anyagát. Ezek a fiatalok, többi társaik­kal együtt, amellett, hogy jól el­végzik szervezetüktől és Pártunk­tól kapott feladataikat, nagy se­gítséget nyújtanak idősebb dol­gozó társaiknak is. Néhány hét­tel ezelőtt megszervezték az épít­kezés területén az „Élő újságot”. A tanuló fiatalok és ifjúmunká­sok reggelente munkakezdés előtt az ebédszünetben újabb és újabb, sokszor maguk által készített kis kultúrműsorokkal s vidám kabarékkal szórakoztatják dolgo­zó társaikat. Ezeket a naponta megismétlődő „Élő újság“ fél­órákat arra használják fel, hogy a műsorszámokon keresztül az itt elért eredményeket népszerű­sítsék, s a kiváló munkát végzett dolgozókra felhívják szaktársaik figyelmét, hogy minél előbb ve­gyék át új munkamódszereiket, kövessék példájukat. De ugyan­akkor nem feledkeznek meg a sokszor több helyen is megmutat­kozó hibákról sem, nem tűrik a termelés vonalán megmutatkozó hanyagságot, a renyheséget az „Élő újságon“ keresztül kipel­lengérezik, szégyenpiacra állítják azokat a társaikat, akik hanya­golják a munkát, vagy valami miatt megtévednek. Az „Élő új­ság” szervezésében ma már odáig jutottak, hogy már az idősebb dolgozók is naponta újabb és újabb ötletekkel jönnek, sokszor türelmetlenül várják az „Élő új­ságot“. Ha valaki a következő műsor összeállításánál kimarad a szereposztásból, mindjárt arra gondol, hogy bizonyosan even­te munkát végzett, s ifjúmunkás társai nem találták méltónak ar­ra,­hogy éppen ő, aki hibát köve­tett el, többtermelésre ösztönözze dolgozó társait. Ez is hozzájárul, hogy minden ifjúmunkás űe V igyekszik dolgozni, hogy minden tekintetben teljesíteni tudja a DISz-től és ifjúmunkás társaitól kapott feladatokat, így akarnak méltó utódaivá válni a bős lenini Komszomolnak.

Next