Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

Péntek­­e*, március 1. Dél-MagyarorszáG Bér- és munkaügyi tapasztalatcsere a KGST-ben A tagországok tanulmányozzák a szovjet és a magyar bányászat bérrendszerét A napokban első ízben ült össze tanácskozásra Moszk­vában a KGST szénbányá­szati állandó bizottságának nemrég megalakult bér- és munkaügyi csoportja. Ha­zánk szénbányászatát három­tagú küldöttség képviselte az ülésen Márton Gézával, a Nehézipari Minisztérium bá­nyászati munkásügyi főosz­tályvezetőjével az élen. A főosztályvezető elmon­dotta, hogy a KGST mind több terü­letre kiterjedő munkájá­nak jelentős állomása volt a csoport első megbeszé­lése, mert alkalmat adott rá, hogy a tagországok képvi­selői az elhangzott beszámo­lókból, felszólalásokból be­hatóan megismerhessék egy­más szénbányászainak élet­­körülményeit, bérezési, pre­mizálási rendszerét, egyéb ellátási kérdéseit és a jó ta­pasztalatokat szükség szerint, a maguk dolgozóinak javára fordíthassák. Hangsúlyozta ugyan a tanácskozás, hogy a különböző bevált bér- és prémiumrendszerek alkal­mazása más országokban csak óvatosan, a helyi viszo­nyok mérlegelésével lehetsé­ges, mégis kiemelt néhány olyan vo­nást, amely a tagállamok szénbányászatában meg­szabhatja a bérezés fejlő­dési irányát. Megállapította például, hogy a beszámolókból leszűrhető tapasztalatok szerint azok az országok tettek eredményes lépést a korszerű bérezés irányában, amelyek letértek a progresszív bérrendszer ki­zárólagos útjáról és darab­bérrendszert, szakmánybér­­rendszert vezettek be szén­­bányászatukban, hatékony kollektív premizálással együtt, mint például a Szov­jetunió és Magyarország. A tagállamok képviselői­­ gondosan tanulmányozták a tanácskozáson a magyar átlagbér-ellenőrzési rend­szert, mert megragadta figyelmü­ket, hogy az a szigorú keret­­gazdálkodással is módot ad a trösztök, üzemek bérezési önállóságának növelésére, hatékonyságának állandó ja­vítására. —­ A mi figyelmünket vi­szont az ragadta meg külö­nösen — mondotta a magyar küldöttség vezetője —, hogy ma a tagországokban ösztön­zőbb, nagyobb a munkás­premizálás mértéke, mint nálunk. Mi is sokat fejlőd­tünk már e tekintetben, de barátaink példáján elindulva tanulmányoznunk kell, ho­gyan terjeszthetnénk ki a munkáspremizálást széle­sebb körre, a jelenlegi szigorú keretgaz­dálkodáson belül. Ez egye­zik a tanácskozásnak azzal a megállapításával, hogy a szénbányászok, különösen a föld alatt dolgozó fizikai munkások életkörülményei­nek állandó vizsgálata meg­különböztetett figyelmet ér­demel, mert csak ez bizto­síthatja nehéz munkájuk fontosságának megfelelő ki­emelt helyzetüket, amelynek érdemét éppen a jelenlegi rendkívüli kemény télen vál­lalt áldozatos tevékenységük is bizonyítja. (MTI) Márciusban kezdődik a gyümölcsértékesítési szerződések kötése A földművesszövetkezeti szervek ebben az esztendő­ben 16 500 vagon gyümölcs , egyebek mellett 8000 va­gom téli alma, 1730 vagon kajszi­barack, 1700 vagon szilva, 1100 vagon ősziba­rack, 800 vagon málna, 500 vagon meggy és 200 vagon cseresznye — szerződéses felvásárlását tervezik. A szerződések kötése az ország egész területén március hó­napban kezdődik. A mező­­gazdasági termel­ő szövetke­zetek, a termelőszövetkezeti csoportok, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek és a hegyközségek, a föld­­művesszö­vetkezetek megyei értékesítő központjaival — a MÉK-kel —, a termelőszö­vetkezeti tagok és az egyé­ni gazdák pedig a helyi föld­­művesszövetkezetekkel köt­hetik meg az értékesítési szerződést az eladásra szánt gyümölcsre. Az átvételi ára­kat — mint a SZÖVOSZ il­letékes munkatársai közöl­ték : úgy állapítják meg, hogy az árugyümölcsüket szerződésesen értékesítő ter­melőszövetkezetek, termelő­szövetkezeti csoportok, egy­szerűbb mezőgazdasági szö­vetkezetek és hegyközségek 15, a termelőszövetkezeti ta­gok és az egyéni gazdák pe­dig 10 százalékkal kapjanak többet az adott gyü­möl­csté­lére érvényes szabad felvá­sárlási árnál. Ha a termés közelebbi ismeretében a ter­melő az előzetesen leszerző­dött mennyiségnél többet akar értékesíteni, akkor az átadás előtt két héttel még pótszerződést köthet A földművesszövetk­ezetek sokrétű, hasznos segítséget nyújtanak a növényvédelem megszervezéséhez. E munká­juk azokon a helyeken lesz a leghatékonyabb, ahol az elmúlt évek tapasztalatai szerint a legtöbb gyümölcsöt értékesítik, tehát Bács, Pest, Heves és Szabolcs megyé­ben, illetve Csongrád megye szegedi és Szolnok megye szolnoki és kunszentmártoni járásában. Ezeken a vidéke­ken a tanácsokkal és a kü­lönböző társadalmi szervek­kel összefogva már az idén összpontosított offenzívát in­dítanak a helyileg legvesze­delmesebb kártevők ellen. Az eddiginél szélesebb körű­­an szervezük meg a növény­védelmi gépek kölcsönzését A kisipari szövetkezetek közreműködésével megoldják a növényvédelmi gépek rend­szeres javítását Az egyéb területeken már rendkívül népszerű szolgáltató tevé­kenységüket is kiterjesztik a növényvédelemre. Növény­­védelmi szolgáltató telepei­ket felszerelik mindazokkal az eszközökkel, amelyeket a kisebb területű, vagy ép­pen házi kerti, illetve szór­ványgyümölcsössel rendelke­ző gazdáknak nem érdemes megvásárolniuk. Kész per­­metlé törzsoldatokat is for­galomba hoznak ezeken a telepeken. Ugyancsak a föld­művesszövetkezetek keretei­ben szervezik meg azokat a szakemberrel irányított per­metező-brigádokat is, ame­lyek előzetes szerződés alap­ján az összes növényvédelmi munkákat elvégzik a meg­rendelőknek. (MTI) Serény munka a deszki határban Belvízlevezető árkokat ásnak a Kossuth Tsz gazdái Csontig hatol a fagyos sóél, de a deszki Kossuth Termelőszövetkezet gazdáit a zord idő sem gátolja mun­kájukban. Sző­reg és Deszk között az út mentén húzódó táblákon dolgoznak: belvíz­levezető árkokat ásnak és a meglevő csatornákat mélyí­tik, tisztogatják. Okos előre­látás ez. Hiszen tavaly már­ciusban a hirtelen beállt ol­vadás miatt keletkező bel­víz komoly károkat okozott a szövetkezeti gazdaság ga­bonavetéseiben és a lucerná­sokban. Akkor ugyanis el­maradt ez a munka az olva­dás előtt A maguk kárából okulva most idejében hozzáláttak ehhez a fontos tél végi do­loghoz a deszki emberek. A szövet­kezet három növénytermesz­tési brigádjának tagjai: Sa­vanya Ferenc, Németh And­rás és Ambrus Vilmos irá­nyításával egymással verse­nyezve dolgoznak. S föl sem veszik a hideget. Melegíti a testet a munka hevülete. Hatvan ember kétnapi mun­kájának eredményeként eze­ket az útmenti táblákat nem borítja már el a víz, ha megjön a tavasz. A szövetkezet kertészeté­ben is megkezdődött már a munka. Készítik a melegágyakat, s a napokban megkezdik a magvetést is. Mintegy 1500 négyzetméteren nevelnek paprika, paradicsom, kara­lábé és más növények ter­mesztéséhez palántákat. Most folyik az őszi gabo­navetések fejtrágyázása is. Géppel szórják el a nitrogén­műtrágyát a vetéseken. Az RS—09-es traktorok után kapcsolt műtrágyaszóró gépekkel eddig 180 kataszteri hol­don hintették el a pétisót. Rossz évet hagyott maga mögött ez a termelőszövet­kezet. Az egy munkaegység­re jutó jövedelem elérte ugyan a 28 forintot, de a gazdálkodás mérlege igen kedvezőtlen képet mutatott összesen közel másfél millió forint mérleghiány volt a deszki Kossuth Tsz-ben ta­valy. Tennivaló van tehát bő­ven. S ezért különösen ör­vendetes, hogy a gazdák ilyen felelősségtudattal lát­tak hozzá az idei feladatok elvégzéséhez. P. L. . Műszaki fejlesztés és életszínvonal apjainkban igen sok szó esik a termelé­kenység növeléséről, mint gazdaságpolitikánk egyik fontos kérdéséről. A Magyar Szocialista Munkás­párt Vili. kongresszusának határozata kimondja, hogy »a munka termelékenységé­nek emelése, a gazdaságosság fokozása, a termelés növelé­se ma a fő front, amelyen a küzdelem a szocializmus tel­jes felépítéséért hazánkban folyik­. Ez az osztályharc eszköze is, ezen múlik — a békés egymás mellett élés viszonyai között — a szocia­lizmus és a kapitalizmus harca. Döntő tényező a béké­ért és a társadalmi hala­dásért vívott küzdelemben is. Hogy e győzelem a szo­cializmus javára dőljön el, a műszaki fejlesztéssel szünte­lenül emelnünk kell a munka termelékenységét. Az MSZMP megyei és vá­rosi pártértekezletei és az SZMT küldöttközgyűlésének határozatai szintén felhívják a figyelmet erre a feladatra. Megállapítják, hogy a jelen­tős előrehaladás ellenére sem lehetünk elégedettek iparunk műszaki színvonalával. Kü­lönösen akkor nem, ha figye­lembe vesszük, hogy a terme­lékenység növekedési üteme nálunk lassúbb, mint a szo­cialista tábor más országai­ban. A termelékenység évi átlagos növekedése 1950-től 1960 végéig a Német Demok­ratikus Köztársaságban 8,3, Lengyelországban 8,1, Cseh­szlovákiában 7,3 százalékos, míg Magyarországon csupán 3,9. A múlt években Csong­rád megye és Szeged üzemeiben is fejlődött a műszaki színvonal, mely az elért termelési és termelé­kenységi eredményekben mu­tatkozik meg. Számtalan in­tézmény és társadalmi szerv rendszeresen foglalko­zik információs tevékenység­gel, szervezi a műszaki pro­pagandát. Ezt a célt szolgál­ja most március 1-től 15-ig az üzemi technikai napok rendezvénysorozata is. A technikai napokra hasz­nos programmal készülnek az iparági szakszervezetek me­gyei bizottságai, valamint a tudományos egyesületek se­gítségével az üzemek társa­dalmi és gazdasági szervei. A műszaki fejlesztés hatékony­ságát kívánják elősegíteni az iparáganként szervezett mű­szaki konferenciák, az MSZ­MP Csongrád megyei bizott­ságának ipari és közlekedési osztálya, és az SZMT által kiadásra kerülő műszaki fej­lesztési tanulmány terjeszté­sével is. A műszaki fejlesztés nem­csak gazdasági feladat, ha­nem minden dolgozó szemé­lyes érdeke. Ettől függ to­vábbi előrehaladásunk üte­me. Ha minden vállalat ki­alakítja a maga műszaki fej­lesztési szervezetét, mely nem különálló bizottság, ha­nem a termelésben közvetle­nül résztvevő dolgozók kö­zössége, akkor képes lesz a technika fejlesztésének szol­gálatába állítani — a rendel­kezésre álló anyagi alapok helyes felhasználása mellett — a termelés során felszínre kerülő tartalékokat. A közel­jövőben mindenekelőtt a technika és a gyártástechno­lógia nagy arányú fejleszté­sével, a meglevő gépek és berendezések jobb kihaszná­lásával, a takarékosság el­veinek érvényesítésével, a munka- és a technológiai fe­gyelem további szilárdításá­val lehet és káll biztosítani a termelékenység növelését. T­echnikánk fejlesztése nem alkalmi feladat, mert végig kíséri a szocializmus építését. A ren­delkezésre álló technikai adottságokat csak a szüksé­ges ismeretek, a megfelelő szakképzettség megszerzése útján lehet kihasználni. Ezért fontos, hogy felkeltsük a dol­gozókban a tanulás vágyát, hogy az üzemekben megbe­csüljék a továbbtanulókat. Ezért érdemes szorgalmazni a műszaki propaganda fej­lesztését, főleg az igények és szükségletek feltárását, s a propagandamunka bevált módszereinek tudatos alkal­mazását A gazdasági és tár­sadalmi szerveknek minden segítséget meg kell adniuk ahhoz, hogy a munkásosztály általános műveltsége és mű­szaki tudása állandóan növe­kedjék. Ez a feltétele annak, hogy a munkások és a mű­szaki dolgozók képesek le­gyenek elsajátítani, alkal­mazni és tovább fejleszteni a korszerű technikát, az élen­járó munkamódszereket A szocialista munkaver­­seny szervezésében, módsze­reiben alapvető követelmény: a termelésben élenjáró dol­gozók, újítók eredményeinek gyors és rendszeres beveze­tése, terjesztése, és ezáltal újabb termelési sikerek el­érése. A szakszervezet tevé­kenységét a jövőben aszerint is kell értékelni, hogyan si­került a munkaverseny szer­vezésével a technika fejlesz­tését és az új technika elter­jesztését szolgálnia. A gazda­sági és szakszervezeti fóru­moknak arra kell töreked­niük, hogy a kiváló dolgozó, szocialista brigád, szakma if­jú mestere stb. címek elnye­résének feltételei között mél­tó szerepet kapjon az élenjá­ró módszerek, újítások át­adása, átvétele. E­gészen nyilvánvaló, hogy a műszaki értel­miség őszinte támoga­tása nélkül nem lehet megol­dani a termelési tervek telje­sítése közben előforduló problémákat. Csak a műsza­ki értelmiséggel szorosan együttműködve léphetünk előre a technika­ fejlesztésé­ben, tudjuk érvényesíteni az anyagi és erkölcsi megbecsü­lés helyes arányait, a munka­verseny valamennyi ész­szerű formájának fejlő­dését, az egységes szem­léletet. A dolgozók ak­tivitásának ma egyik leg­jelentősebb tartaléka — a műszaki fejlesztés, a gaz­dasági vezetés szempontjá­ból — a műszakiakkal való fokozottabb együttműködés. A műszaki fejlesztés csak megfontolt műszaki vezetés­sel párosulva szolgálhatja jól a párt és a kormány gazda­ságpolitikáját. Rossz vezetés esetén még árthat is. Igen hasznos, hogy a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége megyei testületének­ van befolyása a műszakiakra, és ezért is fon­tos, hogy a gazdasági és tár­sadalmi szervek az eddiginél is jobban támaszkodjanak a tudományos egyesületek munkájára. A­z új technika alkalma­zása és fejlesztése, az új technológiai folya­matok bevezetése egyúttal a dolgozók munkakörülményeit is állandóan javítja. Az új technika alkalmazásával nemcsak a termelékenység növekszik, hanem a dolgo­zók munkája is könnyebbé, biztonságosabbá válik, csök­ken az ipari megbetegedések és a balesetek száma. El­mondhatjuk tehát, hogy a technika, az ipar fejlesztése a szocializmusban egyszer­smind az életszínvonal emel­kedésének leghatékonyabb eszköze. HOFFMANN MÁRTON, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa közgazdasági bizottságának vezetője Világhírű magyar találmány Dr. Magos László orvos találmánya a pletizmográf. A ké­szüléknek az orvosi diagnosztikában van óriási jelentő­sége, mivel az érrendszer állapotának konkrét vizsgála­tát teszi lehetővé. Főleg érelmeszesedés és érszűkület vizsgálatára használják. Egy század köbmilliméter vér­áramlásváltozás is kimutatható (MTI Fotó : Tormát Andor felv.) 3 Március 1 -től 15-ig 1 sémi technikai napok Szegeden A textilesek hétfői megnyi­tó előadása után, ma, márci­us 1-én kezdődnek el az üze­mi technikai napok, melyet a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa, a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, valamint a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat együttesen rendez Szegeden és Csongrád megyében azzal a céllal, hogy az üzemek műszaki be­osztású dolgozói mellett a fi­zikai munkások is minél job­ban megismerjék a technika fejlődésének legújabb ered­ményeit. Két hetc alatt 17 szegedi textil-, élelmiszer-, bor-, gép-, építő-, fa-, lem­­ezi villamosipari vállalatnál tar­tanak különböző előadásokat, ankétokat, klubesteket, film­vetítéseket és kiáll­tásokat. Az üzemi technikai napok programja igen gazdag, s már a mai napon több ér­deklődésre számot tartó ese­ményt ígér. A jutaárugyár­­ban, a paprikafeldolgozónál, a szegedi építőknél és a ká­belgyárban előadás lesz, a ci­pőgyárban, a fémfeldolgozó­nál és a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál kiállítás nyílik. A fémipari szövetkezet filmvetítést tart. A rendezvények többségére — technikai napok idején — az üzemekben kerül sor, hogy minél többen részt tud­janak venni rajtuk.

Next