Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám

Péter János sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) rekezlet gondolatához? Így hangzott egy következő kérdés. A kérdés második felére válaszolva Péter János kije­lentette: azt inkább az Egye­sült Államok szófiai nagykö­vetétől kellene megkérdezni. ..Mindenesetre — mondotta — az Egyesült Államok ed­dig nem közölte nyilvánosan az álláspontját. Szeretném feltételezni, hogy pozitívan viszonyul az értekezlet gon­dolatához". A jelenlegi szakaszban mit kell tenni a konferencia ér­dekében ? Erre a kérdésre válaszolva Péter János elmondta, hogy május végén a NATO mi­niszteri tanácsülést tart, a tervek szerint Rómában „Fel­tételezni lehet, hogy ott fog­lalkoznak majd az európai biztonsági értekezlet kérdé­seivel is. Európa népeinek közös érdeke, hogy minél po­zitívabban foglalkozzanak ezzel a problémával. Ugyan­akkor az európai semleges országok között is tárgyalá­sok folynak és sok kétoldalú tárgyalás várható május előtt a szocialista és a ka­pitalista országok képviselői között. Ezeket arra kell fel­használnunk, hogy minél tel­jesebb egyetértés alakuljon ki az értekezlet időpontjára és napirendjére vonatkozó­an" — hangsúlyozta többek között a külügyminiszter. Közel-Kelet Nagyköveti találkozó Izraeli gépek lelövése • Tanácskozás kezdődik Ammanban • New York (DPA, UPI, AEP) A négy nagyhatalom ENSZ-nagykövetei csütörtö­kön este három és fél órás eszmecserét folytattak lord Caradonnak, a brit misszió vezetőjének szálláshelyén. A megbeszélésről részlete­ket nem közöltek, mindös­­­sze annyi vált ismeretessé, hogy a következő találkozó­ra egy hét múlva, február 27-én kerül sor. Diplomáciai források nem tartják valószínűnek, hogy a négy nagyhatalom közös fel­hívást bocsát ki a közel­­keleti tűzszüneti vonalak helyreállítása ügyében. • Kairó (MENA) Az Egyesült Arab Köz­társaság légvédelme csütör­tökön este a Szuezi-csatorna középső szektorában lelőtt egy támadó izraeli repülő­gépet — közölte egy szóvi­vő Kairóban. A tájékoztatás szerint az izraeli légierő több hullámban támadta a Szuezi-csatorna középső szektorában levő egyiptomi állásokat. Az egyiptomi légvédelem pénteken ugyancsak lelőtt egy izraeli repülőgépet, amely lángokba borulva le­zuhant a Szuezi-csatorna keleti partján, a Keserű-ta­vaktól délre — közölte egy kairói katonai szóvivő. & Amman (UPI, Reuter) A palesztinai gerillák ve­zetői pénteken Ammanban bizalmas tanácskozáson egyeztették álláspontjukat a kormánnyal folytatandó tár­gyalások előtt, amelyeknek kezdetét szombatra várják. Ugyancsak szombatra vár­ják Ammanba Husszein ki­rályt, aki jelenleg a kabai té­li palotájában tartózkodik és feltételezik, hogy a tárgya­lásokra visszaérkezik Moszk­vából Jasszer Arafat, a pa­lesztinai felszabadítási szer­vezet vezetője is. A jordániai területen tevé­kenykedő tíz gerillacsoport egyesített parancsnoksága felszólította a gerillaoszta­gokat, hogy a kormánnyal folytatandó tárgyalások be­fejezéséig ne nyúljanak fegy­verhez. A jelentések szerint a kormány és az ellenállási szervezetek tárgyalásainak előestéjén Jordániában nyu­galom honol. A 136. kínai—amerikai nagyköveti találkozó­ n Varsó (MTI) Varsóban az Egyesült Ál­lamok nagykövetségének új, a Zdonskie sugárúti pa­lotájában pénteken délután az előzetes bejelentéshez hí­ven megártották a 136. amerikai—kínai nagyköveti találkozót. Lej Jang kínai ügyvivő a „hongi" típusú Mao Ce-tung emblémával és a pekingi „kulturális forradalom” jelszavaival díszített személygépkocsi­ja pontban délután két óra­kor érkezett meg a nagy­­követség főbejáratához, ahol Walter Stoessel nagykövet fogadta. Stoessel nagykövet, Lej Jang ügyvivő és kíséretük tagjai a nagykövetség első emeleti tanácstermében ül­tek tárgyalóasztalhoz. Meg­beszélésük egy órán át tar­tott, s az eddigiekhez ha­sonlóan most is zárt ajtók mögött, szigorú titoktartás mellett zajlott le. A tár­gyalások után a felek ki­jelentették: a tanácskozás „szakszerű légkörben” zaj­lott le. A mostani találkozóra egyhónapos szünet után került sor. Folytatódott te­hát a diplomácia történeté­nek leghosszabb és legtit­kosabb tanácskozássoroza­ta, amely Varsóban nagy­követi szinten tizenkét éve folyik. Képünkön: Walter Stoes­sel, az amerikai, mellette Lei Jan­g, a kínai delegá­ció vezetője. 2. DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1970. FEBRUÁR 21. NDK-válasz Brandtnak • Bonn (DPA, MTI) Az NDK kormánya pénte­ken válaszolt Willy Brandt levelére, amelyben a nyugat­német kancellár — mint is­meretes — kinyilvánította, hogy kész­ Berlinben talál­kozni Willi Stophfal, az NDK minisztertanácsának elnökével. Ahlers nyugatnémet kor­mányszóvivő pénteken dél­ben Bonnban közölte, a kancellári hivatal vezetője pénteken telexüzenetet ka­pott Kohl NDK-államtitkár­­­­tól. „Hivatkozással Brandt I kancellár február 18-i leve­lére — hangzik az üzenetben —, az NDK kormánya közli, hogy Gerhard Schaesslert, a minisztertanács hivatalának helyettes vezetőjét jelölte ki a Brandt—Stoph találkozó végleges időpontjának, vala­mint az ezzel összefüggő más technikai és protokolláris kérdéseknek a tisztázására. Az NDK-kormány kéri, hogy az NSZK kormánya is ne­­­­vezze meg képviselőjét, akit március 2-án délelőtt 10 órá­ra várnak Berlinben, a mi­nisztertanács épületébe.” Horst Ehmke miniszter, a bonni kancellári hivatal ve­zetője azonnal válaszolt Kohl NDK-államtitkár telexüze­netére. Válaszában Ehmke közölte, hogy az NSZK kor­mánya Ulrich Lahm kancel­lári hivatali igazgatót jelölte ki az előkészítő megbeszélé­sek folytatására. Lahm a részletek tisztázása végett te­lefonon érintkezésbe lép az NDK-kormány által kijelölt Gerhard Schaesslerrel — hangzik az ugyancsak tele­xen továbbított bonni üzenet­ben. • A berlini válasz nagy lé­péssel közelebb hozta a meg­valósuláshoz a két Németor­szág kormányfői találkozóját. A két német állam párbe­széde tehát folytatódik és bizonyos értelemben mind konkrétabb formát ölt. Ugyancsak más kérdés a tárgyalások megvalósulása és ismét más a világszerte an­­­nyira várt eredmény. Ehhez az kellene, hogy Bonnban kérlelhetetlen következetes­séggel — a CPU—CSU meg­élénkülő aknamunkájával határozottabban szembefor­dulva — levonják az új hely­zet valamennyi konzekven­ciáját és megfosszák azt je­lenlegi felemás karakterétől. Ez a felemás jelleg abban áll, hogy miközben az NSZK kancellárja személyes meg­jelenésével is látványosan elismeri a másik Németor­szág létezésének alapvető té­nyét, továbbra is vonakodik attól, hogy­­ ennek az elisme­résnek nemzetközi jogi for­mát adjon. Márpedig az erre irányuló hajlandóság nélkül lényeges eredmény nem várható a most már hamarosan sorra kerülő NDK—NSZK kor­mányfői tárgyalásokon. A nemzetközi jogi elismerés a továbbhaladás alfája és ómegája. ------------ ★---------­ LENIN­CENTE­NÁRIUM ------------- — Gyurkó László: Már csak egyetlen út van... Júniusban, júliusban nem egy bolsevik vezető úgy gondolta: itt a pillanat hogy kirobbantsák a második forradalmat. Le­nin ellenezte ezt. A júliusi tüntetés leve­rése után élesen nekitámadt azoknak, akik nem értik, hogy többé nem lehet alku­dozni. Szeptember 1-én felajánlotta a mensevikeknek és szociálforradalmárok­­nak, vegyék át a hatalmat, s a bolsevi­­kok vállalják az ellenzék szerepét. Ponto­san két héttel később levelet írt a Köz­ponti Bizottságnak: most már csak egyet­len út van: a fegyveres felkelés. Ilyen gyakran változtatta a véleményét a legdöntőbb kérdésben? Ilyen gyakran és gyorsan változott a helyzet: a forradalom a legváratlanabb bakugrások egész soro­zatára képes. S attól a pillanattól, hogy a felkelés mellett döntött, nem volt töb­bé nyugta. Három nappal azután, hogy el­küldte levelét a Központi Bizottságnak, semmivel sem törődve, otthagyta Helsing­­forst, nem tudta elviselni, hogy ilyen tá­vol legyen a fővárostól. Az egyre­­ gyor­suló események gyorsabb döntéseket kö­veteltek, s ő minden hírről egy-két napos késéssel értesült. Vi­borgida költözött, az orosz határ közvetlen közelébe. De nem akart ottmaradni: amikor Sotman közölte vele a Központi Bizottság határozatát, hogy nem engedik Petrográdba költözni, tombolt, s egyre azt hajtogatta: „Ezt nem fogom tűrni”. De tűrnie kellett. Azt is, hogy a Köz­ponti Bizottság nem hallgat rá, hogy elvtársai nem értik meg, akárcsak áp­rilisban. Csakhogy akkor velük volt, sze­mélyesen védhette meg álláspont­ját, győz­hette meg társait. Most nem vehetett részt a Központi Bizottság ülésein, csak javaslatokkal bombázhatta őket — és a javaslatokra gyakran nem is feleltek; azt ajánlotta, a párt bojkottálta a Demokrati­kus Tanácskozást és az előparlamentet — a Tanácskozás bolsevik küldöttei megsza­vazták a részvételt; felhívást fogalmazott a munkásokhoz, katonákhoz, parasztokhoz, ne tűrjék tovább az Ideiglenes Kormányt — a felhívás nem jelent meg; összeült a párt petrográdi konferenciája — nem ve­hetett részt rajta; újra meg újra figyel­meztette elvtársait hogy a felkelés elke­rülhetetlen — s úgy érezte, oda se fi­gyelnek a szavára. • A Központi Bizottság szeptember 15-i ülésének jegyzőkönyvéből, melyen Lenin­nek a felkelésről írt leveleit vitatták meg: „Kamenyev elvtárs javasolja, fogadják el a következő határozati javaslatot: »Miután a Központi Bizottság megvitat­ta Lenin leveleit, elhatározta, hogy a ben­nük levő gyakorlati javaslatokat elveti. A Központi Bizottság felszólít minden szerve­zetet, hogy­ csak a Központi Bizottság uta­sításait kövesse, s még egyszer megismétli, hogy jelenleg mindenféle utcai akció meg­engedhetetlen. A Központi Bizottság ugyan­akkor felszólítja Lenin elvtársat, dolgozza ki külön brosúrában a leveleiben vázolt kérdéseket a jelenlegi helyzetről és a párt politikájáról.« A határozati javaslatot elutasítják. Végül a következő határozatot hozzák: »Megbízzák a Központi Bizottságnak a Katonai Szervezetben és a Petrográdi Bi­zottságban dolgozó tagjait, intézkedjenek, hogy a laktanyákban és az üzemekben mindenféle megmozdulást megakadályoz­zanak.«” Leninnek a Központi Bizottsághoz, a Petrográdi Bizottsághoz, a Moszkvai Bi­zottsághoz s a bolsevik szovjet küldöttekhez intézett leveléből: „Ha most nem vesszük kézbe a hatal­mat, ha »várunk«, fecsegünk a Központi Végrehajtó Bizottságban, ha kielégít min­ket a »harc a szervért« (a szovjetért), a »harc a kongresszusért«, az annyit jelent, hogy romlásba döntjük a forradalmat. Abban, hogy a Központi Bizottság még csak nem is válaszolt a Demokratikus Ta­nácskozás kezdete óta ilyen szellemben tett előterjesztéseimre, hogy a Központi Lap törli cikkeimből azokat a részleteket, ahol rámutatok a bolsevikok olyan égbe­kiáltó hibáira, mint az előparlamentben való részvételről hozott szégyenletes hatá­rozat, mint az, hogy a mensevikeknek he­lyet biztosítottak a szovjet elnökségében stb., stb. — mindebben »gyöngéd« célzást kell látnom arra, hogy a Központi Bizott­ság még csak meg sem akarja tárgyalni ezt a kérdést, gyöngéd célzást arra, hogy el akarnak hallgattatni és azt ajánlják, hogy álljak félre. Kénytelen vagyok a központi bizottsági tagság alóli felmentésemet kérni, amit ezennel meg is teszek, fenntartva magam­nak a jogot az agitációra a párt alsó szer­vezeteiben és a pártkongresszuson.” (Folytatjuk) Lenin a hegyilakók között Lépések a nemzetközi elismerés útján • Berlin (MTI) Az NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland, pén­teken hírt adott arról, hogy India berlini kereskedelmi kirendeltségének vezetőjét kormánya azonnali hatál­­­lyal konzullá nevezte ki és felhatalmazta konzuli jogok gyakorlására. Politikai­ megfigyelők rá­mutatnak, hogy ez a kon­zuli megbízatás India és az NDK kapcsolatainak to­vábbi felértékelését jelenti, s újabb lépés a teljes dip­lomáciai kapcsolatok meg­teremtésének útján. India lépésének külön érdekessé­get kölcsönöz az a körül­mény, hogy röviddel Scheer nyugatnémet külügyminisz­ter indiai látogatása után történt. Egyébként a közelmúlt napokban Ausztria elhatá­rozta, hogy kereskedelmi missziót létesít Berlinben. A NATO-hoz tartozó Dánia bejelentette, hogy április elsejétől közvetlenül kiadja a vízumot az odautazó NDK-állampolgároknak és mellőzni fogja a nyugat­­berlini szövetséges utazási irodát. Szovjet—amerikai tárgyalások A Moszkva (MTI) Moszkvában hivatalosan közölték, hogy február 12. és 17. között szovjet—amerikai műszaki tárgyalások folytak a szovjet fővárosban, a nuk­leáris robbantások békés cél­ra való felhasználásáról. Ezek a megbeszélések az 1969 áprilisában, Bécsben megkezdett eszmecsere foly­tatását képezték. A szovjet küldöttséget Igor Morohov, a szovjet állami atomenergia bizottság első elnökhelyettese, az amerikai delegációt pedig T. J. Thompson, az amerikai atom­­energia bizottság tagja ve­zeti. A megbeszélésekről közös közleményt adtak ki, amely hangoztatja, hogy a felek megvitatták a nukleáris rob­bantások békés célokra való esetleges felhasználásának különféle vonatkozásait és beszámoltak az ezzel össze­függésben végrehajtott kí­sérleti robbantásokról. A köz­lemény kiemeli a nézetek azonosságát arra vonatko­zóan, hogy lehetőség van a nukleáris robbantások haté­kony alkalmazására az olaj és gáz kiaknázásának inten­zívebbé tételére, föld alatti üregek és víztárolók létesí­tésére olyan térségekben, ahol ilyenekre szükség van. csatornaépítésre, ásványkin­csek külszíni kitermelésére, gáz- és olajkitörések elfoj­tására, valamint egyéb mun­kálatokra. A két küldöttség egyetér­tett abban, hogy a véle­ménycsere és a kölcsönös tá­jékoztatás rendkívül hasznos volt, s arra a következtetés­re jutott, hogy a tárgyaláso­kat folytatni kell e Újabb Molnyija—1 • Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban február 19-én felbocsátottak egy újabb Molnyija—1 típusú hír­közlési szputnyikot. Rendel­tetése, hogy biztosítsa a nagy távolságú rádió-, telefon- és távíró-összeköttetési rendszer további használatát, valamint a szovjet központi televízió adóállomás műsorának eljut­tatását az „Orbita”-hálózat sarkvidéki, szibériai, távol­keleti és közép-ázsiai pont­jaira. A szputnyik elnyújtott el­lipszis-pályán kering. Legna­gyobb eltávolodása a föld­től 39 175 kilométer az észa­ki félgömb fölött, legkisebb eltávolodása 487 kilométer a déli félgömb fölött Nézet­különbségek A Róma (UPI) A középbal kormány meg­alakítása céljából tárgyaló négy párt között inkább nö­vekedtek, mint csökkentek a nézetkülönbségek — jelen­tette ki Antonio Giolltti, az Olasz Szocialista Párt egyik vezetője újságíróknak péntek délelőtti tárgyalások után

Next