Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-01 / 154. szám

3 Megkezdték a búza aratását is a szegedi járás községeiben Az elmúlt néhány napos hűvös, esős időjárás nem kedvezett a gabonák érésének, mégis kasza alá érett több helyen az árpa és rozs melletti búza is. A járás homokvidéki községeiben a rozstermés jelentős része már keresztekben várja a hordást. Kiskundorozsmán csütörtökön délelőtt megjelentek az első kévékkel megrakott szekerek is. Azok a gazdák, akik a múlt hét végén aratták le gabonáikat, már megkezdték a betakarítást. Főként kézi kaszákkal aratnak, vagy aratógépekkel. A gépek azonban még mindig nehézkesen dolgoznak, az esős időjárás miatt. Kombájnokat egyelőre csak elvétve látni az őszi árpatáblákban. Az újszentiváni tJj filet Tsz földjén tegnap négy kombájn és egy aratógép dolgozott A Deszki Gépállomás aratógépes brigádjai már a múlt héten megkezdték a munkát de még eddig nem tudtak egyetlen napon sem zavartalanul dolgozni. Eddig mintegy 400 holdról aratták le a gabonát aratógéppel és 70 holdról kombájnnal. Ebből húsz holdnyi volt a búza. — Előreláthatóan zavartalan lesz az aratás a tiszántúli községekben — mondják a Deszki Gépállomás vezetői. A kombájnvezetők és aratógépes traktoristák vállalták, hogy az egy gépre megállapított 200 holdas átlagot túlteljesítik. Szinte valamennyien csatlakoztak a szentesi traktoristák versenyfelhívásához, és vállalták, hogy gépenként elérik a 300 holdas átlagot. A szovjet kombájnok kezelői az aratási időszakban gépeikkel 400—400 holdnyit akarnak learatni, filsőnek Tóth Gergely és Török István vállalták a 400 holdas teljesítményt. Az aratógépesek közül Baráth I. József és Radics Lajos fogadták, hogy 350 holdon takarítják be a termést. Tavaly a deszki gépállomáson 172 hold volt az egy gépre eső átlag. Igaz, erős szálú volt a múlt évben a gabona, de ennek ellenére az idei, bár gyengébb termés learatása szép teljesítményt, nagyobb feladatot jelent, mint a tavalyi, ha teljesíteni akarják versenyválalásukat. Sok modern gép — nagyobb termelékenység A Szegedi Ruhagyár második ötéves tervéről Sagged egyik legszebb és legnagyobb üzeme a ruhagyár. Fejlődését, növekedését évről évre nyomon követhetjük, amíg a korszerűtlen kis gyárból országosan is tekintélyes konfekcióipari üzem lett. És a múlt méltó folytatásaként ígérkezik a jövő. A második ötéves terv javaslata elkészült már a ruhagyárban is. Gép és szervezés Ez a két szó jelöli ki az üzem fejlődésének útját az elkövetkező évek alatt. Mintegy 17,6 millió forint értékű ruhaipari célgépet szándékoznak bevásárolni az ötéves terv idején, amely részben megtartja a termelés jelenlegi szintjét, részben pedig — és nagyobb mértékben — megnöveli a termelékenységet Igen jellemző, hogy a javaslat szerint mennyire megváltozik a gépi munka jelenlegi részaránya. A csupán félig gépesített férfiöltöny-varrás 65 százalékát például gépesítik.Vállalati szinten pedig az 1959-es 66,7 százalékos gépi munka részarány 72,77 százalékra növekszik 1965-re. Nagy gondot fordítanak majd a kidolgozott terv alapján az úgynevezett kétműveletes gépek beszerzésére. A gumi- és műbőrruházat gyártásához olyan kéttűs varrógépet állítanak be, mely egyszerre végzi az összevarrást és visszatűzést. A szövetöltönyöknél gépi gomblyukkötőt alkalmaznak, az elálló nyakas gombok varrásához speciális varrógépet üzemeltetnek. Általában főképp az öltönykészítés lesz gépesítve számtalan gyors fordulatú géppel. (Ugyanakkor pedig egy új termet is berendeznek a szövetruhák vasalására.) Szervezése tekintetében szintén erős változás várható. Míg tavaly a gyárnak csupán 65 százaléka, 1965- ben az egész üzem a legkorszerűbb szervezéssel dolgozik. Felszaporodik a szinkronszalagok száma, a többszekciós módszerrel dolgozó szalagok csökkennek, és a simaszekció meg is szűnik. Termelés és létszám Az előbbiekből egyenesen következik, hogy öt év alatt sokat nő a termelés, de nem lesz lényegesen több a létszám. Az idei évhez viszonyítva 1965-re 45,7 százalékkal emelkedik a termelés. (Ezen belül 25,7 százalékkal nagyobb a termelékenység.) A termelékenység alakulása kisebb részt természetes felfutást, nagyobb részt azonban a kapacitásnövekedés következménye. Mint ismeretes, 1961-ben berendeznek a ruhagyárban néhány új munkatermet is. Az önköltségi beruházási hitelből eredő építkezés lehetővé tesz új létszámfelvételt. A második ötéves terv idején mintegy 14,7 százalékkal emelkedik a dolgozók száma, csaknem teljes egészében a munkáslétszám javára. Önköltség és nyereség Nem hiába tűztük magunk elé népgazdasági szinten, hogy a beruházások tetemesebb felét ezentúl nem építkezésekre, hanem új, termelékeny gépek beszerzésére fordítjuk. A ruhagyári tervjavaslat is azt példázza, hogy csak ily módon érhető el nagyobb arányú önköltségcsökkentés, valamint egészségesen szaporodó nyereség. Az 1960-as — várható — költségszinthez viszonyítva 1965-ben mintegy 3,7 százalékkal mérséklődik a ruhagyár termelésének önköltsége, és az idei — várható — 11,3 százalékos nyereséghez képest, öt év múlva 15 százalék lesz a vállalati nyereség. A termelési volumen emelkedése mellett az állandó költség viszonylag kis mértékben növekszik, csakúgy, mint az anyag- és bérköltség. (Éppen az új gépek munkába helyezése és a modern munkaszervezés folytán. Feltétlenül javítja a termelés gazdaságosságát a fokozottabb anyagtakarékosság. A javaslatban ennek a célnak elérésére új típusú vasalók beszerzése, és mind a terítési-, mind a szélveszteség csökkentése szerepel. Külön gondot szándékoznak fordítani a végek szabásának jobb beosztására, hogy ezáltal a lehető legkevesebb legyen a maradékszövet. • A Szegedi Ruhagyár fejlődésének iránya világos és megnyugtató: a második ötéves terv idején korszerűbbé és olcsóbbá válik a termelés. Örvendetes ez népgazdasági vonatkozásban, de jó hír a vásárlók számára is. A konfekcióipar termékeinek mennyiségi növekedésére és minőségének javulására mindenképpen szükség lesz a következő években. Fehér Kálmán A jubiláló Sztálinvárosból Tízéves jubileumára készül Sztálinváros. A közel 10 éves szocialista várost szebbnél-szebb tágas parkok, virágos utcarészletek, modern strandfürdő, sportpálya, vidámpark teszik széppé, színessé, barátságossá. Felvételünkön a Bartók Béla Kultúrház előtti parkot gondozzak. réntefc, 1960. jűHcs L A hároméves terv Túl vagyunk az idei év első felén, elvégeztük a hároméves terv öttized részét Az utolsó erőpróba következik most, hiszen a hátralevő hat hónap munkája dönti majd el végső soron, hogyan birkóznak meg üzemeink a rájuk mért feladatokkal. A következő hónapok kovácsolják ki a teljes eredményeket, de ezek csírája már ott lappang a mindennapok termelési sikereiben, a most lezárult félév munkájában. Még a júniusi tervteljesítés mértéke ugyan nem ismeretes, de a rendelkezésre álló adatokból már lehet következtetni: Szeged iparának nincs szégyenkeznivalója. A minisztériumi és az állami helyiipar üzemeinek többsége becsülettel eleget tett kötelezettségeinek, némely vállalatnál szinte fokról fokra, hónapról hónapra nyomon lehet követni a termelés fejlődését Példának hozható fel többek között a Ruhagyár, ahol az első évnegyedben 102 százalékos volt a tervteljesítés, áprilisban már 105,3, májusban pedig 112,1 százalék. Ugyanezt mondhatjuk el a szalámigyárról is. Sokszor hangoztattuk az ütemes termelés fontosságát az utóbbi időben, mert csak ez a jól megalapozott és megszervezett munka biztosíthatja az üzemek folyamatos tervteljesítését. Ebben a tekintetben talán a Bútorgyárban végbement változás a legszembetűnőbb. Tavaly ilyenkor még messze elmaradt tervétől ez az üzem, s csak a későbbiek során sikerült nagy erőfeszítésekkel — túlórával, és számos jó intézkedéssel is utolérnie önmagát Az idén viszont tervszerű, pontos munka folyik a műhelyekben, s ennek eredménye a száz százalékon felül biztos tervteljesítésben mutatkozik meg. Hasonlóan nagy változás következett be a Szőrme- és Bőrruhakészítő Üzemnél. Igaz, a sikert nem adták ingyen, a vállalat vezetőinek, éppúgy mint a munkáskollektívának meg kellett küzdenie érte, míg az új technológiai eljárások és műszaki intézkedések meghozták a maguk gyümölcsét. Tömegével sorolhatnánk azokat az üzemeket, melyek az elmúlt félévben szintén jól megállták helyüket. Ilyen a Délmagyarországi Áramszolgáltató, a Vasöntöde, a Rostkikészítő, a Konzervgyár, a Paprikafeldolgozó, a Falemezgyár, a X1-es Autójavító, de közöttük kell említeni a kádáripari vállalatot, a nyomdát, a fonalfeldolgozót, a seprűgyárat, ecsetgyárat, a magfeldolgozót, valamint az Anna Gyógyvíz- és Szikvízüzemet is. A textilipari üzemek — éppen Szeged legnagyobb gyárai — már nem nyújtottak ilyen egyenletes tervteljesítést A Textilművek az áprilisi 106,3 százalékos eredmény után májusban visszaesett 08,2 százalékra, a Jutagyár és a Kenderfonó áprilisban maradt alul a száz százalékon, az Újszegedi Kenderszövőben pedig ismét május jelentett rossz hónapot Miniszteriális vállalataink között nincs notórius elmaradó. Igaz ugyan, hogy a Csongrád megyei Téglagyári Egyesülés az első negyedben csak 86,3- at, áprilisban pedig 88,2 százalékot hozott, tudvalevő azonban, hogy a téglagyárak munkáját visszavetette a hosszú és kemény tél. A májusi 105,2 százalék pedig már a fejlődésről tanúskodik. A cipőgyárban mind a kiviteli, mind a belföldre kerülő cipők gyártását a többször egymásután fellépő anyaghiány akasztotta meg. Júniusban megszűntek az anyagszállítási zavarok, s így azután sikerült teljesíteni nemcsak az elmaradt exporttervet, hanem valószínűleg a terv egészét is. A helyi iparban néhány üzem hónapról hónapra gyengébb teljesítményt nyújt. A Víz- és Csatornaművek sem áprilisban sem májusban nem teljesítette tervét. Hasonlóképpen a gázmű. Ezek a vállalatok jórészt önhibájukon kívül maradtak le, de a fémfeldolgozó, valamint a Bútor, Hangszer és Dekorációs Vállalat helyzetét már egyéb okok is meghatározzák. A fémfeldolgozó az első negyedévben még 111,4 százalékot ért el, áprilisban már csak 99,3-at, májusban pedig alig 93,4-et. Érdemes hozzátenni, hogy ez a teljesítmény még a tavalyi terv előírásaitól is elmaradt volna. A Bútor, Hangszer és Dekorációs Vállalatnál még furcsább helyzet alakult ki. Az első negyedévet 100,1-re, az áprilisit 178,5-re (!) hozták a májusi 65,7 (!) százalékra zuhant vissza A tervteljesítés ilyen nagyfokú ingadozása érthetetlen volna, ha nem tudnánk, hogy mindkét vállalat az utóbbi tizenkét hónap folyamán alakult, illetve olvadt össze két-két vállalatból, s még egy darabig hordaniuk kell az egyesülés előtti terveket. Ugyanakkor piacgondok szintén megnehezítik olykor az egyenletes termelés lehetőségének biztosítását. Le kell szögeznünk ezek után, hogy vállalatainktól nem annyira a nagymértékű tervteljesítést, mint inkább a termelés színvonalának fokozatos emelkedését várja el a népgazdaság. Az 1859-es év időbeni aránytalanságai miatt 1960-ban a múlt év azonos időszakainak eredményeit egyre csökkenő mértékben kell csak túlhaladni. A szegedi üzemek többsége azonban ennek ellenére jobb és tartalmasabb tervteljesítést hozott az előírtnál az első félév folyamán. Akárcsak az ország összes üzemében, nálunk is a második ötéves terv megkezdésére való felkészülés időszaka lesz a hátralevő hat hónap. Felesleges ismét külön hangsúlyozni, hogy az újabb ötéves terv milyen kimagasló szerepet tölt be gazdasági életünk további fejlődésében, s hogy a hároméves terv sikeres befejezése tulajdonképpen egyenlő az elkövetkező öt év eredményeinek megalapozásával. Tény, hogy a szegedi ipari üzemeknek is hozzá kell tenniük a maguk néhány tégláját az egész hatalmas épülethez. És ami nagyon fontos: ezek a téglák ne csak külsőre feleljenek meg a követelményeknek, hanem minőségre is. Sőt mi több, egyre olcsóbban kell odaadni, mert így kívánja meg a népgazdasági érdek. A hároméves terv utolsó félévébe léptünk, nem sok idő választ el bennünket már az új küszöb átlépéséig. Üzemeink kezében van a gazdasági fejlődés kulcsa, csupán jól kell felhasználni a lehetőségeket, s akkor az eredmény sem maradhat el. A dolgozók körében elterjedt termelési mozgalmak, az éves versenyben egyre jobban kibontakozó egyéni verseny, az üzemrészek versenye, a szocialistabrigád-mozgalom, a szakma ifjú mestere, az újítási, a tapasztalatcsere és a többi mozgalmak — melyeknek eddig is döntő szerepük volt a sikerek kivívásában —, segítségével és lendületével minden bizonnyal megállják helyüket az év második felében is a szegedi üzemek. Fehér Kálmán utolsó féléve előtt Érettségi — vizsgadrukk és pech nélkül Új és sikerrel kipróbált szegedi módszer az érettségiztetésben -Szerencsém volt- vagy -pechem volt« — így emlékeznek vissza legtöbben az érettségijükre, ki-ki aszerint, ahogyan annak idején sikerült áteveznie ezen a valóban nagy erőpróbán. A szegedi Ságvári Endre Egyetemi Gyakorló Gimnázium IV/c. osztályának érettségijén most olyan módszert próbáltak ki sikerrel, amelynek segítségével az érettségit, illetőleg annak eredményét ezután csak a felkészülés, az érettségiző tudása határozza majd meg és nem a szerencse. Az új módszert az iskolában tanító Vozári Pálné a fizika érettségi rendjére vonatkozóan dolgozta ki. Lényege röviden az, hogy az egyes elméleti tételeken belül 4 alkérdésben a fizika négy különböző szakterületén (pl. mechanika, fénytan, elektromosságtan, hangtan) kell számot adnia felkészültségéről az érettségi bizottság előtt, amely a négy kérdésre adott válaszok, valamint a gyakorlati feladat megoldásának érdemjegyeiből alakítja ki a tanuló végleges érdemjegyét. Tehát két érdemjegy helyett öt érdemjegyből Ez lényegesen megkönnyíti a tanuló vizsgáját is, hiszen ha az elméleti kérdések közül kettőt tud, akkor már nem bukhat meg. így megszűnik a nagy téttel járó lelki túlfeszítettség, megszűnik a vizsgadrukk, a pech—től való félelem — minden érettségiző örök réme. S ugyanakkor a négy kérdésre adott feleletek alapján a vizsgabizottság is sokkal reálisabb képet kap a tanuló tudásáról, ami a végső érdemjegy megállapítását könnyíti meg. Hogy ez így van, azt éppen a IV/c. osztály érettségi eredménye is bizonyítja. Pontosabban a fizikában elért eredményük, amely a négy érettségiző osztály között a legjobb volt. Mert egyébként éppen ebben az osztályban megdöbbentően nagy volt a bukottak száma: 9 fő 36-os osztály létszám mellett, ami 25 százalékos bukási átlagot jelent. Márcsak ezért is szembetűnő a fizikában elért jó eredményük, s ez az eredmény is az új módszer helyességét igazolja, amelyről az érettségin elnöklő Aczél Istvánné, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője is igen elismerően nyilatkozott, s lehetségesnek tartotta az érettségiztetés általános rendjében való bevezetését is. P„ L, Walter Ulbricht 67 éves Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az NDK miniszterelnökének első helyettese csütörtökön töltötte be 67. életévét Walter Ulbricht Berlinben fogadta a közélet és a lakosság képviselőinek jókívánságait. Az NDK ifjúsági szervezete a miniszterelnök első helyettesét az ifjúsági szervezet legmagasabb kitüntetésével, az Artur Becker-éremmel ajándékozta meg.