Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-01 / 26. szám

Az első hónap m­érlege Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat is visszanyerte gazdasági egyensúlyát Országunk óriási anyagi vesz­teségei után jól esik hallani és tapasztalni, hogy egyre több üzem közelíti meg, vagy éri el az­ október 23 előtti termelési szintet Szinte meglepetésnek számít ez a kedvező körülmény, mert jó pár héttel ezelőtt, remél­ni sem igen mertük, hogy egy­hamar, akár egyes nagyobb vize­mekben is, felülkerekedünk a nehézségeken. Tömeges munkás elbocsátásoktól féltünk, a terme­lési tervek csökkenésén aggód­tunk — ma pedig egymás után érkeznek az üzemekből a meg­nyugtató jelentések. Senki sem tagadhatja, hogy volt okunk az aggodalomra, s azt is tudjuk, hogy még ma nincs minden rendben. Azokat az anyagi káro­kat melyeket az ellenforradalom és következményei okoztak, egy hónap* alatt nem lehet pótolni. Sok idő, és szívós munka kell ahhoz, hogy a sebeket begyó­gyítsuk, és a szeplőket eltüntes­sük. Vegyük csak az Újszegedi Kender-Lenszövő példájátl Ö­ás félmiillió forint vesz­tség Novemberben és december­ben, egyrészt a sztrájk, más­részt az energiahiány miatt csu­pán ennek az egy nagy vállalat­nak az esetében 5 és félmillió forint veszteség terhelte meg az államkasszát Októberben csak néhány napos veszteség volt mégis több pénzt kellett bérkifi­zetésre fordítani, mint már, nor­mális munkamenetű hónapok­ban. Novemberben ennél sokkal súlyosabb helyzet alakult ki: szeptemberhez képest, mindössze szűken 24 százalék volt a terme­lés, a béralapfelhasználás ezzel szemben majdnem elérte a 113 százalékot Erre a hónapra esett az úgynevezett „összkomfortos“ sztrájk, és a hónap második fe­lében is csak csökkentett ütemű munka folyt Ez a hónap jelen­tette a mélypontot Az év­ utolsó hónapjában valamivel kedvezőb­ben alakult a helyzet, de lénye­ges változás objektív okok mi­att nem következhetett be, mert a kifizetett munkabérek nem takartak kötött termelést, és az állandó, fi­z-költségek abszolút veszteségessé tették a még min­dig csekély termelést. Lényeges változást csak Ja­nuár hozott. A termelés ebben a hónapban érte el a normális szintet, és ezzel eeveo«»'>K-ba ke­rült a béralapfelhasználás is. Az adó Jenekből esetleg ngm tű­nik, mintha mindez egyrianás­­ra, ma­gától értetődő­­ egyszerű­séggel történt volna. Erről azon­ban szó sincs. laza vagy tesz­­telt tervet ? Számtalan olyan tényezővel kellett számolni­a, hogy az üzem normális ütemben termel­hessen és a munkáslétszám se csökkenjék. Ez nagy gondot okozott az üzem egész kollektí­váiénak. Ilyen számottevő dolog volt a terv összeállítása, megha­tározása is. Két lehetőség között választhattak: vagy a laza, könnyen teljesíthető terv­ mellett, vagy a feszített terv mellett kel­lett dönteniük. Az első lehetőség magában hordozta azt a veszélyt, hogy a munkásság egy része fö­löslegessé válik — a második pe­dig esetleg azzal fenyegetett, hogy nem válik valóra. Az utób­bi mellett döntöttek, s jóllehet, a januári terv nem volt o­ van nan, mint az október! olyan fesz»* lett, mint még soha! És mégis valóra vált — leg­alábbis semmi szerrvelln* való nincs miatta. Ezzel a sikerrel párh­u­ smosan pedig még azt is meg kell említeni az újszeeeői szövőgyárból, hogy a terme­é­­kenység január hónapban emel­kedett. — pedig országosan en­nek ellenkezőjét kell elkönyvelni. A mun­ cs I»*reW három firka A kormány béremelési intéz­kedései ösztönzően hatottak a munkásokra, és a januárban ki­dolgozott új bérezési forma is lendületet adott a munkának. Amíg átlagfizetés alapján kapták a dolgozók illetményüket, nem volt a bérezésben ösztönző erő,­­ de az új teljesítménybérek lendületet adtak a munkáske­zeknek. A szövődés a legnagyobb és legfontosabb üzemrész, az utolsó héten már napról napra jelentékenyen túlteljesítette ter­vét Kedden valóságos rekordot értek­ el , 19 millió vetéstervet teljesítettek. Sokkal reálisabbak ma már a terhelések is, csupán egy-két he­lyen van némi túlterhelés, de egy héten belül azt is fel tudják oldani. Hihetetlen akaraterőt ad a munkásoknak az a biztonságér­zet, hogy továbbra is igényli munkájukat az üzem, s nem­hogy elbocsátásokról, felvételek­ről beszélhetnek. Szemük a jövőr­­e utalja válik, s éppen ezért előre néznek az emberek, szemük a jövőt ku­tatja. Már most gondolkoznak a második negyedévi munkán: ho­gyan töltik meg a felső vezetés­től kapott keretszámokat, mit és hol lehet eladni, hogyan le­het kiterjeszteni a ponyvaex­portot, hogyan lehet visszasze­rezni a régi külföldi piacokat?... Ezek ma már mind-mind olyan dolgok, amelyeknek nagy részére az üzem vezető testüle­tének, munkásgárdájának, szak­embereinek kell megoldást ke­resnie. Az a munkásgárda vi­szont, amely ilyen rövid idő alatt meg tudta teremteni üzeme gazdasági egyensúlyát, garanciát nyújt. 3 jövőre is — mind a gaz­­dasági problémák megoldásában, mind az ország veszteségeinek Ma már bizonyossá vált, hogy az első negyedévi terv valóra pótlásában­ Az osztrák belügyminiszter nyilatkozata a magyar menekültekről Helmer osztrák belügymi­niszter, aki részt vett a genfi nemzetközi menekültügyi ér­tekezleten, visszatért Bécsbe. A repülőtéren kijelentette: »A genfi megbeszélésen ígé­retet kaptunk, hogy az Euró­pai Kivándorlási Szervezet június végéig negyvenötezer magyar menekültet szállít el Ausztriából más államokba. Ez komoly tehermentesítést jelent számunkra. Ezenfelül reméljük, hogy a nyugati ha­talmak, elsősorban az Ame­rikai Egyesült Államok meg­térítik Ausztriának a mene­kültek eltartására fordított hatalmas összeg egy részét«. "tfmwmttttutTttmttt MIÉRT? Jl ^á^w­iUleftiek kezdetik Miért nem tart a MOKÉP Vél­ Vnt hetenkint filmvetítést a te­­­ep művelődési otthonában, mint az októberi események előtt? * Miért nem üli meg a Ságviri­eli'p autóbusz m­egálóhelyeinél a Mihálytelek és Szeged között közlekedő autóbusz? Reméljük, az illetékesek vála­szolnak a Ságv­áritelepieknek. Molnár Erk elvtárs tan eladást a mai szegedi egye emi pirít­sson Az MSZMP tudományegye­temi, orvostudományegyete­­mi és főiskolai szervezetei ma pénteken délután 4 órakor az Ady téri egyetem V. számú tantermében (III. emelet) kö­zös pártnapot tartanak. A pártnapon Molnár Erik elvtárs, az MSZMP központi intéző bizottságának kikül­dötte tart beszámolót az idő­szerű politikai kérdésekről. A meghívottakat és más ér­deklődőket is szívesen lát a két egyetemi ideiglenes inté­zőbizottság. Heokerdődik a sorozás Szegeden A Fegyveres Erők Minisztériu­mának rendeletére ismét elkez­dődnek országszerte a katonai sorozások. Szegeden február 15-én kezdő­dik a sorozás, és nyolc napon át tart. A sorozások színhelye most már nem a Munkácsy utca 6. szám alatti volt kultúrház lesz, hanem a Kiegészítő Parancsnok­ság épülete (József Attila körút 97). Most az 1936-ban született if­jak, valamint az 1934, 1935-ös évfolyamból valamiféle okból kimaradt fiatalok kerülnek sor alá. Rövidesen Szeged utcáin meg­jelennek a hirdetmények, me­lyek tartalmazzák a részletes, be­­tű szerinti és dátum szerinti be­osztást Sok a tennivaló — egy a cél ! az Építőipari Vállalat pártszervezetének tevékenységéből ►**4á»**»4»SS**A4S*»**4*»»»** A szegedi központtal mű­ködő megyei Építőipari Vál­lalat töbp, m­int ezer d­olgoza­­tának sok­ a teendője. Szege­den most végzik a Petőfi és a Dózsa laktanyák átalakítását lakások céljaira. A főváros­ban, a Kilián laktanya környé­kén nagy létszámú szegedi brigád segíti az újjáépítést. Tavaszra pedig a magyar szénbányavidéken 300 bá­­nyászlakást kell építeniök a vállalat dolgozóinak. Ebben segít az Építőipari Vállalat egvre erősödő pártszervezete­k mindinkább módot talál­nak az együttműködésre a munkástanáccsal és a szak­­szervezettel. "VilaMJUmi Október 23 után sajnos, a vállalatnál is akadtak olyan vezető beosztásban lévő em­berek. — párttagok is — akik nemcsak a volt MDP káros vezetésének, az elmúlt idők súlyos hibáinak fordítottak há­tat, hanem magát, a marxiz­must, az eszmét, tagadták meg. Elvált az igaz és a jó az emberi becstelenségtől. Októ­ber és november választóvíz is volt. Akadt olyan párttag — puszta érdekből lett az—­, aki sárba taposta taescai könyét. Működésbe is lép­tek a vállalatnál található úgynevezett levitézlett ele­mek, a Horthy-idők visszasí­rói. Az építők lapos kívánsá­gait szélként a maguk vitor­lá­jába próbálták befogni Megmondtuk őszintén, több embernél sikerült is ez. "Sok­an kiálltak ketten és megalakítottá­k a pártszervezetet, annak ideig­lenes intézőbizottságát. Elnö­kül Veres István villanysze­relőt, a munkáson a­­­­­ ’­­m r~ régi harcosát válasz­tották meg. Bátran kiálltak a kommu­nisták. Beszélgettek az­ embe­rekkel, volt MDP-tagokkal és pártonkívüliekkel. Szapo­rodott az MSZMP alapszer­­vezet taglétszáma. Ma már 41 tagú az alapszervezet. Olyan emberek lépteik be, akik a n­ép javára kívánnak munkál­kodni, s távol áll tőlük az egyéni érdek, vagy a karrie­rizmus. A vállalatnál is volt olyan hang, hogy nem kell a párt­szervezet, arra nincs szükség az üzemben. De az öntudatos munkások szembefordultak az ilyenekkel. Munka{ewelem ég felk&tdén A túlfűtött hangulatban megválasztott ideiglenes mun­kástanács némely tagjai igye­keztek az egész tanácsot­ elszi­getelni, s azon voltak, hogy útját szegjék a pártszerve­zettel való helyes együttmű­ködésnek. Változtattak ezen a tarthatatlan helyzeten a dolgozók és szívük szerint választottak munkástanácsot. Elnökül Bárkányi István kő­művest tették meg. A gyü­mölcsöző együttműködés erő­södik a pártszervezet a mun­kástanács és a szakszervezet között. Az építőknél egyik fontos kérdésként jelentkezik a munkafegyelem megszilárdí­tása és a legmegfelelőbb bé­rezés kialakítása. Segíti ezt is a pártszervezet. Tagjai be­szélnek arról, hogy fegyelme­­zettség, megfelelő termelés nélkül nem tudjuk bajainkat orvosolni, aztán pedig megfe­lelőem javítani az életkörül­ményeket. A vállalatnál óra­bérre tértek át, ha ilyen kö­rülmények között is növeked­nie kell a termelésnek. A kom­munisták arra törekszenek, hogy szavaik mellett tetteik­kel, a munkában adjanak követendő példát a fegyelem­re. A vállalatnál táblázatot dolgoztak ki, amelynek alap­ján lemérhető, hogy kik dol­goznak becsületesen a mun­kaidőben és kik azok, akik lazsálnak. A pártszervezet is gondot fordít arra hogy a szükséges védőruhákat és védőitalt minden munkahelyen meg­­kapják. A különböző építke­zésekhez eljuttatják az ebé­det is. Természetesen tovább­­ra is feladatuknak tekintik a munkakörülmények, a szoci­ális helyzet javítását a lehe­tőséghez képest. á<Uíte^qMí A történtek keserítették a kommunistákat azonban meg is acélozták erejüket. Érez­ték — Veres István, Ábrahám József, Csonka István, Dóczi Antal és más elvtársak —. K­onv kommunistaként becsü­letes emberként, cselekedniük kell: a nép jogos kívánságai­nak teljesüléséért, a nép és a jót akaró emberek hatal­mának megőrzéséért. Noverru berben össze is évültek tizen>~~..........................................♦ [UNK] [UNK] közös célért. Az MSZMP alapszervezet öttagú intéző bizottsága he­tenként rendszeresen megbe­szélést tart. Nem feledkeznek meg — és ez ígv van jól — a vállalat gazdasági kérdései­ről sem. A munkán, az anya­­gi alapon lehet javítani a népjólétet! A pá­r­tal­l­ps­zervezet Intéző­bizottságának elnöke kijelen­tette: ....................... — Tovább beszélgetünk és • »••*»*» vitázunk is ha kell a dolgos emberekkel hogy tisztán lás­sák a valóságot. Ezzel együtt azonban gondolunk a terme­lésre, a munkakörülmények jobbátételére. A pártszerve­zet tevékenységében szakít mindazzal a káros módszer­rel ami a múltban a volt MDP-ben rossz és helytelen volt. Bizonyos, hogy a vállalat­nál vannak még problémák Sok a tennivaló, azonban a cél egy: a néphatalom bizto­sítása és az életkörülmények javítása. Az alapszervezet se­gíti a problémák megoldását, a tennivalók végrehajtását,— együtt minden építővel. A ,4 Magyar Y»pkisztnmanáu nivébvit**... Egy ítélkezés margójára ki agy port“ vert fel Szege­­den „a konzervgyári röp­cédulaterjesztők“ ügyében ho­zott ítélet. Beszélnek róla szerte a városban, a szerkesztőségnek telefonon, szóban. Írásban töb­ben bejelentették, hogy nem ér­tnek egyet az ítélettel. A Ma­gyar Szabadságharcos Szövetség városi bizottsága például a­ kö­vetkezőket írja: „Ai ellenedve olvastuk a Szegedi Néplapban, hogy a bí­róság llutererné tanácsa fel­mentette a konzervgyári röp­­cédulaké­szít­őket. Egy­általán nem értünk egyet azzal az in­doklással, amellyel a bíróság élt. Szeged több tízezer dolgo­zója emlékszik még az úgyne­vezett „néma tüntetésre“, amelynek szervezésében a 250 darab röpcédulával és az üze­mekbe való telefonálgatással — véleményünk szerint — a kon­zervgyári szervezők is nem kis mértékben járultak hozzá. A lap szerint, a bíróság a szocialista törvényességre és arra hivatkozott, hogy a neve­zettek a dolgozó osztályhoz tar­toznak, ezért cselekményük társadalmi veszélyessége nem áll fenn. Nem tudjuk, hogy ezt a bíróság úgy érti-e, hogy a jö­vőben minden munkás szárma­­zását felment, vagy csak­ azo­kat, akik hasonló bűncselek­ményt követnek el? Ne haragudjon a tisztelt bí­róság, hogy nem értünk egyet az említett ügyben hozott íté­letével, illetve a vádlottak fel­mentésével, de nekünk az a véleményünk: ezzel nem a szó­rói list­a törvényességét erő­sít­iül,­ hanem az ellenforradalmi elemeket bátorítjuk“. A dolognak egyoldalú szem­­­­lélete lenne, ha az emlí­tett, kétségtelenül hibás ítélke­zésről csak elmarasztaló véle­ményt közölnénk. Akadnak a városban olyanok, akiknek „tet­szik“, hogy itt, hazánkban bün­tetlenül is lehet izgatni, szervez­kedni a kormány ellen. Velük nem akarunk polemizálni, —vi­szont szeretnénk leszögezni a tárgyilagosság kedvéért a követ­­kező tényeket: Amikor a bün­t­ügyi tárgyalás után bírói ítélke­zésre kerül sor, — a törvény ér­telmében — a büntető tanács tagjain kívül senki nem tartóz­kodhat a teremben. Vagyis, a bíró az ülnökökkel, a büntető­­ törvények paragrafusainak figye­lembevételével és alkalmazásá­val dönt, ítélkezik. Senki nem befolyásolhatja, utasíthatja a bí­rót, hogy milyen ítéletet hozzon — és a törvények betartásával hozott ítélet után a bírónak sem­milyen bántódása nem eshet. L­ehetnek nem megfelelő, hibás ítélkezések, viszont a szocialista törvényesség biztosítja annak a lehetőségét, hogy az ügyész, a vádlott fellebbezzen, és felsőbb bíróság döntsön a vitás ügyek­ben. A „konzervgyári ügy­­szólt a „form­om“, az első eset október 23 után Szegeden, ami­kor ítéletet kellett hozni az ál­lam elleni izgatás bűntettében. És ekkor olyan jelek mutatkoz­tak, hogy egyes bírók nem tud­tak határozott állást foglalni éa a „függetlenségen“ problémás­­tok. Kétségtelen, hogy a bíróság önálló, független szerv. De nem mindentől független! Arról van szó ugyanis, hogy a bíró, ami­kor közli az ítéletet, kijelenti. ..A M­agy­ar Népköztársaság nevé­ben!“ hozta meg az ítéletet Te­hát a bíróság nem lehet függet­len a Magyar Népköztársaságtól — a dolgozó néntől. a hivatalos kormánytól: ítélkezéseit annak érdekében — önállóan kell meg­hoznia. A bíróság, mint a ha­talom egyik fontos szerve, csak abban az esetben tölti be hiva­tását, ha a ném­ demokratikus redszert, a hatalom megszilárdí­tását, a szocializmus építését elősegítő ítéleteket hoz. — az ál­­lamrendszer ellen izentókat pe­dig a törvény szerint szigorúan ír>—'­önteti. N­ry gondoljuk, ez világos dolog, és a mi bíróságunk valóban a Magyar Népköztársa­ság, — a dolozó nép nevében igazságosan, állástfoglalóan, ha­tározottan ítélkezik a jövőben; Juhász Gyula titkai - Miről mesélnek a régi Szeged házai? A Tudományos Ismeretter­­jesztő Társulat a közeljövő­ben érd­ek­es, új könyveket jelentet meg. A TIT kiadó könyveinek sorát Eörsi Júlia: T­éd a sí­rig című munkája nyitja meg. E munka a nagy szegedi költő — Juhász Gyula — éle­tének mindeddig teljesen ho­mályban maradt, jelentős szakaszára vet világot. Sajnos, mindmáig nem ké­szült részletes, a költő egész tevékenységét átfogó élet­rajz. A költő életéről számos folyóiratcikk és egykorú hír­lapi riport ugyan bő anyagot nyújt, Juhász Gyulának azonban Eörsi Júliával 1918-ban kötött egyházi há­zasságáról, kettőjük kapcso­latairól és e kapcsolatok to­vábbi hatásáról az életrajzi irodalom semmit sem tud. Eőrsi Júlia könyve azon­ban nemcsak azért érdekes, mert feltárja kettőjük sok­éves kapcsolatát, hanem azért is, mert a költőnek ed­dig nem közölt, ismeretlen le­veleit is közli. A mű a Ju­hász-versek kedvelőinek igen értékes olvasmányt jelent, m­­ert so­k vers keletkezését, megí rásának körülményeit és mondanivalóját is megma­gyarázza. Eörsi Júlia művéből a húsz éve halott Juhász Gyulának -ok­a­, érdekes ég jelentős vonását ismerjük meg. A könyvet a TIT a költő halála. ELŐFIZETHETŐ Érdekes könyvek A TIT KIADVÁNYAI KÖZÖTT nak évfordulója alkalmából jelenteti meg. A könyvre a TIT előfize­téseket fogad el. A mű kb. 150 oldalon, bibliofil kiadás­ban, gazdag illusztrációval jelenik meg. A könyv bolti ára kb 13­50 forint lesz. Elő­fizetők 10 forintos árban kaphatják meg, ha ezt az összeget­ február 20-ig a TIT 160—130—823 számú letéti számlájára befizetik. Az elő­fizetők részére a könyvet feb­ruár végén portán juttat­ják el. Ugyancsak előfizetést fo­gad el a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat a közel­jövőben megjelenő kb. 100 oldalas »Szeged« című képes­könyvre. A könyv városunk nevezetességeit mutatja be, a legkiválóbb szegedi szakem­berek írják, részletesen fog­lalkozik Szeged történelmi, irodalmi, néprajzi kérdései­vel. Jelentős helyet foglalnak el benne Szeged műemlékei, építészeti alkotásai és váro­sunk fejlődésének egy-egy jelentős kultúrtörténeti állo­mása. Ez a könyv nemcsak az idegenek, hanem a szegediek kezében is hasznos kalauz lesz. A »Szeged« című könyvet az előfizd­ők 10 forint helyett 7 forintért kapják meg pos­tán szá­ntva. A könyv árát a 160—130—623. sz TIT letéti számlára kell befizetni. Ismét megment NŐK LAPJAa Csütörtökön, több mint 3 hónapos szünetelés után is­mét megjelent a Nők Lapja, a magyar asszonyok és lá­nyok népszerű újságja. A jö­vőben is hetenkint 24 olda­lon megjelenő képes folyó­irat IX. évfolyamának első száma többek között felhí­vást közöl. A felhívást tár­sadalmunk különböző réte­geit képviselő nők állították össze. Megbeszélésükön ide­iglenes programot dolgoztak ki, amely az újonnan megin­duló, széles alapokon nyugvó n­ mozgalom fő elgondolásait tartalmazza.

Next