Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
Átadták a Szegedi Ipari Vásár díjait Nagydíjat kapott a KONTAKIN A szegedi városi tanácsháza dísztermében tegnap délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek között adták át a Szegedi Ipari Vásár díjait a nyertes vállalatok képviselőinek. Korszerű termékeiért a szegedi városi tanács vb nagydíját a KONTAKTA Alkatrész Gyár kapta, a vásári nagydíjakat a HÓDIKÖT- és a VIDEOTON-gyáraknak ítélte a zsűri. A vásár aranyérmét nyerte a Tisza Bútoripari Vállalat, a Szegedi Ruhagyár, a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár, a BUDAPRINT és a DEFAG; ezüstérmet kilenc vállalatnak , köztük az Országos Gumiipari Vállalatnak a szegedi EMEHG^ Gyár termékéért, az alomszőnyegért ítélt a szakzsüri. Bronzéremben 23 magyar üzemet, ktsz-t részesítettek. Dr. Farsang Lászlóné, a városi tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője három jugoszláv és egy magyar kiállító csak a vásár különdíját nyújtotta át. Színvonalas bemutatóért nyerte el ezt a kitüntetést a szabadkai élelmiszeripari vállalatok közös kiállítása, a becsei mezőgazdasági birtok, a Sloboda Fémárugyár, valamint a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat. Valamennyi kiállító részvételét oklevéllel jutalmazták. A díjakat dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb titkára adta át. Az ünnepélyes díjkiosztáson ott volt Prágai Tibor, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője is. Külföldiek látogatása a vásárban Kedden ismét magas rangú külföldi vendégek érkeztek Szegedre Jugoszláviából Krszte Crvenkovszky, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnöksége Végrehajtó Irodájának tagja, akit elkísért szegedi útjára Anton Miladenovic Dela, a JKSZ szabadkai bizottságának titkára. Találkoztak Csongrád megyei pártvezetőkkel, majd megtekintették a Szegedi Ipari Vásárt, ahová elkísérte a jugoszláv vendégeket dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. A vásárban a vendégeket dr. Farsang Lászlóné, Szeged m. j. városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője fogadta és kalauzolta. A vásár megtekintése után Krszte Crvenkovszky nyilatkozott a sajtó képviselőinek. Elmondotta a többi között, hogy a fogyasztási cikkek feltűnően gazdag választékát láthatta a szegedi vásáron, amely ma már a magyar—jugoszláv kishatármenti árucsereforgalomnak is hasznos fóruma. Megtekintette a Szegedi Ipari Vásárt Miroslav Valek, a Szlovák Szocialista Köztársaság kulturális minisztere is. Vásárnéző útjára elkísérte dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és Papp Gyula Szeged ni. j. városi tanács vb elnökhelyettese. A szlovák miniszter elismeréssel nyilatkozott a vásáron látottakról: — Sajnos csak kis részét láthattam a Szegedi Ipari Vásárnak, de még így is a látottak meggyőztek arról, hogy a magyar ipar évről évre fejlődik, mind szebb és jobb terméket állít elő, s ezzel szolgálja a magyar nép életszínvonalának emelését, a növekvő igények kielégítését. A bemutatótermeket járva olyan érzése támad az embernek, hogy itt minden igényt ki tudnak elégíteni Egészséges törekvésnek tartom, hogy kiszélesítsék Szeged és az ipari vásár kapcsolatát, s igyekeznek szoros kapcsolatot teremteni a Szegedhez hasonló külföldi városokkal. Úgy vélem népeink barátságát erősítenénk, ha Szeged szorosabbra fűzné kapcsolatit valamelyik csehszlovák várossal, s e kapcsolat jegyében csehszlovák vállalatok is eljuttathatnák termékeiket a szegedi vásárra. Természetesen ez elsősorban nem rajtam múlik, de viszont azt tanácsolom, hogy kezdeményezzenek a szegediek, teremtsenek kapcsolatot csehszlovák városokkal, ők hivatottak érdemi választ adni az ipari kapcsolatra. Hiszem, hogy rövidesen eljön az idő, amikor az érdemi válasz majd azt jelenti, hogy a mi vállalataink is bemutathatják termékeiket a Szegedi Ünnepi Hetek idején rendezett ipari vásáron. A jugoszláv és a szlovák vendégek este a Dóm téren megtekintették a novoszibirszki balett előadását. Küzdelem az árvízzel Lengyelországban Dél-Lengyelországban folytatódik a küzdelem a váratlan árvízzel, amelyet elsősorban a Kárpátok vonulata mentén a négynapos hatalmas esőzés okozott a Krakkói Vajdaságban. Sok helyen kilépett medréből a Visztula, a Rába, a Dunajec, összesen több mint száz községet elárasztott a víz. Két SALT-ülés A Szovjetunió bécsi nagykövetségének épületében kedden délelőtt megtartották a stratégiai fegyverzetek korlátozásáról folyó szovjet —amerikai tárgyalások 25. munkaülését. A keddi találkozó — az UPI szerint — egy óra hosszat tartott. A két küldöttség megállapodott abban, hogy a legközelebbi munkaülést a héten pénteken tartják az USA bécsi nagykövetségén. kába, mely jelentősen meggyorsította az M 7-es autóút építését. Kellő anyagellátás mellett naponta 250—300 métert haladnak előre a betonozók. A 8 és fél méter szélességű pálya betonozási munkái már az aligai elágazásig felkészültek. Az építők jelenleg a 93-as km-nél dolgoznak. , Képünkön: Folyamatosan érkezik az anyag a betonozó gépsorhoz ÚTÉPÍTÉS: a balatoni autóút építésénél egy új nagy teljesítményű — „Finisher”-gépcsoportot állítottak muri- 1970. július SZERDA 60. évfolyam, 110. szám Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR A négyhatalmi tanácskozást szeptemberben folytatják A. Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete, valamint a három nyugati nagyhatalom bonni nagykövete kedden délelőtt megtartotta 6. munkaülését a volt szövetséges ellenőrző tanács nyugat-berlini épületében. A keddi ülés soros elnöke Jean Sauvagnárgues, Franciaország bonni nagykövete volt és a tanácskozás csaknem három óra hosszat tartott. A Nyugat-Berlin státusáról nagyköveti szinten folyó négyhatalmi tanácskozás hatodik munkaüléséről kedden közleményt adtak ki. Eszerint a Szovjetunió berlini, valamint a három nyugati hatalom bonni nagykövete megállapodott abban, hogy „szeptemberben ismét találkozik”. (MTI) Tegnap ülésezett a szegedi járási tanács. Meghallgatta Gyuris Szilveszter vb-elnökhelyettes beszámolóját a mezőgazdasági termelés helyzetéről és a felvásárlás alakulásáról a harmadik ötéves terv időszakában. A kedvezőtlen adottságok ellenére a szegedi járásban jelentős fejlődést értek el a vagyoni, a termelékenységi és a részesedési mutatók összességében lényegesen jobbak, mint a második ötéves terv utolsó évének mutatói. A gazdaságirányítási reform keretében bevezetett jogi és közgazdasági szabályozók hatékonyan érvényesültek. A gazdaságpolitikai intézkedések közül különösen a termelőszövetkezeti törvény, a földjogi törvény, a fedezetlen hitelek rendezée, az árreform, a termékforgalom korlátozásának megszüntetése, az üzemi tevékenység kiszélesítése, az adórendszer módosítása, a kötelező tervelőírások megszüntetése és az állami felügyelet szabályozása szorosan hozzájárult a gazdasági és szervezeti megerősödéshez. Ezek jelentősen segítették a közös gazdaságokban és szakszövetkezetekben a magasabb szintű gazdálkodást, amit a tagok kedvezően fogadtak. Napjainkban a szegedi járásban 45 termelőszövetkezet és 16 szakszövetkezet, gazdálkodik és a területi koncentráció következtében az egy szövetkezetre jutó átlagos terület 2860 holdra nőtt. Ennek ellenére a közös gazdaságok fele 2000 holdnál kisebb területen boldogul. Ez különösen az utóbbi időkben jelent problémát, hiszen a minigazdaságok egyre nehezebben oldják meg a korszerű gazdálkodással járó feladatokat. Nem tudnak hatékonyan beruházni és egyre nagyobb lesz az eltérés, a differenciáltság a szövetkezetek gazdálkodásában, színvonalában. Közismert, hogy a mezőgazdasági művelés alatt álló területnek mintegy felén az átlagosnál gyengébb képességű a homoki talaj. Ez rányomja bélyegét a szegedi járás gazdálkodására. A körülményeket nehezíti, hogy mintegy 15 ezer tanyát számlálnak homokországban. A szántóföldi növények termesztésében az elmúlt években a termelői árak és az árkiegészítés következtében tapasztalható volt a vetésszerkezet változása. Az árunövények területe elsősorban a takarmánynövőparadicsomból pedig 13,9 százalékkal nagyobb területen termesztenek, mint a korábbi években. A fontosabb szántóföldi növények hozama lassú, de határozott emelkedést mutat. Jelentős a zöldségtermesztés is és nagy bevételi lehetőségekkel szolgál a közös gazdaságoknak. A kialakult termelésszerkezet, vetésszerkezet hűen tükrözi a járás adottságát, örvendetes, hogy ez a fejlődés megegyezik a megyei átlaggal és sok példa bizonyítja, biztató a szegedi járás gazdálkodása. Soha nem történt meg egy esztendőben sem eddig, hogy a szövetkezetek 100 forint termelési értéket ne magasabb költséggel állítottak volna elő, 102, 105 forintért, tavaly viszont leszorították majdhogy 90 forintra. Problémát jelent a járásban az erő-és munkagéppark, éppen ezért az utóbbi hónapokban jelentős összegeket költöttek gépekre, abból a hitelből, ami a gazdaságok rendelkezésére állt, 8 millió 200 ezer forintból. Sajnos, eddig géphiány miatt 2,6 millió forintot költöttek el a nagyüzemek. Hasznos vita alakult k, amelyben Huszta József,1 (Öttömös) az eredményes állattenyésztés megteremtéséhez a takarmánytermesztés korszerűsítését javasolta. Az eddigi ártámogatás az áruértékesítésnek kedvezett, a takarmánytermesztés háttérben maradt. Szitás Ágoston (Kiskundorozsma), az állattenyésztés fellendítését szorgalmazta. Csápenszki István (Szeged), elemezte, hogy az elmúlt tíz évben mit fejlődtek a szegedi járás szövetkezetei. A párt agrárpolitikája helyesnek bizonyult ezen a tájon is, ahol a legkritikusabbak voltak a lehetőségek, kevés anyagi, szellemi erő, szakember stb. Mégis realizálódtak a célkönyek javára csökkent. Ez azt tűrések. Most egy újabb év jelenti, hogy a kötelező tervszámok eltörlése után sem csökken a kenyérgabona vetésterülete, sőt tavaly 1000 holddal nagyobb területen termesztették, mint 1968-ban. Kisebb területen vetnek burgonyát, rozskendert és cukorrépát. Annál inkább eltolódott az arány és igen helyesen a fűszerpaprika javára. Ebből 86,9 százalékkal, tized áll a termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek előtt, óriási lehetőség a fejlődésben. Huszta Vince (Zákányszék), a szakszövetkezet problémáit tette szóvá. A járási tanácsülés meghallgatta a szegedi járási népi ellenőrzési bizottság eddigi tevékenységéről szóló beszámolót, és jóváhagyta a 4. 1970. II. félévi munkaterve#