Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Ulan Bator: Megkezdődtek a magyar–mongol tárgyalások Kedden délelőtt a Mongol Nagy Népi Harel elnökségének tanácstermében megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és a kíséretében levő magyar államférfiak, illetve a Mongol Népköztársaság vezetői között. A tárgyalásokon mongol részről jelen voltak Zs. Szambu, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, J. Cedenbal miniszterelnök, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, Sz. Luvszan, a Minisztertanács elnökének első helyettese, N. Luvszanravdan, a Nagy Népi Hurál Elnökségének helyettes elnöke, D. Gombozsav, a Minisztertanács elnökhelyettese, J. Ocsir külkereskedelmi miniszter, B. Zsargalszajhan, a külügyminiszter első helyettese és Zs. Botod, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. Magyar részről a megbeszélésen részt vett Losonczi Pál, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Gyenes András külügyminiszterhelyettes és Krajcsik Mihály, hazánk Ulan-Bator-i nagykövete. A megbeszéléseket szívélyes elvtársi légkör és valamennyi érintett kérdésben a legteljesebb nézetazonosság jellemezte. Losonczi Pál és kísérete kora délután ünnepélyes keretek között megkoszorúzta Vlagyimir Iljics Lenin Ulan- Bator-i emlékművét. A délutáni órákban az Elnöki Tanács elnöke és kísérete megtekintette a mongol főváros egyik büszkeségét: az Ulan-Bator-i autójavító üzemet Utána Losonczi Pál Zs. Szambu társaságában mongol népi birkózóversenyt tekintett meg, majd este a Mongóliában dolgozó magyar szakemberek, a magyar kolónia képviselőivel találkozott hazánk Ulan-Bator-i nagykövetségén. A hivatalos látogatáson Mongóliában tartózkodó Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke átnyújtja Zsamszrangij Szambnnak, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített első fokozatát A kapacitás növelést az építőipar fontos feladata Bondor József miniszter sajtókonferenciája Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban kedden Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter sajtótájékoztatót tartott A sajtótájékoztatón jelen volt Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Bondor József miniszter elmondotta, hogy az építőipar a harmadik ötéves tervben előirányzott 35—36 helyett 45,1 százalékkal növelte termelését már 1969 végéig. Az építési igények azonban jóval gyorsabban növekedtek. Ezért az idén is több mint tízmilliárd forint értékű építési megbízást kellett elutasítani a vállalatoknak kapacitáshiány miatt. A negyedik ötéves tervben tehát az a legfontosabb feladat, hogy az építőipari kapacitás lényeges bővítésével a kínálat megközelítse, s lehetőleg elérje, teljesítse az igényeket. A termelés növelésének egyik alapvető követelménye az anyagellátás javítása. Az utóbbi években sikerült megoldani az egészségügyi porcelánáruk hazai gyártását. Felépült a Fémmunkás Vállalat új üzeme, amely évente 400 ezer négyzetméternyi különféle alumíniumablakot és egyéb nyílászáró szerkezeteket gyárt magas színvonalon. Orosházán új üveggyár építése kezdődött, s elkészültével ez az ipartelep egymaga több síküveget gyárt majd, mint jelenleg az egész hazai üvegipar. Jövőre megkezdik a hejőcsabai 1,4 millió tonnás új cementgyár építését,, s előreláthatóan még a negyedik ötéves tervben termelni kezd az új beruházás. Hozzáfogtak a bélapátfalvai, évi 1,4 millió tonna kapacitású cementgyár építésének előkészítéséhez is. Bátaszéken évi 50—50 millió tégla és cserép, továbbá egymillió folyóméter alagcső gyártására terveznek új ipartelepet az eternitgyári és a selypi rekonstrukció eredményeként 14 millió négyzetméter azbesztcement-lemezhez és évi 33 kilométer hosszú azbesztcementcsőhöz jut az építészet. A Szolnokon és Szentendrén épülő új betoncsőgyárak jelentős segítséget nyújtanak majd a közműépítési program teljesítéséhez. Hibás munka esetén a lakásszövetkezetek is követelhetnek kötbért Többször előfordult, hogy a szövetkezeti házakon átadásuk után hibákat találtak, a beruházó vállalat azonban többnyire nem követelt kötbért a kivitelezőtől. Különféle jogszabályokra utalva gyakran arra hivatkoznak a beruházók, hogy az épület átadásával teljesítették feladatukat, az utólagosan feltárt hibák ügyeinek intézése már nem az ő dolguk. A lakásszövetkezeteknek ilyenkor csak sok utánjárással sikerült érvényesíteni jogaikat, sőt a kellő tapasztalatok hiányában a szövetkezeteket nemegyszer károsodás is érte. A Központi Gazdasági Döntőbizottság most állást foglalt e követelések kérdésében, s megállapította, hogy a lakásszövetkezet hiibák esetén közvetlenül is követelheti a kivitelezőtől a kötbért, illetve a hibák ki-javítását. A lakásszövetkezeteket ugyanis szövetkezeteknek, tehát jogi személyeknek kell tekinteni, ezért jogokat gyakorolhatnak és kötelezettségek is terhelik. Jogaik gyakorlásához az is hozzátartozik, hogy az épületeikkel kapcsolatos különféle igényeiket érvényesíthessék. Ha tehát az épületek átadása után hibákat tapasztalnak, bejelenthetik kötbér iránti igényeiket és azokat indokolt esetben a Gazdasági Döntőbizottság meg is ítéli. Magyar-portugál párttalálkozó Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására június második felében látogatást tett Magyarországon a Portugál Kommunista Párt küldöttsége: Alvaro Cunhal, a párt főtitkára, José Vitoriatic, a KB titkárság tagja és Carlos Britto, a Központi Bizottság tagja. A küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára: a delegáció találkozott Komócsin Zoltánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a KB titkárával és a Központi Bizottság más képviselőivel. A portugál pártküldöttség magyarországi útja során látogatást tett ipari, mezőgazdasági üzemekben, kulturális intézményekben, megismerkedett a magyar dolgozók építő munkájával, életkörülményeivel. A portugál kommunisták delegációját mindenütt nagy tisztelettel fogadták. A találkozóik alkalmával a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiben elfoglalt álláspontjukról. Az őszinte, elvtársi légkörű eszmecserék bizonyították, hogy az összes érintett kérdésekben teljes a nézetazonosság a két testvérpárt között. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának képviselői kifejezték szolidaritásukat a Portugál Kommunista Párt hősi harcával, amelyet a fasiszta diktatúra ellen, a demokratikus rendszer kivívásáért, a portugál gyarmati uralom felszámolásáért folytat. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának képviselői elismerésüket tolmácsolták a szocializmus magyarországi eredményeivel kapcsolatban, amelyet úgy értékelnek, mint nagyjelentőségű hozzájárulást a nemzetközi munkásosztály és az összes országok népeinek harcához. Mindkét fél hangsúlyozta, a kommunista és munkáspártok internacionalista együttműködésének, valamint az antiimperialista erő összefogásának nagy fontosságát és kölcsönösen kifejezték törekvésüket a magyar és a portugál kommunisták közötti kapcsolatok elmélyítésére. 60. évfolyam, 152. szám 1970. JÚLIUS 1. SZERDA Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Augusztug stfit: Mindenütt kötelező a kenyér csomagolása A belkereskedelmi miniszter a kenyér kötelező csomagolásáról szóló múlt évi rendeletét augusztus 1-i hatállyal az ország egész területére kiterjesztette. A rendelet szerint augusztus 1- től kenyeret csomagolás nélkül kiszolgálni tilos. Mind az egész, mind a vágott kenyeret úgy kell csomagolni, hogy a papír a kenyér teljes felületét fedje. A csomagolásért külön díjat felszámítani nem szabad. A csomagolási kötelezettség az állami, a szövetkezeti és a magánkereskedelmi üzletekre egyaránt vonatkozik. * A múlt évi miniszteri rendelet — mint ismeretes — 1969. szeptember 1-től Budapesten és a megyeszékhelyeken 1970. január 1-től más városokban tette kötelezővé a kenyér csomagolását. A fokozatosságra azért volt szükség, mert a papíripar egyszerre nem tudott elegendő finom csomagolópapírt adni. A Papír és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat a maga részéről készen áll a rendelet végrehajtására, gondoskodott elegendő papírról. Hyári határjárás Bámulnak a kalászok Sokat pusztít a víz Hamar elfelejti a föld, hogy azelőtt művelték. Vetettek bele árpát, búzát, lucernát, kukoricát, de legtöbb hasznot most talán a kecskebéka hozna. A tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezetben az 5700 holdas termőföldből 2900-at mondanak kárvallott területnek és 2100 holdra 100 százalékos pusztítást mond kísérőnk, Gáspár Gusztáv. Hatalmas terület a 2000 hold. Algyő és Tápé közé esik belőle 250, a többi a Tisza és Maros harapófogójában, a réten van. Méricskéljük, körülbelül 15 kilométer hosszan kíséri a két folyó töltését fakadó víz, és szélessége sok helyen az 1 kilométert is meghaladja. Nem látszik mindenütt víztükör, mert a gyom, úgy látszik, jól érzi magát benne, fölverte hamar. Embermagasságúra nőtt a tüskés acat, a későbbi hajtás most virágzik, a korai már szórja magját. Gépkocsivezetőnk is, főkertészünk is ismeri a határt, tudja, hol volt eredetileg vöröshere, hol a búza, mert látni nem lehet, csak a zab árulkodik együk táblában a sás között, fölismerhető formában. A vizet melegben behálózza a békanyál, poshadt, büdös. Szép tábla búzán áll meg a tekintet. Szép a búza, rozsdásodik minden kalász, gyönyörködni lehet benne. De csak azt szabad nézni, amit álló helyben befog a szem . fordulni kár, mert arrébb már csicsog a víz, ott a gyom az úr meg a békanyál. A térképészek színekkel jelzik a domborzati viszonyokat. Most a kukorica színével is lehet. Ahol halványsárga, ott 20 centiméterrel mélyebb teknőben vagyunk, ahol zöld is keveredik bele, csak tízzel, ahol haragos zöld, ott a rendes magasság. Gyatra kukorica. Ha májusban lenne ilyen, akkor is rámondanánk, hogy rossz. Hát ilyen a kísérővíz birodalma. 800 hold fölött még az eleven Tisza, illetve Maros folyik az ártéren. Erre most igazán nem lehet panasz, örülhetünk, ha ott tudjuk tartani. De a Tiszatáj ezt is megérzi, hogyne érezné meg, ha ludak úszkálnak a búzatáblában. A lebői domb mutatja most, milyennek kellene lennie rendes körülmények között a határnak. Szép hagymatáblák, tiszta búzaföldek váltják egymást, másodszor kaszálták a lucernát, be is takarítják teljes gépesítéssel. Gép vágta, az szedi, bálába köti és indulnak a pótkocsis vontatók fél kazalra való rakománnyal befelé. A víztől nem bántott területen mindenütt emberek szorgoskodnak, hátha be lehetne hozni még valamit. H. D. A Tiszatáj Tsz-ben szállítják a bálázott lucernát