Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
Termelési próba a Tiszai Vegyikombinátban A Tiszai Vegyikombinát dolgozói az év végi határidő előtt már ezen a héten megkezdték a termelési próbát az ország legkorszerűbb műtrágyagyárában. A folyamatos üzemeléshez először az ammóniatárolókat töltötték fel, majd csütörtökön hozzáfogtak a nitrogén műtrágya gyártáshoz. Ez a munkafolyamat igen bonyolult. A hígsavüzemben a cseppfolyós ammóniát levegővel keverik és platinahálón 900 fokos hőmérsékleten elégetik. Így keletkezik a nitrózusgáz, amelyből különböző vegyi eljárásokkal salétromsavat nyernek. Ezután az ammónnitrát üzemben a salétromsavat gáz alakú ammóniával semlegesítik, majd a folyékony oldatot a két , egyenként 53 méter magas szórótoronyból lecsöpögtetik és az, a hideg levegő hatására szilárd szemcseként ér a földre. A Dráva megrongálta a nyári gátat Az Ipoly már teljes hosszában apad, a Rábán pedig megszüntették az elsőfokú árvízvédelmi készültséget is. A Dráva legalsó magyar szakaszán azonban pénteken tetőzött az árhullám és Drávaszabolcsnál még szombaton délelőtt sem csökkent a víz szintje. Ez a tartós tetőzés mindössze 18 centiméterrel kisebb a hat évvel ezelőtt mért legmagasabb vízállásnál. Ezen a szakaszon, Drávaszabolcstól nyugatra mintegy 18 kilométerre, Iiunapuszta közelében a víz szombaton reggelre megrongálta a Dráva hullámterének egy részét védő nyári gátat. Az árvédelmi szakemberek azonnal erős osztagot irányítottak a szakadáshoz és remény van arra, hogy homokzsákokkal, kővel egyéb anyagokkal sikerül kijavítani a gátat A bal parti fővédelmi vonal egyébként nincs veszélyben és szombat estére már apadást vártak. Így az árhullám „teteje” átlép a határon. (MTI) Korszerű iskola, korszerű technika A pedagógusok között mostanában egyre több szó esik a korszerű technikai, audiovizuális eszközöknek az oktató-nevelő munkában való felhasználásáról. E témáról hangzottak el nagy érdeklődést keltő előadások az idei nyári egyetemen, s a közelmúltban ezzel kapcsolatban végzett felmérést, s vizsgálatot a Pedagógusok Szakszervezete Városi Bizottsága is. A pedagógusok kezdeményezései Mint Gulácsi Zoltán köznevelési felelős, iskolaigazgató, munkatársunknak elmondotta, évről évre több és több azoknak a nevelőknek a száma, akik a korszerű módszerek kísérletezése, kimunkálása közben mind bátrabban alkalmazzák az oktató-nevelő munkában az iskolákban meglevő technikai eszközöket Olyan nevelők is szép számmal akadtak, akik máshonnan kértek, hoztak olyan eszközöket, amelyek iskolájukban nem voltak meg, de amelyeknek a segítségével munkájukat érdekesebbé, szemléletesebbé, eredményesebbé tudták tenni. Így mind inkább előtérbe kerül az a törekvés, hogy a korszerű iskolát el kell látni korszerű technikai eszközökkel. A pedagógusok munkájához sok segítséget nyújtanak a televízió és a rádió új rendszerű, a tanulókhoz, a pedagógusokhoz szóló adásai. Az életet viszik közel az iskolához hangban és képben is. Ezek az adások nagymértékben fokozzák a tanulók aktivitását, szórakoztatva oktatnak, nevelnek. Néhány adat Szeged 19 általános iskolájában a most készített felmérés szerint 35 diavetítő, 16 magnetofon, 25 lemezjátszó, 34 rádió, 9 erősítő berendezés, 18 televízió és 11 mozgófilmvetítő gép található. E technikai eszközöknek egy része már nem a legjobb állapotban van. Szükséges lenne megjavításuk, vagy kicserélésük. Feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy mielőbb valamennyi iskola kapjon magnetofont és filmvetítő gépet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felsorolt technikai eszközök nagy segítséget nyújtanak a pedagógusoknak. Azok felhasználása egyre nagyobb tért hódít Szeged általános iskoláiban is. Alkalmazásuk azonban egyelőre még tervszerűtlennek mondható, a legtöbb ötletszerű. Ezért, úgy látszik, elérkezett az ideje annak, hogy a korszerű eszközök alkalmazása gyakorlatát és elméletét központilag kidolgozzák. Feladatok, tennivalók Az audiovizuális eszközök felhasználásával kapcsolatban összegyűjtöttek már számos hasznos, megvalósításra váró javaslatot. Tanfolyamot kellene például szervezni — mondják egyesek — azoknak a pedagógusoknak, akik ezeket az eszközöket kezelik, s meg kellene őket tanítani a kisebb hibák kijavítására is. Felvetődött: helyes lenne olyan központi szerv létrehozása, amely a filmek, diafilmek, képsorozatok, hangszalagok gyártásával, megőrzésével, elosztásával foglalkoznak. Jó lenne megyénként olyan filmtárakat létrehozni, ahonnan az iskoláknak kölcsönöznék a tanításhoz szükséges kópiákat. Egyes megbeszéléseken javasolták már, hogy az iskolai könyvtárakhoz hasonlóan igyekezzenek létrehozni iskolai diafilm-, hanglemez- és hangszalagtárat. Minden iskolában össze kellene gyűjteni olyan közlekedési és egészségügyi filmeket, amelyeket az osztályfőnöki órákon lehetne hasznosan felhasználni. Felvetődött már az a gondolat is, hogy a különféle technikai eszközöket egy terembe kellene elhelyezni. A technikai eszközök felhasználásával kapcsolatban sok más értékes javaslatot is összegyűjtöttek már a Pedagógus Szakszervezet Városi Bizottságában. Valamennyit eljuttatják az illetékeseknek, hogy mérlegeljék, melyek megvalósítására nyílik mielőbbi lehetőség. n. j. ben jelentős befogásuk volt, továbbá, mert a politikai pártok mögött jelentős néptömegek állottak, és az osztálypolarizáció igen erőteljesen indult meg. A legkövetkezetesebben forradalmi és programot adó párt a Magyar Kommunista Párt volt, amelynek politikája a gazdasági és társadalmi életünkben érvényesülő törvényszerűségek felhasználásával kijelölte a fejlődés menetét A népi demokratikus forradalom elsőrendű feladata a magyar államiság demokratikus alapon való megteremtése volt. Az ideiglenes nemzetgyűlés, az ideiglenes kormány a Nemzeti Függetlenségi Front politikájának jegyében szervezte újjá az államgépezetet, mégpedig annak a népmozgalomnak a felhasználásával, amelyet a különböző népi szervek életrehívása eredményezett. Az állami szervezet demokratikus alapokon való helyreállítása mellett alapvető feladat volt a fasiszta erők háborús pusztításainak helyreállítása, a háborús és népellenes bűnösök felelősségre vonása. A SZOVJETUNIÓ lődés útját nyitotta meg a népi demokratikus országok jogrendszere előtt is. A népi demokratikus országok jogrendszere a felszabadulás előtt burzsoá jogrendszer volt, amelyben az egyes államok fejlődéséhez képest sok feudális maradvány is létezett. Ilyen feudális maradványokkal nagymértékben telített volt a Horthy-Magyarország jogrendszere. A felszabadulást megelőzően ezekben az országokban a kifejezetten fasiszta jogszabályok tömege látott napvilágot. A fasiszta jogszabályok a hitleri fasizmus jogrendszerének példája nyomán gúzsba kötötték a munkásosztályt, kíméletlenül elnyomták a dolgozókat, megfosztották őket a demokratikus szabadságjogoktól, elfojtották a demokratikus erők kezdeményezéseit, bevezették a faji üldözést, biztosították a soviniszta-imperialista politikát, elősegítették azt, hogy ezek az országok a hitleri fasizmus oldalán rátámadjanak a Szovjetunióra. A felszabadulást követően nálunk megindított demokratizálódási folyamat során a jog területén mindenekelőtt hatályon kívül helyezték a fasiszta jogszabályokat, visszaállították illetőleg megteremtették a burzsoádemokratikus szabadságjogokat, biztosították a lakosság széles tömegei részére a politikai életben való részvétel jogát s olyan jogszabályokat alkottak, amelyek biztosították a háborús és népellenes bűnösök felelősségre vonását, az államapparátus megtisztítását a fasiszta elemektől s ennek keretében az igazságügyi szervek demokratizálását is. , s a magyar i sár? *£abadulás előtt az határozta meg, hogy ez a szervezet a Horthy-fasizmusnak, a tőkéseknek és földesuraknak volt eszköze. Ezt a szervezetet tehát úgy kellett felépíteni, hogy alkalmas legyen ezeknek az osztályoknak a kiszolgálására. A Horthy-fasizmus igazságügyi szervezete a maga bonyolult rendszerével, melyben a dolgozó nem tudott kiigazodni — hosszadalmas, bürokratikus eljárásával, reakciós személyi összetételével, alapvető feladatát, a tőkések és földesurak kiszolgálását, a dolgozók elnyomását jól ellátta. Ez a szervezet alkalmas volt arra, hogy érvényre juttassa a dolgozókkal szemben a tőkések érdekeit; ez a bíráskodás a kizsákmányoló kisebbség osztálybíráskodása volt, amelynek képviselői nem is tagadták, hogy osztálybíráskodást végeznek a kizsákmányolók érdekében. Töreky, a hírhedt fasiszta vérbíró, nyíltan megmondotta 1925-ben: „A törvényeket akként kell alkalmazni, hogy a vezetésre predesztinált rétegek védve legyenek a feltörekvő osztályokkal szemben." Ennél a bíróságnál a dolgozó hiába kereste igazát. A népi demokratikus jogszabályok csakhamar kifejezték, hogy a népi demokratikus fejlődés túlhaladt a fejlődés burzsoá-demokratikus szakaszán s a párt a tömegekre támaszkodva újabb és újabb eredményekkel, azok lerögzítésével mind közelebb jutott a proletárdiktatúra megvalósításához. Ennek a fejlődésnek jogszabályokban is kifejeződő legfontosabb eredményei: a szénbányászat államosításáról, a villamos művek és energiatelepek állami tulajdonbavételéről szóló 1946. évi törvények, az üzemi bizottságokról, a szakszervezeti munkaközvetítésről szóló rendeletek, a négy legnagyobb üzem államosítása, a bankok állami ellenőrzése stb. Ugyanebbe a körbe tartozik számos alapvető jogszabályunk, amely kifejezi azokat a változásokat, amelyek államapparátusunkban végbementek. Magyarországon megszűnt a király nélküli királyság állapota s létrejött a köztársasági államforma, az országgyűlés törvényt alkotott a demokratikus államrend és köztársaság védelméről. Az 1946: VII. törvény a demokratikus államrend és köztársaság védelmét is — a reakció minden tiltakozása ellenére — a népbíróságokra bízta. 1947-ben, amikor az ellenség megkísérelte, hogy egyre erősödő gazdasági rendünket különböző spekulációkkal, gazdasági kártevéssel megingassa, pártunk kezdeményezésére olyan munkásbíróságokat szerveztünk, amelyek a szakbíróból és a legnagyobb ipari üzemek munkásaiból szervezett tanácsokban ítélkeztek a spekulánsok felett. I a vrr.pT demokratikus országok I___________ ban a felszabadulás után meginddult a demokratikus erjedés, amelyben megteremtődtek a szocialista fejlődés előfeltételei, a demokratikus vívmányok megteremtése és megszilárdítása alapján, a kommunista pártok vezetésével rátértek a szocializmus útjára. Sajátos fejlődést mutat a közép- és délkeleteurópai államok útja a népi demokrácián keresztül a szocializmus felé. Minden egyes népi demokráciának megvannak a jelentős sajátosságai, nemzeti vonásai. Vannak eltérések a politikai rendszer alkotó elemei között, közös lényegük azonban egy: ezekben az államokban lezajlott az antifeudalista, antiimperialista, antifasiszta forradalom, amelyet a kommunista párt vezetésével a munkásosztály és a dolgozó tömegek valósítottak meg, s ez átmenetet jelentett a népi demokrácia fejlődése második szakaszába. Egykori vízállások Idősebb szegediek még emlékeznek arra, hogy a Mérey utca északi oldalán — körülbelül ott, ahol ma a Búbos étterem épülete áll — e század elején is vízzel telt mélyedés, nádas volt. Az Ady Endre téri sportpáya helyén pedig egykor korcsolyázótó terült el. A Bakay Nándor utca végén ma is jelentékeny területen található vízállás. A Bakay Nándor utcai vízállás mesterséges, egykori téglagyári agyaggödör. A hajdani Mérey utcai nádas és az Ady téri tó azonban természetes úton keletkezett. Feljegyzések és altalajkutató fúrások egyaránt bebizonyítják, hogy Szeged területét a földtani múltban, sőt még a történeti időkben is számos vízállás, nádas és több sekély vízfolyás, ér tarkította. Szeged őslakossága a Tisza egykori mély árteréből kiemelkedő kisebbnagyobb hátságokon telepedett meg. Ezeken a víztől védett területeken eleinte halásztanyák keletkeztek. A kiemelkedőbb területeket nagyobb áradások idején a folyó teljesen körülfogta, s ilyenkor azok szigetekké váltak. Régi oklevelekben többször szerepel a Felsősziget és Alsósziget megnevezés, amelyekkel a későbbi Felső-, illetve Alsóvárost jelölték. A szigetek közötti nádasok, helyenként tőzegtelepek az őslakosságnak természetes fűtőanyagot szolgáltattak. A város történetírói szerint Felsőváros hét kisebb, Alsóváros azonban csak egyetlen nagyobb szigeten települt. Idők folyamán a vár és a Belváros szintén külön szigeten keletkezett. Szeged területén főleg a József Attila Tudományegyetem Földtani Intézete és a Szegedi Tervező Vállalat eddig több száz altalajkutató fúrást mélyített le, előbbi a rétegződés tudományos megismerése, a városfejlesztés és csatornázás érdekében, utóbbi az új épületek alapozásának tervezéséhez. E sok vizsgálat ellenére sem mondhatjuk, hogy az egykori szigetek helyét, korrajzát pontosan ismerjük. A szigetek közötti legmélyebb, állandó jellegű vízállások és ezek helye azonban elég jól ismeretes, s az időszakosan elöntött területeket is közelítőleg elhatárolhatjuk. Az egykori várárkok vonalát régi térképek alapján állapíthatjuk meg. (Mindezek közelítő helyét térképvázlatunk tünteti fel.) A Felső Tisza-part mentén, nagyjából a Maros utca irányában hosszú vízállás húzódott („Sándor réve”, „Annus ér”), s ugyancsak több, jelentékeny vízállás terült el a mai József Attila sugárút és a Szilién sugárút közötti területen. Nem véletlen, hogy a Lechner tér és a Szt. István tér Szeged ma is viszonylag mély területe, annak ellenére, hogy az árvíz után mindkettőt jelentősen feltöltötték. Egykor ezeket is víz borította. Mocsaras terület volt a mai Petőfi Sándor sugárút és Faragó utca közelében, a Kálvin téren, a Mérey utcában, a Marx tér keleti részén. Régi térképeken „Csöpörke” néven szerepel az a vízállás, amely az alsóvárosi Dobó utca végén terült el, de csöpörkének nevezték általánosságban is a sekély, pangó vízállásokat. A hajdani vízállásoknak a városépítés, az új épületek alapozása szempontjából nagy a jelentőségük. A mocsarak alján, az ezek feltöltődő medrében sötét színű, sok szerves anyagot tartalmazó lerakódások keletkeztek. A mélyedéseket idők folymán többnyire vegyes anyaggal, „hordott földdel” és építési törmelékkel töltötték fel. Ezek a rétegek csekély teherbírásuk következtében alapozás szempontjából igen kedvezőtlenek, sőt többnyire alkalmatlanok. A régi vízállásos területek közül az Április 4 útja és a Faragó utca kereszteződésének környéke, a Mérey utca, a Marx tér egy része és a Kálvin tér korábban üres telkei már beépültek, a tervezők és kivitelezők jelentős erőfeszítéseivel. A Faragó utcai lakóépületek alapja egyes helyeken 5 méternél is mélyebbre került. A Mérey utcában a talajkutató fúró helyenként csak 6 méter mélység alatt érte el a nagyobb teherbírású rétegeket. Itt az épületek biztonsága érdekében igen nagy, helyenként 3,5 méter széles alapokat kellett készíteni. Az egykori várárok az egyetemi Béke épület, „Sándor réve”, pedig a szalámigyár épületeinek alapozásakor okozott nehézségeket. Mivel a régi, alacsonyabb, kisebb súlyú lakóházakat gyakran a vízállások kedvezőtlen rétegeire alapozták, több tervezett emeletráépítés meghiúsult. A városfejlesztés szempontjából ugyancsak fontosak a jelenlegi vízállások. Ezek egy részét éppen napjainkban töltik fel, többnyire vegyes törmelékkel és hulladékkal. Az ilyen vegyes anyagú, tömörödetlen, „friss” feltöltés pedig épületek hordására még hosszú ideig teljesen alkalmatlan, a rajta történő alapozás sikere később is bizonytalan, vagy igen költséges. Dr. Ungár Tibor — mai városépítés IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHH Új módszer a mezőgazdasági gépek javításában Hosszabb vita és igen alapos műszaki felkészülés után az idén először alkalmaznak fejlett, nagyüzemi módszert a mezőgazdasági gépek javításánál a szegedi járásban — közölte Zöldi Kovács Lajos, a gépállomások megyei igazgatóságának főmérnöke. A fejlett, nagyüzemi módszer abból áll, hogy a termelőszövetkezeti gépek főés folyójavítását — géptípus szerint — 2—3 gépállomás körzetében összevonják. A termelőszövetkeezteknek ez az úgynevezett tipizált gépjavítás egyáltalán nem jelent anyagi hátrányt, mert a jövőben a javításra beütemezett gépeket, ugyanúgy, mint eddig, csak a körzet gépállomására kell beszállítaniuk. A gépjavításban alkalmazott új módszert az ország különböző részeiben már kipróbálták. A szerzett tapasztalatok alapján a szegedi járásban Kiskundorozsmát, Deszket és Sándorfalvát jelölték ki az új módszer meghonosítására. Ennek megfelelően a Deszki és a Kiskundorozsmai Gépállomás összes kombájnját javítás céljából Sándorfalvára irányítják. Deszken az MTZ-t és az Utast, Kiskundorozsmán a Zetor gépcsaládot, az U 28, a T 28, az RS 09 és a Hoffer traktorok javítását szervezik meg. Szovjet gyártmányú Sz 100-as és 80-as traktorokat — Csongrád megyében egyedül — Makón újítanak fel. A szegedi járásban levő hazai gyártmányú lánctalpas gépeket a Deszki Gépállomáson javítják. Vasárnap, 1964. november 1. Ott mQmORSZAG 3 9