Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) Mert saját erőinkkel ellent tudunk állni az árveszélynek. Czinege Lajos honvédelmi miniszter a tájékoztatók meghallgatása után a védekezéssel kapcsolatos kérdéseket tett fel, majd a következőképpen foglalta össze véleményét a felkészülésről és a továbbiakban szükséges intézkedésekről. Elmondotta, hogy végig jöttek a Tiszán, látták a károkat az erőfeszítéseket, és a feladatukat úgy fogalmazták meg: inkább kétszer tegyünk meg mindent, amit a veszély követel, minthogy bárhol hus érjen bennünket. A védelem minden variációját el kell készíteni, minden lehetséges helyzetre készen kell állni, az erőket és az eszközöket számba kell venni, de még a védelmet bonyolító esetleges időjárási zavarokat is. A hadsereg továbbra is minden szükséges erővel és eszközzel támogatja a tiszai árvízküzdelmet és megfelelő tartalékokat is biztosít nem várt eseményekhez. A Közép-Tiszán felszabaduló egységekből fokozatosan helyeznek ki az Alsó-Tiszára. Megvizsgálják korábbi vízi szállítóeszközök idevezénylését is, ami akkor lehet végtelenül nagy segítségre, ha a töltéseket eső áztatná meg. A honvédelmi miniszter a kíséretében levő tábornokokkal a tanácskozás után visszautazott Budapestre. ‘»a. S. I. Czinege Lala* Oláh Imre székesfehérvári gépkocsi vezetővel beszélget a Lenin körúti homokrakodónál Könnyűbúvárok - nehéz munkában Napról napra bőrükön uraik az árvizet. Csak mi hisszük, munkájuk távoli szemlélői, hogy öltözékük védi őket. Látom, amikor vízbe ugrik az egyik, kinyitja mellem ruhája felső részét, hadd teljem meg zavaros folyónk hideg vízével. Ha a ruhában megrekedt víz átveszi a test melegét,akkor szigetel csak a talpig fekete ruha. Most 12 fokos a Tisza. Könnyűbúvároknak mondjuk őket, de ezt a nevet nem munkájuk után kapták. Amit ők végeznek, második hete,az nagyon is nehéz. A szegedi rakparton kezdték teríteni a védőfal vízfelöli oldalának tegnap reggel a műanyag fóliát a békaemberek, az MHS sok sikert szerzett sportolók Eddig a Maroson védték a partot, a buzgárok meg-megújuló alattomos támadása ellen, most hivatalosan is rájuk bízták városunk partszakaszának védelmét. Vashengerre tekerve eresztik alá a fal tetejéről a fóliát, parton maradó tetejét is és a hajdani parton levő víz alatti részét is homokzsákokkal rögzítik. Napi Ifi óra a ,,munkaidő” itt, ebből hatot tölthetnek víz alatt. Látni semmit nem lehet ott lent, a kéz tapintásával tájékozódnak csak. Ennek a sportágnak valamennyi kedvelője tiszta vizű, átlátszó tengerre vágyik — mi is itt irigyeljük leginkább őket, amikor halak között cikáznak —, de a panasz árnyéka sem hagyja el szájukat most. Tudják, hogy az árvízvédelem pótolhatatlan emberei ők. Szivárgások, lémmel, szívós munkával, művezető, vízvezeték-szerelő csüngések, buzgárok ellenié , hi nv fazva Van köz- «* műszaki ellenőr. Érdemes les oldalán ők tapintják a ‘ ... . nevüket is megjegyeznünk: védőgát sebesült reszelt, es tdk lakatos, vasesztei g.i vos,pánczél Gyula. Pető Béla, ők foltozzák nyugodt tüe- fogorvos, középiskolás diák, dr. Kertay György, Temesvári József, Károlyi Kiván, ifj. Újhelyi György, Szakács László, Hojsza János, Vadas István, Asztalos István, és itt van köztük egy Pécsről is, Várkonyi Károly. Ő a mi Tánczos Gyulánkkal együtt az egykori mohácsi nagy árvíznél kitüntetést szerzett már. ■ A szegedi fal mellett végzett munkájukról azt mondják, nehezebb, mint az összes eddigi, mert függőleges falhoz nehéz odasimítaniuk a fóliát. Itt kavarog is a víz, inkább visszafelé folyik, mint előre. Mi riadozunk az ár láttán, ők azt üzenik Szegednek, nem kell félnünk, legfeljebb nekik lesz több dolguk. H. D. Munkáimn • könnyűbúvárok a belvárosi rakpartnál A honvédelmi miniszter szegedi látogatása KORMÁNYHRTRA9ZRT az árvíz- é a belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és a halyreállítás egyéb kérdéseiről Az árvíz és a belvíz által okozott tömeges vagy nagyobb területre kiterjedő károk felmérésével, a kártalanítással és a helyreállítási intézkedésekkel kapcsolatban, a rendkívüli árvíz-, illetőleg belvízvédekezés során követendő eljárásról a kormány az alábbiakat határozza: I. SZERVEZETI RENDELKEZÉSEK 1. Az Országos Vízgazdálkodási Bizottság az árvíz és a belvíz által okozott károk felmérésével, a kártalanítással és a helyreállítási munkákkal összefüggő gazdasági és államigazgatási kérdések megvizsgálásával, az ezekre vonatkozó állásfoglalások kialakításával, valamint a több minisztériumot (országos hatáskörű szenet) és a tanácsokat érintő feladatok összehangolásával kapcsolatos központi feladatokat az országos helyreállítási albizottsága útján látja el. 2. Az árvízkárok felmérésének megszervezésével, a kártalanítással és a helyreállítással kapcsolatos intézkedések kezdeményezésével és összehangolásával, illetőleg megtételével felmerülő területi feladatok ellátására az árvíz- és belvíz-védekezési területi bizottság keretén belül a) kárfelmérési és kárregállapítást, valamint b) helyreállítási albizottságot kell szervezni. 3. Mindkét albizottság elnöke annak a megyei tanács végrehajtó bizottságának a gazdasági ügyeket irányító elnökhelyettese, amely megyében a területi bizottság működik. Az elnökhelyettes egyben a területi bizottságnak is tagja. 4. A kárfelmérési és kármegállapítási albizottság tagjai: — a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága, építési, közlekedési és vízügyi osztályának. — mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának. — pénzügyi osztályának vezetője, illetőleg annak helyettese; — az állami gazdaságok megyei főosztályának vezetője, továbbá — a termelőszövetkezetek illetékes területi szövetségei. — az Állami Biztosító megyei központja és — a területileg illetékes vízügyi igazgatóság képviselője. 3. A helyreállítási albizottság tagjai: — a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága építési, közlekedési és vízügyi osztályának. — a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának. — pénzügyi osztályának helyettes vezetője, illetőleg vezetője; — a megyei pénzintézetek megyei bizottságának vezetője, továbbá — a helyreállítási munkákban részt vevő tervező, kivitelező és ellátó szervek képviselői. 1i Az albizottságok megszervezését és működésük megkezdését — a szükséghez képest — az árvíz- és belvíz-védekezési területi bizottság vagy az országos vízgazdálkodási bizottság hlyreállítási albizottsága rendeli el. A területi bizottság működésének megszűnése után az albizottságok — ha feladataikat még nem végezték el —, mint tanácsi önálló bizottságok a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága gazdasági elnökhelyettesének irányításával a szükséges ideig folytatják működésüket, vagy pedig feladataikat a megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerveinek adják át. ti. kárfelmérés, kártalaníTÁs és A HELYREÁLLÍTÁS EGYES KÉRDÉSEI. SZEMÉLYI TULAJDONBAN LEVŐ LAKÓÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 7. Az árvíz és a belvíz által megrongált személyi tulajdonban álló épületekben keletkezett károk felmérésére és helyreállítására (újjáépítésére) a 7/1969. (3. 22.) KVM—PM számú együttes rendeletét, illetőleg az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 8. Az építési kölcsön törlesztését, ha annak visszafizetése az adós szociális körülményei miatt nincs biztosítva, a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyedi elbírálás alapján — a kölcsön összegének az ingatlanra való telekkönyvi bejegyzése mellett — részben vagy egészben felfüggesztheti. III. A MEZ OGAZDAS AOI Károk MEGTÉRÍTÉSE 9. A mezőgazdasági nagyüzemekben (állami gazdaság, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, illetőleg ezek társulásai stb.) keletkezett károk felmérése a mezőgazdasági nagyüzemekre érvényes biztosítási feltételek szerinti kármegállapítás módszerével — szükség esetén a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának a kárfelmérésben (kármegállapításban) való közreműködése mellett — az Állami Biztosító járási fiókjának feladata, tekintet nélkül arra, hogy az üzemnek van-e biztosítása, vagy nincs. 10. A biztosítási szrződéssel rendelkező mezőgazdasági nagyüzem kárát a biztosítási szerződésben foglalt feltételek szerint az Állami Biztosító téríti meg. 11. A biztosítási szerződéssel nem rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek teszére: — az állóvagyonban keletkezett kárt teljes egészében, — a forgóvagyonban keletkezett, valamint az egyéb károkat 30 százalékban az állami költségvetés terhére kell megtéríteni. A kár összegének megállapítása ebben az esetben is az általános biztosítási feltételekben foglaltak szerint történik. A kár megtérítésével kapcsolatos feladatokat a járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya látja el. 12. A költségvetési térítés összegét a mezőgazdasági nagyüzemek biztonsági alapjából (állami gazdaságoknál a tartalékalapból és a biztonsági tartalékalapból) fedezhető összeggel, valamint a megtérítésükre indított akció során kapott juttatások értékével csökkenteni kell. 13. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyeknél a tárgyévi személyes jövedelemszint a kapott kártalanítással együtt sem éri el a pénzügyi rendszer által elismert jövedelemszintet — az előző két év átlagának H0 százalékát —, a tényleges jövedelem kiegészítésére eddig a szintig 1—3 éves hitelt kell nyújtani. Kivételesen indokolt esetben a személyes jövedelem kiegészítésére az állami költségvetésből vissza nem térítendő hozzájárulás is adható. 14. Az állami költségvetést terhelő térítést adómérsékléssel, az ezt meghaladó részt pedig közvetlen juttatással kell rendezni. Ennek során törölhető a földadója annak a mezőgazdasági nagyüzemnek, amelynél az árvíz vagy a belvíz által borított művelés alatt álló terület, aránya a 10 százalékot — megkülönböztetett támogatásban részesülő üzemeknél az 5 százalékot — meghaladja. 13. A mezőgazdasági nagyüzem részére a termelőeszközök pótlásához — ha az e célra szükséges saját pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik — mind a visszatérítési időre, mind pedig a kamatfeltételeire kiterjedő kedvezményes beruházási hitel folyósítható. 16. A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában bekövetkezett állatkárok az állami biztosítási rendszer keretében, a mezőgazdasági művelés alatt álló háztáji területeket ért károk pedig a termelőszövetkezet részére az ingatlant ért károk után nyújtott biztosítási kártérítés keretében térülnek meg. Ezt a rendelkezést kell értelemszerűen alkalmazni a szakszövetkezeti tagok egyéni tulajdonában levő ingatlanban és állatállományban bekövetkezett károk megtérítésére is. A biztosítási kártérítésből, valamint egyéb forrásokból (pl. társadalmi segélyakció, valamint a termelőszövetkezet, szakszövetkezet által tagja részére nyújtott segély stb.) meg nem térülő háztáji gazdasági károk részben vagy egészben központi forrásból történő megtérítését egyedi elbírálással (pl. szociális helyzet, a károsodás mértéke, termelési érdek stb.), méltányossági alapon a járási tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. 17. A nem háztáji, egyéni gazdaságok kárának megtérítésére az általános szabályok (a károsult által kötött vagyonbiztosítás, társadalmi segély stb.) az irányadók. IV. A KÖLTSÉGVETÉSI és EGYÉB SZERVEKET ÉRT KÁROKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 18. A költségvetési szervek kezelésében levő létesítményekben (középületek, utak, hírközlési létesítmények, vízi létesítmények stb.) bekövetkezett károkat a költségvetési előirányzatból, ha pedig ez a jóváhagyott költségvetésen belül átcsoportosítással nem oldható meg, póthitelből kell fedezni. 10 Az egyéb — nem költségvetésből — gazdálkodó állami szervek (vállalatok), továbbá az egyéb szövetkezeti szervek és a társadalmi szervezetek az árvíz- és belvízkárokat saját alapjaikból fedezik. A központi forrásokból esetleg szükséges térítés indokoltságát esetenként kell megvizsgálni. V. VEGYES RENDELKEZÉSEK 20. Ez a határozat kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter — az építésügyi és városfejlesztési, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel együttesen — gondoskodik. A határozat rendelkezéseit az árvíz- és belvízkárok folyamatban levő felmérésénél és elbírálásánál is alkalmazni kell. Budapest, 1970. május 29. FEHÉR LAJOS s. k., a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnökhelyettese Befejezés elült a Szamos menti gátszakadások elzárása Néhány nappal ezelőtt a mos menti töltésszakadások magyar és a román vízügyi elzárásához. A kölcsönös szervezetek dolgozói közösen megállapodásoknak megfeleállították helyre a közvetít len pénteken elindult a nal a határnál átszakadt Túr földmunkagépekkel is feltöltését. A Szamos magyar szerelt magyar helyreállítási országi szakaszán ideiglenes erők első elysége Hétfőn sen már elzárták a töltés .... . .. szakadásokat, s hamarosan újabb erőket indítanak áta Végleges helyreállítássnak, s így a tapasztalt mabefejeződik. A magyar korgyár vízügyi szakemberek Irány felajánlotta, hogy a vezetésével összesen 180 cmnagy árvízkatasztrófával sújtott romániai területen mű ber ve8Z részt a gatak helyszaki segítséget nyújt a Sza- leállításában. SZOMBAT, km. MÁJUS 30.