Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-01 / 206. szám
SZERDA, 1954 SZEPTEMBER 1. A Tanácstörvény a néphatalom törvénye írta : Bolya Lajos megyei ügyészhelyettes, egyetemi tanár A HAZAFIAS NÉPFRONT Országos Előkészítő Bizottsága nyilvánosságra hozta a tanácsok felépítéséről, működéséről és feladatairól szóló törvénytervezetet és felhívta az ország dolgozó népét, hogy széles körben vitassa meg azt. De a felhívás nemcsak a megvitatásra »«ól, hanem arra is, hogy a dolgozók javaslataikkal és észrevételeikkel alkotó módon vegyenek részt az új tanácstörvény létrehozásában. Maga ez a vitára bocsátás is rendkívüli jelentőségű. Azt jelenti, hogy a dolgozó nép véleményt nyilvánít annak a törvénynek a tervezetéről, amelynek keretei között a jövőben az államhatalmat helyi vonatkozásban gyakorolni fogja és akarja. Azt jelenti, hogy javaslatot tesz a rendelkezések kiegészítésére vagy új rendelkezések felvételére, amelyek a néphatalom helyi gyakorlását a legmegfelelőbben biztosítják. A dolgozók legszélesebb rétegeinek véleménye után, javaslataik figyelembevételével emeli majd törvényre a javaslatot a népszuverenitást megtestesítő legfőbb államhatalmi szerv, az Országgyűlés. A nyilvános, az egész országra kiterjedő vita a dolgozókat a közügyekben való részvételre mozgósítja, öntudatukat, felelősségérzetüket növeli, s egyben a jövendő tanácsi munkára való országos felkészülést is jelenti. MINDEZEKET figyelembe kell venni, mikor a törvénytervezet megvitatásához hozzászólunk. Ezért nem lehet az a feladatunk, hogy a törvénytervezet egyes rendelkezéseit ismertessük, különösen nem az, hogy részletesen ismertessük. A dolgozók a törvénytervezetet olvasták, annak rendelkezéseit ismerik. Az államapparátusban dolgozó elvtársak pedig, akiknek egy része valódi szakembere a kérdésnek, nemcsak olvasták, hanem alaposan tanulmányozták is a törvénytervezet rendelkezéseit. Feladatunk tehát csak az lehet, hogy a dolgozók figyelmét azokra az új rendelkezésekre irányítsuk, amelyek népi demokratikus államunk új szakaszának politikáját fejezik ki. A gazdasági és társadalmi életben bekövetkező fejlődést a szocialista államrendben mindig követi az államszervezet fejlődése is. Olyan új feladatok megoldását veti fel a fejlődés, amelyeket a párt vezetésével a dolgozó nép csak új módszerek alkalmazásával tud megoldani. Az állam a szocializmus építésének fontos eszköze. Az új tanácstörvény tervezetét abból a szempontból kell vizsgálnunk, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel-e. A szocializmust a dolgozó tömegek aktív részvétele nélkül nem lehet felépíteni. De a dolgozók részvételét úgy kell érteni, hogy az a társadalom szervezésében való részvételt is jelenti, más szóval az állami működésben való részvételt. Az állam eredményes működésének éppen az a feltétele, hogy az állam tevékenységében a dolgozók aktívan részt vegyenek. Az MDP III. kongresszusán Nagy Imre elvtárs a szocialista állam működésének ezt az alapelvét fejtette ki és hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat az állami tevékenységben a dolgozók legszélesebb tömegeit, elsősorban a hatalom letéteményesét, a munkásosztályt bevonni és annak cselekvő részesévé tenni. EZT AZ ALAPVETŐ célkitűzést szolgálja a nyilvános vitára bocsátott törvénytervezet, s a rendelkezések vizsgálatát nekünk ebből az alaptételből kiindulva kell elvégeznünk. A törvénytervezetnek ez a szándéka világos. Aki csak futólag olvasta is el a törvénytervezet rendelkezéseit, meggyőződhetett róla, hogy a tervezet rendelkezéseinek alapvető célja azoknak a törvényes kereteknek a megteremtése, amelyek között a dolgozó nép az állami tevékenységben tevékenyen részt vehet. Ez a széles demokratizmus a törvény alapvető jellemvonása, ahhoz kell segítséget nyújtanunk, hogy a dolgozók ennek a demokratizmusnak érvényesülését figyelemmel kísérhessék a törvényben és tájékoztatásunk segítségével alaposan megfontolhassák javaslataikat és észrevételeket, amelyeket a demokratizmus következetes érvényesülése érdekében tesznek. A jövőben ez a törvény határozna majd meg a helyi államhatalmi és államigazgatási szervek működését, ez a törvény lesz a törvényesség alapja. Ennek megfelelően arra kell törekedni, hogy a törvény nyelvezete mindenki számára érthető legyen, hogy a kifejezések pontosak legyenek és a fogalmak világosak. Arra kell törekedni, hogy a törvényhozó szándékai a törvény szavaiban teljes kifejezést nyerjenek, hogy a törvény minden szabályozást felöleljen, amelyre szükség van a törvényhozó szándékainak kifejezéséhez. Azt kell elérni, hogy a törvény minden biztosítékot magában foglaljon a néphatalom érvényesülése érdekében és semmi rés ne maradhasson a törvénytelenség számára, amelyen az ellenség behatolhat. A törvényesség szempontjából kell vizsgálni azt is, hogy a törvényben határozottan ki van-e fejezve a hatalmi és igazgatási körök elhatárolása, az egyes szervek megfelelő hierarchiája és hogy az ügyintézésnek, a gazdálkodásnak, a dolgozó nép anyagi és kulturális szükségleteiről való gondoskodásnak olyan rendszerét fejezze ki a törvény, amely biztosítékot nyújt a bürokratizmus ellen, amely a törvénytelenség melegágya. HA EZEKET a szempontokat vesszük figyelembe, akkor általánosságban megállapíthatjuk, hogy a törvénytervezet óriási lépést tesz előre a demokratikus centralizmus megvalósítása terén. 1. A legdöntőbb benyomás, amelyet a törvénytervezet tanulmányozása után szerzünk az, hogy a törvénytervezet a tanácsokat a terület valóságos gazdáivá teszi. Az államhatalom helyi szervei a tervezet szerint még nagyobb hatalmat kapnak és valóban helyi hatalmat jelentenek. A demokratikus centralizmusnak ezt a döntő megnyilvánulását főként a törvénytervezet Első részének I. fejezete és a Negyedik rész domborítja ki. Ezekkel a rendelkezésekkel azonban éppen rendkívüli fontosságuk folytán részletesebben is foglalkoznunk kell. A törvénytervezet 6. - ának 2. bekezdése határozza meg a tanács helyi szerepét. Azt mondja: „a tanács vezeti a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet“. A tanács tehát a vezető szerv helyi viszonylatban és ennek a vezető szerepnek reális garanciáját az adja meg, hogy a törvény a tanácsra ruházza a helyi gazdasági terv és költségvetés megállapítását, valamint a terv és a költségvetés végrehajtásának irányítását és ellenőrzését. Minden gazdasági vezetés akkor reális, ha saját terv és költségvetés keretében mozoghat és nemcsak felsőbb utasításokat közvetít és valósít meg. A vizsgálódásnak most arra kell irányulnia, hogy az önálló tervnek és költségvetésnek megállapításához milyen módon jut el a tanács, azaz, hogy az országos terv és költségvetés keretében a helyi feladatok megtervezése és a végrehajtásukhoz szükséges költségvetés elkészítése biztosítva legyen. Úgy véljük, hogy a tanácsi munkákban és a tanácsapparátusban dolgozók ezen a téren sok hasznos tapasztalattal rendelkeznek, amelyeknek nyilvánosságra hozatala nagy mértékben segítené ennek az igen fontos rendelkezésnek pontos megfogalmazását, esetleg a kérdés részletesebb szabályozását. A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI, kulturális és szociális feladatok ellátásán kívül a törvénytervezet az ipari és a mezőgazdasági termelés irányításának gondját is a tanácsokra bízza. A törvénytervezetnek ez a rendelkezése természetes, ha figyelembe vesszük, hogy a szoicialista állam a gazdaság szervezéseinek feladatát is el kell lássa. A szocialista államot az is megkülönbözteti a burzsoá államtól, hogy gazdasági feladatokat lát el. A burzsoá állam nem irányítja a gazdaságot, hanem a gazdaság irányítóinak, a tőkéseknek a zsebében van s ezek éppen az államot használják fel a kizsákmányoló gazdasági rend fenntartására és védelmére. A szocialista állam a szocialista gazdaság alapjainak lerakásában tevékeny szervező munkát végez, a gazdasági tervezés, a gazdálkodás megszervezése, irányítása és ellenőrzése a szocialista állam egyik feladata. A tanácsokra ebben a vonatkozásban nagy feladat vár, mert a népjólét emelését a helyi termelés jó megszervezése és irányítása nélkül megvalósítani nem lehet. • Szolytítjuklj, 3 DÉLMAGYARORSZAG Vetik az őszi árpát a szegedi Felszabadulás tsz-ben Akár az ősz csipőssége érződik a korareggelekben. A szántóföldön a hajnalokon finom, kékesszürke ködfátyol ül, amely aztán szertefoszlik később, ha felkapaszkodik a nap az égre. A korareggel enyhe ködösségében már emberek indulnak a szegedi Felszabadulás tsz földjére, hogy végezzék munkájukat. Hajnali 5 óra volt, amikor árpás zsákokkal megpakolt szekérrel indult kifelé a központi tanyából Szili Mihály és munkacsapata. Az ősziárpa vetéséhez készülődtek. Ribusz Kálmán és Seress Pál is hosszú léptekkel, vállán zsákkal indult a géphez, hogy beletöltsék a vetőmagot. Még másik két gépnél hasonlóan készültek. S aztán valaki jókedvűen elkiáltotta magát: — Induljunk hát! A vetőgépekkel elindultak. Minden gép előtt három-három ló, jó járású, jó erőben lévő. Hullott az őszi árpa magja a földbe, amelyben nemrégiben még len volt. Napokkal előbb Tandori József és Jójárt Lajos, a dorozsmai gépállomás két traktoristája, — különben tsz-tagok, — jól megszántották a lenföldet, s az elmunkálás után sor került az ősziárpa vetésére is. Egy fordulóban kérdeztük a munkáról a vetőgép után haladó Szili Mihályt, a zömök munkacsapat vezetőt. Rágyújtott egy cigarettára, kicsit feljebb bökte fején fekete kalapját. — Jó a talaj és aztán itt az ideje az ősziárpa vetésének, s éppen ezért fogtunk mi hozzá. Helyes beosztással, jó gazdálkodással jut erő, mindent időben végezni. Nevet, önfeledten és magabiztosan, majd folytatja: — Jó termést akarunk őszi árpából is. És nagyon igaz ám az a szólás-mondás: ki mint vet, úgy arat. Ismeri ő is — mint mindenki a Felszabadulás tsz-ben — milyen óriási lehetőségek állnak előttük. Ki is akarják használni, s a vetés közbeni kis pihenő alatt sem tudta magába fojtani Szili Mihály nagy tervüket. — Rizstelepet akarunk létesíteni. Majd még eldöntjük, hogy 50, vagy 100 holdon lesz-e. Annyi biztos, hogy már rizst is akarunk aratni. De indult már tova, hiszen fontos a vetés és igyekeznek, hogy rendre, sorra mindent jól végezhessenek. Negyven hold ősziárpát vetnek. Kedden már 22 holdon földbe került a mag. Ma, szerda este pedig már elmondhatják: elvetettük a negyven holdra az ősziárpa magját, ígyemcsak a vetést végzik, hanem traktorok is dübörögnek a földön. A dorozsmai gépállomásról 3 gép, két műszakban hasítja a földet — csinálják a nyári mélyszántást. Készülődnek a kukoricatörésre is. Már eltervezték, hogyan tudják majd gyorsan és jól befejezni az őszibúza elvetését is. . 47 ezer forint megtakarításának története A Bureveszlnyik mozgatom tapasztalatai a Szegedi Textilmvekben A III. pártkongresszus további fejlődésünk alapfeltételeként határozta meg a népgazdaság területén az önköltség csökkentését. Gerő Ernő elvtárs felszólalásában megállapította, hogy a munka termelékenységének fokozása mellett a másik fontos feladat, s egyben a párt politikája megvalósításának és az életszínvonal emelésének alapfeltétele a termékek önköltségének állandó csökkentése. Az önköltség csökkentésének és a termelékenység emelésének fokozottabb megvalósítása érdekében üzemünk augusztus 20-a tiszteletére felajánlást tett, melyben az anyagtakarékosság, a hulladékcsökkentés, az anyagmentes feldolgozási költségek csökkentése és a minőségi együttható megfelelő szinten való tartása cserepeit CélWnMarcBt » moszkvai Bukveazta crBc cipőgyárban megvalósított számviteli rendszer bevezetésével kívántuk megvalósítani. Ezt a mozgalmat a gyűrűsfonó üzemrészben, amely fonodánkban súlyponti jellegű, a könnyűipari üzemek sorában az elsők között, fonodai viszonylatban pedig elsőnek vezettük be. Számvitelünket már meglévő adatszolgáltatásunk rendszerében úgy szerveztük át, hogy az önköltség alakulását minden fonó nőnknél egyénileg is kimutathassuk. A számviteli kezdeményezést műszája dolgozóink és fonónőink megértéssel fogadták és az augusztus 20-i versenyüzemünk életében még soha el nem ért eredményeket hozott felszínre. A Burevesztnyik-mozgalom keretében fokozottabban törődtünk a hulladékcsökkentéssel. Ezért sikerült elérnünk, hogy az elmúlt évi gyűrűsfonadai 5,73 százalékos átlaggal szemben 3,75 százalékra szorítottuk a gyűrűsfonodai hulladékot. A Burevesztnyik mozgalom bevezetése óta a hulladékcsökkentés terén állandóan javuló eredményeket látunk. Az 1953 évi átlaghoz viszonyítva az alábbi összegű megtakarításokat értük el: 1954 I. negyedévében havi 18.313 forint megtakarítást, a II. negyedévben pedig már 22.556 forint a havi megtakarítás. Júliusban és az augusztus 20-i versenyben a megtakarítás havi összege elérte a 28 ezer forintot. Az üzem eddigi életében ismeretlenül nagy eredmények lehetővé tették hogy augusztus 20-a tiszteletére tett vállalásunkat augusztus 20-ig 200 százalékra teljesítettük és az egész harmadik negyedévre vállalt 47 ezer forintos hulladékcsökkentésből eredő megtakarítást már augusztus 14-re megvalósítottuk. További igen nagy jelentőségű lépés ezen a területen a fonóda vezetőjének, Zombori Zoltán elvtársnak kezdeményezése a három és félszázalékos gyűrűsfonódai hulladék megvalósításáért. A fonódavezető elvtárs által a legutóbbi műszaki konferencián felvett kezdeményezés művezetőink részéről megértésre talált. A célkitűzés megvalósításához négy tényezőre van szükség: 1. Az erőművek dolgozói jó minőségi munkájukkal segítsék a gyűrűs üzemrész dolgozóit a feladat megvalósításában. 2. Utolsó gépcsoportunk viszonylag magasabb hulladék százalékának erőteljes leszorítása. Elsősorban a műszakiak feladata lesz, hogy a gépek tüzetes átvizsgálása után olyan műszaki feltételeket teremtsenek, hogy a hulladékcsökkentés itt is a kívánt mértékben lehetségessé váljék. 3. Szükséges, hogy dolgozóink valamennyien a megkívánt mértékre csökkentsék a gépkörüljárási idejüket. Vannak még dolgozóink, akik 5 százalékon felüli hulladékkal dolgoznak és az ezeknél végzett mérések azt mutatják, hogy gépkörüljárási idejük a jó munkamódszerekkel dolgozó fonónők idejének kétszeresét, sőt háromszorosát is kiteszi. 4. Még fokozottabb figyelmet kell fordítani az olajos és söpredék hulladékfajták csökkentésére. Ezeknél kilogrammonként 10—12 forintos ráfizetés jelentkezik. Dolgozóinknak tehát fokozottan kell vigyázni arra, hogy a söpredékbe és az olajos hulladék közé a jövőben fonható nemes anyag ne kerüljön. A célkitűzésnek megfelelő 3 és fél százalékos hulladékszintet január hóban még csak fonónőink 13 százaléka tudta elérni. Ezzel szemben legutóbbi értékeléseink azt mutatják, hogy fonónőink 47 százaléka eleget tudott már tenni ennek a követelménynek. Sőt vannak fonónőink, akik a hulladékképződést jóval 3 és fél százalék alá tudták szorítani. Legkevesebb hulladékkal Papp Viktória dolgozik (termelésének 2,30 százaléka hulladék). Szép eredménnyel dolgozik Seregi Mária és Berta Mária is, de rajtuk kívül Nagyiván Erzsébet, Vigh Júlia, Tombácz Istvánná, Veres Lászlóné, Vértes Éva, Vencel Irén is, akik mind 3 százalék alá szorították a hulladék mennyiséget. Mindez azt bizonyítja, célkitűzéseink megvalósíthatók és ha dolgozóink elérik a megszabott színvonalat, olyan eredményeket mutathatunk fel, amelyekkel nemcsak eleget teszünk a pártkongresszus határozatainak, hanem bátran kiállhatunk az ország többi fonódói elé is, és utat mutathatunk számukra. Jónás Antal Szegedi Textilművek Keserű múltjukra emlékeznek, jövőjükről tanácskoznak Kiskundorozsma választásra készülő lakói A csongrád megyei Kiskundorozsmán — csakúgy, mint sokezer más magyarországi faluban — egyre több szó esik a közelgő tanácsválasztásokról. Az utcákon a választással kapcsolatos első plakátok előtt beszélgető kis csoportok alakulnak. Az öregek közül többen a régi választásokról mesélnek, arról az időről, amikor még a falubeli több mint kétezer — legtöbbször munka nélkül tengődő — kubikos, zsellér, kőműves legtöbbjét megfosztották szavazati jogától. Eszes Mátyás földbirtokos és a hozzá hasonszőrűek nem bíztak a népben. A harmincas években sokszáz társával együtt ezért nem engedték az urnák elé Kerekes János tanácselnököt, akkori kubikost. Okul azt találták: »Aki községi támogatást kap, az nem szavazhat". Márpedig Kiskundorozsma munkanélkülijei kénytelenek voltak a népkonyha híg levesein élni és így "élvezni a községi támogatást". Azoknak a nincsteleneknek szavazatait, akiket nem tudtak távoltartani a szavazástól, a képviselőjelöltek és korteseik ígéretekkel akarták megnyerni. Azonban ígéretük csak ígéret maradt. Az 1933 körül beharangozott villamos — amely ma összeköti a községet a két kilométerre levő Szegeddel— csak a tanácsválasztások után, 1950-ben épült meg. Azóta a tanács vezetésével sorra valósulnak meg a régi kívánságok. Az elmúlt négy év alatt többet fejlődött a község, mint a Horthy-rendszer 25 éve alatt. A villamos mellett, amelyen ma már mintegy ötezren utaznak naponta , 120 ezer forintos beruházással zárt csatornahálózatot kapott az egyik kerület. 1952-ben négy külterületi utca kapott közvilágítást. Többszáz házba vezették be a villanyt. A gyermekek részére napközi otthon és bölcsőde létesült. Négyezer kötetes könyvtárukat a nyári hónapokban is havonta mintegy hatszázan látogatták. Egészségházuk és új tantermekkel bővült iskolájuk is a község fejlődését bizonyítja. Tennivaló azonban akad még bőven. Ezekről beszélgettek a közelmúltban aktivaülésükön a község kommunistái, miközben megbeszélték az új tanácstörvénytervezetet. Azóta naponta kisgyűléseken tanácskoznak az utcák lakói az új törvénytervezetről. Mindenki helyesli, hogy nagyobb önállóságot kapnak a helyi vezetők, mert az elmúlt években nem egy életrevaló javaslat bukott meg egyes felettes szervek bürokratáin. A község vezetői máris új terveket kovácsolnak. Új mozi, nagyobb kultúrotthon, s első éttermük létesítését tervezik. A megyén túl is híres, különösen izületi bántalmakat gyógyító sziksósfürdőjüket helyi kezelésbe veszik. Ezeket a terveket a most megválasztandó tanács valósítja majd meg. Dr Kiss Árpád a Szegedi Tudományegyetem rektora ■ A minisztertanács dr. Fodor Gábort, a Szegedi Tudományegyetem rektorát a rektori megbízatás alól 1954. évi augusztus hó 15-i hatállyal felmentette és egyidejűleg dr. i.Kiss Árpád 14 _ amányegyetem általános fizikai kémiai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, a természettudományi kar dékánját a Szegedi Tudományegyetem rektorává 1954 augusztus Jád .torajyal kinevezte,