Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-01 / 154. szám
Fél év a konzervgyárban A szegedi konzervgyárban csütörtökön reggel örömmel írták ki a faliújságra, hogy teljesítették első féléves tervüket. A gyár rendben eleget tett a belföldi és a külföldi szállítási kötelezettségeinek. Az év első hónapjaiban a félkészáruk feldolgozását, valamint húskészítményeket, konzerveket gyártották. A friss szezon május végén kezdődött a zöldborsóval. Bár rapszódikus volt az idei tavasz, mégis több zöldborsót raktak dobozokba és üvegekbe, mint amennyire számítottak. A 260 vagon zöldborsó konzerv első szállítmányai elindultak a külföldi országokba. Jelenleg a zöldbab, az uborka és már a sárgabarack is megjelent a gyárban, s lassan teljes nagyüzem lesz a szegedi konzervüzemben. Közéletünk hívei DOBI ISTVÁN TÁVIRATAI Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte IV. Mwami Mwambutsát, Burundi királyát országa nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait Aden Abdullah Osmannak, a Szomália Köztársaság elnökének országa nemzeti ünnepe alkalmából. Hasonlóképpen táviratban fejezte ki jókívánságait Gregoire Kayibanda-nak, a Rwanda Köztársaság elnökének országa nemzeti ünnepe alkalmából. Az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Georges P. Vanier-nek, Kanada főkormányzójának, Kanada nemzeti ünnepe alkalmából. AZ MSZMP TÁVIRATA A KKP-HOZ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Kínai Kommunista Pártot megalakulásának 45. évfordulója alkalmából. Könnyűiparunk és a KGST A KGST-ben résztvevő országok könnyűipari szakértőinek az utóbbi időben lezajlott tanácskozásain a legfőbb feladat az 1966— 1970-es évekre vonatkozó fejlesztési tervek összehangolása volt. Ebben természetesen részt vettek a magyar szakemberek is. A tervösszehangoló munka kiterjedt a termelési, valamint a nyersanyag- és késztermék exportimport előirányzatok egyeztetésére, a szakosítás területeinek meghatározására. A szakosításnál mintegy 40 cikkféleséget választottak ki. Ezek között találhatók műszaki szövetek, speciális munkaruhák és munkacipők. A könnyűipari cikkek választék cseréjének növelésére állandó munkacsoportot hoztak létre, összehangolták a KGST-ben egyeztetett kutatások fő irányait és a főbb kutatási témákat, valamint öt esztendő szabványosítási feladatait. A fafeldolgozó és a nyomdaipar hatékonyabb gazdasági és tudományosműszaki együttműködésének előmozdítására a KGST könnyűipari állandó bizottságán belül új állandó munkacsoportok alakultak. Jelentős fejlesztés A tervek szerint a KGST- országokban 1970-ig a könnyűipar jelentősen fejlődik. A Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság viszonylag kisebb mértékben, a Román Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság gyorsabb ütemben fejleszti könnyűiparát. Magyarország e tekintetben közepes helyet foglal el, öt év alatt az iparág termelése várhatóan 25 százalékkal emelkedik. A technológiai folyamatok korszerűsítéséhez a könnyűipar minden ágában folyamatos és automatizált gépsorok üzembe helyezését tervezik. Mivel a magyar könnyűipar nem rendelkezik saját könnyűgépgyártással, a beruházásokhoz szükséges gépi berendezések túlnyomó részét külföldről szerzi be. Továbbra is nagyarányú alapanyag-importra szorul, ugyanakkor a jobb nyersanyagellátás érdekében fejleszti a vegyiszálak, a műbőrök, valamint a fa- és pozdorjalemezek hazai gyártását, illetve felhasználását. Az importált alapanyagokért jórészt kész termékkel fizet, ezért a könnyűipari termékek, különösen pedig a textíliák exportja nagyarányú lesz. Széles körű együttműködés A magyar könnyűipari szakemberek tavaly 43 tanácskozáson vettek részt s ezek előmozdították a KGST-ben történő együttműködést. Húsz szakértői értekezlet volt. 16 alkalommal a kutatási témákról konzultáltak, és 7 alkalommal tartottak ülést az állandó munkacsoportok. Az öltözködéskultúrával foglalkozó államái munkacsoport ezúttal is sok hasznos tapasztalattal segítette a divattervezők és a ruházati üzemek szakembereit. Széles körű az együttműködés a kutatóintézetek között is. Az elmúlt évben is számos KGST megbízásból végzett kutató munka zárult le. Befejeződött például a pamutipari fonalkezés automatizálása és az érezési receptorák egységesítése, az új szövetkikészítési eljárások kidolgozása és az újfajta — vegyiszálakból készülő — szövetek gyártástechnológiájának kialakítása. A különböző ruházati cikkek korszerű gyártási technológiáit, a könnyű műanyag sarkok és talpak előállításának módját kísérletezték ki. A magyar szakemberek ez évben négy bőr- és cipőipari, öt nyomdaipari, kilenc textil- és ruhaipari, valamint öt faipari kutatási téma megoldásába kapcsolódtak be. Részt vesznek például a polipropilénszál textil- és kötszövőipari felhasználásának, továbbá az új cipőipari ragasztóanyagok kidolgozásában. A ruhaipar számára komplex gépsorokat alakítanak ki és foglalkoznak azzal is, hogyan oldható meg a fonodák és szövödék komplex gépesítése. A lakosság körében végzett testalkatfelmérés alapján a kutatók segítséget nyújtottak új ruházati szabványok bevezetéséhez, új szabásminták megszerkesztéséhez. A szakosítás bővítéséért A magyar szakemberek a szabványosításban több feladat megoldását vállalták. Az egységes szabványok elősegítik mind a választékcsere, mind a gyártmányszakosítás kiszélesítését. E téren ugyanis még korántsem használták ki a lehetőségeket. A gyártásszakosításinál a divatcikkek kevésbé jöhetnek számításba, viszont a munkamegosztás kiterjesztésére alkalom nyílik a műszaki szövetek, munkaruhák és különböző típusú cipők előállításánál. Lehetségesnek látszik, hogy több más országot a magyar ipar lásson el például kismamacipőkkel. A már korábbi szakosítás nyomán az NDK-ból, a Szovjetunióból nagyobb mennyiségű vegyipari és tejipari szűrőszövet, az NDK- ból papíripari filc és nemez, a Lengyel Népköztársaságból pedig különleges munkaruhaszövet vásárlására van lehetőség. Bulgáriából könyvkötészeti szöveteket, Lengyelországból pedig különleges munkacipőket is átvesz külkereskedelmünk. Szakembereink most javaslatot készítenek a könnyűipari nemzetközi szakosítás körének bővítésére. (MTI) Kitüntették a röszkei gazdákat Nagy Dániel adta át a jutalmakat Az 1965. évi országos mezőgazdasági termelési versenyben a közepes nagyságú tszek kategóriájában a röszkei Kossuth Tsz a nyolcadik helyet vívta ki magának. Ezt a szép eseményt ünnepelték Röszkén. A községi művelődési házban ünnepi küldöttközgyűlést tartottak a Kossuth Tsz tagjai, melyen megjelent és felszólalt Nagy Dániel, az Elnöki Tanács tagja Csongrád megyei országgyűlési képviselő. Részt vett a küldöttközgyűlésen Farkas István, a szegedi járási tanács vb elnöke, Vörös Lajos, a járási pártbizottság munkatársa. Tanács Imre, a tsz elnöke nyitotta meg a küldöttközgyűlést, ezután pedig Nagy Dániel a forradalmi munkás paraszt kormány nevében köszöntötte a Kossuth Tsz gazdáit, őszinte elismerő szavakkal méltatta többek között azt az eredményt, hogy a Kossuth Tsz fennállása óta még minden esztendőben 40 forint felett fizetett tagjainak munkaegységenként, majd pedig beszámolót tartott az utóbbi országgyűlés munkájáról. Vázolta azokat a feladatokat, amelyek a harmadik ötéves terv teljesítéséből hárulnak a tsz-ekre. Különösen hangsúlyozta a mezőgazdasági termelésben a belterjesség növelésének szükségességét, valamint az állattenyésztés hozamainak fokozását. A délelőtti órákban Nagy Dániel megtekintette a gazdaságot, s a látottak alapján számos gyakorlati tanáccsal is szolgált. Végül pedig átnyújtotta a tsz elnökének a forradalmi munkás-paraszt kormány elismerő díszoklevelét, melyet az országos versenyben elért nyolcadik helyezéssel érdemeltek ki a Kossuth Tsz gazdái. Farkas István a járási tanács végrehajtó bizottsága határozatát ismertette, miszerint a Kossuth Tsz a járási tsz-ek versenyében a második helyet vívta ki magának. Az első helyezett gyálaréti Komszomol Tsz mindössze 35 ponttal tudta megelőzni a röszkeieket, akik összesen 2100 pontot nyertek a járási versenyben. Ezért a kiváló eredményért a járási tanács végrehajtó bizottsága ugyancsak díszoklevéllel jutalmazta a röszkeieket. Ezután Nagy Dániel kitüntetéseket nyújtott át a legeredményesebben dolgozó gazdáknak. „Kiváló termelőszövetkezeti tag” kitüntetést kaptak: Tanács Imre tsz-elnök, Fehér Sándor főkönyvelő, Krauszki László gépcsoportvezető, Makra Imre növénytermesztési brigádvezető, Ábrahám Balázs, Krabóth György, Tanács Károly munkacsapatvezetők és Fodor István állattenyésztési brigádvezető. A földművelésügyi miniszter dicsérő oklevelét Orbán Ferenc növénytermesztési munka csapatvezető, Ördögh Lajos és id. Berta Istvánné növénytermesztők nyerték el. A kitüntetésekért s a szép elismerésért Tanács Imre tsz elnök az egész tagság nevében mondott köszönetet. Szavazás - divatügyben Időnként hiány van egyes típusú cipőkben, s ritkán lehet kapni 39—40-es számú női és 44—45-ös férficipőket. Az is előfordul, hogy az egyes kiskereskedelmi vállalatok nem a legújabb választék szerint rendelik meg a cipőket Főleg a vidéki városok és a falvak lakossága panaszkodik a kis választék, valamint a kevés divatcipő miatt. A vidék nehezményezi azt is, hogy a kereskedelem nem mindig gondol az idősebbekre, hanem raagszkodnak a régi fajtájú kényelmes lábbelikhez. Sajnos ezek a jelenségek Csongrád megyében sem ismeretlenek. Emiatt kérdést intéztünk dr. Gál Lászlóhoz, a Belkereskedelmi Minisztérium cipőipari igazgatóságának vezetőjéhez: Miben látja a hibákat és hogyan lehet ezek ellen védekezni? — Időnként hozzánk is érkeznek panaszok a fogyasztóközönség részéről és mi minden esetben intézkedünk. Felhívjuk a nagykereskedelmi vállalatok figyelmét az elhangzott kifogásokra és a lehetőséghez mérten megpróbálunk a helyzeten javítani. Ez annál is könnyebb — mondotta —, mert a cipőipar minden igényt kielégít, azt gyártja, amit mi megrendelünk. Ha tehát mégis vannak hibák, az okot elsősorban magában a kereskedelemben kell keresnünk. Sajnos a kiskereskedelem nem mindig intézi rugalmasan megrendeléseit, s vannak boltvezetők — szerencsére már mindinkább kevesebben —, akik elhanyagolják a fogyasztók igényeit A lakosság megnyugtatására közölhetem, hogy már a jövő esztendőben a fogyasztók igényeire gondosabban ügyelünk. A jövő évi divatcipők gyártásában érdekeltté tesszük a lakosságot. Egyelőre csak Budapesten — a Budapesti Divatcsarnokban —, de később remélhetőleg vidéken is — divatcipőkiállítást rendezünk, amelyen 600 olyan cipőmodellt mutatunk be, amelyekből kívánjuk megállapítani az 1967-es cipődivatot. Ennek megfelelően a közönség szavaz majd, hogy melyik modellt tartja megfelelőnek és a szavazatok alapján tesszük meg megrendeléseinket ZS. L. Elutazott a moszkvai pártküldöttség Nyikolaj Jegoricsev nyilatkozata Tegnap délután elutazott Budapestről a moszkvai pártbizottság küldöttsége, amely a Budapesti Pártbizottság meghívására tartózkodott hazánkban. A küldöttség vezetője, Nyikolaj Jegoricsev, az SZKP KB tagja, a moszkvai pártbizottság első titkára a delegáció magyarországi látogatásának befejeztével ezt mondta: — Budapesttel, bár szép panorámájában sokat gyönyörködtünk, nemcsak madártávlatból, hanem emberközelből is megismerkedtünk. Amerre jártunk, mindenütt nagy szeretettel fogadták delegációnkat, s elmondhatjuk, hogy a lehető legszebb élményekkel térünk haza. — Amint azt a Budapesti Pártbizottság küldöttsége is tapasztalhatta, az előttünk álló feladatokban sok a hasonlóság. Mi, itt, Budapesten, igyekeztünk minél többet kérdezni — s a válaszok hallatán mindig elgondolkoztunk, hogy az a bizonyos dolog, amiről éppen beszélgettünk, hogyan is van nálunk. Az élmények még frissek, nehéz lenne találomra példát kiragadni. Hazatérésünk után a küldöttség közös munkával elemzi majd, mit, hogyan hasznosíthatunk a legjobban a látottakból. így készülünk a kongresszusra A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat pártszervezetei a Központi Bizottság határozata alapján megkezdték a vezetőségek újjáválasztására, és a IX. kongresszusra való felkészülést Minden területen alaposan elemeztük a felkészüléssel kapcsolatos feladatokat és ennek alapján határoztuk meg a tennivalókat, melyeket a júniusi taggyűléseken megvitattunk. A kongresszusra és előtte a pártvezetőségek újjáválasztására való felkészülés nem két különálló feladat Mindkettő egyet jelent. Azt jelenti, hogy számvetést készítünk, áttekintjük az elmúlt években végzett tevékenységünket, annak eredményeit és hibáit, s meghatározzuk a jövőben végzendő feladatainkat és munkánk módszereit. Ez igen sokrétű tevékenység. Még nagyon leegyszerűsítve is csak hosszadalmasan lehetne fejtegetni az ide vonatkozó gondolatokat, hiszen a pártmunka teljes keresztmetszetéről, egész tevékenységéről van szó. Vállalatunk alapszervezetei és az általuk elkészített munkatervek azt mutatják, hogy minden területen igen alaposan készülnek, sokoldalúan kívánják elemezni a végzett munkát Igen helyesnek tartjuk, hogy e felkészülés nemcsak most kezdődött meg. Már ez év elejétől folyamatosan napirendre tűzték a vezetőségek a pártmunka egyes fontosabb területeinek értékelését így a feladatok nem halmozódtak össze néhány hónapra. Az eddigi tapasztalatok azt ígérik, hogy a szeptemberi taggyűlésekre a vezetőségek jó beszámolót készítenek, s ezek tényleg a végzett munkát és a feladatokat fogják tartalmazni. Helyesnek tartjuk, hogy az eddigiek során tapasztalt hibák és hiányosságok megszüntetése is gyorsabb ütemben halad, mint más években. Nem várják meg, hogy a párttagság egészének határozata alapján és utána javítsanak a dolgokban. A módszer az: amit lehet, azt azonnal megtenni. Az elkövetkező hónapok alatt — sokkal jobban, mint máskor — a figyelem a pártszervezetek munkájára, a pártvezetőségekre, de az egyes kommunisták tevékenységére is irányul. Sokan kíváncsiak arra, miként fogjuk értékelni az eredményeket, mennyire és hogyan mutatunk rá a visszahúzó tényezőkre, milyen célokat és feladatokat tűzünk ki magunk elé. Ez a figyelem, kíváncsiság nem kívülálló szemlélődés. Ez a törődést és az együttérzést is jelenti, mivel az emberek nagy többsége tudja, hogy egy-egy kongresszus nemcsak a párt, hanem az egész társadalom életében is jelentős esemény. Nem kívülálló szemlélődés ez, hanem sokak tevőleges részvétele, a párt kom eresze szítsa előtt, amit mutat az is: egyének és kisebb-nagyobb kollektívák, munkások és vezetők tiszteletüket és egyetértésüket azzal fejezik ki, hogy munkafelajánlásokat tettek vagy brigádokat alakítottak. Ez évben a kongresszus tiszteletére eddig a vállalathoz tartozó három szegedi gyárban 60 új brigád alakult, így e nemes versenyben 130 kollektíva vesz részt. Tagjainak száma megközelíti az ezer főt. Az újszegedi cérnázóüzem szakmányai már a „szocialista üzemrész’’ címért versenyeznek. A szegedi kenderfonógyárban a KISZ-szervezet például védnökséget vállalt egy új üzemrész beindítása és üzemeltetése felett. A munkások és műszakiak kezdeményezésére — kongresszusi vállalásuk alapján — lehetőség nyűt az eredeti éves exportterv 10 százalékos túlteljesítésére. Minden kezdeményezésnek egy a célja: jobb munkával, nagyobb gazdasági eredményekkel járuljunk hozzá a kongresszus előkészítéséhez, az 1966. évi feladatok teljesítéséhez. A jobb és gazdaságosabb munkára való törekvés azt mutatja mindannyiunk számára, hogy üzemeink dolgozói támogatják a párt politikáját, egyetértenek mindazon intézkedésekkel, melyek a népgazdaság fejlesztését, az életszínvonal növekedését szolgálják. A kongresszusra való készülés nem jelent semmiféle befelé fordulást a pártszervezetek életében. Minden feladatnak megfelelő időben és egymástól nem elválasztva igyekszünk eleget tenni. Fáradozunk a termelési mozgalmaik segítésén, az üzemi demokratizmus kiszélesítésén, a javaslatok és ésszerűsítések megvalósításán. Nagy figyelmet szentelünk a politikai munkára, a pártéleti fejlesztésére és még sok más tennivalóra. A kongresszus iránt megmutatkozó érdeklődés tehetővé, de egyben szükségessé is teszi a politikai munka javítását és fejlesztését. Nap mint nap tájékoztatni kell a dolgozókat az üzemi, a vállalati és társadalmi eseményekről, a nemzetközi kérdésekről. E beszélgetések kapcsán alkalom nyílik arra, hogy közelebbről megismerhessük a dolgozók véleményét. Ez erősíti a párt és a tömegek kapcsolatát, elősegíti a problémák megismerését, megszüntetését. A kommunistáknak éppen egyik legfőbb feladatuk az, hogy munkatársaikkal minél jobb és minél elevenebb kapcsolatuk legyen. A pártmunka mindig az emberek között végzett munka volt és marad is, mely azt a célt szolgálja, hogy mindenki ismerje munkájának célját,, értelmét és hasznosságát. Az emberek egyre jobban érdeklődnek az ilyen dolgok iránt és egyre jobban foglalkoztatja őket a holnap. A pártmunka most különösen sok körültekintést, tanulást és alapos felkészülést kíván. Olyan társadalmi munka, melyért nem jár több fizetés, nem jár kiváltság. A párt tagjai nem is kívánnak a maguk számára jogtalan előnyt, s szívesen eleget tesznek önként vállalt kötelességüknek. A kommunistáktól a párt többet kér és többet vár, mint a pártonkívüliektől, s mi megpróbálunk eleget tenni e követelményeknek. Kongresszusra készülünk, s az eddigi lendület és akarás biztató. Bízunk abban, hogy a nagyvállalatok kollektívája eredményes munkája alapján büszkén számolhat be sikereiről a kongresszusnak. BALASSY SÁNDOR, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat pártbizottságának titkára Fentek. 1966. juliua L DÜL-MAGYARORSZÁG 3