Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-02 / 284. szám
Az MSZMP IX. kongresszusáról jelentjük (■ Folytatás a 3. oldalról.) Leonidasz Sztringosz: Békés megoldást Vietnamban! Leonidasz. Sztringosz, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja tolmácsolta pártja Központi Bizottságának forradalmi üdvözletét. Méltatta hazánk szerepét a szocialista tábor erejének fokozásáért és a világbéke megőrzéséért folytatott harcban, majd kijelentette: A görög nép a világ összes békeszerető és haladó erőivel együtt küzd a vietnami problémának a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának javaslatain alapuló békés megoldásáért. Végül síkraszállt a munkáspártok akcióegységéért, a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletének összehívásáért Kristin E. Andersson: Fontos számunkra a népek rokonszenve Kristin FI. Andersson, az Izlandi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja átadta pártja üdvözletét, majd így folytatta felszólalását: " Izland messze van az önök országától, s ezért, különösen figyelemreméltó, hogy őseink ezer év előtti hőstetteit irodalmunk nagy hőskölteményében, az eddadalokban megénekelték, és emlékét a mai napig megőrizték. Jól ismerjük az önök szabadsághősét, Kossuth Lajost s Petőfi Sándor lángoló költeményeivel a mi szabadságharcosainkat is lelkesítették. — Nehéz helyzetben levő, megszállt országban dolgozó, kis párt vagyunk. Nagyon fontos számunkra a szocialista népek rokonszenve, arra törekszünk, hogy mindegyikekkel megőrizzük testvéri kapcsolatainkat. Dr. Vladimir Bakarics: Az amerikaiak vietnami agressziója a világbékét fenyegeti Dr. Vladimír Bakarics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnöke, a Jugoszlávia és hazánk közötti együttműködés fejlődéséről beszélt Vietnam népének harcáról szólva kijelentette: Mi is úgy véljük, hogy az amerikaiak vietnami agressziója s a Délkelet-Ázsiában kialakult helyzet az egész világ békéjét, az emberiség jövőjét veszélyezteti. Egyetértünk az önök értékelésével — mondotta —, hogy ha a Kínai Kommunista Párt helyesebben fogná fel a világ e részében történő események törvényszerűségeit, és a szocialista erők feladatait, ez óriási mértékben megkönnyítené a háború befejezéséért folytatott küzdelmet. 4 DECEMBER 2, PÉNTEK Pak Szon Csei: Határozott antiimperialista politikát Pak Szon Csei, a Koreai Munkapárt Polikai Bizottságának tagja tolmácsolta pártja testvéri üdvözletét, és örömének adott kifejezést, hogy a magyar nép egyre nagyobb sikereket ér el a szocializmus építésében. Ezután a nemzetközi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy az imperialisták, elsősorban az amerikaiak, agresszív cselekedetei az utóbbi időben mind nyíltabbá válnak. Az amerikai imperialisták fellépnek a szocialista országok ellen. Igyekeznek elnyomni a nemzeti felszabadító mozgalmakat, s ez 1054. évi genfi egyezmények durva megsértésével tovább szélesítik agresszív háborújukat Vietnamban. A jelenleg kialakult helyzet megköveteli, hogy az egész világ antiimperialista erői egységbe tömörüljenek és még nagyobb erővel harcoljanak az imperializmus, különösen az amerikai imperializmus ellen. Valamennyi kommunista és munkáspártnak még keményebb és még következetesebb álláspontot, kell elfoglalnia az amerikai imperialistákkal szemben. 3. C Aguilera: A reakció offenzívájával szemben Julio Camacho Aguilera, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja pártja nevében üdvözölte a kongresszust, majd szólt az Egyesült Államok vietnami agressziójáról. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kubai nép bizonyos abban: a vietnami harcosok kiűzik hazájuk földjéről és légiteréből „ gyűlölt betolakodókat. Hangsúlyozta, Kuba úgy véli, hogy Vietnam megsegítése olyan előd kérdés, amellyel haladéktalanul foglalkozniuk kell a világ kommunista pártjainak és forradalmi mozgalmainak. Ezután a kubai forradalom eredményeiről szólt, ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a latin-amerikai tömegek eismerték az imperialistaellenes harc szükségességét, és forradalmi tevékenységet, fejtenek ki a reakció hétfő offenzívájával szemben. FronCis*ek Waniolka: Az együttműködés további elmélyítéséért Franciszek Waniolka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte pártunk IX. kongresszusát és a hagyományos lengyel—magyar barátságról szólt, majd így folytatta : — Országaink határozottan síkraszállnak együttműködésünk további elmélyítéséért. Bizonyítja ezt az 1966—1970-es évekre megkötött új kereskedelmi megállapodás, amely mintegy 54 százalékos forgalomnövekedést irányoz elő. A nemzetközi helyzet, időszerű kérdéseit elemezve rámutatott ama a világbékét seltette+Ő veszélyre, amelyet az amerikai imperialisták szélesedő vietnami agressziója jelent. Egyre világosabbá válik — mondotta —, hogy a vietnami konfliktus megoldásának egyetlen útja a genfi egyezményekhez való visszatérés, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front jogos követeléseinek elismerése. A szocialista országok teljes mértékben szolidárisak a vietnami nép felszabadító harcával, megadják és a jövőben is meg fogják adni neki a szükséges politikai és anyagi segítséget. Segítségünk eredményességét sajnos, gyengíti az a tény, hogy a szocialista tábor nem egységesen cselekszik: a Kínai Kommunista Párt vezetőinek hibájából nem sikerült koordinálni a szocialista országok tevékenységét Vietnam védelmében. 3eon Kill: Az európai bi Jean Kill, a Luxemburgi Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára tolmácsolta a luxemburgi kommunisták forró testvéri üdvözletét Luxemburg területre és népességre nézve kicsi, 1z erősen iparosított ország, munkásosztálya fejlett A parlamentben ötvenhat mandátumból 5 a miénk — folytatta. — Rendkívül aggaszt bennünket, hogy a bonni ke fenntartása szövetségi köztársaságban újjáéled a német militarizmus. Ezért tartjuk oly jelentősnek azokat a nemzetközi problémákat, melyektől a háború és béke kérdéseügg. Feltétel nélkül csatlakozunk ahhoz a javaslathoz, amely a kommunista és munkáspártok új nemzetközi konferenciájának összehívását célozza. D. Molomzsamc: Időszerű a közös tanácskozás Demcsigijn Molomzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára beszámolt arról, hogy a mongol nép az idén júniusban tartott XV. pártkongresszus határozatainak megvalósításán munkálkodik, s ez a tevékenysége összekapcsolódik a mongol népgazdaság negyedik ötéves tervének teljesítésével. A nemzetközi helyzetet elemezve hangsúlyozta: " A mongol nép, a szocialista országok népeivel és az egész haladó emberiséggel együtt, elítéli az Egyesült Államok vietnami agresszióját . Pártunk szerint a kialakult helyzetben mind szükségesebbé válik, hogy a világ kommunista és munkáspártjai újabb tanácskozásra üljenek össze. David Bowman: Anglia és az európai biztonság David Bowman, Nagy- Britannia Kommunista Pártja Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja pártjának meleg, testvéri üdvözletét tolmácsolta, majd elmondta, hogy Angliában az európai biztonság problémája egyre fontosabb, egyre élesebb politikai kérdés. KONGRESSZUSI JEGYZETEK A PESTIEK ÉS A KÜLDÖTTEK: Mondják, ho*y W4 fiú — megtréfálni akarván a kíváncsi pestieket — megállt a Rákóczi úton ás öt percig tartósan az eget kémlelte. Percek alatt kétszázan vették körül, s noha semmi sem volt az égen, egyesek már látni vélték a holdrakétát. Hát hogyne vonzana nagy tömeget, amikor a Ifi Ikarus-autóbusz — motorosrendőr vezetésével — reggelente, vagy ebéd után elindul a Szabadság szállóból, a küldöttek szálláshelyéről a MEMOSZ-székház felé. Az egyik nap a Lövölde téri kanyarnál az utat biztosító rendőrnek a hevesiek kocsijából kikiáltott egy leány — a szolgálatos rendőr húga volt ez a küldött. A forgalom megtorpant a sarkokon, s a mosolygós, barátságosan integető pestiek így köszöntik naponta a a vidék küldötteit. EGY TÁVIRAT ÉS EGY CSOMAG: Már éppen indulni akartunk, amikor a hotelportás utánunk hozta a napi postát, közte egy táviratot: a vásárhelyi Vörös Csillag Tsz jelentette a delegációnak, hogy november 30 helyett már 27-re teljesítették a kongresszusi vállalást. Már a mélyszántást is elvégezték mind az 17H2 holdon. A csomagban pedig a szegedi Vasútforgalmi Technikum KISZ-szervezetének „Ifjú Vasutas" címü újságja. Az ügyesen szerkesztett lap címoldalán a fiatalok a küldötteket köszöntik. S végül egy idézet a belső oldalról: „Ezen az úton tovább haladni — ez a pártonkivüli tömegek véleménye is.” TOVÁBB a LENINI TITON! Ez az egyetlen felírás olvasható a hatalmas kongresszusi teremben, s az elnökség mögött embléma Lenin-ről és a IX-es szám. ünnepélyes a légkör, de külsőségeiben szolid a terem díszítése, híven a párt munkastílusához. Nincsennek gépies tapsorkánok, de a felcsattanó tapsokból szinte „Olvasni” lehet. Háromszor állt fel a kongresszus: Először amikor a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségét, másodszor, amikor a hős vietnami nép képviselőjét köszöntötte. Harmadszor pedig, amikor Kádár elvtárs befejezte a Központi Bizottság beszámolójának ismertetését. Mindháromszor forró, elvtársias tapsvihar zúgott tartósan végig a nagytermen... A PADBAN EGY MAGÁNYOS EMBER: Az elnök szünetet rendelt el, a terem percek alatt kiürült, csak a karzat első hosszú sorában egy magányos ember, s a térdére fektetve elmélyülten javítgatott szorgalmasan valamiféle kéziratot. A magányos férfi Németh László volt. S aztán ismét benépesült a karzat. Kodály Zoltánt, Illyés Gyulát, Veres Pétert, Darvas Józsefet, Pátzay Pált, Erdei Ferencet és másokat láttam ott. A szünetben Somogyi József szobrászművésszel futottam össze. A lépcsőn Jánossy Lajos, kiváló atomfizikusunk vitatkozott valakivel, a büfében kitűnő színművészünket, Keres Emilt fogták körül, s gratuláltak szép felszólalásához. A karzat középrészében a párt legidősebb harcosai hajoltak össze : Szerrmi Boriska, Hunya István, Vas-Witteg Miklós... Vajon a hősi küzdelem milyen szép emlékét elevenítették fel? az Érzelmek rezdülése. ca*fc f?v tudom je««mezni a kongresszus légkörének hangulatváltozásait. Figyelem, derültség, majd — amikor a vietnami küldött beszél — szinte tapintható felháborodás az imperializmus ellen, majd ismét figyelem a beszámolóban érintett témák iránt. A nődelegátusok általános helyeslése hullámzik át a termen, amikor a beszámoló azt a javaslatot említi, miszerint a jövőben az egy gyerekes magányos férfi is kaphasson családipótlékot. Aztán felfakad a derűs rosszallás, amikor Kádár elvtárs — bizonyos személyeknek címezve — azt fejtegeti, hogy sokan „nem bírják” meg a kritikát, s valahogy így fogalmaz: „Még mindig elég sok olyan elvtársunk van, aki a kritikát megköszöni ugyan —, de nem felejti el... ” Szinte érezni a kongresszusi teremben azt a szellemitársadalmi pezsgést, az alkotó gondolatok nagy gazdagságát, ami pártunk munkájának eredménye. Hiszen ezekben a napokban itt szinte „sűrítve” lehet érzékelni, hogy a pártnak a társadalmi-gazdasági-kulturális élet minden problémájának megoldására határozott elképzelése van, ami a magyar társadalom gondjainak-problémáinak alapos ismeretéről tanúskodik. LÉPTEN-NYOMON ISMERŐSÖK. Az ország vezető tisztségviselőinek is találkozója ez. A karzaton velünk szemben a hazaérkezett magyar diplomaták ülnek. A földszinten helyezkednek el a szavazati jogú küldöttek. De a szünetben, a folyosókon felbomlik a rend. Lépten-nyomon ismerősök ölelik meg egymást. S nem számít, hogy az egyik tábornoki nadrágot visel, a másik csak egyszerű pantallót. Ma itt, holnap talán ott kell szolgálni a nép ügyét. A mozgalom talán még a rokoni szálaknál is erősebben fűz össze bennünket. Pártiskolai kapcsolatok, régi közös mozgalmi emlékek kapnak erőre egy-egy ilyen ritka találkozáson. Sajnos, sokszor a név már kikopott az emlékezetből, csak a mosolygós szem, s az arc ismerős, noha erre az arcra a legutóbbi találkozó óta újabb vonásokat vésett az élet. De a szemek derűsen, fiatalosan csillognak ... HÁROM NEMZEDÉK: Igen, a pártnak legalább három generációja találkozik itt. De lehet, hogy még több is. Attól függ, mi szerint csoportosítjuk a küldötteket. Veteránonként — a múlt rendszer nehéz harcainak emlékeivel? Derékhadként — akik a veteránokkal együtt a felszabadulástól kezdődően „végigcsinálták” a forradalmat? A legifjabb nemzedékként — akik a mozgalom jövőjét alkotják? A nemzedékek nemes fémként ötvöződnek a pártban. Nem is a kor a lényeges. Idős Komócsin Mihály elvtárs már 72 éves, de olyan derűs, fiatalos, mozgékony, ma is mindenütt az első. A Csongrád megyei küldöttség legfiatalabbja Hingl József algyői olajmérnök viszont csak 28 éves. De a kommunista mozgalom szempontjából mindketten fiatalok) mert a forradalmi eszmében, a kommunizmusban hisznek, mert a kommunizmus a fiatalság, a jövő! A kongresszusi teremben majdnem egymás mellett is ülnek. Az egyik: a múlt és a jelen. A másik: a jelen és a jövő! EGYEDÜLÁLLÓ DEDIkAC’IÖ: „öcsém — mondja Veres Péter — nekem már ez a néhány lépcső is sok". S nyomban vita is kerekedik: a „kínai vonalról”, aztán a realista művészetről, s más kérdésekről. „Mert igaz, a külsőm ilyen konzervatív — hogy úgy mondjam: anakronisztikus — jegyzi meg a kitűnő író, egyszerű, csizmás öltözetére célozva, — de a gondolkodásom nem ilyen maradi. A korszerűségről vallott nézeteimet a publicisztikában nem is rejtem véka alá. „Aztán előkerült egy könyv s már írja is a dedikációt. ..Párkányi Istvánnak, az MSZMP IX. kongresszusán. Veres Péter:" Mert a kommunisták kongresszusára a párt meghívott néhányat azok közül a pártonkívüli barátaink közül is, akik a Hazafias Népfrontban tevékenykednek a kommunistákkal együtt a nép ügyéért, a szocialista Magyarországért... HUMOR ÉS DERŰ. Ez sem hiányzik erről a kongresszusról. A szünetben szóba kerülnek azok a gondolatok, amelyeket Kádár elvtárs a szocialista hazafiságról kifejtett „Tudja mit irt iskolai dolgozatában ötödikes kisfiam arról, hogy kit tart igaz hazafinak? — másik egyik ismert magasrangú állami vezetőnk — Mészöly Kálmánt! S a maga módján igaza van, hiszen azt hallja Szepesitől egy-egy válogatott meccsről: „Vigyed Kálmán, mutasd meg mit tud az a magyar szív..." Aztán a tanácskozás egy rövid időszakában a Csongrád megyeiek kerültek előtérbe. Akkor éppen Apró Antal elvtárs elnökölt, akiről köztudott, hogy megyénkben, megadta a szót a fábiáni tsz-elnöknek, s bejelentette, hogy szólásra következik a debreceni egyetem rektora , aki viszont vásárhelyi származású. Előtte Németh Károly elvtárs, a budapesti pártbizottság első titkára beszélt, ő is hosszú ideig megyénk pártbizottságának első titkára volt... Ezért kicsit megyénkbell... Erre az időszakra mondta megyénk egyik delegátusát „Ez a kongresszus tényleg a mi kongresszusunk." A MUNKA ÉS EREDMÉNYEI. A gondok is őszintén hangot kaptak minden felszólalásban, de markánsan mégis az eredmények domináltak. A százhalombattai igazgató mondotta el, hogy a legutóbbi kongresszus idején még kukoricát szedtek ott, ahol ma hatalmas kőolajipari kombinát áll. Akkor a beruházás a 100 milliót sem érte még el, most meghaladja a kétmilliárdot, s végső befejezésként 8 milliárdot használnak majd fel. A szocialista dinamizmus nagyszerű alkotására! S a kazincbarcikai tanácselnök? Alig ötezer lakosú három kis község helyén, alig egy évtized múltán ,10 ezres város emelkedett. És mintha a szocializmus „korát” jellemezné e város átlagéletkora is: a 29 esztendő! Nem dicsekvés — de jogos büszkeség. Nem légvárak építése — hanem megalapozott előrelátás a jövőt illetően. A nagymúltú magyar kommunista mozgalom IX. kongresszusán érezni a történelmet... RÁCZ LAJOS fMTI Fere — Papp fehj Teres Péter és Z. Nagy Ferenc « kongresszus»»