Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

Fél év a konzervgyárban A szegedi konzervgyárban csütörtökön reggel örömmel írták ki a faliújságra, hogy teljesítették első féléves ter­vüket. A gyár rendben eleget tett a belföldi és a külföldi szállítási kötelezettségeinek. Az év első hónapjaiban a félkészáruk feldolgozását, va­lamint húskészítményeket, konzerveket gyártották. A friss szezon május végén kez­dődött a zöldborsóval. Bár rapszódikus volt az idei ta­vasz, mégis több zöldborsót raktak dobozokba és üve­gekbe, mint amennyire szá­mítottak. A 260 vagon zöld­borsó konzerv első szállítmá­nyai elindultak a külföldi országokba. Jelenleg a zöld­bab, az uborka és már a sárgabarack is megjelent a gyárban, s lassan teljes nagy­üzem lesz a szegedi konzerv­üzemben. Közéletünk hívei DOBI ISTVÁN TÁVIRATAI Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üd­­vözölte IV. Mwami Mwam­­butsát, Burundi királyát or­szága nemzeti ünnepe alkal­mából. Ugyancsak táviratban­­ fejezte ki jókívánságait Aden Abdullah Osmannak, a Szomália Köztársaság el­nökének országa nemzeti ünnepe alkalmából. Hasonló­képpen táviratban fejezte ki jókívánságait Gregoire Kayi­­band­a-nak, a Rwanda Köz­társaság elnökének országa nemzeti ünnepe alkalmából. Az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókí­vánságait Georges P. Vani­­er-nek, Kanada főkormány­zójának, Kanada nemzeti ünnepe alkalmából. AZ MSZMP TÁVIRATA A KKP-HOZ A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga táviratban üdvözölte a Kínai Kommunista Pártot megalakulásának 45. évfor­dulója alkalmából. Könnyűiparunk és a KGST A KGST-ben résztvevő országok könnyűipari szak­értőinek az utóbbi időben lezajlott tanácskozásain a legfőbb feladat az 1966— 1970-es évekre vonatkozó fejlesztési tervek összehan­golása volt. Ebben természe­tesen részt vettek a magyar szakemberek is. A tervössze­hangoló munka kiterjedt a termelési, valamint a nyers­anyag- és késztermék export­import előirányzatok egyez­tetésére, a szakosítás terüle­teinek meghatározására. A szakosításnál mintegy 40 cikkféleséget választottak ki. Ezek között találhatók műszaki szövetek, speciális munkaruhák és munkaci­pők. A könnyűipari cikkek választék cseréjének növelé­sére állandó munkacsoportot hoztak létre, összehangolták a KGST-ben egyeztetett ku­tatások fő irányait és a főbb kutatási témákat, valamint öt esztendő szabványosítási feladatait. A fafeldolgozó és a nyomdaipar hatékonyabb gazdasági és tudományos­műszaki együttműködésének előmozdítására a KGST könnyű­ipari állandó bizott­ságán belül új állandó mun­kacsoportok alakultak. Jelentős fejlesztés A tervek szerint a KGST- országokban 1970-ig a kön­­­nyűipar jelentősen fejlődik. A Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság viszonylag kisebb mértékben, a Román Szocialista Köztár­saság és a Bolgár Népköztár­saság gyorsabb ütemben fejleszti könnyűiparát. Ma­gyarország e tekintetben kö­zepes helyet foglal el, öt év alatt az iparág termelése várhatóan 25 százalékkal emelkedik. A technológiai folyamatok korszerűsítésé­hez a könnyűipar minden ágában folyamatos és auto­matizált gépsorok üzembe he­lyezését tervezik. Mivel a magyar könnyűipar nem rendelkezik saját könnyűgép­­gyártással, a beruházásokhoz szükséges gépi berendezések túlnyomó részét külföldről szerzi be. Továbbra is nagy­arányú alapanyag-importra szorul, ugyanakkor a jobb nyersanyagellátás érdekében fejleszti a vegyiszálak, a műbőrök, valamint a fa- és pozdorjalemezek hazai gyár­tását, illetve felhasználását. Az importált alapanyagokért jórészt kész termékkel fi­zet, ezért a könnyűipari ter­mékek, különösen pedig a textíliák exportja nagyará­nyú lesz. Széles körű együttműködés A magyar könnyűipari szakemberek tavaly 43 ta­nácskozáson vettek részt s ezek előmozdították a­­ KGST-ben történő együtt­működést. Húsz szakértői értekezlet volt. 16 alkalom­mal a kutatási témákról konzultáltak, és 7 alkalom­mal tartottak ülést az állan­dó munkacsoportok. Az öl­tözködéskultúrával foglalko­zó államái­ munkacsoport ez­úttal is sok hasznos tapasz­talattal segítette a divatter­vezők és a ruházati üzemek szakembereit. Széles körű az együttmű­ködés a kutatóintézetek kö­zött is. Az elmúlt évben is számos KGST megbízásból végzett kutató munka zárult le. Befejeződött például a pamutipari fonalk­ezés auto­matizálása és az érezési re­cepto­rák egységesítése, az új szövetki­készítési eljárá­sok kidolgozása és az újfaj­ta — vegyiszálakból készülő — szövetek gyártástechnoló­giájának kialakítása. A kü­lönböző ruházati cikkek kor­szerű gyártási technológiáit, a könnyű műanyag sarkok és talpak előállításának módját kísérletezték ki. A magyar szakemberek ez évben négy bőr- és cipőipari, öt nyomdaipari, kilenc tex­til- és ruhaipari, valamint öt faipari kutatási téma megol­dásába ka­pcsolódta­k be. Részt vesznek például a po­lipropilénszál textil- és köt­­szövőipari felhasználásának, továbbá az új cipőipari ra­gasztóanyagok kidolgozásá­ban. A ruhaipar számára komplex gépsorokat alakíta­nak ki és foglalkoznak az­zal is, hogyan oldható meg a fonodák és szövödék komplex gépesítése. A lakosság körében vég­zett testalkatfelmérés alap­ján a kutatók segítséget nyújtottak új ruházati szab­ványok bevezetéséhez, új szabásminták megszerkeszté­séhez. A szakosítás bővítéséért A magyar szakemberek a szabványosításban több fel­adat megoldását vállalták. Az egységes szabványok elő­segítik mind a választékcse­re, mind a gyártmányszako­sítás kiszélesítését. E téren ugyanis még korántsem használták ki a lehetősége­ket. A gyártásszakosításinál a divatcikkek kevésbé jöhet­nek számításba, viszont a munkamegosztás kiterjeszté­sére alkalom nyílik a mű­szaki szövetek, munkaruhák és különböző típusú cipők előállításánál. Lehetségesnek látszik, hogy több más or­szágot a magyar ipar lásson el például kismamacipők­­kel. A már korábbi szakosí­tás nyomán az NDK-ból, a Szovjetunióból nagyobb mennyiségű vegyipari és tej­ipari szűrőszövet, az NDK- ból papíripari filc és nemez, a Lengyel Népköztársaságból pedig különleges munkaru­haszövet vásárlására van leh­etőség. Bulgáriából könyvkötészeti szöveteket, Lengyelországból pedig kü­lönleges munkacipőket is át­vesz külkereskedelmünk. Szakembereink most javas­latot készítenek a könnyű­ipari nemzetközi szakosítás körének bővítésére. (MTI) Kitüntették a röszkei gazdákat Nagy Dániel adta át a jutalmakat Az 1965. évi országos mező­gazdasági termelési verseny­ben a közepes nagyságú tsz­­ek kategóriájában a röszkei Kossuth Tsz a nyolcadik he­lyet vívta ki magának. Ezt a szép eseményt ünnepelték Röszkén. A községi művelő­dési házban ünnepi küldött­­közgyűlést tartottak a Kos­suth Tsz tagjai, melyen meg­jelent és felszólalt Nagy Dá­niel, az Elnöki Tanács tagja Csongrád megyei országgyű­lési képviselő. Részt vett a küldöttközgyűlésen Farkas István, a szegedi járási ta­nács vb elnöke, Vörös Lajos, a járási pártbizottság munka­társa. Tanács Imre, a tsz elnöke nyitotta meg a küldöttköz­gyűlést, ezután pedig Nagy Dániel a forradalmi munkás paraszt kormány nevében köszöntötte a Kossuth Tsz gazdáit, őszinte elismerő sza­vakkal méltatta többek kö­zött azt az eredményt, hogy a Kossuth Tsz fennállása óta még minden esztendőben 40 forint felett fizetett tagjainak munkaegységenként, majd pedig beszámolót tartott az utóbbi országgyűlés munká­járól. Vázolta azokat a fel­adatokat, amelyek a harma­dik ötéves terv teljesítéséből hárulnak a tsz-ekre. Különö­sen hangsúlyozta a mezőgaz­dasági termelésben a belter­jesség növelésének szükséges­ségét, valamint az állatte­nyésztés hozamainak fokozá­sát. A délelőtti órákban Nagy Dániel megtekintette a gaz­daságot, s a látottak alapján számos gyakorlati tanáccsal is szolgált. Végül pedig át­nyújtotta a tsz elnökének a forradalmi munkás-paraszt kormány elismerő díszokleve­lét, melyet az országos ver­senyben elért nyolcadik he­lyezéssel érdemeltek ki a Kossuth Tsz gazdái. Farkas István a járási ta­nács végrehajtó bizottsága határozatát ismertette, misze­rint a Kossuth Tsz a járási tsz-ek versenyében a máso­dik helyet vívta ki magának. Az első helyezett gyálaréti Komszomol Tsz mindössze 35 ponttal tudta megelőzni a röszkeieket, akik összesen 2100 pontot nyertek a járási versenyben. Ezért a kiváló eredményért a járási tanács végrehajtó bizottsága ugyan­csak díszoklevéllel jutalmaz­ta a röszkeieket. Ezután Nagy Dániel kitün­tetéseket nyújtott át a leg­eredményesebben dolgozó gazdáknak. „Kiváló termelő­szövetkezeti tag” kitüntetést kaptak: Tanács Imre tsz-el­­nök, Fehér Sándor főkönyve­lő, Krauszki László gépcso­­portvezető, Makra Imre nö­vénytermesztési brigádvezető, Ábrahám Balázs, Krabóth György, Tanács Károly mun­kacsapatvezetők és Fodor István állattenyésztési bri­gádvezető. A földművelés­ügyi miniszter dicsérő okle­velét Orbán Ferenc növény­­termesztési munka csapatve­zető, Ördögh Lajos és id. Berta Istvánné növény­ter­mesztők nyerték el. A kitüntetésekért s a szép elismerésért Tanács Imre tsz elnök az egész tagság nevé­ben mondott köszönetet. Szavazás - divatügyben Időnként hiány van egyes típusú cipőkben, s ritkán le­het kapni 39—40-es számú női és 44—45-ös férficipőket. Az is előfordul, hogy az egyes kiskereskedelmi vállalatok nem a legújabb választék szerint rendelik meg a cipő­ket Főleg a vidéki városok és a falvak lakossága panasz­kodik a kis választék, vala­mint a kevés divatcipő miatt. A vidék nehezményezi azt is, hogy a kereskedelem nem mindig gondol az idősebbek­re, hanem raagszkodnak a régi fajtájú kényelmes lábbe­likhez. Sajnos ezek a jelenségek Csongrád megyében sem is­meretlenek. Emiatt kérdést intéztünk dr. Gál Lászlóhoz, a Belkereskedelmi Minisztéri­um cipőipari igazgatóságá­nak vezetőjéhez: Miben látja a hibákat és hogyan lehet ezek ellen védekezni? — Időnként hozzánk is ér­keznek panaszok a fogyasz­tóközönség részéről és mi minden esetben intézkedünk. Felhívjuk a nagykereskedel­mi vállalatok figyelmét az elhangzott kifogásokra és a lehetőséghez mérten megpró­bálunk a helyzeten javítani. Ez annál is könnyebb — mon­dotta —, mert a cipőipar min­den igényt kielégít, azt gyárt­ja, amit mi megrendelünk. Ha tehát mégis vannak hi­bák, az okot elsősorban ma­gában a kereskedelemben kell keresnünk. Sajnos a kiskereskedelem nem mindig intézi rugalmasan megrende­léseit, s vannak boltvezetők — szerencsére már mindin­kább kevesebben —, akik el­hanyagolják a fogyasztók igényeit A lakosság megnyugtatásá­ra közölhetem, hogy már a jövő esztendőben a fogyasz­tók igényeire gondosabban ügyelünk. A jövő évi divat­cipők gyártásában érdekeltté tesszük a lakosságot. Egyelőre csak Budapesten — a Budapesti Divatcsarnok­ban —, de később remél­hetőleg vidéken is — divat­cipőkiállítást rendezünk, amelyen 600 olyan cipőmo­­dellt mutatunk be, amelyek­ből kívánjuk megállapí­tani az 1967-es cipődivatot. Ennek megfelelően a közön­ség szavaz majd, hogy me­lyik modellt tartja megfele­lőnek és a szavazatok alapján tesszük meg megrendelé­seinket ZS. L. Elutazott a moszkvai pártküldöttség Nyikolaj Jegoricsev nyilatkozata Tegnap délután elutazott Budapestről a moszkvai párt­­bizottság küldöttsége, amely a Budapesti Pártbizottság meghívására tartózkodott hazánkban. A küldöttség vezető­je, Nyikolaj Jegoricsev, az SZKP KB tagja, a moszkvai pártbizottság első titkára a delegáció magyarországi láto­gatásának befejeztével ezt mondta: — Budapesttel, bár szép panorámájában sokat gyö­nyörködtünk, nemcsak madártávlatból, hanem emberkö­zelből is megismerkedtünk. Amerre jártunk, mindenütt nagy szeretettel fogadták delegációnkat, s elmondhatjuk, hogy a lehető legszebb élményekkel térünk haza. — Amint azt a Budapesti Pártbizottság küldöttsége is tapasztalhatta, az előttünk álló feladatokban sok a ha­sonlóság. Mi, itt, Budapesten, igyekeztünk minél többet kérdezni — s a válaszok hallatán mindig elgondolkoztunk, hogy az a bizonyos dolog, amiről éppen beszélgettünk, ho­gyan is van nálunk. Az élmények még frissek, nehéz len­ne találomra példát kiragadni. Hazatérésünk után a kül­döttség közös munkával elemzi majd, mit, hogyan haszno­síthatunk a legjobban a látottakból. így készülünk a kongresszusra A Kender­fonó- és Szö­vőipari Vállalat párt­­szervezetei a Köz­ponti Bizottság határozata alapján megkezdték a veze­tőségek újjáválasztására, és a IX. kongresszusra való fel­készülést Minden területen alaposan elemeztük a felké­szüléssel kapcsolatos felada­tokat és ennek alapján ha­tároztuk meg a tennivaló­kat, melyeket a júniusi tag­gyűléseken megvitattunk. A kongresszusra és előtte a pártvezetőségek újjáválasz­tására való felkészülés nem két különálló feladat Mind­kettő egyet jelent. Azt je­lenti, hogy számvetést készí­tünk, áttekintjük az elmúlt években végzett tevékeny­ségünket, annak eredmé­nyeit és hibáit, s meghatá­rozzu­k a jövőben végzendő feladatainkat és munkánk módszereit. Ez igen sokrétű tevékenység. Még nagyon le­egyszerűsítve is csak hos­­­szadalmasan lehetne fejte­getni az ide vonatkozó gon­dolatokat, hiszen a pártmun­ka teljes kereszt­metszetéről, egész tevékenységéről van szó. Vállalatunk alapszerveze­­tei és az általuk elkészített munkatervek azt mutatják, hogy minden területen igen alaposan készülnek, sokol­dalúan kívánják elemezni a végzett munkát Igen he­lyesnek tartjuk, hogy e fel­készülés nemcsak most kez­dődött meg. Már ez év ele­jétől folyamatosan napirend­re tűzték a vezetőségek a pártmunka egyes fontosabb területeinek értékelését így a feladatok nem halmozód­tak össze néhány hónapra. Az eddigi tapasztalatok azt ígérik, hogy a szeptemberi taggyűlésekre a vezetőségek jó beszámolót készítenek, s ezek tényleg a végzett mun­kát és a feladatokat fogják tartalmazni. Helyesnek tartjuk, hogy az eddigiek során tapasztalt hibák és hiányosságok meg­szüntetése is gyorsabb ütem­ben halad, mint más évek­ben. Nem várják meg, hogy a párttagság egészének hatá­rozata alapján és utána ja­vítsanak a dolgokban. A módszer az: amit lehet, azt azonnal megtenni. A­z elkövetkező hóna­pok alatt — sokkal jobban, mint máskor — a figyelem a pártszerve­zetek munkájára, a pártve­­zetőségekre, de az egyes kommunisták tevékenységé­re is irányul. Sokan kíván­csiak arra, miként fogjuk ér­tékelni az eredményeket, mennyire és hogyan muta­tunk rá a visszahúzó ténye­zőkre, milyen célokat és fel­adatokat tűzünk ki magunk elé. Ez a figyelem, kíváncsi­ság nem kívülálló szemlélő­dés. Ez a törődést és az együttérzést is jelenti, mivel az emberek nagy többsége tudja, hogy egy-egy kong­resszus nemcsak a párt, ha­nem az egész társadalom életében is jelentős ese­mény. Nem kívülálló szemlélődés ez, hanem sokak tevőleges részvétele, a párt kom eresze szítsa előtt, amit mutat az is: egyének és kisebb-na­­gyobb kollektívák, munká­sok és vezetők tiszteletüket és egyetértésüket azzal feje­zik ki, hogy munkafelajánlá­sokat tettek vagy brigádo­kat alakítottak. Ez évben a kongresszus tiszteletére eddig a vállalat­hoz tartozó három szegedi gyárban 60 új brigád ala­kult, így e nemes verseny­ben 130 kollektíva vesz részt. Tagjainak száma megköze­líti az ezer főt. Az újszegedi cérnázóüzem szakmányai már a „szocialista üzemrész’’ címért versenyeznek. A sze­gedi kenderfonógy­árban a KISZ-szervezet például véd­nökséget vállalt egy ú­j üzem­rész beindítása és üzemelte­tése felett. A munkások és műszakiak kezdeményezésére — kong­resszusi vállalásuk alapján — lehetőség nyűt az eredeti éves exportterv 10 százalé­kos túlteljesítésére. Minden kezdeményezésnek egy a cél­ja: jobb munkával, nagyobb gazdasági eredményekkel já­ruljunk hozzá a kongresszus előkészítéséhez, az 1966. évi feladatok teljesítéséhez. A jobb és gazdaságosabb munkára való törekvés azt mutatja mindannyiunk szá­m­ára, hogy üzemeink dolgo­zói támogatják a párt poli­tikáját, egyetértenek mind­azon intézkedésekkel, me­lyek a népgazdaság fejlesz­tését, az életszínvonal növe­kedését szolgálják. A kong­resszusra való készülés nem jelent semmiféle befelé for­­dulást a pártszervezetek éle­tében. Minden feladatnak megfelelő időben és egy­mástól nem elválasztva igyekszünk eleget tenni. Fá­radozunk a termelési moz­galmaik segítésén, az üzemi demokratizmus kiszélesíté­sén, a javaslatok és ésszerű­sítések megvalósításán. Nagy figyelmet szentelünk a poli­tikai munkára, a pártéleti fejlesztésére és még sok más tennivalóra. A kongresszus iránt meg­mutatkozó érdeklődés tehetővé, de egyben szükségessé is teszi a politi­kai munka javítását és fej­lesztését. Nap mint nap tá­jékoztatni kell a dolgozókat az üzemi, a vállalati és tár­sadalmi eseményekről, a nemzetközi kérdésekről. E beszélgetések kapcsán alka­lom nyílik arra, hogy köze­lebbről megismerhessük a dolgozók véleményét. Ez erősíti a párt és a tömegek kapcsolatát, elősegíti a prob­lémák megismerését, meg­szüntetését. A kommunisták­nak éppen egyik legfőbb fel­adatuk az, hogy munkatár­saikkal minél jobb és minél elevenebb kapcsolatuk le­gyen. A pártmunka mindig az emberek között végzett munka volt és marad is, mely azt a célt szolgálja, hogy mindenki ismerje mun­kájának­­ célját,, értelmét és hasznosságát. Az emberek egyre jobban érdeklődnek az ilyen dolgok iránt és egyre jobban foglalkoztatja őket a holnap. A pártmunka most külö­nösen sok körültekintést, ta­nulást és alapos felkészülést kíván. Olyan társadalmi munka, melyért nem jár­­ több fizetés, nem jár kivált­ság. A párt tagjai nem is kí­vánnak a maguk számára jogtalan előnyt, s szívesen eleget tesznek önként vál­lalt kötelességüknek. A kom­munistáktól a párt többet kér és többet vár, mint a pártonkívüliektől, s mi meg­próbálunk eleget tenni e kö­vetelményeknek. K­ongresszusra készü­lünk, s az eddigi len­dület és akarás biz­tató. Bízunk abban, hogy a nagyvállalat­ok kollektívája eredményes munkája alap­ján büszkén számolhat be sikereiről a­ kongresszusnak. BALASSY SÁNDOR, a Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat pártbizottságának titkára Fentek. 1966. juliua L DÜL-MAGYARORSZÁG 3

Next