Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-01 / 283. szám

Új exportcikk: a hagymapor (Enyecki fe4v.) A makói hagym­akultúra kialakulásának kezdetén természetes, nyers állapotban szállították a vöröshagy­mát a világpiacra. A kereslet növekedésével egyidőben az igények is változtak, s nemcsak, felszeletelve szárított, hanem őrölt hagymát is kerestek a külföldi konzerv­gyárak. Ezért kezdődött meg a makói hag­ymafeldolgozó­­ban is a hagymapor gyártása. Az első nagy tételt, 2 vagon vöröshagymaport, már el is szállították svéd meg­rendelésre. Képünkön Lábadi Istvánné és Diós Erzsébet a fém­dobozokba töltött hagymaport készíti elő az újabb szál­lítmányhoz. 3 Péntek, 19*1. december t, borra vállalják a községek­ jövő évi sertéshizlalási tervüket A szegedi járás egyre több községe csatlakozik a Csong­­rád megyei párt-végrehajtó­bizottság, a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei elnöksége október 19-i felhí­vásához, s ígérik hogy túl­teljesítik 19­12. évi sertéshiz­lalási terveiket. Az utóbbi napokban Pusztaszeren, Bakc­­son és Gyálaréten tartottak közös értekezleteket a köz­ségi tanácsok, a helybeli ha­zafias népfrontbizottságok, a szövetkezeti gazdák és a pártszervezetek képviselői. Ez alkalommal meghatároz­ták saját községeik felada­tait az ország jövő évi hús- és zsírszükséglete biztosítá­sának segítésében. A Pusztaszeri Községi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága arról is tájékoztatta szer­kesztőségünket, hogy a falu szövetkezetei és a háztáji gazdaságok eddig 675 hizla­lási szerződést kötöttek meg az Állatforgalmi Vállalattal a következő év első hat hó­napjára. A szerződők száma Pusztaszeren gyorsan emel­kedik. Az állam által jutta­tott takarmánykészletek fel­­használásával a pusztasze­riek biztosítják, hogy min­den háztáji gazdaság leg­alább egy hízott sertést ad el szerződésre. A községi ta­nács, a pártszervezet és a Hazafias Népfront elnöksé­ge javasolta a helybeli há­rom termelőszövetkezetnek, hogy maguk között is indít­sanak sertéshizlalási ver­senyt: melyik gazdaság szál­lít több hízott sertést a köz­­fogyasztásnak, s melyik szö­­vetkezet tagjai hizlalnak többet háztáji gazdaságaik­ban. Ez a helyi verseny is elősegíti, hogy a falu elnyer­je a megyei tanács által ki­tűzött nagyösszegű pénzju­talmat. Ez a pénz nagysze­rűen segítené elő a lakosság érdekeit szolgáló soron levő községfejlesztési tervek meg­valósítását. Hasonlóképp csatlakoztak a megyei párt-végrehajtó bi­zottság, a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei elnöksége felhívásához a gyálarétiek is. A falu tanács­tagjai vállalták, hogy válasz­tókerületeikben minden ál­lattartó gazdával részletesen megismertetik a megyei fel­hívást, így biztosítják, hogy a háztáji gazdaságokban le­vő valamennyi, a családok szükségletein felüli hizlalni való süldőre leszerződjenek. Ezen túlmenően lényegesen több kövér sertést ad­ 1962- ben az államnak a helybeli Komszomol Termelőszövet­kezet is. A megyei felhívás nyomán Bakson is a falu egyik köz­ponti feladatává lett a jövő esztendei sertéshizlalási terv túlteljesítése. Színesen dőlt­ázom az emberek ügyjéért Egy új kerületi tanácstag munkájáról Alig három hete több ezer szegedi választópolgár keres­te fel a szavazóurnákat, hogy a megüresedett helyekre öt városi tanácstagot és négy kerületi tanácstagot válas­­­szon. Az új tanácstagok so­rában találhatjuk Golden Györgyöt, a Háziipari Szö­vetkezet részlegvezetőjét, aki Gedóban, a Selmeczi utca 11 számú kis családi házban lakik feleségével és három fiával. Közügyekkel régóta foglalkozik — A ház­unkat már sok lakótársam ismeri — mond­ta Golden György, a 42-es választókerület új tanács­tagja. *— Társadalmi munká­ban már kilenc évvel ezelőtt kezdtem a közügyekkel fog­lalkozni, mint körzeti megbí­zott. Különböző ügyekben, hivatalos megkeresésre, vagy éppen a segélykérelem elbí­rálásához adtam ki igazolá­sokat. Bizony előfordult többször is, hogy hajnalban, öt órakor felkeltettek a munkába indulók, akiknek ilyenféle iratra volt szüksé­gük. Megtörtént ugyanez es­te fél tizenegy órakor is, amikor a család már pihen­ni tért. De ez nem baj, mert szívesen dolgozom az embe­rek üd­veiért. E közel egy évtizedes ügyes-bajos dolgainak ilyen rövid összefoglalása után ar­ról tájékoztatott Goldon György, hogy az elmúlt két­­három hét alatt milyen mun­kákat végzett most már mint tanácstag. Kellő alapossággal Röviddel a megválasztása után meghívták a II. kerü­leti tanács gyámügyi állandó bizottságába. Néhány nap le­forgása alatt több ügyet kel­lett intéznie. Az egyik csalá­di viszályból eredő gyermek­probléma­­ volt: hova kerül­jön a nagyszülőktől a három és fél éves kisfiú? Alapos utánjárás végén megfelelő információt tudott adni a ta­nácstag. Nem sokkal később egy büntetését töltő anya írt a börtönből a kerületi ta­nácshoz: tudják meg, hol van a gyermeke, mi történt vele? Ezt az ügyet is Golden Györgyre bízták. Néhány nap alatt megtudta a tizenegy éves fiú címét. Apjának megszólalt a lelkiismerete, magához vette az idegenekre bízott gyermeket, s az most vele él, Mezőhegyesen, az állami gazdaság 21-es számú majorjában. A megtévedt, aggódó anyát most már meg tudták nyugtatni .. . — Sajnos, több ilyen ügyünk van — mondta fej­csóválva az új tanácstag. — A szülők különélésének, ci­­vódásának a gyermekek ad­ják meg rendszerint az árát. De minden ügyet nagy ala­possággal intézünk. Tervek a lakosság javára Távolabbi terveket is szö­vöget a 42. választókerület tanácstagja. Ez a kerület a József Attila sugárúttól a Lomnici, Agyagos és Sándor utcáig terül el, s itt mintegy 200 család él. Idetartozik a gedei, szépen kiépült új városrész is. E környék meg­szépítésére, a lakosság ké­nyelmének növelésére mi­előbb lépéseket akar tenni Golden György. — Úgy gondoltam — mon­dotta —, hogy lakótársaim megértenek majd, ha társa­dalmi munkára hívom őket. A jövő hónapi bemutatkozó fo­gadónapomon, az 1962 elején tartandó beszámolón, de sze­mélyes beszélgetések során is megkérem őket, segítsenek néhány városfejlesztési mun­kában. A többi között pél­dául parkot akarunk kialakí­tani a körzetünkben. Itt so­kat segíthetnek a lakók, tár­sadalmi munkában el lehet végezni a gyomirtást, kihe­lyezhetjük a padokat, rend­behozhatjuk a salakutat, vi­rágágyásokat ültethetünk. A Gedó-újtelepülés már asz­falt gyalogjárdát kapott. A kocsiútra még nem tellett, de hát nem is lehet mindent egyszerre. Viszont ha össze­fogunk, akkor elegyengethet­jük a kocsiutat, s az járha­tóbbá válik, nem lesz olyan gidres-gödrös, mint jelenleg, hogy csak kerülő úton tudta a lakosság hazaszállíttatni a tüzelőjét. * Alig három hét telt el az új tanácstagok megválasztá­sa óta, s íme, egyikük pél­dája is szépen igazolja, hogy rászolgáltak a bizalomra, becsülettel láttak neki a köz szolgálatának. K. R. Hatszáz fajta érdekes játék karácsonyra Tízmillió forint értékű játékot szállítanak Szegedről a környező megyék üzleteibe A héten a hatodik túra­kocsi indult Szegedről a Sport,­ Hangszer- és Játék­­áru Nagykereskedelmi Vál­lalat Bakay Nándor utcai telepéről. E szállítmány ép­pen a szegedi üzletekbe ke­rült, ahol felkészülten vár­ják a télapót, s a kará­csonyt a kereskedők. Egye­dül ez az egy napi külde­mény másfélmillió forint ér­tékű, de Szegedre, Csong­­rád, Békés és Bács megyébe e negyedévben, a hagyomá­nyos ajándékozások idején több mint tízmillió forint értékű játék kerül. Ezek között a legváltoza­tosabb kivitelű darabok vannak. A vállalat sok ha­zai készítményű játékon kí­vül a Német Demokratikus Köztársaságból, Csehszlová­kiából és még több külföldi országból is importált áru­kat. Jelenleg hatszáz fajta játék gyönyörködteti a szemet a dél-magyarországi lerakat­nál. A választékot újfajta, mozgó fajátékokkal, lovas­­szekerekkel, autókkal, repü­lőgépekkel, vonatokkal bő­vítették. A népszerű társas­játékok is nagy számban ta­lálhatók ebben a »gyermek­­paradicsomban«. Ezek közül különösen nagy keresletnek örvend a rugós futballjáték és a villanyvonat, melyekről a lerakatvezető, Magyar Andor ezt jegyezte meg: »Erős a gyanúnk, hogy e játékokat azért vásárol­ják szívesen, mert a felnőt­tek is szeretnek elszórakoz­ni velük«. Kisfiúk, kislányok ked­velt játékszerei gazdagítják a több tízmillió forint érté­kű raktárt. Az »ezermeste­rek« a többi között lombfű­­részkészletet kérhetnek szü­leiktől, mert nagy mennyi­ségben szállítanak ilyeneket is az üzletekbe. Közkedvel­tek lesznek bizonyára a szép kivitelű celluloid, cseh gyártmányú cicák, elefántok, kutyák, s a papírmaséból készült különféle házi- és vadállatok. A technika fej­lődésével is lépést tart a játékárugyártás. Sokféle témájú diafilmek kerülnek most az üzletekbe, melyek meséket mutatnak be, s a gyermekek ismereteit gyarapítják. A kézügyességet a változa­tos kivitelű kézimunkakész­letek növelik, a motoros-ra­jongó gyermekek pedig elemmel működő motorcsó­nakokkal, hajókkal és más járművekkel ismerkedhet­nek majd a decemberi aján­dékozások után. Villamos hőtechnikai konferencia Csütörtökön reggel a Tech­nika Házában, mintegy négyszáz magyar és negy­venhárom külföldi szakem­ber — a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Lengyelország, a két német állam, Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország és Svédország megfelelő tudományos szak­területének képviselői — je­lenlétében megkezdődött a villamos hőtechnikai konfe­rencia. A megbeszélést a Magyar Elektrotechnikai Egyesületben működő villa­mos hőtechnikai bizottság, mint a Nemzetközi Villamos Hőtechnikai Unió Magyar Nemzeti Bizottsága hívta össze. Osztrovszki György, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese vázolta a konferen­cia feladatait. Kifejezte azt a reményét, hogy a legkivá­lóbb hazai és külföldi szak­emberek tudományos véle­ménycseréje lehetővé teszi a jelenlegi ötéves terv és az utána következő tervek hő­technikai céljainak gazda­ságosabb megvalósítását. A hőtechnika — hangsúlyozta — a népgazdaság számára döntő fontosságú iparágak munkáját alapozza meg. Bi­zonyítja ezt az is, hogy je­lenleg hazánkban az ipar a rendelkezésre bocsátott vil­lamosenergiának több mint harminc százalékát villamos hő formájában értékesíti. Ezután megkezdődött a szaktanácskozás. Egyetemisták és középiskolások „Kérdezz — felelek“ ankétja Szegeden Tegnap, csütörtökön dél­után a KISZ Szeged városi végrehajtó bizottsága mellett működő Ifjúsági Házban a KISZ Központi­­ Bizottságá­nak folyóirata, az Ifjú Kom­munista szerkesztősége egye­temisták és középiskolás diákok részvételével Kérdezz — felelek címmel ankétot rendezett. A szegedi egyete­mi és középiskolai KISZ- vezetők 130 kérdést küldtek a folyóirat szerkesztőségébe, az SZKP XXII. kongresszu­sával és az iskolareformmal kapcsolatban. A lap szerkesztősége a sze­gedi diákok kérdéseire teg­nap adott választ az Ifjúsági Házban. Deák Béla, a KISZ Szeged városi végre­hajtó bizottságának titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Lukács András, az Ifjú Kommunista folyóirat szerkesztője elmondta, hogy hetedszerre rendeztek Kér­dezz— felelek ankétot. Több, az ifjúságot érdeklő kérdés­ből szerveztek már hasonló ankétot az ország különbö­ző városaiban. A kommu­nizmus felépítésének prog­ramjával kapcsolatos kér­désekre ezután Győri Imre, az MSZMP Központi Bizott­sága agitációs és propagan­da osztályának helyettes ve­zetője válaszolt. Az új okta­tási­­ törvényről a szegedi diákok kérdései alapján Lu­­gossy Jenő, a művelődésügyi miniszter helyettese beszélt. Az ankét résztvevői mindkét előadást nagy figyelemmel hallgatták. Egy hónap múlva békekölcsön sorsolások Hosszabb »pihenés« után, egy hónap múlva ismét elő­kerülnek az Országos Taka­rékpénztár páncélterméből a szerencsekerekek. Az év utolsó államkölcsön­húzá­sait ugyanis december 30-án és 31-én a fővárosban ren­dezi az Országos Takarék­­pénztár. Az első napon, délután a 2. Békekölcsönt, a második napon, délelőtt pedig a 3. és a 4. Békekölcsönt sorsol­ják. A kétnapos húzáson a három kölcsönből mintegy négyszázezer kötvényre csaknem százmillió forint jut nyeremény és törlesztés formájában. Az év utolsó békekölcsönsorsolása — a Tervkölcsönt is figyelembe véve — egyben a 100. ál­­lam kölcsönsorsolás lesz. Munkában az útépítők Úthengerek­, teherautók, aszfaltozógépek dolgoznak az új­szegediek nagy örömére a nemrég még hepehupás Bérkert soron, hogy sima aszfalt-úttestet varázsoljanak a környék­beli motorosok­, kerékpárosok számára. Ha az időjárás enyhe marad, az év végéig átadják az utat a forgalom­nak. Felvételünkön az útépítők munkáját láthatjuk. (Sen»Jtí»tné teív.)

Next