Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-08 / 288. szám

DILMHGYIKORSZIG a m^oninj ¥ 8 lá­j­k­p­ó L A világ végét a történelem folyamán már sokszor meg­jósolták, sőt időpontokat is tűztek ki, mikor fog bekövet­kezni a világkatasztrófa. Úgy látszik azonban, hogy a jós­latokba valamilyen hiba csúszott be, mivel a világ ma is létezik, sőt minden ala­punk megvan annak feltéte­­lezésésére, hogy éppen olyan „elpusztíthatatlan“, mint lé­tezési formája, a mozgás. Az egyik természettudományos mezbe öltöztetett jóslat ér­telmében a nagy katasztrófa időpontja ugyan meglehető­sen eltolódik, de a világ „hő­halála“ nem kerülhető el. — A „hőhalál“-fogalom megis­merése céljából vizsgáljuk meg, hogyan lesz a hőből munka. Tio^t^an itok a &ó £ót munka? Az energiamegmaradás tör­vénye szerint a világ energia­­készlete állandó, energia nem semmisíthető meg és a sem­miből nem is teremthető. Bármelyik energiafajta azon­ban átalakulhat egy másik energiafajtává. A hőenergia például hőerőgépben mecha­nikai en­ergiává, vízesések mozgási energiája elektromos energiává alakítható át, s így ezekkel a berendezésekkel munka végezhető. A tapasz­talat szerint a mechanikai energia mindég teljes egé­szében átalakulhat hőenergi­ává. A hőenergia azonban el­ A világ »vége« kerülhetetlen hőveszteségek (például súrlódási hő) miatt sohasem alakul át teljesen mechanikai energiává. A gőzgép csak akkor tud mun­kát végezni, ha kazánjában már forr a víz. Az a hőmen­­­nyiség, ami a víz felforralá­­sához szükséges, a hasznos munkavégzés szempontjából elveszett. De elveszett az a hőmennyiség is, amely a ka­zánból annak környezetébe jut. A hőenergiavesztesség az energiamegmaradás értel­mében nem tűnhet el végér­vényesen, mint ahogy nem is tűnt el a gőzgépnél sem, ha­nem a környezet hőmérsék­letét emelte. Ez a folyamat azt eredményezi, hogyha a munkavégző gépet és annak környezetét egyetlen, zárt rendszernek tekintjük, ezen a zárt rendszeren belül a hő­­mérsékletkülönbségek előbb­­utóbb kiegyenlítődnek. A ki­egyenlítődés mértékének meghatározására a fizikusok bevezették az úgynevezett entrópia-függvényt, mely szerint a zárt rendszeren be­lüli hőenergia-különbségek kiegyenlítődését az entrópia növekedése kíséri, és az ent­rópia maximális értéket ér el, amikor a kiegyenlítődés bekövetkezett. £e*t,-e viláqviqe. ? Egyes idealista fizikusok az entrópia növekedésére vo­natkozó tételt éppen olyan általános, az egész világra vonatkozóan érvényes elvnek tartották, mint amilyen az energiamegmaradás elve. Úgy okoskodtak, hogy lassan minden energiafajta hőener­giává alakul, ilyenkor azon­ban az entrópiának növeked­nie kell, ami által a hőmér­­sékletkülönbségek egyre in­kább elmosódnak. Végül is bekövetkezik szerintük az egész világegyetemben a hőmérséklet különbségek tel­jes kiegyenlítődése, amikor minden munkavégzésnek, minden mozgásnak, így az életnek is meg kell szűnnie. Bekövetkezik a világban a teljes kiegyenlítődöttség ál­lapota, elérkezik a „világ hő­halála“. Ez bizony igen gyászos lenne. Nem kell azonban két­ségbe esnünk: a vázolt okos­kodás nem felel meg a helyes természettudományos szem­léletnek. Az entrópia mé­lyebb értelmezése szerint ki­derül, hogy az valószínűségi függvény és nem jelent ab­szolút bizonyosságot. /Ne#cd-e a világ­ ? Másrészről az entrópia csal«, zárt rendszerben növe­kedhet, a hőhalál tehát csak zárt rendszerben következ­het be. Vajon zárt rendszer­nek tekinthető-e a világ? A kérdést másképpen úgy ve­hetjük sok véges-e a világ? A világ végessége épp úgy nem tapasztalható, mint az ellenkezője. Azonban ha a világot végesnek gondoljuk, ebből a gondolatból egészen lehetetlen következmények fakadhatnak. A véges tér fel­­tételezéséből már Newton azt a következtetést vonta le, hogy ilyen esetben a tömeg­vonzás miatt minden testnek a tér középpontjában kellene összegyűlni egyetlen nagy gömb alakjában. Einstein szerint a tér ugyan véges, de az idő végtelen. Ebből vi­szont az következnék, hogy a véges világ végtelen sok típusban fordulna elő, ami szintén elképzelhetetlen. A világ térbeli és időbeli vé­gességének feltevése tehát olyan lehetetlen következte­tésekre vezetne, hogy el kell fogadnunk az ellenkezőjét. Ha azonban a tér és idő vég­telenségét elfogadjuk, az entrópia tétel már nem is al­kalmazható a világegyetem­re. Ezért a modern termé­szettudomány távol áll at­tól, hogy az entrópia tétel­ből a világ végére következ­tessen. Hoffmann Pál AZ ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT TERMÉSZETTUDOMÁNYI ROVATA]IKÖ Pályázati felhívás katonai témájú irodalmi és zeneművek alkotására A Honvédelmi Minisztéri­um pályázatot hirdet olyan irodalmi művekre és zenei alkotásokra, amelyek a nép­hadsereg életével foglalkoz­nak és elősegítik a fiatalság honvédő szellemben való ne­­velését. A pályázat feltételei a kö­vetkezők: 1. A pályaművek tükröz­zék néphadseregünk életét. Szóljanak a katonai szolgálat hű ellátása közben fejlődő katonákról. Mutassák­ be a néphadsereg katonáira jel­lemző főbb harci és erkölcsi tulajdonságok kialakulását (bátorság, hősiesség, becsüle­tesség, elvtársiasság, hűség a katonai eskühöz, a csapat­­zászlóhoz, stb.) a nép és a hadsereg széttéphetetlen kap­csolatát. Juttassák kifejezés­re a néphadsereg katonáinak harcos optimizmusát. Foglal­kozzanak a pályaművek sza­badságharcos múltunk ha­gyományaival. 2. Pályázni lehet bármi­lyen irodalmi műfajú verssel, egyfelvonásos színdarabbal, vagy jelenettel, regényekből és elbeszélésekből dramati­zált egyfelvonásos színdarab­bal, vagy jelenettel (ezeken belül lehetnek a szovjet had­seregről, illetve a népi de­mokráciák hadseregeiről szó­ló regények, elbeszélések dramatizált változatai is), ka­tonadalokkal és menetdalok­kal.3. Nyomtatásban megje­lent, vagy nyilvánosan már előadott művekkel nem le­het pályázni. 4. A pályázaton mindenki r­észt vehet. 5. A pályaműveket 1956. április 15-ig kell jeligésen be­küldeni a Honvédelmi Mi­nisztérium politikai főcso­portfőnökség kulturális al­osztályára. (A szerző nevét, foglalkozását, vagy rendfo­kozatát és pontos címét kü­lön jeligés borítékban mellé­keljék.) 6. A Honvédelmi Miniszté­rium a legjobb verseket egy 1. 000 forintos I. díjjal, két 600 forintos II. díjjal, három 600 forintos III. díjjal jutalmaz­za. b) A legjobb egyfelvonásos színdarabokat, dramatizált egyfelvonásosokat (vágj’ jele­neteket) egy 2.000—4.000 Ft­­ig terjedő I. díjjal, két 1.500 —3.000 Ft-ig terjedő II. díj­jal, három 1.000—2 000 Ft-ig terjedő III. díjjal jutalmazza. c) A legjobb katonadalokat és menetdalokat egy 2.500 Ft­­os I. díjjal, két 1.800 Ft-os II. díjjal, három 1.000 Ft-os III. díjjal jutalmazza. A nem díjazott, de közre­adásra alkalmas pályaműve­ket a Honvédelmi Miniszté­rium kiadja, s azokért a szo­kásos szerzői tiszteletdíjakat fizeti. A zeneművekre kiírt díjak kétharmada a zeneszerzőt, egyharmada pedig a szöveg­írót illeti. Magyar küldöttség látogatása Kárpá-Ukrajnában Csop (TASZSZ): Kocsány Gyulának, az MDP Szabolcs- Szatmár megyei Végrehajtó­­bizottsága másodtitkárának vezetésével december 4-én magyar küldöttség érkezett Kárpát-Ukrajnába baráti lá­togatásra. A küldöttség mun­kásokból, parasztokból, ter­melőszövetkezeti tagokból, értelmiségiekből és újság­írókból áll. A vendégek fogadására ne­ves kárpátukrajnai személyi­ségek érkeztek a határra. Tíz sor a szerelemről Előbb csak mint a patak lágy ezüstje voltál nekem, mely gondom messze űzte. Előbb csak húgom voltál, s aztán gondom, mit nem tudtam, hogy hova kell sorolnom. Előbb csak forró kézfogás lehettél, vagy kevesebb a józan egyszeregynél, amíg a szivemig nőttél. Tiszta szándék serkent, és újra, ismét rád találnék, mint víz a partra és a tűz a parton a vízre, hogy sorsunk összetartson. LODI FERENC Könyvek — filmek December 25-én mutatják be a fővárosban és vidéken az­­ Egy pikoló világos* című új magyar filmet. Az új magyar film kísérő műsora a „Legény táncok“ és a „Széki muzsika“, az Állami Népi Együttes előadásában. A Szikra Könyvkiadó de­cemberben számos fontos munkát ad közre. Megjele­nik V. I, Len­­» életraj-a. Új kiadásban jelenik meg Rákosi Mátyás "A szocialista Magyarországért« című köny­ve. Ugyancsak a Szikránál jelenik meg ebben a hónap­ban Krajev "A kolhozrend­­szer győzelme a Szovjetunió­ban« című, nagyterjedelmű­ munkája. A mű megvilágítja a kolhozrendszer keletkezé­sének és győzelmének kérdé­seit, bemutatja a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság fö­lényét. Ugyancsak fontos új­donság lesz Nadrocsejev ► [UNK] Nehézipar elsődleges fej­lesztésével kapcsolatos lenini politika« című könyve. * „így történt“ címmel Laka­tos Vince az egyik legveszé­lyesebb szarvasmarha-­beteg­­ségről, a gümőkórról forgat filmet, I Dece * , Magyar film bemutatása Novi­ Szádon A „Magyar szó“ című Ju­goszláviában magyar nyelven megjelenő napilap cikket kö­zöl arról, hogy több éves szü­­­net után a jugoszláviai mo­zilátogató közönségnek ismét alkalma nyílik a magyar filmgyártás néhány újdonsá­gával megismerkedni. A cikk ismerteti az „Életjel", a „Li­­liomfi" és a „Fel a fejjel­­ című magyar játékfilmek tartalmát, rendezőit és sze­replőit. Fenyőfa-ünnepély az Országházban A tanulóifjúság téli szün­idei gazdag programjában ki­emelkedő esemény lesz a ha­gyományos fenyőfa-ünnepély, amelyet a szeretet, a barát­ság és a népek közötti béke jegyében rendez a főváros fiatalsága. A három napig tartó ünnepségen — decem­ber 24-én, 25-én és 26-án , az Országház épületében mintegy 6000 úttörő, közép­­isk­olás és MTH tanuló vesz részt. December 26-án délelőtt vidéki gyermekek szórakoz­nak majd az Országházban, az őket vendégül látó buda­pesti testvércsapatok küldöt­teivel- Csütörtök, 1955. december 1. ASSZONYOKNAK Fekete pulóver A magasnyakú, sima, egy­szerű fekete pulóver egyik legpraktikusabb darabja a női ruhatárnak. Sokféle al­kalomra, sokféle módon használhatjuk. Pasztellszínű be húzott vagy kockás szoknyához egyaránt viselhetjük. A ja­­pán-ujjas­ , fekete pulóvert színes, kockás ingblúz fölé is fölvehetjük. Szokták a blúz alatt is viselni, a blúz nyakát ilyenkor szélesen ki­hajtják. Estére, ünnepélyes alka­lomra a pulóvert valamilyen csattal, gyöng­gyel díszítjük. Jó kiegészítője a pulóvernek a nyakkivágásból félig kilát­szó színes, tarka aelyerosál. A sál keskeny legyen, hogy ne tömje ki a pulóver nyakát. Néhány szó a gombokról Sokszor okoz bosszúságot az asszonyoknak, ha a fér­jük öltözés közben veszi észre, hogy ingéről hiányzik egy, vagy két gomb. Pedig ez könnyen előfordulhat. Varrjuk az apró gyöngy­házgombokat a gomblyuk távolságában keskeny se­lyemszalagra. A gombok he­lyén varrjunk kicsiny, füg­gőleges irányú gomblyuka­kat, és vasalás után ezekbe gomboljuk be a pántot. Így könnyebb a vasalás is, a pántra erősített gombok pe­dig, amelyeket nem rongál az esetleg vigyázatlan mosás, nem vesznek el, nem sza­kadnak le. A kézelőkbe ket­tős gombokat — hosszabb szálon egymáshoz varrott két gombot — készítsünk. Két ilyen gombgarnitúra teljesen elegendő és sok gondot és mérgelődést akadályozhat meg. Szalonná? tojás — tojásporból Élelmi­szer-üzleteinkben ál­landóan kapható friss tojás­por. Kétdekás csomagolású zacskókban kerül forgalom­ba, ára 2­ 40 forint. Tészták, sütemények, töltelékek készí­tésén és húspanírozáson kí­vül rátottát is süthetünk be­lőle. Két személyre két csomag, tehát négy deka tojásport ve­szünk. Négy deka füstölt sza­­lonnát, apró kockákra vá­gunk, serpenyőben megpirít­juk. Amikor áttetszővé vás­z­k, ráöntjük a három-négy kanál meleg tejjel előzőleg jól szétkevert tojásport­. Ad­dig keverjük, amíg összeáll és kissé megkocsonyásodik. Megsózzuk, megpaprikázzuk és tálaljuk. Ha kiadós vacso­rát akarunk, adjunk hozzá főtt krumplit és savanyúsá­got is. Az egész nem kerül többe 10 forintnál. Harminc MNDSZ brigád segíti a szegedi üzemei­ben a Kisgonf­ Vezetőség határozatának megvalósítását Csongrád megyében az MNDSZ megyei elnöksége, a városi elnökségek és az egyes szervezetek..is . .megbeszélik, hogyan tudnak a nők is mi­nél tevékenyebben bekap­csolódni a Központi Vezető­ségnek novemberben hozott határozatának megvalósítá­sába. Szegeden, ahol hétről hét­re új üzemi MNDSZ-szerve­­zetek alakulnak, az elmúlt napokban jött létre az Ecset­­gyár MNDSZ-szervezete. Az asszonyok máris tevékeny munkához láttak, három bri­gádot alakítottak és ver­senyre keltek egymással. A városban már 30 MNDSZ- brigád harcol a több és jobb­­minőségű áruért. A Szegedi Kenderfonógyár MNDSZ- asszonyai védnökséget vál­laltak a DÍSZ-lányok felett. A Szegedi Ruhagyárban az MNDSZ nemcsak sztahano­vista női konferenciákat, mű­szakokat rendez, hanem a ve­zetőség tagjai egyenként el­beszélgetnek az asszonyok­kal arról, hogyan tudnák munkájukat könnyebbé, eredményesebbé tenni. En­nek is köszönhető, hogy eb­b­en a negyedévben a múlt negyedhez viszonyítva két­szeresre nőtt az üzemben a női újítók száma. A megyei MNDSZ még eb­ben a hónapban sztahano­vista találkozót rendez a Szegedi Textilmű­vekben, ahol a Kiskundorozsmai Pa­mutszövőgyár és a Hódmező­vásárhelyi Harisnyagyár női dolgozóikkal beszélik meg, milyen eredményeket értek már el a Központi Vezetőség levelének megismerése óta. Tanácsának 5-ös számú szo­­csi szanatóriumában szánta rá magát hitetlenkedő bará­tunk a harmadik kérdésre: — Ha ezek az emberek ennyit sportolnak, akkor biztosan egészségesek. Nem? Hát miért küldték őket sza­natóriumba? És a negyedik kérdést el« utazása napján tette fel. — Hogy lehet az — tűnő­dött —, hogy semmit, de semmit sem tudtam erről az országról? Pedig mindig lel­kiismeretesen olvastam az újságomat.., Turisták kalandjai A nemzetközi feszültség enyhülését elősegítik azok a baráti látogatások is, amelyeket Kelet és Nyugat orszá­gainak különféle politikai, gazdasági és kulturális kül­döttségei tesznek kölcsönösen egymás országaiban. A Krokodil című szovjet szatirikus lapban jelentek meg az alábbi kis történetek, melyekben a Szovjetunió külföldi vendégeinek személyes tapasztalatai cáfolják meg a nyu­gati propaganda rágalmait* A HÉT nETEG [UNK] ■. Elmondja: N. Pavlova, a Metropol* szálloda részlegvezetője. Egy külföldi ügyvéd azzal jött hozzám nemrégiben: — Úgy hallottam, hogy a moszkvaiakat ingyen gyógy­kezelik. Igaz­ ez? — Igaz. Mindenkinek joga van díjtalan orvosi ellátásra. — No és, ha egy külföldi betegszik meg? — Azt is meggyógyítják. Az ügyvéd gondolkodott egy kicsit, aztán megdör­zsölte a halántékát. — Nagyon fáj ma a fe­jem ... És egyáltalán nem jól érzem magam. Elmehet­nék valamelyik ingyenes or­vosukhoz? — Hogyne. Rögtön kére­tem az autót és elvisszük a rendelőbe. Az ügyvéd fürkészően né­zett rám, aztán azt mondta: — Tudja, az egyik isme­rősöm is gyengélkedik. Nem vihetnék el őt is? — Nagyon szívesen. — És, ha még ketten jön­nének? — Semmi akadálya. Egy szó, mint száz, mire előállt a kocsi, hat váratla­nul megbetegedett külföldi topogott a szálloda előtt. A gondos orvosi vizsgálat so­rán hatan makkegészséges­nek bizonyultak. A hetedik­nél vakbélgyulladást állapí­tottak me­g. VALÓBAN MÁRVÁNY,­ nimondja: I. Bodrova tolmácsnő. Egyszer a moszkvai föld­alatti vasutat mutattam meg egy csoport külföldi turistá­nak. Leereszkedtünk a moz­gólépcsőn, utaztunk a föld­alattin és kiszálltunk egy oszlopok­,tól díszített állomá­son. Az egyik t­urista azt kérdezi:­­ — Miből vannak ezek az oszlopok? —­ Márványból vála­szoltam. — Hozzá is szabad nyúlni? — Hát hogyne! Emberünk az oszlophoz ment, először megpróbálta elmozdítani, aztán gondosan körü­lvizsgálgatta. Kiderült, hogy azt mondták neki: a moszkvai földalatti állomás oszlopai festett kartonból ké­szültek .,, A­LFT.KITSMFnFTFS OLVASD Elmondja: K. Cin, az ,­,Inturiszt" idegenvezetője. A norvég vendégek közt, akiket kísértem, volt egy rendkívül hallgatag férfiú. Mindent nagyon figyelme­sen megnézett, de sohesem kérdezett semmit. Így volt ez Leningrádban is, Moszk­vában is. A Kiev-környéki Sztálin-kolhozban aztán vá­ratlanul megszólalt: — Látok ott messze egy falut. Ugye, oda nem me­gyünk el? — Miért ne mehetnénk? — feleltem —. Ha a vendégek óhajtják, nagyon szívesen. Óhajtották. Így hát egy kis kerülővel elmentünk ab­ba a kolhozba is. Megláto­gattuk a vezetőséget, meg­néztük a sárgálló kalászten­­gert. A hallgatag úr ekkor tette fel a második kérdést. — De egy kolhozparaszt házába nem mehetünk be, ugye? Pedig az volna jó! — Azt hiszem, ezt is meg lehet oldani. Válasszon egy házat, aztán kopogtassunk be. A kolhoztag szívesen fo­gadott. Bemutatta a család­ját, asztalhoz ültetett és el­büszkélkedett vadonatúj te­levíziós készülékével. "Ér­dekes adás van most — mondta — megnézhetjük együtt...« Aztán bejártuk Odesszát, a Krím-félszigetet, Szocsit. A Szakszervezetek Központi HA­V7. TITOK ... Elmondja: La. Kozin, a Nacional­­szálloda igazgatója. Mennyi mindent tapasztal az ember, ha szállodában dolgozik! A vendéglátóipari dolgozókat nem könnyű meg­hökkenteni. De egyik kül­földi vendégünknek sikerült. Jó megjelenésű, komoly férfi volt, rendkívül korrekten vi­selkedett a személyzettel szemben, de a nők kezét mindig gyanakodva nézte. Sehogysem értettük a dol­got, míg aztán egyszer azt nem mondta: — Feltehetek önnek egy kényes kérdést? Persze, ha ez titok, ne válaszoljon. T­ Kérem, tessék. Mi iránt érdeklődik? — Milyen régen jelent meg a rendelet, amelyik új­ra engedélyezi az orosz nők­nek a manikűrözést?

Next