Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-01 / 258. szám

A harc és a győzelem útján• TÖRTÉNELMI LAPOK A szovjet nép, a szocialista tábor dolgozói, az egész haladó emberiség készül arra, hogy ünnepélyesen emlékez­zék meg az emberi társadalom fejlődésének történelmében új szakaszt nyitó Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójáról. A szovjet állam fennállásának ötven éve alatt hatal­mas változások mentek végbe. Ez az ötven esztendő a harc, a felfedezések, a kutatások, s beteljesedések nagy­szerű és nehéz útja volt. Ezt az utat tette meg Odessza is. Méltán vagyunk büszkék arra, hogy a Nagy Október krónikájában, hazánk történelmében jelentős helyet fog­lalnak el forradalmi, harci és munka dicsőséget kiví­vott dolgozóink tettei. Odessza nevét aranybetűkkel nyomtatták a munkás­­osztály forradalmi harcának történetébe. Ebben a város­ban hozták létre 1875-ben az első oroszországi munkás­szervezetet, a Délorosz Munkásszövetséget. Más marxista szervezetek odesszai megalakulása és fejlődése is szorosan összefügg az összoroszországi forradalmi mozgalommal, Lenin tevékenységével. Nagy figyelemmel kísérte Lenin az odesszai munkásmozgalmat. Az ő utasítására jöttek ide különböző időszakokban azok a tapasztalt bolsevikok, akik Odessza dolgozói között nagy propagandatevékenységet fejtettek ki, aktív politikai harcra ösztönözve őket. A múlt század végén, századunk elején Odessza ha­talmas ipari és kikötővárossá fejlődött. És lehetővé tette a munkásosztály gyors növekedését, amely mindig szoli­daritását nyilvánította Oroszország dolgozóival, élénken reagálva az országban és külföldön végbement esemé­nyekre. Az odesszai munkások jogaikért küzdve, saját és kül­földi elnyomóik ellen harcba indulva, gyűléseket, sztráj­kokat, tüntetéseket szerveztek. Bátor harcot folytattak a cári önkényuralom ellen. A sztrájkharcok tetőpontján, 1905 júniusában az odesszai kikötőben vetett horgonyt a felkelő Patyomkin páncélos. Az odesszai proletariátus nagy lelkesedéssel köszöntötte a forradalmi tengerésze­ket, erkölcsileg támogatta őket, élelmiszert és üzemanya­got biztosított számukra. A cári Oroszországban az önkényuralom leverése után mindenütt, így Odesszában is, fellendült a szovjetek ha­talmáért folytatott harc. A szovjet hatalom létrehozásá­­sához Odesszában a dolgozók hatalmas erőfeszítéseire, hosszú küzdelmére volt szükség, de ez végül is a néptö­megek győzelmével ért véget. 1918. január 18-án Odessza fölött a szovjetek vörös zászlaja lengett. Az Egyesült Államok és az Antant imperialistái nem békéltek meg azzal, hogy Oroszországban győzött a mun­kások és parasztok hatalma. Több éven keresztül kellett elkeseredett küzdelmet folytatnunk az osztrák—német megszállókkal, az angol, az amerikai, japán, francia és más intervenciósokkal. E nehéz években Oroszország dol­gozóinak jelentős támogatást nyújtott a nemzetközi pro­letariátus. Odessza lakossága nagyra értékelte azt a mun­kát, melyet a Külföldi Bizottság (Inosztrannaja kollegia) végzett az intervenciós seregek között. A város lakói há­lásan emlékeznek az internacionalista hősökre: Jeanne Labourbe, Jaques Sadoul, Alter Zalik, Helena Trzseljakova, Sztojko Ratkov nevére, akik bátran küzdöttek a munkás­­osztály ügyéért. Neveiket örökre bejegyeztük városunk krónikájába. A polgárháború győzedelmes befejezése, az interven­ciósok és fehérgárdisták szétverése után a szovjet nép és a mi városunk is, a lenini párt irányításával, a békés szo­cialista építés útjára lépett. A szocializmusért vívott harc döntő szakaszaiban Odessza dolgozói is küzdöttek. A háború előtti ötéves ter­vek idején több mint 30 hatalmas üzemet építettek. Ezek között említjük a hűtőgépgyárat, a traktoralkatrész gyárat, az emelődaru-, filmgép-, konzerv-, ruhagyárakat, az acél­­hengerművet, a vegyi, élelmiszeri könnyű és faipari üze­meket Korszerű technikával felszerelt üzemekké építet­ték át a rekonstruálásra szoruló régi ipari létesítménye­ket melyeknek többsége a múltban külföldi tőkések tu­lajdona volt. A szocializmus építésére, a szovjet emberek önfelál­dozó munkájára törő hitleri Németország megszakította a Szovjetunió békés életének időszakát. A német fasisz­ta megszállók a Szovjetunió leigázására irányuló terve­ikben nagy szerepet szántak Odesszának: 18 válogatott hadosztályt vetettek itt harcba. Odessza hősi védelme 73 napon át folytatódott. Amikor az ellenség megszállta a várost, az illegá­lis kerületi pártbizottságok által irányított odesszai par­tizánok bátor hadműveleteket végeztek a megszállók el­len, kisiklatva az emberanyagot és műszaki felszerelést szállító vasúti szerelvényeket, raktárakat, hidakat rob­bantva fel, és sem éjjel, sem nappal nem hagyva nyu­godni az ellenséget. A népi bosszúállók nagyszerű tet­teikkel kovácsolták a győzelmet, hozták közelebbre szü­lővárosuk felszabadulásának napját, amely 1944. április 10-én következett be. A szovjet kormány Odes­­­sza védelméért érdemrendet létesített, ezt a város 11 üze­me és kollektívája kapta meg. Magát Odesszát a Hős Város névvel, Arany Csil­lag érdemrenddel és Lenin-renddel tüntették ki. A Sev­­csenko-kultúrparkban gránit emlékmű áll. Itt az Isme­retlen Matróz sírján, a város védőinek hőstetteire emlé­keztetve örökmécses ég. Az össznépi ünnepek napjait a hős városokban, kö­zöttük Odesszában is tüzérségi sortűzzel teszik emléke­zetessé. A háború után Odessza dolgozói rövid idő alatt be­gyógyították a háborús sebeket, felépítették a hamuból és a romokból a város üzemeit, házait, s megváltoztatták a város arculatát. Odessza iparának termelési volumene a szovjet hata­lom 50. évfordulója időszakában az 1913. évinek több mint 42-szeresére nőtt. Az a város, amely a forradalom előtt külföldről im­portálta a nyersanyagot, más anyagokat, sőt még a ter­melési eszközöket is, ma a világ 72 országába exportálja termékeit, köztük olyan műszakilag fejlett országokba is, mint Anglia, Franciaország, Olaszország, Nyugat-Németor­­szág, Japán. Az odesszai gyárak és üzemek termékei messze föl­dön híresek. Odesszai márkát viselnek a mezőgazdasági gépek és harántfúrók, önjáró emelődaruk és nagy kapaci­tású prések, nyomdaipari gépek, mérlegek, filmvetítők és hűtőipari berendezések. Az odesszaiakat büszkeség tölti el, hogy az üzemeik­ben készült termékek az embereknek örömet, boldogságot és jólétet jelentenek, melyért 50 évvel ezelőtt harcoltak és győzedelmeskedtek. A Nagy Október 50. évfordulója tiszteletére rendezett szocialista munk­averseny folyamán a Hős Város dolgozói újabb sikereket értek el az ipar, kereskedelem, a főbb AZ ÉPÍTŐ HŐS VÁROS KULTURÁLIS, TUDOMÁNYOS KÖZPONT építkezések területén, több gépet és munkapadot, műtrá­gyát, bútort és szövetet, cipőt és ruhát, csokoládét és kon­­zervet, cukrot és sok-sok mást adva a szovjet embe­reknek. Nem vagyunk mégsem elégedettek az elért eredmé­nyekkel. Jól tudjuk, hogy a lakosság munka- és életkö­rülményeinek javításával összefüggő számos probléma vár még megoldásra. Az odesszai városi tanács végrehajtó bi­zottsága most ezeknek a feladatoknak teljesítésére össz­pontosítja teljes figyelmét. Odesszát Szovjet Ukrajna tengeri kapujának nevezik. Se éjjel, se nappal egy percre sem hal el a kikötő élete. Az odesszai kikötő bonyolítja le a szovjet külkereskedelmi szállítás több mint felét. Innen a világ 60 országának kikö­tőibe, mintegy 200 kikötőbe futnak be a Fekete-tengeri ha­józási társaság hajói. Az odesszai kikötő mólói előtt a világ számos országának hajói horgonyoznak. Az odesszai kikötőn áthaladó szállítmányok mennyisé­gének gyors növekedése új kereskedelmi kikötő létesítését tette szükségessé. A várostól 30 kilométernyire, a Száraz öbölben létrehozott iljicsovszki kikötő 1961-től vált önálló, elsőosztályú kikötővé. Építését tovább folytatják, forgalma máris magasan meghaladja az odesszai kikötőét. Odesszának jelenleg 14 fő­iskolája, 15 tudományos ku­­­tató intézete, 25 technikuma, 146 iskolája van. Csupán a főiskolákon több mint 70 ezer diák tanul. Iskoláinkban jó minősítésű szakembereket képeznek sok külföldi ország számára. Világszerte ismert a Filator akadémikus nevét vi­selő szemészeti intézet. Harminc esztendeje működik, cso­datévő kezű orvosairól minden kontinensen hallottak már. Különböző országokból jönnek ide gyógyulást váró betegek, akiknek a szovjet orvosok segítenek látásuk visszaszerzésé­ben, és abban, hogy visszatérjenek a teljes értékű életbe. Messze a Szovjetunió határain túl is ismertek Odessza olyan oktatási és kutató intézetei mint az össz-szövetségi Sze­lekciós és Genetikai Intézet, a Tai­ov szőlészeti és borászati intézet, a Mecsnyikov egyetem. Büszkék vagyunk a Nyezsdanova nevét viselő állami konzervatóriumra, melynek falai közül ismert zenészek és énekesek egész sora került ki. A szovjet hatalom évei alatt felvirágzott a szocialista ukrán népi művészet. Hat állandó színházunk van, közöttük az ismert Opera és balett színház, melynek restaurálása ezekben a napokban fejeződik be. Szíházaink a szovjet és külföldi szerzők legjobb műveit játsszák. Az odesszai Fil­harmónia jelentős munkát végez a dolgozóknak a szovjet és külföldi zenekultúra legjobb vívmányainak megismerte­téséért Napjaink Odesszája, melynek több mint 750 ezer lakója van, gyönyörű város. De bármilyen gyönyörű is ma, jövője, holnapja még szebb. Mintegy két évtized alatt kétszeresére nő. Csak az utóbbi években a város délnyuga­ti kerületében hatalmas lakónegyedet képeztünk ki, jól be­rendezett lakásokkal, üzletekkel, parkokkal, óvodákkal, ját­szóterekkel. Már most megkezdődött a város több kerületében 11— 14 emeletes házak építése. Építésük megkönnyítése érdeké­ben nagy kapacitású ipari bázist létesítettünk. Sok kommu­nális szolgáltatás, melyek nélkül a lakosság élete elkép­zelhetetlen, csak az Októberi Forradalom után jelent meg. Ma 75 ezer odesszai lakás kap olcsó és kényelmes fűtőanya­got , földgázt. Az utóbbi időben jelentősen kiterjedt, új modern gépeket kapott a város villamos és trolibusz közle­kedése. A felismerhetetlenségig megváltozott a szovjet hatalom évei alatt a város zöld övezeteinek rendszere: több mint 15- szörösére növekedett. Meg sem lehet számolni, hány új fa­sor, park, kert létesült a poros szeméttelepek, elhagyott telkek helyén, hány értékes fa- és bokorfajtát ültettek. Odessza zöld övezetének igazi gyöngyszemévé vált a város lakói által az Arkadia negyedben ültetett Lenin füvészpark. Odessza össz-szövetségi jellegű üdülőváros. Számtalan szanatóriumában és a város festői szépségű részein elhelye­zett üdülőiben évente több százezer szovjet és külföldi ál­lampolgár üdül. Odessza — kikötőváros­ként — a világ sok kikötőjé­vel tart kapcsolatot, de van­nak olyan városok is, me­lyekkel nemcsak tengeri utak, hanem a barátság szálai fűz­nek össze bennünket. Tartós baráti kapcsolatokat létesítet­tünk Szegeddel és Várna, Szplit, Tripoli, Alexandria, Liver­pool, Oulu, Jokohama, Marseille, Genua városokkal. Folya­matosan cserélünk velük küldöttségeket, városgazdálkodási szakembereket, kölcsönösen felkeresik egymást sportegye­sületeink csapatai, művészkollektíváink; tudományos mun­kákat, kiállítási anyagokat, irodalmi műveket, filmeket kül­dünk egymásnak. Sok intézmény, ipari vállalat, tanintéz­mény tart fenn a testvérvárosokban gyümölcsöző kapcsola­tot, folytat tapasztalatcserét. Odessza dolgozói jól tudják, hogy a szovjet hatalom alatt elért sikerei a kommunista párt irányításának, a né­pek barátsága lenini politikája helyes megvalósításának kö­vetkezménye. A proletár internacionalizmus szellemétől áthatott odesszai dolgozók a jövőben is erősíteni fogják baráti kap­csolataikat testvérvárosaikkal, tevékenyen harcolnak a bé­ke fenntartásáért, ami a Föld jóakaratú embereinek érdeke és kívánsága. A BARATSÁG ÚTJAIN írta: Lazar Zajani i­s, AZ ODESSZAI VÁROSI tanács vb elnöke MEG SZEBB HOLNAPOK E. Szveta felvétele Az odesszai városi tanács épülete Megkezdődött a szegedi egyetemek tudományos ülésszaka Tegnap délelőtt a köz­ponti egyetemi épület aulá­jában dr. Szalay László egyetemi tanár, a József At­tila Tudományegyetem rek­torhelyettese megnyitójával megkezdődött a Szegedi Or­vostudományi Egyetemnek és a József Attila Tudomány­­egyetemnek a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére ren­dezett együttes, tudományos ülésszaka. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Perjési László, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tag­ja, a Szeged városi pártbi­zottság első titkára, dr. Bi­­czó György, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke, dr. Szalontai József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhe­lyettese, Katona Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának tit­kára, országgyűlési képvise­lő, Holgesang Péter, a Ha­zafias Népfront Szeged váro­si bizottságának titkára, va­lamint a két egyetem pro­fesszori, oktatói kara, több hallgatója. Az elnökségben dr. Tóth Károly egyetemi tanár, az orvostudományi egyetem rektora és dr. Már­ta Ferenc egyetemi tanár, a József Attila Tudomány­­egyetem rektora társaságá­ban helyet foglalt A. I. Fe­doszejev professzor, az Odesszai Mecsnyikov Álla­mi Egyetem rektorhelyettese is. Ünnepi beszédet dr. Szon­­tágh Ferenc egyetemi ta­nár, az általános orvostudo­mányi kar dékánja mondott, méltatva az Októberi Forra­dalom jelentőségét a tudo­mányos életben. Ezt követő­en A. I. Fedoszejev kö­szöntötte a nemzetközi tu­dományos ülést, s átadta dr. Márta Ferencnek a testvéregyetem ajándékát, az odesszai egyetem 100 éves fennállása, valamint a forradalom jubileuma alkal­mából készült emlékplaket­tet. Délután a József Attila Tudományegyetem központi könyvtárának folyosóján a két egyetem jubileumi könyvkiállítását nyitotta meg Havasi Zoltán, a könyv­tár igazgatója. A 16 tárló­ban elhelyezett mintegy 200 kiadvány az új szovjet tu­dományos szakirodalom leg­frissebb példányaiból ad vá­logatást, a természettudomá­nyok, orvostudomány, tör­ténelem és társadalomtudo­mányok jubileumra készült köteteit tartalmazza. Az egy hónapig megtekinthető gaz­dag kiállítási anyag jelen­tős része a szegedi, vala­mint szovjet egyetemek és más tudományos intézetek kiadványcsere kapcsolatán keresztül jutott el Szegedre. Somogyi Károlyné felvétele A tudományos ülésszak hallgatóinak egy csoportját A mai és a holnapi program A szegedi egyetemek tu­dományos ülésszakának mai programjában délelőtt 10 órakor a Dugonics téri köz­ponti épület aulájában A. I. Fedoszejev professzor tart előadást Lenin és a szovjet tudomány fejlődése címmel. Ezt követően kerül sor a moszkvai Lomonoszov Egye­tem két professzorának, A. A. Markov akadémikusnak és I. Novikov akadémikus­nak szakmai jellegű előadá­sára. Holnap, csütörtökön dél­előtt 9 órai kezdettel a böl­csészettudományi kar Ady téri épületében dr. Varga Lajos adjunktus A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom és a Magyar Szociál­­demokrata Párt címmel, dr. Mérei Gyula tanszékvezető egyetemi tanár A magyar történettudomány fejlődése 1945-től 1966-ig címmel a VII. számú tanteremben, ugyanebben az időben dr. Haruczi László adjunktus Társadalmi fejlődésünk és a családházasság néhány je­lenlegi vonása címmel. dr. Imre Ottó adji­iktus Lenin a szocialista gazdaság irá­nyításáról címmel a III. számú tanteremben tart elő­adást. Délután 4 órai kez­dettel az állam- és jogtudo­mányi kar Lenin körúti épü­letében dr. Kovács István akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár A szocialista alkotmányfejlődés fő­­ ten­denciái címmel, a természet­­tudományi kar Ady téri biológiai előadótermében dr. Horváth Imre tanszékvezető egyetemi tanár A fotoszin­tézis kutatások a Szovjet­unióban és azok hatása a magyarországi kutatómunká­ra címmel tart előadást. Nyolcvanhárommillió belvízvédelemre Az Alsó-Tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság területén most fejeződött be a belvíz­­védelmi művek őszi felül­vizsgálata. Az idén 83 millió forintot költenek beruhá­zásra és karbantartásra. Ebből az összegből eddig mintegy 60 milliót használ­tak fel. Csongrád megyében több helyen végeznek korszerűsí­tési és fenntartási munká­kat. Nagyszabású felújítás folyik az algyői főcsatorná­nál is, ahol az elavult beren­dezéseket újakkal cserélik fel, bővítik a vízáteresztő képességet is. Algyővel szemben, a Tisza bal part­ján az úgynevezett györpö­­lési szivattyútelepet villa­mosították, a berendezése­ket most már villamos energiával üzemeltetik. Szcrda, 1967, november L gÉL-MACYARORSZÁQ 3 V

Next