Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-01 / 1. szám
CSÜTÖRTÖK, 1903. JALVUÁR 1. Tervünk ajándékai Szegednek az 1952. esztendőben Szegeden ugyanúgy, mint az ország bármely területén, mindenütt a lüktető élet, az alkotás, az erő jelei láthatók. Ott, ahol a múlt. rendszer bűne miatt az emberek bokáig érő sárban, latyakban jártak, most új járdák húzódnak végig az utcákon. Móra város _ Szeged sártengerének nevezett része sem a régi már. Népi demokratikus kormányzatunk 600 ezer forintos költséggel egészséges városrésszé tette. Ha végig megyünk Szegeden, szinte naponta találkozunk olyan új dolgokkal, ami néhány nappal ezelőtt még nem volt látható. A városon keresztül-kasul építkezések folynak lázas ütemben és az utak szélén ezer és ezer frissen ültetett fákkal találkozunk, amelyek néhány év múlva tavasztól őszig dús lombbukkal szépítik a várost és teszik egészségesebbé a levegőt. Új házak, iskolák emelkednek ki a földből, új napköziotthonok, orvosi rendelők létesültek, amelyek mind egytől-egyig Szeged dolgozóinak életszínvonalát, illetve érdekeit szolgálják. A felszabadulás előtt soha, de soha nem találkozhattunk országunk területén ilyen hatalmas építkezésekkel. Szeged dolgozói a három és az ötéves terv eddigi szakaszában is sokat kaptak már a dolgozó nép államától. Pártunk és népi demokratikus kormányzatunk azonban nem elégszik meg azzal, amit eddig adott Szegednek. Évrő-évre többet és többet kapnak városunk dolgozói .6 ezzel szemben a párt és a kormányzatunk viszonzásul azt várja Szeged dolgozóitól, hogy többet és jobbat termeljenek a dolgozó nép érdekében. ez ipar területén is sok ezer forint beruházás történt ebben az évben. 1952-ben számos új vállalatot létesítettünk, amely sok száz dolgozónak nyújt biztos megélhetést. A Szegedi Kötél- és Hálógyárban üzemi fürdőt lálasiieftek, amely a dolgozók egészségét szolgálja. A Csongrédmegyei Nyomdaipari Vállalat dolgozói öltözőt, kultúrtermet és új irodahelyiséget kaptak. A Szegedi Kenyérgyár Nemestakács utcai sütödéjének dolgozói részére fürdőt és öltözőt építettek 31 ezer forint értékben. Hasonló beruházásokat eszközöltek a Délmagyarországi Risskikészítő Vállalatnál 30 ezer és a Csongrád megyei Kéményseprő Vállalatnál 12 ezer forintért. Ugyancsak fürdőt és zenetermet kaptak az újszegedi Kenderszövőgyár dolgozói. A Textil kombinát dolgozói korszerű bölcsödét kaptak az idén, gyönyörű parkkal és játszótérrel. A Kertészet dolgozói 160 ezer, a Szegedi Homok- és Kavicstermelő Vállalat 6 ezer, a Finommechanikai Vállalat dolgozói 20 ezer, a Szegedi Férfi és Női Divatszabóság dolgozói 12 ezer, a Csongrád megyei Villanyszerelő Vállalat dolgozói 10 ezer, a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat dolgozói 84 ezer, a Temetkezési Vállalat dolgozói pedig 23 ezer forintot kaptak ebben az évben a dolgozó nép államától, olyan célra, amely az ő személyes érdekeiket szolgálja. A Szegedi Gázművek ebben az évben 476 ezer forintot fordítottak hálózat fejlesztésére, a Víz- és Csatornaművek pedig 184 ezer forintot kapott. A Köztisztasági Vállalatra 197 ezer, a Városi fürdőre 273 ezer, a Fémipari Egyesülésre pedig 63 ezer forintot fordított ebben az évben a dolgozó nép állama. A Sertéshizlaló Vállalatnál is jelentős építkezések zajlottak le ebben az évben és a hizlalda kibővítésével számos új dolgozó jutott munkához. A mezőgazdaságban is jelentős változás történt ebben az évben. Az Alkotmány-tszcs-nél 50 férőhelyes süldő szabadszállást, 150 férőhelyes sertés fiadztatót, 7 és fél vagonos kukorica górét építettek sok ezer forintos költséggel. Az ötéves Terv-tszcs-ben 20 rekeszes sertés fiadztatót, az Új Élet-tszcs-nél 75 férőhelyes sertéshizlalót, 5 vagonos kukorica górét, ezer férőhelyes csibenevelőt, 250 férőhelyes tyúkólt és 16 rekeszes sertés fiadztatót létesítettek. A Haladás-tszcs-nél raktárat, tejházat, színt és irodát, húsz rekeszes sertés fiadztatót és 150 férőhelyes baromfi ólat. A Felszabadulás-tszcs-nél 7 és fél vagonos kukoricagórét, a Táncsics-tszcsnél 30 rekeszes sertés fiadztatót építettek. Ezek a termelőcsoportok nem kevesebb, mint félmillió forintot kaptak a dolgozó nép államától. A Szegedi Állami Erdőgazdaság részére pedig 5 millió 768 ezer forintot adott kormányzatunk. Aí kereskedelem fejlesztésére is jelentős összeget fordítottunk ebben az évben. Számos új áruház és áruda nyílt meg a Kiskereskedelmi Vállalat kezelésében, amelyek roskadásig telt kirakataikkal várják a vásárló dolgozókat. Oktatás — QLépművelés terén is jelentős összeget ruháztunk be. Ebben az évben épült fel az Egyetem ,,Béke"-épülete. A szabadtéri színpadra ebben az évben 28 ezer forintot fordított népgazdaságunk. A Tiszamenti Fűrészeknél kultúrhelyiség, az Építőipari Technikumban pedig műhely épült 46 ezer forintos költséggel. A Gépipari Kollégiumban 56 ezer, az Ipari Leány Diákotthonra 44 ezer, a Vegyipari Diákotthonra 212 ezer, a Becsei utcai óvodára 16, az Avar utcai óvodára 25, a Hanóczi utcai óvodára 8, a Kiss Tisza utcai óvodára 7 ezer, a Szélutcai óvodára 24 ezer, a Kossuth Lajos sugárúti óvodára pedig 25 ezer forintot fordítottunk ebben az évben. A Petőfi-telep I., II. számú iskolája 30 ezer, a Dózsa György, úti iskola ugyancsak 30 ezer, az újszegedi iskola 10 ezer, a Juhász Gyula utcai iskola 25 ezer, a Földműves utcai iskola pedig nem kevesebb, mint 12 ezer forintot kapott 1952-ben. A Textilipari Technikumot 590 ezer forintos költséggel hoztuk létre. Ebben az évben kaptak óvodát a rendőrségi dolgozók gyermekei is 14 ezer forintos költséggel. A Rigó-ttcai diákotthont 73 ezer forintos költséggel hoztuk létre. A Tudományegyetem főiskolai diákszállója 57 ezer forintba került. Mindezek mellett az iskolák 46 ezer forintot kaptak még ebben az évben. A Színházra 70 ezer forintot költöttünk. Egészségügyi téren is jelentős beruházásokat eszközöltünk a szegedi dolgozók egészségvédelme érdekében. A Faragóutcai munkásházban és a Vásárhelyi sugárút 68. szám alatt körzeti orvosi rendelő létesült 80 ezer forintos költséggel. Az Állami Gyermekvédő Intézet helyiségeiben jelentős átalakítási munkákat, hajtottak végre. Erre 208 ezer forintot fordított népgazdaságunk. Az április 4. útján 119 ezer forintos költséggel sportorvosi rendelő létesült. 114 ezer forint beruházással bölcsödét kaptak az Április 4 -uján az egytem dolgozóinak gyermekei. Ezeket a tényeket még egészen hosszan lehetne sorolni és ezekből láthatjuk, hogy pártunk és a dolgozó nép állama mennyireörödik velünk és alkotásaival lépten-nyomon bebizonyítja, hogy népi demokratikus országunkban valóban a legfőbb érték az ember. Ebból a felsorolásból világosan láthatjuk, hogy mennyivel másabb a mi helyzetünk, mint a kapitalista államok dolgozóié. Szegeden járva, láthatjuk és érezhetjük, hogy pártunk és népgazdaságunk mennyire törődik velünk. Súlyos milliókat tesz ki az az összeg, amelyet évről-évre közvetve vagy közvetlenül kapunk vissza munkánkért államunktól. Ez a tény pedig ragyogóan bizonyítja, hogy biztosan haladunk a szocializmus építése útján. Tudja ezt minden becsületes dolgozó és éppen ezért minden erejével és tudásával arra törekszik, hogy fokozza termelését. Tudja, hogy minden százalék mennyiség és minőségemelkedés, selejt- és hulladékcsökkentés az egész dolgozó nép nagy ügyét viszi előre, megerősítve a békefront magyarországi szakaszát. Az 1953- as esztendőben az eddigieknél is többet kap a magyar dolgozó nép és Szeged is. Láthattuk, olvashattuk, azokat a gyönyörű terveket, azokat a hatalmas számokat, amelyek 1953-ba kerülnek megvalósításra. Ezek a tervek, ezek a számok pedig arra kell késztessenek bennünket, hogy az eddiginél is szilárdabban álljuk meg helyünket mindenütt a szocializmus építése, a béke megszilárdítása érdekében. Végezzük hát az új esztendőben úgy a munkánkat, hogy 1953. évi tervünket maradéktalanul végrehajthassuk. Az állami nagyhízlaldák túlteljesítették 1952. évi hízott sertés kiadási tervüket A begyűjtési minisztérium sertés kötelezettségeiknek is eleget tettek, tenyésztő és Hizlaló igazgatósága Az állami nagyhizlaldák az 1952. irányítása mellett működő állami évi hizott sertés kiadási tervüket nagyhizlaldák 1952-ben nagymérték darabban már 105.1 _ százalékra, den hozzájárultak a hús- és zsírellá, súlyban pedig 102.7 százalékra leltás javításához. Ezenkívül export, jesítették. 3 TERVÜNK A GYERMEKÉRT Dolgozóink gyermekeire korszerű óvodákban vigyáznak Lajos Istvánná, a Fodrászszövetkezet dolgozója, elkíséri a Vára Ferenc óvodába kislányát. Tantermi foglalkozás. Az óriások ismerkednek a betűkkel. Vidám játék az udvaron. Németh Jánosné, az óvoda vezetője is részt vesz a gyermekek játékában. A tifoista fegyverkezési hajsza és a jugoszláv dolgozók nyomorúságos helyzete IRTA: R. GOLUBOV1CS, a „Szocialista Jugoszláviáért“ című lap főszerkesztője A fegyverkezési hajsza, amelyet az amerikai imperialisták és csatlósaik az új háború kirobbantása érdekében folytatnak, az imperialista lomb minden országéban a dolgozók elnyomorodását vonja maga után. Jugoszláviában a fegyverkezési hajsza lázasabb és kíméletlenebb, mint bármely más tőkés országban. A múlt év októberében a washingtoni urak és belgrádi lakojaik katonai egyezményt kötöttek. A belgrádi fasiszta kormány éttől kezdve teljes egészében háborús vágányra állította az ország gazdasági életét. A Tito-kikk az idén az állami költségvetés 77 százalékát és az egész nemzeti jövedelem 60 százalékát háborús készülődésre költi. A békés iparágak termelése emiatt jelentősen csökkent. A tiloisták hivatalos adatai szerint az idén 1951-hez képest 45 százalékkal csökkent a textiláruk termelése, 40 százalékkal az élelmiszeripari, 62 százalékkal a húsipari, 77 százalékkal, a gyümölcs- és zöldségkonzervipari, 68 százalékkal a sütőipari, 52 százalékkal a tejipari termelés. A pamutiparban 49 százalékkal, a harisnya- és kötszövöttáruiparban 50 százalékkal, a bor- és cipőiparban 30, a túli- és vászongyártásban 49, az edénygyártásban 31, a szappaniparban 38, a szeggyártásban 36, a mezőgazdasági gépgyártásban 35, a dohányiparban 40 százalékkal kevesebb árut állítanak elő, mint tavaly. Ezek a triristák hivatalos adatai. A békés iparágak termelésének valódi csökkenése jóval felülmúlja ezeket a számokat. Ugyanakkor a Titc-’sHkk a legfontosabb ipari üzemeket háborús termelésre állította át. A taoista kormány az idén azt javasolta, hogy a költségvetési előirányzatok mellett költsenek még mintegy 130 milliárd dinárt új hadiüzemek épíésére vagy a régiek kibővítésére, továbbá hadifontosságú utak és vasútak, repülőterek, hadikikötők és más katonai létesítmények építésére. Az amstriai monouo’IÖ« esettnek azonban nincs ínyére, ha a gyarmati és függő országokban bármiféle ipar is kifejlődik, legyen az akár a hadiipar. Ők inkább arra törekszenek, hogy megfojtsák ezeknek az országoknak nemzeti iparát és tejesen saját uralmuk alá vessék őket. Így aztán az idén július elején az Egyesült Államok urai azt követelték a Tito-klikktől, hagyja abba a tőkebefektetést a hadiiparba, vagy bármely más iparba és használja minden pénzét hadifontosságú. utak és vasútak, hadikikötők, repülőterek, stb. építésére. A Tito-klikk engedelmességgel fogadta ezt a parancsot. Tito már július 27-én hivatalosan bejelentette, hogy abbahagyják egy csomó gyár építését és az ezévi tervben szereplő ipari építkezések több, mint 60 százalékát beszüntetik. Az alapvető tőkebefektetési összegeket és az ország legfontosabb anyagi eszközeit átállították a hadifontosságú utak és vasútak, hadikikötők, repülőterek építésére, fegyvervásárlásra, stb. Egyedül a Belgrád-bari hadifontosságú vasútvonal építésére kb. 90 milliárd dinárt irányoztak elő, Barkiköt ö építésére kb. 10 miliárdot, a hadifontosságú utak építésére kb. 7 milliárdot, stb. A hadiipari és egyéb gyárak és üzemek építését viszont közvetlenül az amerikai monopoltőkések vették kezükbe, annak a megegyezésnek alapján, amelyet az amerikai kormány az idén szeptember elején kötött belgrádi szolgáival. A szerződés értelmében az Egyesült Államok kormánya biztosítja az amerikai monopoltőkések jugoszláviai tőkebefektetéseit. A monofi tőkések nyilván félnek, hogy jugoszláv nép felszabadító harca elsöpri a föld színéről a Trie, rendszert az ő tőkebefektetéseikkel együtt és ezért követelik, hogy kormányuk biztosítsa tőkéjüket. Az amerikai kormány pedig Jugoszlávia minden anyagi eszközét ellenőrzése és rendelkezése alá vonja, mint zálogot a wall-streeti monopolckések biztosítására. A jugossláv dolgozó tömegek elviselhetetlen helyzetbe kerültek Jugoszlávia amerikai lerázása és az eszeveszett fegyverkezési hajsza miatt. A tőkés rendszer helyreállítása és az ország gazdasági életének háborús vágányra állítása azt eredményezte, hogy a jugoszláv dolgozók százezrei maradtak munka nélkül, lakás- és kenyér nélkül. A munkanélküliek serege naprólnapra nő. 1950-ben Jugoszláviában mintegy 170.000 munkanélküli volt, 1951-ben a munkanélküliek száma túlhaladta a 200.000-t, , az idén pedig ismét SO.OOOre emelkedett. A munkások névleges bére és reálbére egyaránt állandóan csökken. Esk a pénz értéke és fokozódik az infláció is. Az elmúlt néhány hónapban a Titeklikk átlag havi 700—800 dinárral csökkentette a munkások bérét. Most pedig 20 milliárd dinárral, vagyis a béralap kb. 40 százalékával tervezik az egész béralap csökkentését. Ez az intézkedés újabb súlyos csapást mér a jugoszláv munkások érdekeire. Nem kevésbbé súlyos a falusi dolgozók helyzete sem. A dolgozó parasztok sorra tönkremennek. Ennek következtében 1951-ben 2,5 milliárd hektár szántóföld maradt parlagon, az idén pedig a szántóföldek 30 százaléka. A gabonatermés sokkal alacsonyabb a háború előttinél. 1951-ben a tengeri termés 600.000 tonnával csökkent a háború előtti színvonalhoz képest. Az idén ateisták beismerése szerint gabonából és más mezőgazdasági terményekből még kevesebbet takarítanak be, mint tavaly. 1948- tól 1951. végéig a titoista lapok adatai szerint több, mint 320.000 paraszt teljesen tönkrement. Ugyancsak a titoista lapok beismerése szerint ebben az évben újabb 246.000 falusi dolgozó veszíti el javait és válik nincs isyen zsellérré. Az óriási adók, a mezőgazdasági és ipari cikkek árának egyre növekvő különbsége, a falusi dolgozókkal végeztetett ingyenes kényszermunka az nzr.etikrri leigázók érdekében: midez szörnyű nyomorba sodorni falusi dolgozók millióit. A városokban és fa vstban tízezrével ténferegnek a mezei - bas, rongyos emberek, akik neincs egy fast kenyerük, az utcán és parkokban alszanak, lógásból tengetik életüket. Ezek után nem is csodálkozhat. ’í azon, hogy Jugoszáviában a bvala’cs adatok szerint csupán tüdővészben több, mi.t 100.009 ember hal meg évente, a mum1ásoknak átlag 80 százaléka tüdőbeteg és Jugoszlávia majden az első helyen áll a világon a titkosság halálozási arán-rém I - Idrretében. A uipcsz'áv rir->ozól: eze-bm nem tűrik mindezt t...c il. Tevékenyen harcoltak a félsz?..! ; i - lésért a fasiszta Liren vs a - mali elnyomás alól, a békéért,súlyos anyagi hel y jelűk m.egjavitásáért. Ez a here r apról napra fokozódik és minden bl.onnva' a fasiszta T-te-ura'cn m.g.cmm'si.i- léséhez és a jugoszláv népek íz’, szabadulásához vezet-