Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-01 / 26. szám
Vili. ÉVF. 26. szám. ArtA 60 FII.LEn. Előre a kultúrforradalom győzelméért Egyre erőteljesebben kibontakozó kultúrforradalmunk ma már az ország minden egyes helyén érezteti hatását, egyre nagyobb tömegeket mozgósít a népi demokráciánk kulturális életében előttünk álló feladatok megoldására. Kulturális életünk eddigi eredményei és a növekvő feladatok, valamint a dolgozó tömegek részéről megnyilvánuló kezdeményezések következtében hirdette meg az Országos Népművelési Bizottság először a téli falusi kültírversenyt, majd a február elsejével meginduló üzemi és városi kulturcsoportok tavaszi kulturversenyét. A falusi kul hírversenyek végéhez közelednek. Megyénkben az elmúlt vasárnap tartoták meg a járási döntőkert, ahol falusi kul hírcsoportjaink nemcsak, hogy alapos felkészültségről tettek tanúbizonyságot, hanem bebizonyosodott az is, kultúrforradalmunk ma már a legszélesebb tömegeket átfogó megmozdulás. A dolgozó parasztságunk kulturális hajlandósága, melynek kibontakozása elé az elmúlt rendszer számos akadályt gördített, s amelyet igyekezett a saját céljainak megfelelően kihasználni — bátran mondhatjuk eltorzítani — ma már valóban tömegmozgalom és a szocializmust építő társadalom feladatainak megoldását igyekszik elősegíteni. Mi tette lehetővé, hogy falusi kültírcsoportjaink ilyen nagyszerű eredményekről tehettek tanúbizonyságot a téli kultúrversenyen? Mindenekelőtt az, hogy a felszabadult munkásosztály a Párt vezetésével elsőrendű feladatának tekinti a dolgozó parasztság kulturális életszínvonalának emelését. Üzemi kultúrcsoportjaink, amelyek számtalanszor ellátogattak és ellátogatnak ma is az egyes községekbe, kulturmunkájukkal is segítséget nyújtanak a falusi kulturcsoportoknak és megmutatják az utat, amelyen haladniok kell. A munkásosztály a Párt vezetésével biztos kézzel irányítja kulturforradalmunkat, városban ég falun egyaránt. A február elsején megkezdődő üzemi és városi kultírcsoportok tavaszi kulltúrversenye bebizonyítja majd, milyen hatalmas léptekkel halad előre a kulturális fejlődésben a felszabadult munkásosztály. Falusi kultúrcsoportjaink kulturaktívái részére igen tanulságos lesz majd ez a kultúrverseny, hiszen ebből is újabb útmutatást meríthetnek további munkájukhoz. Az üzemi kultúrak tirák is nagy figyelemmel kísérték a verseny első időszakában a téli kultúrversenyben résztvevő falusi kultírcsoportok munkáját és eredményeit. Segítőkészségükről tettek tanúságot, amikor Csongrád megyében is 16 községi kultúrcsoport patronálását vállalták el a téli verseny során, hogy ezzel is szélesítsék és erősítsék a munkás-paraszt szövetséget, segítséget nyújtsanak a város és a falu közötti különbségek felszámolására a kultúra területén is. Az Országos Népművelési Bizottság felhívására az üzemi kulturaktívák most február 1-én maguk megkezdik a versenyt. Ez a felhívás Csornád megye üzemeiben és iskoláiban is termékeny talasra talált, mert egymás után jelentik a csoportok a csatlakozást a tavaszi versenyre való felhíváshoz. Megyei viszonylatban elsőnek a szentesi Pesa csatlakozott, de utána gyors ütemben jelentkeztek a többi nagyobb üzemek is, a szegedi Késáru Vállalat, a Falemezgyár, Szőrme- és Bőrmhavállalat, a hódmezőővvásárhelyi Kórház. Nem maradt el a versenybe való jelentkezésnél a szegedi Textilkombinát és a Ruházati Vállalat sem. Természetesen a kisebb üzemek is egymás után jelentik csatlakozásukat a tavaszi kulturversenyhez. A jelentkezéseik tömege is bizonyítja, hogy Csongrád megye üzemeinek kulturaktivái megértették, hogy az üzemi kültírverseny jelentős állomása kibontakozó kulturális forradalmunknak. Különös jelentőséget ad az üzemi kul hírversenynek, hogy egyidőben van a Magyar Dolgozók Pártja Kongresszusával. A kul hírversenyre való jó felkészülés tehát egyben Pártunk Kongresszusára való méltó előkészülődést is jelent. Ez a készülődés különösen megnyilvánul a Textillkombinátnál és a Ruházati Vállalat kulturaktiváinál, akik megértve e felhívás fontosságát, úgy csalakoztak a versenyhez, hogy vállalásuk minden egyes kulturaktivával szemben méltó követelményt állítson fel. A szegedi Textilkombinát eddig csak egy színjátszó csoporttal szerepelt, most négy színjátszó és 2 tánccsoporttal nevezett be a Versenybe. A Ruházati Vállalat pedig 2 színjátszó és 3 tánccsoporttal és énekkarral. Ebben a két üzemben figyelembe vették nemcsak a meglévő erőket, hanem a verseny alkalmával felszínre kerülő új aktívákat is. Vannak azonban még olyan üzemek is, amelyek nem értették meg a kültírverseny fontosságát. Nem látják tisztán, hogy az országos kultúrverseny célja kulturális forradalmunk kiszélesítése és Pártunk Kongresszusának méltó megünneplését jelenti Egyes üzemekben nem látják még azt, hogy a kültírversenyen keresztül üzemük kulturcsoportja megerősödik, működése tervszerűbbé, rendszeresebbé válik, művészi színvonala crrrkedik Ezekben az üzemekben azután kisebb-nagyobb problémák visszatartják a csoportokat a versenyben való részvételtől, így a Délmagyarország Nyomda és a szegedi Cipőgyár azért nem akar benevezni a versenyre, mert két hírcsoportját gyengének találja. Ezenkívül a szegedi Cipőgyárban a két műszakra is hivatkoznak. Ugyanakkor mindkt üzemben megfelelő létszámú kulturaktiva van, akik szivesen részt vennének a versenyben, ha üzemi bizottságaik nem tanúsítanának olyan közönyt. Egész sor olyan üzem is van azután, ahol beneveztek ugyan f kul hírcsoportok a tavaszi Versenybe, azonban nem mindez művészeti ágba. A szegedi TÜZÉP énekkara és a DÉMA Cipőgyár színjátszói például azért maradnak távol, mert gyöngének érzik magukat és attól félnek, hogy már az első összecsapás alkalmával kiesnek a versenyből. Nem tekintik azt, hogy a benevezés után, ha kezdetben gyengén is szerepelnek, vagy kiesnek, de a teljesítménversenyben komoly eredményeket érhetnek el. Sőt a teljesítményversenyben résztvevő legjobb csoportokat a Szakszervezeti Tanács még külön jutalomban is részesíti. Előfordulnak azután olyan hibák mint a vásárhelyi kórháznál is, ahol az r^ász benevezés gépiesen történt. A kultúrfelelet,s kitöltötte a nevezési lapot anélkül, hogy előbb megbeszélte volna a kulturcsoporttal, hogy milyen műsorszámokkal vesznek részt a versenyen. Ez a gépies benevezés azután meg is mutatkozik a kórház kültírcsoportjáról, ahol még egyáltalában nem is készülődnek a versenyre. A verseny csak akkor ered-J Megkezdik a rendszeres egészségvédelmi szolgálatot a szegedi termelőcsoportokban Újabb szegedi üzemek csatlakoztak a kongresszusi versenyhez CSÜTÖRTÖK, 1951. FEBRUAR 1 A német népi kamara képviselői egyhangúlag elfogadták a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának felhívását a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjéhez A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája kedden rendkívüli ülést tartott Berlinben, hogy megtárgyalja Adenauernak az össznémet alkotmányozó tanács létesítésére tett javaslattal kapcsolatos elutasító válaszát. Ezzel kapcsolatosan a rendkívüli ülésen Grotewohl elvtárs a következőket mondotta: — Az össznémet alkotmányozó anács létrehozatala nem csupán Németország egységének helyreállását jelentené, hanem hozzájáruást is jelentene Európa békéjéhez. Ezért nekünk meg kell tenni mindent, hogy ezek a tárgyalások Kelet és Nyugat-Németország között meginduljanak. Grotewohl elvtárs uután arról beszélt, hogy Adenauer tagadó választ adott az erre vonatkozó levelére, ami kétségtelenül az amerikai barátainak „hangulatát” tükrözte vissza. Adenauer nyilatkozatából megállapítható, hogy Nyugat-Németország egyenes irányban halad a sovinizmus, a revizionizmus és a militarizmus politikája felé, amelyet feltétlen katasztrófához vezet. Megemlítette Grotewohl elvtárs, hogy Adenauer a német demokratikus Köztársaság békeszerető demokratáinak teljes kapitulációját tűzte ki célul, majd arról beszélt, hogy Adenauer részt vesz a nyugati támadó tömbnek amerikai parancsnoksága alatt álló hadseregében. Ennek érdekében döntést hozott a nyugatnémet hadsereg felállításáról, a nyugatnémet ipar háborús átállításáról és, felhatalmazást kapott a bonni parlamenttől fegyverkezési hivatal felállítására, amely szoros kapcsolatban áll az atlanti államok hadiiparával. 1951 január 22-én Adenauer kancellár Vadhomburgba ment, hogy ott Eisenhower amerikai tábornokkal feltételek nélkül hadi tanácskozást folytasson. Rámutatott Grotewohl elvtárs arra, hogy ’Adenauernak az a kijelentése, mintha ő is a német nép egységére törekedne, nem őszinte és csak a népek megtévesztésére szolgált. Hogy mennyire nem ilyen lányban tevékenykedett Nyugat- Németország ,,kancellárja“, elég megemlíteni, hogy a Kaar-vidéket már 1916-ban bekapcsolta a francia gazdasági életbe, majd megalakította Bizelliát. De mutatja az is, hogy csatlakozott az úgynevezett Marshall-segély tervéhez és 1918 nyarán külön nyugatnémetországi valutát vezetett be. Mindezeken felül az ismert három frankfurti okmánnyal megalakította a nyugatnémet különkormányt. Végül megemlítette, hogy Newyorkban történt értekezlet eredményeképpen lekapcsolja Nyugat-Németországot a béketábor ellen irányuló új háborús arcvonalba. — Bizonyos vagyok abban — mondottam hogy az egész német nép nevében beszélek, amikor mint német ember, elsősorban nem azért szállok síkra, hogy a szövetségesekkel kezdjünk tárgyalásokat, hanem mindenekelőtt azért, hogy a németek tanácskozzanak egymás között. Megemlítette ezután, hogy Nyugat- Németország össznémet ügyeinek minisztere, Jakob Keiser, múlt év márciusában, közvetlenül a válaszások előtt tett nyilatkozatában kin’ep ede po..v h bánni kormány mentes, ha a csoportok tagjai értik a verseny szempontjait, célkitűzéseit és azt magukévá is teszik! Az ÜB. kulturnevelési felelősei hassanak oda, hogy minden üzemi csoport nevezzen be a versenybe még olyan kezdő exportok is, amelyek eddig nem értek el magasabb művészeti színvonalat, de a kis Hírverseny pontjainak teljesítése során és a kapott kritika segítségével komoly nagy színvonalbeli emelkedést érhetnek el. Na féljenek tehát a gyengébb csoportok a versenyből! Tűzzék ki maguk elé célnak újabb tagok megszervezésétj a nem lát lehetőséget a közvetlen tárgyalások megkezdésére, a szovjet megszállási övezet képviselőivel. Rámutatott arra, Adenauer a választásokkal kapcsolatos kérdéseket a megszálló amerikai hatóságokkal beszélte meg, így nem német ügynek tekintette a választásokat, még nyugatnémetországi vonatkozásban sem. Nyugat-Németország nem követte Kelet-Németországnak a béke védelmére tett lépéseit, hanem ellenkezőleg arra törekedett, hogy Nyugat-Németországot ettől a mozgalomtól elszigetelje. Foglalkozol! Adenauernak azzal a kijelentésével, amely szerint, akik Odera-Neissétől keletre fekvő területekről lemondtak, nem lehetnek jogosultak Németország újraegyesítéséről beszélni. Ezzel szemben tény, hogy egyetlen nemzetközi értekezleten sem merült fel ennek a határnak a revíziójára vonatkozó kérdése, ellenkezőleg Amerika részéről elhangzott nyilatkozat szerint ezzel kapcsolatosan csak spekulációk történhetnek. Byrnes az Egyesült Államok volt külügyminisztere hivatalos nyilatkozata szerint Lengyelország nyugati határainak „végleges“ megállapítása a békekonferencia feladata lesz. A háborús uszítók azonban kik _ Adenauer kijelenti — mondotta Grotewohl elvtárs, — hogy csak azokkal hajlandó Németország újraegyesítéséről tárgyalni, akik hajlandók feltétel nélkül elismerni és garantálni a jogállam rendjét, a szabadságszerető kormányformát, az emberi jogok védelmét és a béke megőrzését. Ehhez a következőket jegyzem meg: Éppen ezek azok az előfeltételek, amelyek miatt követeljük, hogy üljenek le velünk tárgyalni. Mert nézetünk szerint a jogállam rendjének egyértelműnek kell lennie a béke hívei szabadságával, ami Nyugat-Némeországban nyilvánvalóan csak üres szólamokból áll. Mi kitartunk a németek közötti megbeszélések gondolata mellett, mégpedig anélkül, hogy ezt előzetes feltételhez kötnénk. Javaslatomnak éppen az a lényege, — mondotta, — hogy mindenféle napirend nélkül, anélkül, hogy meghatároznánk bizonyos eljárási szabályokat és feltételeket, megbeszéljük egymással mindazokat a kérdéseket, amelyek mindkét részről felmerülhetnek. Utalt Grotewohl elvtárs azután arra, hogy Németország egységének helyreállítása és a megszálló csapatok kivonása is a német nép belső megegyezésén múliküzért lankadatlanul harcol ennek fel 6 éve következetesen meg az egységnek az érdekében, amelygátolnak minket abban, hogy békeszerződést kapjunk, amely békeszerződés véglegesnek mondaná ki a keleti határokat. Utalt arra Grotenohl elvtárs, hogy a revíziós politika egyedüli célja, hogy Nyugat-Németországot függőségi viszonyban tartsa a nyugati hatalmakkal szemben. Ott szítják ugyanis a háború legélénkebb tüzét, míg mi régen elapostuk már ezt a tűzfészket. Rámutatott arra a továbbiakban, hogy Adenauer a keletnémetországi rendőrségben is fenyegetést lát, holott ez kizárólag a rend biztosítására van hivatva. Ezzel szemben Nyugat-Németországban a rendőrosztagok együtt vesznek részt hadgyakorlaton az amerikai haderővel. Jól tudják ezt Németország nyugati részében, hogy mi készek vagyunk tárgyalni, akár Németország egységének helyreállítása előtt is a keleti és nyugati rendőrség jellegéről, erejéről és fegyverzetéről is. nek előfeltétele az össznémet szikotmányozó testület megalakítása. Kérte a népi kamarát, vizsgálja meg, komolyan tárgyalja meg és döntsön, milyen lehetőségek kínálkoznak, hogy megvalósuljon minden német legfőbb óhaja, az egyesülés és a béke biztosítása. — Ebben a komoly órában semmi sem lehet fontosabb, mint az, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kamarája az egész német nép szószólója legyen és ne maradjon kihasználatlanul a legcsekélyebb lehetőség sem a történelem parancsának megvalósítására .A népi kamara ezután megszakította ülését, hogy lehetőséget adjon a pártcsoportoknak állásfoglalásra, a kormány nyilatkozatához. Szünet után Dieckmann elnök bejelentette, hogy a parlamenti pártcsoportok a szünet alatt megegyeztek egy közös nyilatkozat szövegében, amelyet végleges döntés céljából a ház elé terjesztenek A közös nyilatkozat a következőképp szól: A Diámét Demokratikus Köztársaság népi kamarájának felhívása a bonni parlamenthez A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája helyesli a Német Demokratikus Köztársaság kormányának kezdeményezését, amellyel Olle Grotewohl miniszterelnök úr 1950 november 30-án kelt levele alján javaslatot terjesztett dr. Adenauer szövetségi kancellár úr elé, hogy kezdjenek megbeszéléseket össznémet alkotmányozó testület megalakítása érdekében. Ez a kezdeményezés javasolta, hogy hívjanak össze össznémet alkotmányozó testületet, amely készítse elő az össznémet, ideiglenes kormány megalakítását és dolgozza ki a szabad nemzetgyűlési választások megtartásának feltételeit. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának kezdeményezését támogatja az egész német nép. Adenauer szövetségi kancellár úr halgatja a választ Otto Grotewohl miniszterelnök úr megegyezésre irány,’a >„>J 11, v ,„77-fi,|,]5. csoport szervezeti megenykültését, ezen képestül a csoport politikai és művészeti színvonalának emelését. Ha gyengébb is a csoport és nem lesz első a versenyben, ne félenek attól, mert arra kell gondolni a benevezésnél, hogy ebben a versenyben mindenképpen a kialakuló szocialista realista népi kultúránk lesz a győztes. Azok a kultúrcsoportok tehát, amelyek rdjie már nem neveztek be a versenybe, vagy esetleg nem kaptak volna benevezési lapot sem, haladéktalanul jelentközben fontos intézkedéseket hajtson végre a német Wehrmacht újrafelállítása és a német hadiipar feltámasztása érdekében, ír. Adenauer 1951 január 15-i sajtóértekezletén e nyilatkozatában visszautasította a Német Demokratikus Köztársaság kormányának javasatát. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája a német nép akaratának megfelelően azzal a javaslattal fordul a német szövetségi köztársaság parlamentjéhez, hívjanak egybe közösen egy össznémet alkotmányozó testületet, hogy megegyezzenek minden olyan kérdésben, amelyet meg kell oldani a béke biztosítása és Németország egységének helyreállítása érdekében. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája késznek nyilatkozik a becsületes egyetértés szellemében folytatni a tárgyalásokat —arcél r kérdésekről, amelyek ke?zenek a Vámoj Tanács népművelési osztályánál. Legyen ez a kultírverseny Csongrád megyében is kulturforradalmunk továbbfejlesztésének fontos szakasza. Pártunk Kongresszusának rr.é'te mpyUlleche, a művelt emberek számának növelése. Szolgálják az üzemi kulturvenvmvek jó munkájukkal a békefront magyarországi szakaszának további megerősödését, Pintér János Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának kulturnevelési felelőse,