Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-10 / 34. szám
2 A kalikók által meggyilkolt Kiss Imre másodszor tarut bennünket: Dolgozó parasztok legyetek éberek! — Na végre ... Csakhogy megírták! Most már nekünk lesz igazunk — mondogatták Csórván a dolgozó parasztok, s kezükben lebndatták a Szabad Föld csütörtöki számát. Órák alatt elfogyott a Szabad Föld. A szövetkezeti boltosnak még éjjel 2 órakor is megkocogtatták az ablakát. * Elviért, van-e még abból az újságból? Tényleg a Fodorok ellen ír? Csütörtök estére Csórva valósággal forrongott. Hogy is ne, hiszen a gyűlölt kulákbandát, a Fodorcsaládot lepezte le a dolgozó parasztság hetilapja: „Ebrudalják ki a kulákbandát a csorvai Kiss Imretszből". Ez volt a cikk címe: ez volt az a cikk, amelyik lázba hozta a csórva dolgozó parasztokat. Ismeretlen dolgozó parasztok megszólították egymást az utcán. Rendkívüli Az asszonyok még a karonülő gyermekeiket is elhozták erre a rendkívül esti közgyűlésre. Senki sem maradt otthon. Kétszáznál is többen szorongtak a gyülésteremben, amikor Kerekes elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, sorolni kezdte a kulák-család bűneit — Elvtársak! A mi soraink közé befurakodtak Kiss Imre gyilkosai, s a kulákok Itt vannak köztünk, a termelőszövetkezetben, a póriban. Az egyik a termelőszövetkezet elnöke, a másik a tanács elnöke, a harmadik brigádvezető, a negyedik raktáros, az ötödik könyvelő. Becsaptak, kiuzsoráztak bennünket. De a mai nap a leszámolás napja lesz. Ma este mindenki megtanulja, a kulák csak ideig-óráig hazudhat — kezdte beszédét Kereves elvtárs. Kétszáz egynéhány gy'lölettel parázs'ó szempár nézet a Fodorcsalád 37 tagja felé. A termelőszövetkezet tagjai szemtől szembe álltak régi vezetőikkel: a ’eleplezett kulákokkal. — Amint mondtam be’apták magukat közénk — folytatta Kerekes eletáns ’’eszédét. — Amit én mos' mondok, azt tagnap, meg tegnapelőtt az Itteni dolgozó parasztok mondották el. Kezdem e tanácselnökön, Fodor Ferencen, akiről Kálmán Mihály dolgozó paraszt elmondotta hogy 16 évvel ezelőtt Szűcs Sándor végrehajtóval felkereste, kisízta a tanyájából és az akkori urak szokása szerint lebontatta teje tősül a tanya tetejét, hogy vissza ne térhessen többé abba, mert fizetni nem tudott. Ez a tanya Fodor Ferencéké. 1938. januárjában itt ezen a helyen, tartott nyilasgyűlést, ahol véres szájjal uszított a fasiszta háborúra és a dolgozó parasztokból kicsikarta az utolsó filléreiket is Hitlerék céljaira. Apjának százeavnéhány hold földié volt. Traktora, cséplőgép- garnitúrája, szőlője és gyümölcsöse. Most ő volt Idáig a tanácselnök Holló a hollónak nem vájja ki a szemét. A tanácselnökké vedlett kulák sem vájta ki a többi kuák szemét. A legpanaszabbjait, a legvadabbjait levakarta a kuláknévsorról. ..középparasztositotta" őket és bevitte az általa vezetett termelőszövetkezetbe, mert a Kiss Imre-termelőszövetkezetinek az első enöke ez a Fodor Ferenc ku'ák volt. Innen emelték ki tanácselnöknek. De, hogy meg ne szakadjon a sor és a családban maradjon, ezért a termelőszövetkezet vezetése is. Fodor Ferencet Imre öccse követte az elnöki székbe. Ennek a kulák bűnszövetkezetnek azonban ez még mind kevés volt. ők teljes kulákdiktatúrát akartak a termelőszövetkezetben és a termelőszövetkezet pártszervezetének titkára hosszú ideig a harmadik Fodor kölyök volt. Csak természetes, hogy ezután már könnyen ment olyan kisebb funkciók megkaparintása, mint a szövetkezeti kocsma italmérme, mint raktáros a termelőszövetkezetben, brigádvezető, vagy amit éppen csak el tud az ember gondolni Csórván. A szegényparasztoknak most már kuss volt. Ha felemelte a szavát, ha meg merte kérdezni azt: Elnök elvtárs, hogy áll a mi szövetkezetünk pénz dolgából”, akkor miftt lázadót kiebrudalták a termelőszövetkezetből. Harminc családot üldözött el a Kiss Imre-ből ez a kulákbanya. Berci bnevitos vándorolt a tér monsziszerkezet disznaja Horváth Bertalan, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának tervelőadója volt, míg ki nem rúgták. A felszabadulás előli horthysta főhadnagy volt, tervelőadói minőségében pedig a csorvai kulákok védőszentje. Természetesen nem ingyen, nem le szerelemből, hanem — így taaz ennek minden szava, ahogy írják. Itt van ni — nagy betűvel, a fél falu a Fodoroknak robotolt, de úgy is van, én is nála voltam cseléd. Hangosan olvasták az utcán az újságcikket és minden sorához újabb és újabb megjegyzést fűztek. — Azt írja az újság: „lépjen közbe a Járási Pártbizottság". Hál mod mi lesz. Mit csináltok? Történik valami, vagy marad minden a régiben? — kérdezték Dóczi elvtárs párttitkártól a dolgozó parasztok A Járási Pártbizottság is megértette a Szabad Föld bírálatát. És pénteken reggel a Kiss Imre-termelőszövetkezet kommunista tagjai házról-házra, tanyáról-tanyára jártak: pénteken este 7 órakor rendkívüli közávat A közgyűlés jó kövér disznókért, jó homoki borért, amit a termelőszövetkezeti tagok termeltek, s amit a kulák enök a megye védőszentjének adott lekenyerezés végett. A termelőszövetkezeti tagok dolgoztak becsülettel, inaszakadtáig. Termés is volt szépen. A tagok mégis rongyoskodtak. Pedig 60.000 Nem kell biztatni a hozzászólásra a termelőszövetkezet tagjait. Egymás szavába vágva tér ki belőlük a szó: — Másfél éve vadvok igazgatósági tag — mondta Batik Mihály, — de az elnök még soha be nem számolt ia aza atósági ülésen, hogy hogyan állunk a gazdasági dolgokkal. — Miért nem hamarabb nyúltunk ehhez a bandához — kérdezték az elvtárnak délelőtt tőlünk, — kezű hozzászólását Vass Nándor. — Azér, mert ha valaki ki merte nyitni a száját, utána addig szotyongatták, míg el nem menekült a faluból. Volt olyan, aki itthagyta a családját és elment a bányába a kulák üdözése elől. — Ha szóvá tettünk valamit, csak azt vágták a pofánkba: nem a ti dolgotok az — folytatja a felszólalások hosszú sorát Siroki Balázs. — Azt mondottam egyszer Fodor Imrének: nem mért adtam be az én két holdamat, knav a gaz leple. Erre azzal vágott vissza: „Hát vegye ki, ha nem tetszik ’. A kulákok meghunyászkodva hallgatják, mikor a szegényparasztok fejükhöz vágják az igazságot. De most vihar tör ki. Egyénileg dolgozó paraszt kér szót. Szabó Lajos. — Eidársak! A nyáron Fodor Ferenc mea Pista azzal dicsekedtek, hogy nekik van a legtöbb munkaegységük. Azt mondtam én nekik akkor: elég baj az, hogy nektek van, akik csak az istállót kerülgetitek és sose dolgoztok és nem ! Szakál Pistáknak, akik majd megszakadnak a munkától. Én, mint kívülálló, csak annyit szólok ehhez az ügyhöz, hogy ki az atyaúristennek lett volna kedve belépni a tszbe, mikor ilyet lát. Még egyet szeretnék mondani: a nyáron egy bizottság jött ki. Az én földem az tsz mellette van. Kérdezték, kié ez a szép szőlő. Fodor azt mondta az én földemre, hogy az a tszé. A tsz gazos szőlőjére meg azt hazudta, hogy az az enyém. Hát ezt én soha meg nem bocsátom neki. I * A harc egyik felét a párt vezetésével a falu dolgozó parasztjaira támaszkodva sikeresen megvívták a csorvaiak. Kiűzték soraik közül a kulákokat. És a Kiss Imretermelőszövetkezet még ezen az éjiszakán megválasztotta új vezetőségét a dolgozó parasztok közül. Hajnalodon már, amikor Nagy Miháy elvtárs, az új elnökhelyettes levette kocsmáját, s a tagság felé fordult: — Köszönöm a bizalmatokat. De most már minden grammra úgy vigyázzunk, mint a szemünk világára. Holnap reggel kezdjük a leltározást. Egy feladat maradna még hátra. Igaz, ez már nem a csorvaiaké, hanem a rendőrségé. Hogy, a nép forintot kaptak jó munkájukért jutalomképpen. Hova lett ez a rengeteg pénz? Az egyik Fodor kölyök Imre 5000 forintért motorkerékpárt vásárolt magának belőle, a lobbit szétosztották a 37 főnyi kulákrokonság között. Sokszor előfordult, hogy 10—15.000 forintot is hoztak ki a bankból, mert a Kiss Imre millicincis termelőszövetkezet. Úgy jártak ezek a kulákok, mint a pávák Úgy, mint régen. Bőrkabátban, selyemingben, puccos csizmában. Tsz-tagot csináltak ők még a nemzetes asszonyból is vitéz Rózsi János kulák feleségéből, aki arról volt híres, hogy a felszabadulás előtt cselédjeivel nemzetes asszonynak szólíttatta magát. Peregnek a szavak, s a dolgozó parasztokban elhül a vér. Tudták eddig is ezt a sok aljasságot. De most végre rendet teremt a párt. — Ki volt Fodor Ferenc? Az a vérengző kulák volt, akinek, ha a bikájával fedeztette tehenét egy dolgozó paraszt a múltban, akkor 300 négyszögöl földet volt köteles megfordítani érte. Mit tettek ezek a kulákok veletek elvtársaim? Azt ti jobban tudjátok. Azt majd ti mondjátok el, — fejezi be rövid beszédét Kerekes elvtárs. Mint egy sikító verkliláda kezdett visítani erre Katona Imréné kalákaasszony, született Fodor Mária. — Az frigyséa beszél belőlük. Az íriavséa. A lelkünket, a testünket odaadtuk a tsznek, most így hálálják meg. A kulákasszonynak Sója Imréné forrasztja szájára a szót. — Ne sipíts itt fel Mindig azt mondtad nekünk, hogy fogjuk be a szánkat, met nekünk nincs itt semmi szavunk, mert semmi nélkül jöttünk a tszbe, tik hoztátok a lóidőt, meg a szerszámot. Úgy éreztük magunkat mindig, mintha cselédetek lettünk volna. Úgy sunyítanak most már a kulákok, mint a kutya, amelyiket oldalba rugnak, a szegény parasztok szemtől-szembe olvassák fejükre gaztetteiket: ,,Nekem nem adtátok ki a munkaegységemre a természetbeni járandóságot... Nekem meg a földjáradékomat loptátok el... Kétszáz disznóból miért csak negyven maradt?” Nincs helye itt a sok beszédnek Reggelig folyna a vita, ha Makra elvtárs szavazásra nem tenné a kérdést. — Elvtársak! Eljött az ideje, hogy végre megszabaduljunk a kizsákmányolóktól — mondota és olvasni kezdte a neveket: Fodor Imre, Fodor Ferenc, Fodor István, Rózsi János, Papp Antal, Jójárt Antal, Bojárovics József és igy tovább, mind a 37 kulák nevét. — Elfogadták-e a kizárási javaslatot az elvtársak? — megbomlott erre a szóra a gyűlés rendje. — Eli ki velük! — süvöltött végig a termen a kiáltás. Valaki kinyitotta az ajtót. Fov magas, szikár szegényparaszti csontos öklével a nyitott ajtóra mutatott: Mars ki! Pusztultatok innen! Kétszáz termelőszövetkezeti tag kiáltotta: — Takarodjanak pusztuljanak a kulákok... Lehajtott fejjel, mint a megvert kutyák scanpolygott ki a 37 kulák a teremből. Egy fiatal lány mérgesen becsapta mögöttük az ajtót: — Végre magunk között vagyunk, nevében, a megcsúfolt szegény parasztok nevében letartóztassa a befurakodott Fodor Ferencet, a megvesztegetett Horváth Bertalant és a többi csalót. A Járási Pártbizottság és a járási tanács tanulhat egyet mást, immár másodszor a csorvai esetből, mégpedig azt, hogy a kulákok nem hagyták abba az arcot, amikor meggyilkolták ,,Kiss Imre” elvtársat, hanem folytatták a nevét viselő termelőszövetkezet, a szocialista mezőgazdaság ellen. Másodszor tanít bennünket a hatott Kiss Imre elvtárs: ,,Nincs jó kulák, nincs osztálybéke". Dolgozó parasztok legyetek éberek! Miért nem hamarabb... VASÁRNAP, MM, FEBRUÁR 1* Kitüntették Kim Ir Szen-t, a koreai néphadsereg megalapítóját és főparancsnokát Phenjan (TASZSZ). A koreai legfelső nemzetgyűlés elnöksége Kim Ir Szen-t, a koreai néphadsereg megerősítésében, a koreai népnek az amerikai imperialisták és lakájaik ellen folytatott igazságos, felszabadító, honvédő háborújában elért katonai sikerek biztosításában szerzett érdemeiért a Szabadság és Függetlenség Érdemrend első fokozatával tüntette ki. PAK HEN EN-t, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterét a Szabadság és Függetlenség Érdemrend első fokozatával tüntették ki. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső nemzetgyűlése elnökségének rendeletére, a koreai néphadsereg megteremtésének negyedik évfordulója alkalmából, a koreai néphadsereg számos magasrangú tisztjét tüntették ki érdemrenddel a honvédő háborúban szerzett kimagasló érdemeikért, , külügy. Kim Ir Szen napiparancsa a koreai néphadsereg évfordulója alkalmából Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoka napiparancsot adott ki a néphadsereg megteremtésének negyedik évfordulója alkalmából. Kim Ir Szen a katonákhoz, tisztekhez, tábornokokhoz, partizánokhoz és az egész koreai néphez fordulva, rámutat, hogy az emúlt évben „a néphadsereg — az egész koreai nép tevékeny támogatásával és szoros együttműködésben a kínai népi önkéntesekkel súlyos csapásokat mért az amerikai fegyveres beavatkozókra és Li Szín Man féle lakásaikra. Ezeknek a hatalmas erejű csapásoknak eredményeképpen meghiúsult az amerikai agresszorok terve, az a terv, hogy elfoglalják Észak-Koreát, szétfoszott az amerikai haditechnika mindenhatóságának legendája, az ellenség nagy anyagi veszteségeket és súlyos erkölcsi vereséget szenvedett". Kim Ir Szen befejezésül megparancsolta: annak érdekében, hogy a haza mielőbb felszabaduljon az amerikai rablóhódítók és Li Szin Man-féle lakásaik alól, tökéletesíteni kell a haditechnikát, tanulmányozni a harci tapasztalatokat és mindig teljes harci készenlétben kell állni az ellenség elleni elszánt harcra. A karsai néphadsereg főhadiszállásán megünnepelték a néphadsereg megalakításának 4. évfordulóját Az Új-Kína Hírügynökség tudósítója jelenti. Február 8-án a kínai népi önkéntesek húsztagú küldöttsége részt vett a koreai néphadsereg megalakítása 4. évfordulójának megünneplésén. A néphadsereg főhadiszállásán a kínai önkéntesek küldöttsége átadta Peng Teh-Huai tábornok, a kínai népi önkéntesek parancsnokának Kim Ir Szen tábornokhoz, a koreai néphadsereg főparancsnokához intézett üzenetét. Közös, igazságos harcunkban — hangzik többek között az üzenet, — megszilárdítottuk tartós fegyverbarátságunkat és folytatjuk fáradhatatlan erőfeszítéseinket Korea függetlenségének és szabadságának biztosítására, valamint a koreai kérdés békés rendezésére". Ünnepi ülés Phenjanban a koreai néphadsereg megalakulásának negyedik évfordulója tiszteletére A koreai néphadsereg megalakulásának negyedik évfordulója tiszteletére csütörtökön Phenjanban ünnepi ülést tartottak. Az ünnepi ülésen Coi En Hen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere tartott beszámolót a koreai néphadseregről. A kínai népi önkéntesek képviselője felolvasta Peng Teh-Huai tábornok üdvözletét és átadta Kim ír Szen nek, valamint Coi En lennek a kínai népi önkéntesek üdvözlő zászlóit. Az ülés résztvevői hatalmas lelkesedéssel elhatározták, hogy J. V. Sztálin elvtárshoz, valamint Kim ír Szen és Mao Ce Tung elvtársunknak üdvözlő táviratot küldenek. A koreai néphadsereg főparancsnokságának február 8-i hadi jelentése Phenjan (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága közölte február 8.-án. A néphadsereg alakulatai, a kínai népi önkéntes egységekkel szorosan együttműködve, valamennyi fronton továbbra is védelmi harcokat vívnak. Február 7- én a frontokon nem volt jelentős változás. Egyes frontszakaszokon folytatódnak a helyi jelentőségű harcok. Február 7.-én csapategységeink a nyugati partvidék közelében lévő Csendö-sziget környékén elsüllyesztették az ellenség egy szállítóhajóját. Február 8.-án az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek a keleti és nyugati partvidék körzeteit támadó ellenséges repülőgépek közül hármat lelőttek. Szégyen és társadalmi megvetés jusson osztályrészül a selejgyártóinak Kossa István miniszter beszéde a kohó- és gépipar vállalatvezetőinek és minőségi ellenőreinek értekezletén A termelés minőségének és a minősége jőr.őrzésének megjavításáról tárgyaltak szombaton a kohó- és gépipar vállalatvezetői és minőségellenőrei. Az értekezleten Kossa István kohó- és gépipari miniszter tartott beszámolót. Rámutatott, hogy az elmúlt évben a tervteljesítésben elért sikerek után fokozottabb igényeket kell támasztanunk a minőség terén. A tervfegyelmet sérti meg az, aki figyelmét csak a mennyiség fokozására irányítja s eközben nem törődik a minőséggel. Tervteljesítésről csak akkor beszélhetünk, ha betartjuk a minőségi előírásokat is. A jövőben gondot fordítunk arra, hogy a vállalatok — de a minisztérium is — maradéktalanul végrehajtsák a minőséget előíró terüleleteket. Minőség-ellenőrző osztályainknak rá kell térniök arra, hogy a selejtet megelőzzék. Beszélt ezután a miniszter a minőség ellenőrzésének fontos évközeiről, majd befejezésül felhívta a f"gyermet a minőségi morálra: szégyen és társadalmi megvetés jusson osztályrészül a selejtgyártóknak A munkaverseny központi feladatává kell tenni a minőség megjavítását, a selejt csökkentését. A miniszter beszéde után kihírdették a kohó és gépipari vállalatok minőségell önőrző osztályai között folyó verseny eredményét. Lehner Ferenc, a KGM műszaki fejlesztési főosztályának vezetője, átadta a ,,KGM legjobb minőségellenőrző osztályának“ járó vándorzászlót a Láng Gépgyár MEO vezetőjének. Második az Ózdi Kohászati Üzemek, harmadik a Kismotor és Gépgyár minőségi ellenőrző osztálya lett. Lettner Ferenc főosztályvezető ezután a kohó- és gépipari vállalatok minőségellenőrző osztályainak munkájáról számolt be. A többi között elmondotta, hogy az elmúlt évben a kohó- és gépipari minisztériumhoz tartozó vállalatok összes seletje 24 százalékkal csökkent. Az átlagos reklamációk is hónapról-hónapra csökkennek. Megváltozón a dolgozók széles tömegeinek viszonya a minőséghez. A vállalatok vezetői azonban nem mindig használják fel ezt a hangulatot a termelés minőségének további javítására. Az elmúlt év folyamán a selejtes termék elszámolásáról hozott minisztertanácsi határozat sok vállalatnál még ma sincs végrehajtva. Pedig ez a rendelet komoly nevelőeszköz a termelés minőségének megjavítása, a selejt csökkentése szempontjából. Azoknál a vállalatoknál, ahol végrehajtották a rendeletet, csökkent a selejt, javult a minőség. (MTI)