Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-02 / 181. szám
Kedd, 1960. augusztus 2. Náci háborús bűnöst tartóztattak le Dortmundban letartóztatták Friedrich Tillmannt, egy ifjúsági otthon vezetőjét, akit azzal vádolnak, hogy 60 ezer ártatlan ember meggyilkolásában bűnrészes. Tillmann segédkezett Werner Heyde hírhedt náci orvosnak Hitler úgynevezett •kegyes halál« programjának végrehajtásában. A »felsőbbrendű faj« megteremtését célzó program keretében több mint 80 ezer állítólag »beteg és a szellemi fejlődésben elmaradt« személyt végeztek ki. Tillmann-nak az volt a feladata, hogy hamis adatokkal leplezze a rémtett igazi jellegét. Werner Heydet tavaly tartóztatták le, s hamarosan bíróság elé állítják. Lumumba kérni akarja a Biztonsági Tanács összehívását A New Yorkban tartózkodó Lumumba kongói miniszterelnök interjút adott a New York Timesnek. Lumumba az interjúban sürgette, hogy az ENSZ küldjön megfigyelőket Kongóba a belga csapatok kivonásának ellenőrzésére. Hozzáfűzte, reméli, hogy »egy baráti ország támogatásával« sikerül elérni a Biztonsági Tanács összehívását és akkor annak ülésén előterjeszti kérését. Megfigyelők véleménye szerint ez a baráti ország Ghána, vagy egy másik nemrégen függetlenné vált afrikai ország lenne. A miniszterelnök felháborítónak mondotta a belga kormánynak azt a képmutató bejelentését, hogy ezerötszáz főnyi katonaságot hazarendelt Kongóból és hangsúlyozta: jelentéseket kapott Leopoldvilleből, amelyek szerint ENSZ-csapatok lefegyvereznek kongói katonákat, ugyanakkor azonban a belgáknak megengedik a fegyverviselést. Lumumba kongói miniszterelnök hétfőn délután az ENSZ New York-i központjába érkezett. Lumumba tanácskozott Cordier főtitkárhelyettessel. Hammarskjöld ENSZ-főtitkár — mint a Reuter jelenti — a biztonsági tanácshoz intézett jelentésében közölte, hogy eddig nyolc ország összesen 11 155 katonát küldött Kongóba az ENSZ zászlaja alá. A dél-koreai választások újabb eredményei Folytatódnak a csalárd választások elleni tüntetések Dél-Korea kétszázharminchárom választókerülete közül kétszáztizenkilencből már beérkeztek a választási eredmények. Eddig a Demokrata Párt százhatvanhét mandátumot szerzett, a függetlenek negyvennégyet, a baloldali pártok ötöt, az egységpárt egyet és a liberálisok egyet. Hétfőn folytatódtak a tüntetések a pénteken lezajlott csalárd választások ellen. Szöulban, a fővárosban is tüntetés zajlott le, ahol a választók nagy tömege tiltakozott, mert a U Szin Man-kormány parlamentjének helyettes elnökét, annak ellenére, hogy a márciusi választásokon elkövetett csalásai miatt börtönben ül, ismét képviselővé választották. A dél-koreai lakosságot főként az háborítja fel, hogy a most megtartott választásokon is mandátumokat juttattak az elűzött diktátor, Li Szín Man híveinek. Hamvonban, Szöultól délre, is nagyarányú tüntetés volt. Sok száz választó behatolt a kerületi főnökség épületébe és elégette a szavazó úinak nagy részét. A rendőrség könnyfakasztó gázzal oszlatta szét a tüntetőket. Jongjanban és Hongcsonban több száz diák tüntetett a választási csalások ellen és követelte a napokban letartóztatott diákok szabadon bocsátását. HAZATELEPÜLÖK Japánból még mindig igen sokan térnek visszak hazájukba, a néhány hónappal ezelőtt kezdődött áttelepülési akció lehetőségével élve. A hazatelepülők nagy része azelőtt a mai Dél-Koreában élt, most mégis mindannyian Észak-Koreába térnek vissza, hogy a Koreai Nép Demokratikus Köztársaság területén kezdjenek új, boldog életet. Felvételünk egy hazatelepült családról készült új otthonában. • Vasárnap Japánból hazatelepülő koreaiak 1040 személyből álló csoportja érkezett Csoncsin kikötőjébe, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. Drágult a tenyér, a latbér, a közlekedés Franciaországban Az FKP nyilatkozata a dolgozók életszínvonalának súlyosbítására Irányuló kormányintézkedésekről A Francia Kommunista Ugyanakkor — emeli ki Párt Központi Bizottsága a nyilatkozat — a munkárak Politikai Bizottsága kér továbbra is a legalaszombaton kiadott, nyilat esonyabb színvonalon makozatában leleplezi a dől- ract, és a dolgozók vásárlógorok életkörülményeit só képessége még fokozottabb lyosbító és a megélhetési mértékben csökkent, költségeket nagymértékben A politikai bizottság ránövelő francia kormányán mutat, hogy A nyilatkozat hangsúlyozza, a néptömegek nyomoráncainak mostani fokozásár a a párizsi városi közteke- . . . "‘‘'Jardjait desi dijak 87,5 százalék- emésztő algériai háborúkal emelkedtek, nagymér- a fegyverkezés gigászi költsékben megdrágult a kill- soger, s különösen az atomvárosi vasúti közlekedés fegyvergyártás okozza, éppdíja, emelkedett a kenyér úgy, mint a nagytőkéseknek ára, a lakbér, valamint a nyújtott adókedvezmények, rádió és televízió előfize- jóllehet a nagytőkések protéti díja te Ltja szüntelenül gyarapszik. Kinevezték a Szovjetunió kongói nagykövetét Moszkva: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Mihail Jakovlevet nevezte ki a Szovjetunió kongói nagykövetévé. Mihail Jakovlev eddig az OSZSZSZK külügyminisztere volt. 2 Nyugatnémet provokációk az NDK határain A TASZSZ és az ADN jelenti, hogy a nyugatnémet határőrség az utóbbi napokban újabb provokációkhoz folyamodott a Német Demokratikus Köztársaság határain, hogy határincidenseket idézzen elő, így július 25-én Mühlhausen környékén egy nyugatnémet egyén provokálni próbálta az NDK határőreit. Hasonló provokáció történt a Ketten és Gotthards között vezető úton is. Aznap három nyugatnémet provokátor hatolt be az NDK területére és halálos fenyegetéssel támadt a határőrökre. Július 26-án Heiligenstadt térségében két nyugatnémet polgári egyén próbált határincidenst provokálni. Mint a jelentések kiemelik, e provokációs kísérleteknek csaknem minden alkalommal nyugatnémet határőrök voltak a szemtanúi. Mint hivatalos NDK-közlemény megállapítja, a Német Demokratikus Köztársaság határőrségének magatartása eredményeként mindezek a provokációk kudarcba fulladtak. A közlemény hangsúlyozza, hogy a provokációs kísérletek következményeiért az értelmi szerzőkre hárul a felelősség. Amerikai lap a KGST üléséről New York. A New York Times hétfői számában a KGST budapesti ülésével foglalkozik — közli az AP — a lap hangsúlyozza, hogy a kelet-európai országok gondos terveket dolgoznak ki a hosszú gazdasági versenyre a nyugati országokkal. Az Egyesült Államok számára szintén rendkívül fontos a gazdasági fejlődés, mivel a Szovjetunió és a szocialista országok a legutóbbi időben rendkívül gyorsan fejlesztették gazdaságukat, amivel viszont pszichológiai és propaganda előnyökhöz jutottak, — vélekedik a New York Times, majd keserű hangon panaszkodik, hogy az Egyesült Államok kisméretű gazdasági fejlődést tud felmutatni. Míg a Szovjetunió ipari termelése 1960 első felében 10 százalékkal növekedett, addig az Egyesült Államoké végeredményben csökkent — hangoztatja a lap. flz NDK kormányának emlékirata a hitlerellenes koalíció országaihoz A Német Demokratikus Köztársaság kormánya hétfőn nyilvánosságra hozta a potsdami szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából az egykori hitlerellenes koalíció országaihoz intézett emlékiratát. Az emlékirat bevezetőben emlékeztet arra, hogy 1945. augusztus 2-án a hitlerellenes koalíció nagyhatalmai megállapodtak egy békés és demokratikus Németország megteremtésének alapelveiben. Kötelezettséget vállaltak a militarizmus és a nácizmus kiirtására, a második világháború kirobbantásáért felelős német monopóliumok felszámolására, továbbá arra, hogy biztosítják a német népnek a lehetőséget hazája demokratikus és békés alapon való felépítésére. Ha egész Németországban megvalósultak volna a potsdami elvek, ma nem lenne német kérdés, Németország egységes, demokratikus és békeszerető állam lenne, Európára nem borulna a háború árnyéka, a német nép pedig elfoglalta volna helyét a békére vágyó népek nagy családjában — hangsúlyozza a nyilatkozat. A nyilatkozat a továbbiakban rámutat, hogy az NDK-ban a szovjet megszálló hatóságok támogatásával tettekre váltották a potsdami alapelveket. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya ugyanakkor kénytelen megállapítani, hogy Nyugat-Németországban a legdurvábban lábbal tiporják a potsdami megállapodásokat. Anglia és az Egyesült Államok már 1946 decemberében megszegte ígéreteit, amikor megteremtette az úgynevezett B-zónát és ily módon előkészítette Németország teljes megosztottságát. Nyugat-Németországban ma ugyanazok az erők vannak hatalmon, amelyek az első és a második világháborút kirobbantották és csorbítatlanul megmaradtak a monopóliumok is. A politikai élet demokratizálását megakadályozták, s az államgépezet tele van volt nácikkal. A német nép érdekei megkövetelik — és szükségessé teszi ezt a nemzetközi biztonság megteremtése is —, hogy a potsdami egyezmény elveinek egész Németországban érvényt szerezzenek. Ezért a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a hitlerellenes koalíció államainak kormányaihoz fordul. Az NDK kormánya elvárja, hogy ezek a hatalmak támogassák a béka erőit és lépjenek fel a német militarizmus és annak háborús politikája ellen. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya egész ország lakosságának nevében sürgeti a békeszerződés megkötését mindkét német állammal Az NDK kormánya reméli, hogy a volt hitlerellenes koalíció országai eleget tesznek a német nép jogos óhajának és a potsdami szerződésben vállalt kötelezettségüknek. Sikertelen rakétakísérlet az Egyesült Államokban Az amerikai haditengerészet gyorsított »Polaris”- rakétaprogramjának keretében hétfőn újabb kísérletet végeztek egy »Polaris« rakéta vízalatti kilövésével. A tengeralattjáróról kilőtt rakéta azonban eltért tervezett pályájáról és 47 másodperccel a kilövés után »biztonsági okokból« fel kellett robbantani, Demagógiai „csúcs“ az Egyesült Államok politikájában Hammarskjöld kongói látogatásának célja — A nyugat-európai kormányok problémája „Színes forgatag a nemzetközi politikai színpadon, elsőrendű jelentőségű események nélkül« — ebben a mondatban foglalta össze véleményét egy angol munkáspárti politikus az elmúlt hét eseményeiről, célozva arra, hogy a kongói fejlemények, továbbá az Egyesült Államok Köztársasági Pártjának elnökjelölő kongresszusa, valamint az angol kormányátalakítás és a francia—nyugatnémet tárgyalások sem bírnak olyan fontossággal, hogy döntő hatással lennének a legközelebbi napok eseményeinek alakulására. Ami azonban a Kongói Köztársaságban és az Egyesült Államokban történik, feltétlenül befolyással lesz a világpolitika későbbi fejleményeire — egészíti ki megállapításait az említett angol politikus — mégpedig azért, mert ha a Kongói Köztársaság képes lesz megoldani problémáit, akkor ez önbizalmat ad a •fekete földrész« új vezetőinek és még nagyobb lendületet a függetlenségre törekvő gyarmatok lakóinak. Az pedig, hogy jobb, vagy a jelenlegihez hasonló kormány kerül az Egyesült Államokban 19*1-ben hatalomra, nagyban befolyásolja nemcsak az Egyesült Államok, de nyugateurópai szövetségeseinek semmiképpen sem irigylésreméltó helyzetét. E helyénvaló megállapításból kiindulva, a Kongói Köztársaság esetében egyre inkább nyilvánvaló, hogy bár a belső rend helyreállítása látszólag rendben folyik, az EISZ-csapatok éptkezésével egyidejűleg a belga katonaság csak átcsoportosít, de szándékában sincs , hogy kivonuljon. A szovjet kormánynak a kongói helyzettel kapcsolatos nyilatkozata rámutat: a belgák ilyen magatartása veszélyezteti a Biztonsági Tanács döntésének végrehajtását. A Lumumba kongói miniszterelnök tárgyalásai az ENSZ székházában, továbbá Hammarskjöld ENSZ-főtitkár kongói útja a Kongói Köztársaságnak nyújtandó, segítséggel áll összefüggéseben. Elterjedt hírek szerint az ENSZ kész négy-öt, vagy több esztendőn át gazdasági ■ és technikai segítséget nyújtani. Ez kás szavakkal azt jelenti, hogy a fiatal Kongói Köztársaság belátható időn belül le tudná küzdeni a közigazgatásban és a gazdasági életben ma még igen számottevő nehézségeket. A Szovjetunió kész a legteljesebb mértékben kivenni részét a Kongói Köztársaság megsegítéséből. ENSZ-körök szerint Hammarskjöld feladata most az, hogy felmérje, milyen méretű és részletekben milyen ütemű segítségre van szükség Kongóban f Az amerikai Éde«társasági Párt is megválasztotta elnökjelöltjét a július 25—28 között Chicagóban megtartott kongresszusán. Az elnökjelöltséget — ■ mint várható volt — Nixon, az Egyesült Államok jelenlegi alelnöki nyerte el, alellnök-jelölt pedig Cabot Lod■ge, az Egyesült Államok ENSZ-fődelegátusa lett. Az, hogy valamennyi köztársasági párti küldött Nixonra ad*t ta szavazatai, rémámképpen sem jelenti, hogy a Köztársasági Párt egységesebb volna, mint konkurrense, a Demokrata Párt, csupán azt, hogy a Köztársasági Párt vezetősége ilyen fogással akar hatást gyakorolni a választókra. Ugyancsak lélektani «fogásnak« szánták a republikánusok azt a politikai programot is, amelyet Angliában máris »tömör demagógiának” neveznek, igen találóan s amelyről demokrata párti körükben is megállapították, hogy »demagógiai csúcs—ot jelent a Köztársasági Párt történetében éppúgy, mint az Egyesült Államok politikájában. A köztársasági program ugyanis ahelyett, hogy a nemzetközi feszültség csökkentéséért és az Egyesült Államok helyzetének megjavításáért a kezdeményezések egész sorát indítaná el, az amerikai katonai erő fokozására helyezi a fő súlyt. Márpedig nehéz elképzelni, hogy a katonai erőfeszítések további fokozása lelkesítő hatást gyakorolna az amerikai közvéleményre. — »Nemcsak a fegyverek jelentenek valamit — írja többek között a köztársasági párti jelölőken gresztusról szóló cikkében Walter Lippmann, az isme rt amerikai külpolitikád publicista — hanem főként a gazdasági erő.,, Ha összehasonlítjuk a kommunista tömb nemzeti erejét a mienkkel, azt látjuk, hogy hátrafelé megyünk. Japántól Kubáig láthatók ennek a bizonyítékai. A demokratapárti Kennedy és a köztársasági párti kixomkoson — kosuluk korul ki az új elnök —, mostegy hatalmas méretű választási harc kezdődik, személyi síkon és ígérgetések tererv egyaránt. Kennedy helyzete előnyösebbnek látszik, mert az Eisenhower-kormánynyolcévi működésének hibái, főleg pedig az U—2 körüli világbotrány által előidézett amerikai presztízsveszteség nagy támadási felületet biztosítanak számára.— »Véget kell vetni a Fehér Házban a nyolcéves kábult és kényelmes álomnak” — mondotta Kennedy. Nixon ezzel szemben azt igyekszik a választókkal elhiteni, hogy az Eisenhower-kormány nyolcesztendős ténykedése a demokraták korábbi állítólagos súlyos hibáit hozta helyre, és hogy az amerikai politikai helyzet nem engedi meg, hogy Kennedy akkor tanulja a vezetést, amikor a megoldások szükségessége »gyakorlott és tapasztalt személyiség sürgős döntéseit követeli meg*. Az angol kormány« átalak Mál, amely egy határozottabb ás a tárgyalások útjait egyengető angol politika kialakítására való törekvésnek tekinthető, továbbá de Gaulle és Adenauer múlt heti rögtönzött találkozója azt mutatja: nemcsak az amerikai közvélemény, de az Egyesült Államok legfontosabb nyugati szövetségesei is megunták a Köztársasági Párt »gyakorlott és tapasztalt személyiségei« által folytatott politikát. A probléma, amelyben a nyugateurópai szövetségeseknek hamarosan díjnteniek kell, az, hogy vagy tovább statisztálnak Washington kalandorpolitikájában vállalva annak minden veszélyét, vagy pedig érdekeiken alapuló új politika kialakításába kezdenek. A jelek arra mutatnak, hogy az angolok és a franciák az utóbbi megoldást választják. Fennyi Írtéin