Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-01 / 179. szám
SZUBOTICÁRÓL HOLNAP VONATTAL NAGYOBB CSOPORT ÉRKEZIK — AUTÓS KARAVÁN IS INDUL — A SZERVEZÉS TOVÁBB TART Fokozódó érdeklődés Jugoszláviában • • a Szegedi Ünnepi Hetek iránt Telefoninterjú a szuboticai Putnik Utazási Iroda vezetőjével A Szegedi Ünnepi Hetekben — mint ismeretes — a magyar és a jugoszláv állami szervek megegyezése alapján egyszerűsített eljárással, gyorsan kiadott útlevéllel és belépési engedélybel látogathatják meg a Tisza-parti várost a jugoszláv turisták. Az útleveleket a jugoszláv illetékes szervek adják. A belépési engedély mind Jugoszláviában, mind a magyar határátkelőhelyen kiváltható, s a belépés napjának 24. órájától kétnapos tartózkodást tesz lehetővé Szegeden. A magyar határállomásokon — Röszkénél és Kelebiánál — a belépési engedély a kezelési költséggel együtt 400 dinárba, vagy ennek megfelelő másfajta pénzösszegbe kerül. A Szegedi Ünnepi Hetekre a Jugoszláviából várható turistaforgalom kérdéseiről a Dél-11..áyrország szerkesztőségének munkatársa telefonbeszélget is; folytatott a szabó i.. (szabadkai) Putnik Utazási Iroda vezetőjével, íejér Gyulával. — Milyen az érdeklődés a Szegedi Ünnepi Hetek iránt? — A magyar és a jugoszláv illetékes szervek megállapodása s smnak nyilvánosságra kerülése után a Szegedi ünnepi Hetek iránt napról napra fokozódik az érdeklődés. Most már mind szélesebb kérőkből alakulnak csoportok Szeged meglátogatására az egyszerűsített és könnyített eljárással kiadott útiokmányokkal. Különösen a Vojanságban van érdeklődés, de például a belgrádiak sem hiányoznak majd azok közül, akik Szegedre indulnak. Itt kell megjegyezni, hogy rendes útlevéllel és vízummal magyarországi útja során ugyancsak sok jugoszláv keresi fel Szegedet s nézi meg a játékok egy-egy produkcióját is. — Nagyobb csoport az egyszerűsített eljárással, s a gyorsan kiadott útiokmányokkal mikor érkezik legközelebb Szegedre? — A Putnik Utazási Iroda szervezésében most vasárnap délután 4 óra 25 perckor érkezik vonattal a magyar határállomásra, Röszkére, majd utána Szegedre az első nagyobb jugoszláv turistacsoport. Tagjai többségükben szuboticiaiak lesznek, de a csoporttal utaznak a Vajdaság különböző részeiből is. Újabb nagyobb csoportok érkeznek Szegedre — az eddigiek szerint — augusztus 5-én, 7-én, 9-én, 12-én, 14- én, 16-án és 19-én. A csoportok megismerkednek a várossal és természetesen megnézik a játékok egy-egy előadását. — Nagyobb autós csoport érkezése várható-e? — Igen. Az eddigiek szerint 50 autóval indul Szegedre a Szuboticai Autóklub augusztus 19-én vagy 20-án. A szuboticai autósok természetesen részt vesznek a szegedi nemzetközi autóstalálkozón is. Zomborról is személyautó-karaván keresi fel Szegedet. — Hány jugoszláv turista érkezése várható? — Ezt most még nem lehet felmérni, mert — a gyorsított, egyszerűsített eljárással kiadott útiokmányokkal, valamint rendes útlevéllel és vízummal — újabbak és újabbak jelentik be, hogy Szegedre kívánnak utazni. A szervezés tovább tart, s az érdeklődés megvan. Mind a csoportos ,mind az egyéni útlevelek kiadása zavartalan. M. S. Tíz perc után... A luxemburgi campingszövetség főtitkára Szegeden A távoli Luxemburgból érkezett feleségével Szegedre Fernand Welter tanár. Autójuk és mögötte a lakókocsi az újszegedi campingben áll, a Tisza-parti fűzesek árnyékában. A tanár az Országos Idegenforgalmi Hivatal meghívására tartózkodik hazánkban, s mint a nemzetközi campingszövetség egyik vezetőségi tagja ismerkedik a magyar élettel. Járja az országot, s most Szeged utcáit rója. — Magyarországon most vagyok először, — feleli a kérdésre —. A határt vegyes érzésekkel léptem át. Aztán kellemesen csalódtam. Tetszik a magyar táj is, de legjobban a barátságos, vidám magyar emberek. Jó ételek, finom borok vannak, s ezeket minden udvariasság mellőzésével objektíven állapítom meg. — Ha hazamegy Luxemburgba, beszél-e tanítványainak Magyarországról? — Igen. Mindent elmondok, amit láttam, tapasztaltam. A luxemburgi campingszövetségben, amelynek főtitkára vagyok, ugyancsak beszámolók magyarországi utamról Tapasztalataim, miért mondanék mást, ha nem így érezném, többségükben pozitívek. Aztán a campingekre terelődik a szó. Közli, hogy a budapesti tábor színvonala kitűnő, egyáltalán nem marad alatta a nyugati campingeknek. De nem tetszik a zsúfoltsága, és az, hogy a táborban nagy a por. — Mi a véleménye az újszegedi campingről? — Igen szép, ideális környezetben van, tetszik a sok zöld rész. Általában megfelelő a tábor, s hogy igazán tökéletes legyen, be kell fejezni építését. — Szeged hogyan tetszik? — Én és a feleségem szegedi tartózkodásunk első tíz perce után megállapítottuk a városról, hogy hangulata, karaktere van. Sugárútjaival, gyönyörű Széchenyi és Dóm terével mindjárt jelzi, hogy más, mint a többi város. Kár, hogy a luxemburgiak alig vagy egyáltalán nem tudnak Szegedről, az ünnepi hetekről. S a búcsúzásnál azt mondja Fernand Welter: — Először, de nem utoljára jártam Magyarországon!... (—y. -r.) Mozgó benzinkút A járműveknek éjjel és nappal ad üzemanyagot Tegnap, pénteken Szegedre érkezett és már meg is kezdte működését az ÁFOR mozgó benzinkútja. Ez tulajdonképpen hatalmas korszerű gépkocsi, amelyre két egyenként kétezer literes tartály van felszerelve. Különben ugyanúgy működik és szolgálja ki a vásárlókat, mint a ► [UNK]rendes« benzinkutak. A mozgó benzinkút állomáshelye a Csanádi utca és az Ogyessza körút találkozásánál van. Éjjel és nappal egyaránt üzemel, s természetesen nemcsak a campingező autósoknak, hanem valamennyi járműnek rendelkezésére áll üzemanyaggal. Szuper és normál benzint, valamint kenőanyagokat árusít a kút. Ha a tartálykocsiból kifogy a benzin, azonnal a töltőhelyre megy és telítve gyorsan visszatér állomáshelyére. Megkapták diplomájukat az első termelőszövetkezeti üzemgazdászok Zsámbékon, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban befejeződtek az államvizsgák. Kétévi tanulás után 48 hallgató állt a vizsgabizottság elé. Ezek a hallgatók termelőszövetkezeti üzemgazdászok lesznek, ők az iskola első t [UNK]fecskéi«, akik diplomát kaptak ebből a szakmából. Feladatuk közé tartozik többek között a tervezés, a zárszámadás előkészítése, az elő- és utókalkuláció összeállítása, valamint a jövedelmezőség és az eredményesség vizsgálata. Az oklevelek átadására pénteken került sor. 46 hallgató, köztük egy kitüntetéssel, kettő kitűnő eredménnyel végzett kapta meg a diplomáját. Az ünnepségen dr. Erdei Ferenc akadémikus köszöntötte mezőgazdaságunk új szakembereit. (MTI) ANYAI ÉS ERKÖLCSI ÖSZTÖNZÉS ermelőszövetkezeteink munkaerő-gondjainak megoldása, fejlődésük meggyorsítása szükségessé teszi a munkadíjazási rendszerben rejlő serkentő erők minél teljesebb kihasználását. Ma a szövetkezeteknek nagy önállóságuk van a többtermelésre és közös munkára ösztönző munkák és módszerek kiválasztásában. A munkaegységrendszert és annak kiegészítőit a tervtúlteljesítésért járó premizálást, az eredményességi munkaegység-jóváírást, az előlegfizetést, a pénzdíjazást és a többi formát azonban ma még — sokszor kényelmességből — nem mindenütt alkalmazzák a helyi lehetőségek mértékében és a helyi feltételeknek megfelelően. Állami iparunkban is jócskán akad még tennivaló a személyes anyagi ösztönzés fejlesztése tekintetében. Ezért hasznos, ha elméletileg is megvizsgáljuk, hogyan egyeztethető össze a társadalmi és az egyéni érdek, s milyen szerepük van nálunk az anyagi és az erkölcsi ösztönzőknek? Abból kell kiindulnunk, hogy a haza minden polgárának érdeke: minél hamarabb valósuljon meg a szocializmus teljes felépítése, amely együtt jár az életszínvonal rendszeres, megalapozott emelésével. A társadalom érdeke, hogy tagjai sokoldalúan fejlődjenek, s szükségleteiket vézető munkájuk mennyisége és minősége szerint elégítsék ki. Ez az érdekegység a gazdasági alapja a szocialista nemzeti egység politikájának, amely viszont a dolgozók valamennyi rétegének az alapvető ideológiai kérdésekben való véleményazonosságát is megköveteli. A társadalmi és egyéni érdek egységét minden szinten tudatosan kell megvalósítani. Erre szolgálnak a tervek, az állami jogszabályok, a rendelkezések, az utasítások, az irányítás szervezete, az anyagi ösztönzés különféle formái. Az egyéni érdek csak akkor kerül ellentmondásba a társadalmi érdekkel, ha hiba csúszik a népgazdaság tervszerű szabályozásának menetébe, ha az anyagi ösztönzés iránya nem helyes. A gazdaságvezetés módszereinek állandó tökéletesítése biztosítja a hibák kiküszöbölését. A szocializmus az egyéni szükségletek mind teljesebb kielégítésére törekszik, oly módon, hogy ezáltal a társadalmi szükségletek kielégítését, a társadalom feladatainak elvégzését, érdekének tiszteletben tartását segítse elő. Valójában itt ugyanazon dolog két oldaláról van szó. Hosszabb távon például nem lehet növelni az életszínvonalat anélkül, hogy ehhez ne teremtenénk meg a termelési-gazdasági feltételeket és nem lehet növelni a termelést az életszínvonal rovására. Mindebben fontos szerepet játszik a társadalom rendelkezésére álló javak elosztása. Ez akkor biztosítja legjobban a társadalmi és egyéni érdek összhangját, ha a társadalmi munkatermelékenység emelésére irányuló ösztönzést tartja szem előtt. A jövedelmek felosztásánál tehát az anyagi ösztönzés elve érvényesül, amely a munka mennyiségén kívül figyelembe veszi a minőségi tényezőket, a gazdaságosságot, a nehéz és könnyű munka, a szakképzett és szakképzetlen munka különbségeit, a munkaerő-gazdálkodás érdekeit. A szocializmus teljes felépítésének időszakában, s még sokáig azután, anyagi ösztönzés nélkül nem lehet megteremteni a társadalmi és az egyéni érdek összhangját. Éppen ezért ez a törvényszerűség a szóban forgó érdekegység felismerésének, tudatosításának is egyik legfontosabb feltétele. Az anyagi érdekeltség hatalmas nevelő tényező is. Ahogy mondani szokás, saját zsebükön keresztül tanítja meg az embereket társadalmi érdek tiszteletben tartására. A szocializmus építésében e tényezőnek komoly szerepe van; mind lebecsülése, mind túlbecsülése súlyos hibák forrása. A nemzetközi munkásmozgalom kalandor elemei ugrásokkal akarták helyettesíteni a megalapozott építőmunkát, saját országuk nemzeti sajátosságait túlhangsúlyozva elvetették a személyes anyagi ösztönzést, aminek felhasználása pedig általános szükségszerűség minden szocializmust és kommunizmust építő országban. Ez a szektás, a reális feltételekkel, a szocializmus építésének általános szükségleteivel, a tömegek valóságos igényeivel nem számoló stratégia, amely nem vette figyelembe a termelőerők fejlettségi színvonalát, a gyakorlatban kudarcot vallott, ha kiagyalói ezt elméletileg még nem is ismerik el. (Ugyanarról a törés fakadt, mint a nemzetközi munkásmozgalom stratégiájára vonatkozó, az erőviszonyok félreértésén, az imperializmus erőinek lebecsülésén alapuló ultraforradalmi kakaskodás.Van egy másik nézet is, amely mérhetetlenül túlbecsüli az anyagi ösztönzést, nem számol a politikai, az erkölcsi, a világnézeti tényezőkkel. Ez a nézet az anyagiasság »ideológiája«, amely a szocialista építést az adom-veszem polgári, kispolgári elvére alapozza, lebecsüli a társadalom erkölcsi tényezőit. Ennek képviselői a párt humanista politikájában liberalizmust, a polgári és kispolgári életforma, ízlés, eszmevilág rehabilitációját látják. Tagad■hatatlan, hogy ma nálunk nem az aszkétizmus, az anyagi kérdésekben megnyilvánuló túlzott puritánság, hanem ez a liberalizmus a nagyobb veszély. Félreértés ne essék: nem a szakképzettebb, felelősségteljesebb munkával megérdemelten járó magasabb életszínvonal a káros, hanem az a szemlélet, amely mindent kizárólag az anyagiakon keresztül ítél meg. A vállalati kollektívák tevékenységére is sok anyagi ösztönző hat, amely valamilyen formában befolyásolja a személyes jövedelmeket is. A társadalom, a vállalat és az egyén érdekeinek összehangolása igen bonyolult folyamat. Ezért állandóan tökéletesíteni kell az anyagi ösztönzés mechanizmusát. Ugyanakkor annak is tudatában kell lenni, hogy a népgazdasági és a vállalati érdek abszolút egybeesését ezen az úton nemigen lehet elérni. Mindig lesznek olyan feladatok, amelyeknek elvégzésében a vállalatok kevésbé érdekeltek, de amelyeket tőlük mégis meg kell követelni. Ugyanez a helyzet a vállalaltokon belül is. Itt jelentkezik újra az eszmei-erkölcsi tényezők szerepe. A szocialista tudatosságra apelláló agitációt és propagandát természetesen nem az anyagi ösztönzés helyett, annak ellenére, hanem azzal észszerűen társítva kell alkalmazni. FÖLDES KÁROLY A félévi munka eredményeit értékelte az Április A. kisipari szövetkezet Pénteken délután küldött közgyűlést tartott a szegedi Április 4. Cipő és Papucskészítő Kisipari Szövetkezet. A küldöttgyűlésen megjelent és felszólalt Kispál Jenő, az MSZMP Szeged városi bizottságának tagja, a pártbizottság ipari osztályának munkatársa. A szövetkezet vezetőségének beszámolóját Krajkó András elnök ismertette. Méltatta az elmúlt félév termelési eredményeit, hangsúlyozta, hogy a szövetkezet négyezer pár cipővel gyártott többet, mint az elmúlt év második felében. Lényegesen növelte az exportáru termelését is. A papucsos részleg pedig hatszáz pár papuccsal gyártott többet, mint 1963 második félévében. A szövetkezet elmúlt félévi munkája értékelése mellett az elnök beszélt több éves tevékenységéről is. Rövid áttekintést adott a szövetkezet vezetősége munkájáról, a tagság lelkes tevékenységéről, amelynek eredményeként nemcsak Szeged, hanem az ország nagyobb kisipari szövetkezetei között tartják nyilván a szegedi cipészek, papucsosok kisipari szövetkezetét. Bejelentette azt is, hogy nyugdíjba kíván menni, s így fejezte be beszámolóját: — Azzal a tudattal megyek nyugdíjba, hogy a szövetkezet tagjai a jövőben is az eddigiekhez hasonlóan dolgoznak, s tovább gyarapítják üzemüket, szövetkezetüket. Az együttesen végzett munka szellemében köszönöm meg, hogy 12 évig, míg elnöke voltam a szövetkezetnek, támogattak munkámban. A küldöttgyűlés Krajkó András elnök nyugdíjba vonulásával megüresedett vezetőségi helyre Major Jánost választotta meg. A vezetőség a küldöttgyűlés után ülést tartott, s megválasztotta a szövetkezet új elnökévé Barna Ferencet, aki eddig elnökhelyettesi teendőket látta el. Hazánk különböző vidékeinek termékei Szegeden A Fáklya Filmszínház kerthelyiségében is sok érdekes látnivaló vonzza az érdeklődőket. Talán legnagyobb sikere a roston sült halnak van; a halászati szövetkezet pavilonja előtt több fél órát is várakoznak türelmesen a hal kedvelői. A borkóstolók dolgozói sem panaszkodhatnak, mert a szegediek és a város vendégei szeretik a jó bort. Az egri Dobó István Termelőszövetkezet idén először árusít Szegeden. A borversenyen tüzes borai, a bikavér és a medok előkelő helyet szereztek. A Fáklya Filmszínház udvarán felállított borkóstolóját sokan keresik fel, naponként 100—150 liter egri bort kóstolgatnak el a látogatók. Király József, a termelőszövetkezet gondnoka elmondta, hogy nagy reményekkel jöttek Szegedre, s nem csalódtak. A közös gazdaság kiváló borainak újabb híveket szereztek az alföldi városban és szívesen jönnek jövőre is. Jó néhány kilométerről szállítják az utánpótlást, a zamatos alföldi bort a Helvéciai Állami Gazdaságból. Egy hét alat a borkóstolóban 17 hektoliter helvéciai bort mértek ki, s különösen népszerű a cirfandli bor. Kurucz Árpád, a kiállítás szervezője közölte, hogy szívesen jönnek Szegedre az ország legkülönbözőbb vidékeiről az állami gazdaságok, közös gazdaságok, s erejükhöz mérten mindenben segítik a kiállítások sikerét. Például a Helvéciai Állami Gazdaság állította fel a bor- és pálinka-szökőkutat, s egyedül az országban Szegeden hozza forgalomba őszibarack pálinkáját. A Magyar Állami Pincegazdaság az ország bortermelő vidékeinek termékeit mutatja be Szegeden. A Balatonboglári Állami Gazdaság nagyszerű borát, a Pálmahalmi (Fejér megye) Célgazdaság őszibarackját, a Budapesti Édesipari Célgazdaság, a Pécsi Állami Gazdaság, a Pécsi Szakszövetkezet ugyancsak kiváló zamatú gyümölcsét, őszibarackját hozta el Szegedre. Ezek a gazdaságok, valamint a Csongrád megyeiek nemcsak bemutatják termékeiket, hanem • nap, mint nap gondoskodnak utánpótlásról. S a szegediek, valamint a város vendégei már eddig is több száz mázsa őszibarackot vásároltak. bombát, 1964. augusztus 1. DÉL-MAGYARORSZÁG 3