Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
Nixon körútjának háttere Az egész világsajtó élénken kommentálja Nixon elnöknek az elmúlt hét végén bejelentett távol-keleti, illetve romániai utazását, a kommentárok azonban erősen találgatás-jellegűek. A távol-keleti úttal kapcsolatban vannak olyan hangok is, amelyek szerint ez az utazás már számol a vietnami háború befejezésének perspektívájával és része a „Vietnam utáni” washingtoni politika előkészítésének. Lehet, hogy ma még korainak tűnnek az ilyen kombinációk, de hosszabb távon Washingtonnak feltétlenül szüksége van távol-keleti politikájának „gyötrelmes felülvizsgálására”. Éppen a vietnami agresszió bizonyította be egyértelműen, hogy az imperialista diktátumok kora a világnak ebben a térségében is lejárt és az Egyesült Államok jól teszi, ha politikája kialakításakor igyekszik a lehető legközvetlenebb módon figyelembe venni a realitásokat. Kézenfekvő az a vélemény is, amely szerint Nixont nyugtalanítja egy, az USA nélkül esetleg létrejövő ázsiai biztonsági rendszer lehetősége — két hatalmas ország, India és Japán máris bizonyos érdeklődést mutatott egy ilyen terv iránt , és utazásával ezt a „veszélyt” is szeretné ellensúlyozni. Több kommentár figyelemre méltónak tartja, hogy az elnök nyilván nagy publicitással járó körútjára akkor kerül sor, amikor Washingtonban gyorsan mérgesedik el a belső politikai helyzet: az úgynevezett liberális csoport tagjai még saját pártján belül is nyíltan bírálják Nixon politikáját. A CBS rádióhálózat vezető diplomáciai kommentátora például megállapította: az útra nagyjából abban az időben kerül sor, amikor a szenátus a leghevesebb vitát folytatja majd a kormány által tervezett ellenrakéta rendszerről. A távol-keleti útnál — amelynek lehetőségét már a hivatalos bejelentés előtt is látni lehetett — sokkal nagyobb meglepetést kelt Nixon romániai útja. Az amerikai lapok egyöntetűen kiemelik, hogy az út előkészületeiről eddig semmiféle hír sem szivárgott ki. Ez az első eset arra, hogy amerikai elnök szocialista országba látogat. A második világháború alatt volt amerikai elnök szocialista ország területén, Roosevelt Jaltában, ő azonban többoldalú tárgyalásokon vett részt. Hivatalos amerikai bejelentések szerint a romániai útra Ceausescu elnök korábbi meghívása alapján kerül sor. Nixon előreláthatólag három napot tölt majd Romániában.. A Fehér Ház közlése szerint kétoldalú kérdéseket és általános nemzetközi problémákat szándékoznak megvitatni. Nixon e közlés szerint egyelőre nem tervez látogatást más szocialista országba, de ennek lehetősége nincs kizárva. SZOVJET HADGYAKORLAT A BAJKÁLON TÚL. Motorizált gyalogság gyakorlatozik a Szovjetunió Bajkálon túli területén. A TASZSZ felvétele. Megjelent a Krasznaja Zvezda című lapban Dél-Jemen is elismeri az NDK-t • Aden (MTI) Ali Szalem el Reid külügyminiszter Adenben hétfőn sajtóértekezleten jelentette be: a Dél-jemeni Népi Köztársaság úgy döntött, hogy elismeri a Német Demokratikus Köztársaságot. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a döntéssel kifejezésre akarják juttatni a nemzeti felszabadítási front forradalmi politikáját és elismerésüket az NDK- nak az arab országok iránt tanúsított baráti álláspontjáért. Mind lemondtak • Athén (AP) A görög államtanács bírái tovább dacolnak a katonai rezsim alkotmányellenes intézkedéseivel. Hétfőn az ország legmagasabb közjogi fórumának újabb nyolc tisztségviselője nyújtotta be lemondását, tiltakozásul Sztasszinopulosznak, az államtanács elnökének törvénytelen eltávolítása miatt. A jogtudós és volt miniszter továbbra sem hajlandó elismerni elmozdításának jogosságát, s a reá gyakorolt erkölcsi és fizikai nyomás ellenére sem tudták kicsikarni lemondását szentesítő aláírását. Az AP jelentése szerint meg nem erősített hírek terjedtek el arról, hogy a 24 tagú államtanács valamennyi tisztségviselője szolidaritásból benyújtotta lemondását. Egyikük táviratban szólította fel U Thant ENSZ- főtitkárt, hogy járjon közbe, s szavatolja Sztasszinoputosz személyi biztonságát. Erre annál inkább szükség van, mivel hétfő reggel megbízható jelentések arra utaltak, hogy az államtanács alkotmány szerinti elnökét háziőrizetben tartják, telefonvonalát elvágták, s az újságírók hiába próbáltak érintkezésbe lépni vele. KEDD, 1969. JÚLIUS 1. Tart az ostromgyűrű Ben Hét körül Az agresszorok szörnyű éjszakája # Saigon (AFP, Reuter) Az immáron 53 napja szoros ostromgyűrűbe zárt Ben Het-i amerikai tábor szakadatlan ágyúzásán kívül a vietnami népi fegyveres erők tüzérsége az ország egész területén több jelentős átmadást hajtott végre. Ezek sorából kiemelkedik, hogy a hazafiak három 122 milliméteres rakétát küldtek a Saigon közelében tanyázó dél-vietnami ejtőernyős hadosztály törzskarának főhadiszállására. Az amerikai nagyvezérkart változatlanul aggasztja Ben Heti különleges alakulatainak sorsa. A válságos helyzet egyik jele, hogy — a bevett gyakorlattal szemben — az amerikaiak a veszélyes helyzetre hivatkozva, nem hajlandók repülőgépen újságírókat szállítani a központi fennsíkon elterülő táborba. A Ben Het-i helyzetről a szomszédos Dok Tóból küldött tudósítást Michel Garin francia tudósító. A távirat szerint a táborban a 85 milliméteres tüzérségi lövedékek sorozatos becsapódását a 60, 82. és 120 milliméteres aknák robbanása váltogatja, majd ezeket időnként hatalmas dörejjel megszakítják a szovjet gyártmányú 122 milliméteres rakéták detonációi. Az állandó tüzérségi tűz miatt vakond-életmódra kárhoztatott amerikaiak ventillátorokkal, hűtőszekrényekkel és magnetofonokkal ellátott föld alatti bunkerjeik foglyai. A hegyi dzsungelekben kiépített, álcázott tüzérségi ütegállásokat szinte folyamatos amerikai légitámadások sem tudták elhallgattatni. Május 1-től június 29-ig az amerikai tüzérség és légierő a vietnami háború történetében eddig egyedülálló összpontosítással támadta a Ben Het-et körülfogó hegyvonulatot. Több mint 136 000 lövedék és 20 000 bomba robbant az ostromlott tábor körül. Az ostromgyűrű azonban olyan szoros, hogy az amerikaiak kedd óta csak levegőből tudják eljuttatni az utánpótlást a szorongatott védőknek. Bennét egy kicsit jelkép is: jól érzékelteti a betolakodók helyzetét — nemcsak katonai, hanem politikai értelemben is. # Moszkva (MTI) A saigoni amerikai katonai rádió megszólaltatta a Buna nevű katonai tábor egyik túlélőjét, aki azonban semmilyen összefüggő képet nem tudott adni a délvietnami felszabadító hadsereg rettenetes erejű támadásáról, csupán azt hajtogatta: „It was a terrible night” (szörnyű éjszaka volt). A Pravda hanoi tudósítójának értesülései szerint a Buna nevű katonai tábort az agresszorok aknamezővel vették körül. A tábor riasztó jelzőrendszerét érzékeny elektronikus berendezések és lokátorok alkották. Egyszóval az agresszorok és bábjaik viszonylagos biztonságban érezték magukat. A helyi idő szerint este fél tizenegykor kezdődött támadás egy csapásra eloszlatta ezt a biztonságérzetet: a katonai tábor területének minden földdarabja külön pokollá változott. Továbbra is megfejthetetlen, hogyan tudtak a hazafiak észrevétlenül a megerősített tábor közelébe jutni, s onnan mérni rakétacsapást az amerikai állásokra. A támadás különben mindössze néhány percig tartott; ennyi elég volt ahhoz, hogy a Buna katonai tábor gyakorlatilag megszűnjék létezni. Az előzetes adatok szerint az amerikaiak és bábjaik halottakban és sebesültekben 400 katonájukat vesztették el. Három amerikai katona egy vontató futó kereke mögött keres fedezéket a szabadságharcosok lövedékei elől a Ben Het-i támaszponton. Az izraeli kihívás visszautasítása • Kairó (MTI) A kairói lapok rámutatnak arra, hogy Dajan izraeli hadügyminiszter legutóbbi nyilatkozatai elsöpörték a diplomáciai megegyezés mesterséges ködfüggönyét, és a maguk meztelen valóságában tárták fel az agresszor hódító terveit. A lapok, amelyek két napja kommentár nélkül közölték Dajan kijelentéseit, hétfőn vezércikkben utasítják vissza az azokban foglalt kihívást. Dajan — mint a Progres Egyiptien írja — egy új izraeli agressziót akart igazolni, amikor az egyiptomi és Szíriai csapatösszevonásokról szólt. Az Izraelt támogató cionista üzletemberek összejövetelén újabb pénzsegélyt kért a milliárdosoktól, arra hivatkozva, hogy Izraelnek egy újabb háború előkészületeire több száz millió dollárra van szüksége. Az Ahram vezércikke hangsúlyozza: Dajan nyilatkozatai megvilágítják Izrael kihívásának mértékét. A mézes-mázos szavakból szőtt hálóba nem eshetünk bele, így Dajan kertelés és mellébeszélés nélkül megmondja, amit akar. A júniusi háborúban megmámorosodott izraeli katonai junta törekvéseit kristálytisztán fejezte ki, amikor nem megszállt, hanem immár izraeli területnek nevezte az Akabai öblöt ellenőrző körzeteket és a Qolan magaslatokat. Jeruzsálem bekebelezését azzal indokolta, hogy a várost nem lehet kettészelni. Ami a Jordán nyugati partvidékét illeti, csatlakozott Allón tervéhez, amely a nyugati part Jordániai demilitarizálását írja elő azzal a feltétellel, hogy Izrael viszont katonai bázisokat tarthat a Jordán mentén. Az Akhbar vezércikke Dajan nyilatkozataival kapcsolatban az izraeli békepropagandát leplezi le. A lap szerint Dajan szavaiból kitűnik hogy Izraelnek a hatnapos háború után ébredt reményei füstbe mentek, mert az arabok nem voltak hajlandók megkötni vele az izraeli békét. Az izraeli propaganda elárasztotta a világot azzal az állítással, hogy az arabok elutasítják a békét, tehát Izraelnek folytatni kell az önvédelmet, önvédelemnek nevezték az arabok kitelepítését, házaik lerombolását és így tovább. Az igazság azonban kiviláglik: a Dajan által feltárt izraeli expanziós tervek azok, amelyek ellen az arabok jogos önvédelmi harcot vívnak. ■UoBYANAS TEL AVIV KOZPO Aviv központjában felrobbant j jlentések szerint nyolc személyzeti Felszabadítási Front hétfőn bon jelentette be, hogy a Tel kezett robbanást az El-Fatah izraeli rendőrség nagyszabású haj végrehajtóinak Ki teitintésére. jelentette, hogy eddig közel 30 Aviv-Jaffa NT JABAN. Arab ellenállók Toltak egy járművet. Az elsőjemegsebesült. A Palesztinai Nem- Anuanban kiadott közleményt Avivban vasárnap éjjel bekövetarcosai szervezték meg. Az izzóvadászatot kezdett az akció A rendőrség egy szóvivője beszemélyt tartóztattak le a Teltérségében London és Bonn nukleáris alkuja Ha a nyugat-német és az angol vezetőknek sikerül véghezvinni tervüket és a Bundeswehrt bevonják az atomfegyverkezésbe, akkor mind Európa, mind pedig az Egyesült Államok veszedelmes helyzetbe kerül — írja Jurij Zsukov a hétfői Pravdában London és Bonn legújabb nukleáris alkuját kommentálva. A NATO nukleáris tervezési csoportjának legutóbbi ülésszakát elemezve, a cikkíró rámutat, hogy azon messzemenő katonaipolitikai elképzelések születtek, amelyek célja az NSZK nukleáris felfegyverzése és az európai nukleáris fegyveres erők megteremtése, természetesen az NSZK részvételével. A tervek alapja pedig az a doktrína, hogy konfliktus esetén nyomban atomfegyvert kell alkalmazni, és a NATO fegyveres erőinek kell az első atomcsapást mérni. S az Egyesült Államokban — folytatja Zsukov —, sokan úgy tesznek, mintha nem látnék, hogy a Healy- Schröder- féle irányelvek mennyi veszedelmet rejtenek magukban. Mások azzal nyugtatják magukat, hogy komoly baj esetén Nixon közbeléphet. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. Miközben az Egyesült Államok a hunyót játssza, Bonn és London szépen létrehozza az európai atomerőket, sőt kiverekszik azok „függetlenítését” a NATO- ban. Ideje lenne komolyan és tárgyilagosan mérlegelni a nukleáris tervezési csoport veszedelmes elképzeléseit, amely nemcsak Európát, hanem magát az Egyesült Államokat is fenyegeti — fejezi be cikkét Jurij Zsukov. Ma lép hivatalba az NSZK új elnöke • Bonn (MTI) Ma délelőtt 10 órakor, a Bundestag és a Bundesrat együttes ülésén beiktatják hivatalába az NSZK új köztársasági elnökét, Gustav Heinemannt. Hivatalba lépése előtt Heinemann interjút adott a Spiegel című hetilapnak, a többi között kijelentette: nem lesz hajlandó automatikusan minden törvényt aláírni, ha például olyan törvény születne, amely a Bundes Wehr-nek, vagy a bonni kormánynak saját rendelkezési jogot adna nukleáris fegyverek felett, e törvény aláírását megtagadná. Csombe halála O Algír (AFP, Reuter) Algírban hétfőn reggel hivatalosan bejelentették, hogy vasárnap meghalt Moise Csombe, volt kongói miniszterelnök, akit egy nap híján két éve tartottak fogva Algériában. A 11 francia és algériai orvos által aláírt közlemény szerint Csombéval szívroham végzett álmában. Csembe nevét 1960. július 10-én ismerte meg a világ. Kongó függetlenné válása után 11 nappal, a belga nagytőke embereként kikiáltotta az ásványi kincsekben rendkívül gazdag Katanga tartomány önállóságát. Az ezt követő polgárháborúban Csembe emberei végeztek Lumumbával, az ország függetlenségének hősével. 1963 júniusában Csombe elhagyta Kongót, de 1964. július 10-én visszatért, majd 1965 őszén azonban ismét távozásra kényszerült. Mobutu hatalomra jutása után Csombét távollétében hazaárulás miatt halálra ítélték. 1967. július 1-én a repülőgépet, amelyben Csembe utazott, Algériában leszállásra kényszerítették. Csembe algériai fogságban maradt haláláig.