Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-01 / 50. szám

Képviselői beszámolók Szövegen Népes gyűlés hallgatta vasárnap Komócsin Zoltán és Győri Imre elvtársakat Vasárnap délelőtt a sző­­regi földművesszövetkezeti vendéglő zsúfolásig megtelt nagytermében — helybeli, újszentiváni, tiszaszigeti, deszki és kübekházi dol­gozók előtt — képviselői beszámolót tartott Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és Győri Imre elvtárs, a Csongrád megyei pártbi­zottság első titkára. A gyű­lést Sopsich István, a Ha­zafias Népfront szőregi bi­zottságának titkára nyitotta meg, majd mindvégig nagy figyelem kísérte Csongrád megye két országgyűlési képviselőjének részletes be­számolóját az országgyűlés januári ülésszakáról, új öt­éves tervünk feladatairól, számos időszerű belpolitikai kérdésről és a külpolitika legfontosabb eseményeinek értékeléséről. Mindkét be­számoló a jelenlevők egyet­értésével találkozott, ame­lyet tapsaikkal is kifejezés­re juttattak. Komócsin Zoltán és Győ­ri Imre elvtársak a vasár­napi beszámoló gyűlést is felhasználták arra, hogy kö­zelebbről ismerkedjenek a szőregiek mindennapi életé­vel. Már a gyűlést megelő­zően bensőséges eszmecsere alakult ki a szőregi tanács­házán a szegedi járás ve­zetőinek — Csupenszki Ist­­­­váninak, a járási pártbizott­­­­ság első titkárának és Far­kas Istvánnak, a járási ta­nács vb elnökének — jelen­létében a község több veze­tőjével, köztük Lebák Jó­­­­zsef községi párttitkárral,­­ Palotás Péterrel, a községi­­ tanács vb elnökével, Boldog­i Gyula tsz-elnökkel. A gyű­­j­tést követően pedig az­­ Egyetértés Tsz központi iro­daházában folytatódott to­vább a beszélgetés az előb­bieken kívül még a tsz több vezetőjével és tagjával, köz­tük a tsz-mozgalom olyan „veteránjával­’, mint Kasza Lajos tsz-elnökhelyettes. Téma ott is, itt is volt bő­ven, örömmel esett szó ar­ról, hogy a közelmúltban tartott tsz-zárszámadás ada­tai szerint az 1965-ös esz­tendő a teljes fellendülés éve volt náluk, s nyugod­­­­tabbá, harmonikusabbá vált a szövetkezeti parasztság élete. Megnövekedett az igény az iparcikkek iránt, de gond még, hogy az el­látás olykor akadozik. Rég­óta keresik a megoldást, az újszőregi földművesszövet­kezeti üzlet korszerűbbel való felváltására is. Az Egyetértés Tsz-nek nemcsak nagy bosszúságot, hanem komoly károkat jelent, hogy lassan halad új tojótelepük építése. A szövetkezet fej­lődéséhez pedig szükség len­ne ehhez, hiszen tovább gyarapodni, fejlődni akar­nak. Így sorjáztak egymás után az eredmények, gondok a beszélgetésben, és téma lett volna még sok. Az idő azonban gyorsan repült, a vendégek még meglátogat­ták egy szomszédos ház ró­zsa- és gyümölcsöskertjét, amely a sok közül is ta­núsította, hogy a község szorgalmas népe milyen si­keresen használ ki min­den talpalatnyi helyet. * 6 Kereskedők — az új nagyáruházba Gondos felkészülés a nyitásra Nagy érdeklődéssel figye­lik a szegediek az új állami áruház építését. A lakosság­nál talán csak a Tisza Ál­lami Áruház dolgozói, ve­zetői várják jobban, hogy birtokukba vehessék az új, korszerű, tágas áruházat. Mert a régi már nagyon szűknek bizonyul. Az átadá­sig azonban — amelyet ez év őszére ígértek az építők — még sok a tennivaló. A Tisza Állami Áruház vezetői Dózsa Pál igazgató irányításával „forgatóköny­vet” dolgoztak ki. Ebben pontosan megjelölték a so­ron következő feladatokat. Felmérték, hány elárusító­­osztály működik majd, s mennyi új kereskedőre van szükségük. Eszerint az új ál­lami áruházban 16 osztá­lyon 255 elárusító várja majd a vásárlókat. Ezt a nagy számot így könnyű kimondani, de komoly gon­dot okoz a másfél száz új kereskedő beállítása. • Több éve készülünk már szakemberek képzésé­vel az új áruház megnyitá­sára — mondja Dózsa Pál. — Nagyrészt saját erőnkből biztosítjuk a jól képzett ke­reskedőket Elsősorban a több éve nálunk dolgozó fiatalokra támaszkodunk, s az osztályvezetők nagy ré­sze közülük kerül ki. Er­ről már régóta beszélgetünk dolgozóinkkal, így például Kakuszi Mihállyal is, aki­re majd a lakberendezési osztály vezetése vár. Nem­rég végezte el a boltvezetői tanfolyamot, Klonkai Lász­­lóné technikumot, Csipak László boltvezetői tanfolya­mot, végzett, Rózsahegyi Anna pedig érettségizett Ezek a fiatalok tervszerűen így készültek az új állami áruház megnyitására. A Tisza Állami Áruház­ban évről évre rendszeresen képeznek ipari tanulókat. Jelenleg 38 ipari tanulójuk van. Ezek a fiatalok meg­állják helyüket és számíta­nak rájuk a korszerű, új áruház megnyitása után is. Ugyancsak az állami áru­házban tanultak kereskedői szakmát Szalai Ilona, Bene Anna, Luft Éva, Elekes Irén, Bála Katalin, Fodor Vera és Kántor Ilona, hogy csak a legszorgalma­sabbakat említsük. Bála Katalin is az egyik pultnál ügyeskedik, udvaria­san, mosolyogva szolgálja ki a vásárlókat. Amíg né­hány perces szünet van, beszélgetünk vele, mit vár az új állami áruháztól. — A mostani állami áru­házban 1961. szeptembere óta dolgozom, nagyon jól érzem itt magam, mert rendkívül jó a kollektív szellem. Az új áruházban nyilván még jobb lesz, mert a szép környezetben még jobban el tudjuk majd látni a vásárlókat. De élén­­kebb lesz még az eddiginél is a KISZ-élet. Ugyanis az új helyen lesz megfelelő klubszobánk, ahol még gyakrabban összejöhetünk. Szalai Ilona 18 éves, csi­nos, fiatal lány. 1963-ban egy országos versenyen ki­tűnően szerepelt, s ezért fél évvel előbb lett segéd. Ez is arról szá­mol be, hogy a fiatalok na­gyon szeretnek az állami áruházban dolgozni. Itt nemcsak jól megtanulják a szakmát, de a vezetők, s az idősebb dolgozók szeretettel veszik körül őket, s segítik életútjukat. Érdekes, hogy még meg sem nyílt az új áruház, mégis nagy már a vonzása. Több olyan fiatal, aki a Ró­zsa Ferenc gimnáziumban végzett, s kereskedői szakot is tanult, az érettségi után korábban inkább az íróasz­talt választotta. Most sorra jelentkeznek. Sinka Rozália, Temesvári Magda, Goda Mária, Daróczi Katalin is bejelentette, hogy szívesen dolgoznának az új állami áruházban. A tervszerű munka ered­ményeként tehát nem lesz hiány jól képzett szakem­berben az új állami áruház­ban. Most már az építőkön múlik, hogy minél előbb át­adják rendeltetésének. H. M. „Költöznek­­ a halak A tavalyinál csaknem egy hónappal korábban kez­dődött meg a halak kihelyezése a Szegedi Tógazdaságban. Ennyivel rövidebb ideig tartott az állomány teleltetése, amely a gazdaság szakemberei szerint jónak mondható. Most a zsúfolt medencékből a nagy tavakba helyezik át a pontyokat. A korai kedvező idő beköszöntésével meghosszabbodik a tenyészidő, ami azért lényeges, mert jelentős súlygyarapodást érhetnek el, több árut állíthat­nak elő. Mindszenttől Algyőig harmadfokú készültség a Tiszán Újabb területeket nyertek vissza a belvíztől Az alpári öblözetbe, hul­lámtérbe be kellett enged­ni a vizet, mert a nyári gátak magassága elégtelen­nek bizonyult a nagy ára­dással szemben. A két sur­­rantón beeresztett víz mint­egy 9 ezer holdat borított el. Ennek a vízmennyiség­nek a kifutása átmenetileg apadást eredményezett a Tiszán a múlt hét végén. Tiszaugnál 26, Mindszentnél 6, Szegednél pedig 3 centi­­méteres apadást mértek. Ez azonban csak átmeneti volt, mert vasárnap estétől hétfő reggelre a Tisza ismét emel­kedett Tiszaugtól Szegedig. Az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóságtól tegnap kapott jelentés szerint a mindszenti vízmércére vo­natkoztatva a hétfő reggel­től számított 8 órán belül a Tisza vízállása eléri a 8 mé­teres magasságot. Éppen ezért Algyőig harmadfokú készültséget rendeltek el a védszakaszokon. Attól lefe­lé a jugoszláv határig má­sodfokú a készültség. Teg­nap délután 2 órakor a Ti­sza vízállása Szegednél el­érte a 750 centimétert. A védszakaszok figyelése most már Szegednél is állandó jellegű, s bizonyos helyeken védik a töltéseket a hullám­versétől. A védekezéshez szükséges anyagokat rendel­tetési helyükre szállítják. Csongrád megyében pén­teken még 24 ezer 400 hol­dat borított belvíz kisebb­­nagyobb területeken. A teg­nap kapott jelentés szerint 21 ezer 150 holdra csökkent a vízzel borított terület nagysága. A múlt hét ele­jén lehullott csapadék külö­nösen Hódmezővásárhelynél, az úgynevezett pusztai ré­szen okozott problémát. Itt az erzsébeti területen újabb szivattyúkat állítottak be. Tovább folyik Mindszentnél és Szentesnél az ideiglenes jellegű nagyteljesítményű szivattyúk szerelése. A mindszenti új szivattyútelep építését is meglepte a bel­víz, s itt most éjjel, nap­pal dolgoznak, magasított töltéssel és ellennyomással biztosítják a további mun­kát. A atkai tiszai holt me­derből is átemelik a vizet a folyóba, hogy az oda torkol­ló csatornákon utat biztosít­sanak a még levezetésre vá­ró belvizek. (Somogyiné felv.) A mindszenti új szivattyútelep építésénél emberek és gépek egyszerre küszködnek a belvizek elvezetésével, ugyanakkor a töltés magasításával és ellennyomással védik a leendő szivattyútelep alap­jait FIATALOS Ifjúsági termelési LENDÜLETTEL Sz’l,d" A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ Csongrád megyei bizottsága ipari ter­melési nagyaktíva ülést ren­dezett tegnap, hétfőn Szege­den, a megyei tanácsház nagytermében. A tanácskozá­son részt vettek a megye és Szeged ipari üzemeinek párt-, szakszervezeti, gazda­sági vezetői; a KISZ terme­lési felelősök, szocialista bri­gád vezetők, ifjúmunkások, fiatal műszakiak és újítók. Az elnökségben helyet fog­lalt Csakmag György, az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának osztályvezetője, Tóth Dezső, a SZOT titkársá­gának munkatársa. Hoff­mann Márton, az SZMT tit­kára. Az aktivaülés beszá­molóját Szögi Béla, a me­gyei K1SZ-bizottság titkára mondotta el. A beszámolót élénk és tar- Fontos védnökségvállalás A második ötéves terv utolsó esztendejében, 1965- ben kimagasló termelési eredmények születtek Sze­ged és a megye ipari üze­meiben. Ezekben az ered­ményekben benne van az if­júmunkások és fiatal mű­szakiak jó munkája is, akik a KISZ VI. kongresszusán született akcióprogram sze­rint vették ki részüket a fel­adatok végrehajtásából. Most, harmadik ötéves ter­vünk kezdetén. 1966-ban ar­ra van szükség, hogy a fia­talok megújult lelkesedéssel lássanak az éves terv célki­tűzéseinek teljesítéséhez, úgy, ahogy azokat a megyei párt­­bizottság év elején megje­lent állásfoglalása meg­szabja. A Kommunista Ifjúsági Szövetségnek már jól bevált módszerei vannak a terme­lés segítésére. Közismert, hogy a KISZ védnökségvál­lalásai mindig meghozzák a kívánt sikert, mivel velük mozgósítani képesek a fia­talokat. Az idén két olyan iparág felett vállalnak véd­nökséget a KISZ-isták, me­lyek itt, Csongrád megyé­ben különösen fontosak. Az egyik a textilipar, a másik az építőipar. A textilipari védnökségvállalás elsősor­ban a létszám biztosítását szolgálja, olymódon, hogy a KISZ-fiatalok segítik az új dolgozókat, beveszik őket brigádjaikba, megszerettetik velük a munkát, a gyárat. Nagy feladatok várnak a fiatal műszakiakra is a tex­tiles üzemekben. Az építő­ipari védnökségvállalás a létszám biztosítása mellett kiterjed a tömeges társadal­mi munkaakciók, építőtábo­rok szervezésére, az ifjúsági lakóházépítkezések gyakor­lati támogatására. Ebben a tervezőkre is nagy szerep hárul. Munkaverseny, munkafegyelem Tavaly 8500 fiatal vett részt a szocialista munka­versenyben Szegeden és a megyében. Az ifjúsági mun­kacsapatok, exportbrigádok, szocialista brigádok nevéhez sok szép munkasiker fűző­dik Az idén még nagyobb eredményeket érhetnek el, ha a gazdasági vezetéssel és a szakszervezettel együtt szervezik, értékelik és nép­szerűsítik is a munkaver­senyt. Az ifjúsági munka­brigádok lendületében meg­levő erőt különösen a kis- és középüzemekben becsül­ték le korábban, holott a termelékenység javítása ná­luk sem elhanyagolható. Nem véletlen, hogy a textil­művek mindkét felszólalója beszélt arról, hogy a mun­kafegyelem megszilárdításá­ban, a munkaidő 480 percé­nek kihasználásában milyen lényeges a KISZ-szerveze­­tek, az ifjúmunkások példa­­mutatása. A kenderipari vál­lalat KISZ-lstáinak képvise­lője pedig a százszázalékos teljesítménynél gyengébben dolgozó fiatalok patronálá­­sának fontosságát tette ez­zel kapcsolatban szóvá. Az ifjú műszakiak mozgalma Az ifjú műszaki szakem­bereket mozgósítja a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa az üzemekben. Ezt a mozgalmat, ahol csak meg­vannak hozzá az adottságok, el kell terjeszteni. Feladata: a gyártmányfejlesztés, a gaz­daságos termelés lehetősé­geinek felkutatása. Érdemes például megemlíteni, hogy a kenderüzemekben felhalmo­zódott kenderkóc hasznosí­tásának kidolgozása is a fia­tal műszakiak tudását és le­leményességét igényelné. A nemrég végzett szakmunká­sok továbbképzését legin­kább a Szakma Ifjú Meste­re mozgalom biztosíthatja, nemcsak a „zárt” üzemek­ben, hanem az építőiparban is. Az újítómozgalom a fia­­­­taloké is, ezért javasolja az­­­SZMT és KISZ közös felhí­vása, hogy az idén minden műszaki brigád legalább két újítást dolgozzon ki, s nyújt­son be üzemében. Bízzanak a fiatalokban! A népgazdasági terv telje­sítése minden KISZ-szerve­­zettől és minden fiataltól be­csületes munkát, lelkesedést igényel. Az eredmények nö­velésének szándéka, a közös­ségért vállalt felelősség el­mélyítése egy új mozgalom­ban, a Fényszóróban találja meg legjobb kifejezési for­máját. E mozgalom jelsza­va: „Vedd észre, tárd fel és segíts kijavítani a hibákat!” kibontakoztatja a fiatalok kommunista öntudatát, és segít leküzdeni a termelés­ben megmutatkozó akadá­lyokat. Ezért igen fontos, hogy az üzemekben szoros munkakapcsolat alakuljon ki a gazdasági vezetés, a szak­­szervezet és a KISZ között, hogy a vezetők megbízza­­­­nak a fiatalokban, azok pe­dig bátran kezdeményezze­nek. Néhány szegedi üzem­ben, mint a ruhagyárban, a textilművekben, az építő­ipari és a húsipari vállalat­nál már jól bevált gyakor­lat, hogy a KISZ-szerveze­­tek vezetőit meghívják az igazgatói, igazgatótanácsi ér­tekezletekre, hogy „első kéz­ből” ismerjék meg a felada­tokat, problémákat. A fiatalok termelési aktí­vaülése és az ennek jegyé­ben született felhívás arról tanúskodik, hogy Szegeden és a megyében dolgozó if­júmunkások és műszakiak az ifjúságra jellemző lelke­sedéssel és áldozatkészség­gel veszik majd ki részüket a rájuk háruló feladatok végrehajtásából, minden erő­vel elősegítik majd, hogy az idei népgazdasági terv helyi céljai megvalósuljanak. F. IC­­ talmas vita követte, mely­­ben a többi között felszólalt C­sakmai György és Tóth Dezső elvtárs, valamint Do­­valovszky György, a Hús­ipari Vállalat vágóhídi szo­cialista brigádjának vezető­je, Farkas Józsefné, a textil­­művek szakszervezeti bizott­ságának titkára, Lehotay Fe­renc, a textilművek KISZ-bi­­zottsági tagja, Nagy László, vasútcsomóponti KISZ csúcs­bizottságának tagja és Pa­lotai Jenőné, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat KISZ- csúcsbizottsági titkára. A vita után Harmatos Jó­zsef, a megyei KISZ-bizott­­ság ifjúmunkás-felelőse ter­jesztette be az SZMT és a KISZ Csongrád megyei bi­zottságának a megye ifjú­munkásaihoz, KISZ-fiataljai­­hoz szóló munkaverseny felhívását. , Kedd, Iflftfi. ülMdus 1. DÁi­MASÍRKORSZAt 3

Next