Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-01 / 179. szám
SZOMBAT, im AUGUSZTUS 1; Fejtői egészségügy Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége pénteki ülésén dr. Darabos Pál főtitkár elnöklésével megvitatta az egészségügy negyedik ötéves tervét. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter tájékoztatójában elmondta, hogy a kormány legutóbbi ülésén elfogadott és a közeljövőben az országgyűlés elé kerülő tervtörvényjavaslat több, közegészségügyi szempontból is fontos általános rendelkezést tartalmaz. Ilyen a vízszennyezés elleni védelem fokozása, a levegő szennyezésének csökkentése és a zajelhárítás technikájának kutatása. A súlyponti feladata a negyedik ötéves tervben a fekvőbeteg-ellátás lehetőségeinek és színvonalának növelése, a korszerű technikai ellátás biztosítása, az orvosi gép- és műszerellátás fejlesztése. Ezenkívül a terv célul tűzi ki a szakorvosi és körzeti orvosi járóbeteg-ellátás fejlesztését és hatékonyságának növelését, valamint az idősekről való gondoskodás továbbfejlesztését. Meteorrajok „csillaghullása Augusztusban: nagy „égi Shaw” Szokatlanul sok, számunkra is látható esemény zajlik le az égbolton augusztusban. Az elsőt a hónap harmadik napja hozza el. Ekkor lesz ugyanis az Aquaridák meteorrajának „gyakorisági maximuma” vagyis Földünk ekkor úszik keresztül ennek a meteorseregnek a legsűrűbb részén. Ha derült lesz az éjszaka, az álmát feláldozni hajlandó és türelmes meteorvadász tanúja lehet néhány „csillaghullásnak”. Ez a gyakorisági maximum azonban messze kisebb a Perseidákénál, amit a nagy augusztusi csillaghullásként ismerünk. Ez az utóbbi meteortömeg tulajdonképpen már július 25-e óta itt száguld körülöttünk és egészen augusztus 17-ig köztük halad a Föld, de „hullócsillagai” a leggazdagabb látványosságot augusztus 11-én hozzák el számunkra. Utána a Föld még két meteorrajjal találkozik. 18-án a Cepheidák, 20-án pedig a Cygnidák magván törünk át, de ezeket a laikus szemlélő nem is nagyon tudja elkülöníteni az augusztus igazi nagy „meteor-showjától”. Ezeken kívül 17-én hajnalra részben tőlünk is látható részleges holdfogyatkozást jelez a csillagászati naptár. A Föld félárnyékába röviddel 2 óra után, teljes árnyékába negyed 4 órát követően lép be égitestünk kísérője, a fogyatkozás közepe pedig 4 óra 23 perckor lesz. A hold felületén átúszó sötét földárnyék átmérője valamivel meghaladja majd a hold átmérőjének kétötödét. Végül a hónap utolsó napján az égbolt még egy látványosságot rendez: gyűrűs napfogyatkozást, ez azonban — sajnos — tőlünk nem lesz látható. Régészeti felfedezés Pusztaszeren Templom a templom alatt Anonymus királyi jegyző említi először, hogy „Szer”-en — a mai Pusztaszeren — kőből való monostor épült a Boldogságos Szűz dicsőségére. Híradásának igazához nem férhet kétség, hiszen adatait attól a Katán püspöktől szerezte, aki kollégája volt a királyi kancellárián, s aki — mint az Ond nemzetség leszármazottja — maga rakatta le a deréknyi vastagságú kőfalak alapjait. Az elsőként 1233-ban nevén nevezett monostor meglehetősen mostoha időket ért meg a későbbi évszázadok alatt. Verte az eső, pusztította a szél, a környék lakói kosárban, szekéren lopkodták messzi földről idefuvarozott köveit. A napóleoni háborúk végén már pecsétes parancs is született falmaradékok lerombolására. A pusztaszeri templomromok adtak ugyanis menedéket a szökött katonáknak, s ezért a szent eredetű rablószállást le kellett tarolni.. Rómer Flóris, a régésznek oly kiváló bencés pap, aki a múlt század végén fogott hozzá a pusztaszeri monostorrom ásatásához, már csak néhány faldarabot talált, s a munka mai folytatójának, dr. Trogmayer Ottónak, a Móra Ferenc Múzeum igazgatójának — aki néhány hete fogott hozzá a nyolcszázéves épület maradványainak feltárásához — bizony a sík földön kellett kijelölnie a kutatóárkok irányát. A füvig tarolt templom maradványai azonban így is sok titkot tárnak a mai kutató elé. Sőt. Többet, mint amit e történelmi táj minden eddigi faggatója tudott ... A pusztaszeri ásatások eddigi legnagyobb szenzációja: egy ismeretlen templom alapjai tűntek fel az eddig ismert romok alól! A mélyből napfényre került falmaradványok egy igen korai templomtípusra utalnak, amelyre a későbbiekben építették rá az eddig ismert monostort. Mint dr. Trogmayer Ottó elmondotta, a váratlan régészeti felfedezés alaposan meghosszabbítja a pusztaszeri ásatásokat, hiszen az idei nyáron már aligha tárhatják fel a kettős rom minden fontosabb részletét. Jövőre is ásatni kell! A látogató elé táruló látvány azonban így is sok érdekességet jelez. A korábban épített monostor mélyebben alapozott falai nyilvánvalóan más alaprajzot mutatnak, s hasonlóképp elüt több főfal iránya is. „ Különösen a frissiben feltárt sírok mutatják az ősi építkezés kettős ütemét: van olyan csontváz, amelynek koponyáját a ráépített újabb alapozás hatalmas kövei miatt nem lehet kiemelni. A bizonyára országos érdeklődést keltő ásatást egyébként szegedi középiskolások segítik, akik egy önkéntes építőtábor lakóiként ásnak, lapátolnak Pusztaszeren. A KISZ Csongrád megyei bizottsága által szervezett — három turnust váltó — építőtáborban egyszerre harminc fiatal dolgozik. Az 1971-ben befejeződő ásatások után rekonstruálják a monostorrom bizonyos falrészeit, s így a Pusztaszerre tervezett nemzeti emlékpark későbbi látogatói szabadtéri múzeumként tanulmányozhatják majd az Anonymus által említett és most — több ásatás után végre teljesen feltárulkozó — históriai emléket. Akácz László A pusztaszeri monostorrom eddig kiásott falai, középen egy téglákkal kerített sírhely 3 A lelkiismeret ébresztése Beszélgetés dr. Antalffy György professzorral a nemzetközi jogászkongresszusról Helsinkiben tartották — mint jelentettük — a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének IX. kongresszusát. Ezen a Magyar Jogász Szövetség küldöttségének tagjaként részt vett dr. Antalffy György professzor, a Szegedi József Attila Tudományegyetem Jogi Karának dékánja is. Vele beszélgettünk a tanácskozásról, munkájáról. • A kongresszuson hány országból vettek részt? —• Helsinkibe a földgolyó minden részéből eljöttek a jogászok, hogy a háborgó, nyugtalan világ kérdéseiről tanácskozzanak a humanitás, az emberi jogok érdekében és védelmében. A kongresszusra 60 országból több mint 350 küldött érkezett, s sok nyelven, de lényegében azonos tartalommal foglaltak állást a béke, a nemzetközi biztonság és az emberi jogok védelmében. Éppen ezért a kongresszus — költői túlzás nélkül állítható — az emberiség lelkiismeretét ébresztette — az emberi életért, biztonságáért, alkotásai megóvásáért. Itt jegyzem meg, hogy korábban 1964-ben Budapesten tartotta kongresszusát a DMSZ. Azóta tovább szélesedett a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének bázisa. 9 Mi képezte a kongresszus fő témáit? — A megbeszéléseken a mostani világhelyzetből fakadó legfontosabb témák szerepeltek, jogi és etikai vonatkozásokban egyaránt. A kongresszus — így összegezhetném — négy bizottságban vizsgálta az imperializmus elleni harc nemzetközi jogi vonatkozásait; az emberi jogok érvényesülésének jelenlegi helyzetét; foglalkozott a fejlődő országok, az új államok nemzetközi jogi problémáival; a technikai haladással összefüggő jogi kérdésekkel. — A magyar jogászok képviselői hogyan vettek részt a bizottságok munkájában? — A Magyar Jogász Szövetség küldöttsége — amelyet dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezetett — igen aktívan vett részt a kongresszus bizottságainak, majd plenáris ülésének munkájában. A magyar jogászok — és ezt a kongresszus résztvevői állapították meg — igen alkotóan, cselekvően foglaltak állást a nemzetközi jog elvi és gyakorlati kérdéseiben. Ön az emberi jogok érvényesülésével, kérdéseivel foglalkozó bizottság alelnöki tisztét is betöltötte. Felszólalt-e a tanácskozáson? — Igen. Az emberi jogok érvényesüléséről a Magyar Népköztársaságban beszéltem. Itt említettem a magyar jogrendszer újabb produktumait, melyek az ,,alkotmányunkon kívül” szélesítik az emberi jogokat. Konkrétan például az 1957-ben alkotott államigazgatási eljárási törvényt, valamint a sajtószabadsággal és a sajtó gyakorlatával összefüggő jogszabályokat. Ezek — és az emberi jogokkal kapcsolatos többi, hazánkban alkotott jogszabályok — egy későbbi, fejlődésünk nyomán születendő új alkotmányunkban is — szerintem — érdemesek arra, hogy összefoglalást kapjanak. Az emberi jogok elemeként igen lényeges a háborús bűnök elévülhetetlensége, a nemzetközi jognak ezt így kell értelmeznie, mert az emberiség jogvédelméből, de facto, ez következik. A kongresszus egyetértett ezzel is. — Milyen határozatokat hozott a kongresszus? — Tanácskozásunk nagy figyelmet fordított az indokínai és a közel-keleti háború kérdéseire, a görög, a spanyol népet nyomorító diktatórikus rendszerek emberi jogokat sértő ténykedésére. A kongresszus határozatokat hozott, s ezekben elítélte és a nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya súlyos megsértésének minősítette az Amerikai Egyesült Államoknak a világ különböző részein folytatott közvetlen vagy közvetett agresszióját. A kongresszus felhívást intézett a világ jogászaihoz, hogy a béke, a nemzetközi biztonság és az emberi jogok védelmében fejtsék ki tevékenységüket. A felhívás és egységes állásfoglalás nyomán a szervezet nemzeti tagozatai most és a jövőben a kongresszus szellemében munkálkodnak. Meggyőződésem, hogy ez megfelel a világ józan gondolkodású, különböző világnézetű, de békét akaró tömegei akaratának. 9 Kik a DJSZ tisztikarának tagjai? A magyar jogászok kaptak-e tisztségeket? — A kongresszus Pierre Got professzort, volt francia minisztert választotta meg a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének elnökévé, főtitkárrá pedig Joe Nordmannt, a világszerte ismert ügyvédet. A magyar jogászok közül dr. Prandler Árpádot a szövetség titkárságának tagjává választották. Én továbbra is tagja vagyok a DMSZ angol és francia nyelven megjelenő nemzetközi tudományos folyóirata, a Brüsszelben kiadott Revue de Droit Contemporain szerkesztő bizottságának. Morvay Sándor Ismét dolgoznak az öntözőgépek Az idei szeszélyes időjárásra jellemző, hogy a mezőgazdasági öntözőtelepeknek eddig úgyszólván nem volt dolguk. A tél bőséges havazásokat hozott, a tavaszi olvadás mindenfelé — sokhelyütt túlságosan is — feltöltötte a talajt és a nyári hetekben is rendszeresen kaptak esőt a földek. A hazai mezőgazdaságban eddig összesen több mint 700 ezer holdat rendeztek be öntözésre, a terület legnagyobb részén azonban idén még nem kellett megindítani a gépeket. Amíg az elmúlt évben 650 000 hold kapott mesterséges csapadékot, idén, az öntözési szezon derekán, még csak 100 000 holdnál tartanak. Ebből 40 000 hold a rizs, a többi általában zöldség, illetve rét és legelő. Július vége felé több helyütt, főképpen az alföldi megyékben, véget ért a hosszú szünet. A mezőgazdasági nagyüzemekből érkező jelentések szerint az elmúlt napokban újabb 21—30 ezer holdas területen indították meg az öntözőgépeket. Különösen bőséges mesterséges csapadékkal látják el a kertészeteket, ahol a kánikula hatására a növények túlságosan „elbágyadtak”, nagy szükség van felfrissítésükre. Ítt zamat, minőség Sok az élelmiszer-hamisítás Kit nem csábítanak az ínycsiklandó ételek? Melyik kánikulától szenvedő nem gondol vágyakozva jégbehűtött frissítő italra vagy pohárból kibuggyanó habos sörre? És akad-e hivatal, vendégség, presszóbeli csevegés, ahonnan elmaradhatna a gőzölgő, különleges illatú feketekávé? De akad panasz, kifogás is velük kapcsolatban — sajnos egyelőre több a megengedettnél. A Csongrád megyei Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet hivatott arra, hogy ízlésünk és egészségünk védelmében szigorúan, tudományos módszerekkel kísérje figyelemmel az élelmiszeripar által gyártott élelmiszerek minőségét. Ezt a munkát az élelmiszer-ellenőrző osztály, a paprikaminősítő osztály, és a radiológiai laboratórium dolgozói megosztva végzik. Az élelmiszereket általában érzékszervi és laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá. Természetes, hogy a lejárt szavatossági idejű tejfelről kóstolás, sőt szaglás után is megállapítható, hogy nem ajánlatos elfogyasztani. Előfordul, hogy nem megfelelő tápértékű tej kerül forgalomba. Frisseségén túl fontos követelmény, hogy megfelelő mennyiségű zsírt tartalmazzon. Ellenőrzik a húsfélék összetételét is. A minőségi vizsgán csak akkor felelnek meg, ha az előírttal egyenlő vizet, zsírt, fehérjét és sót tartalmaznak. A követelményeket és a termékek minőségét pontozással állapítja meg az úgynevezett érzékszervi bizottság, a szín, íz és szag alapján. Ez a „zsűri” időnként nehéz helyzetben van, ugyanis az egyes ételek, italok szaglása, kóstolgatása nem mindenkinek van egyformán ínyére. Az élesztőt bizonyára kevesebben vizsgáztatják szívesen, mint a jelesre értékelt bnMfc Alkholtartalmán kívü* ugyanis az intézet munkatársainak feladata a jelleg, íz, zamat megállapítása is. Sokat panaszkodunk a sörre. A legutóbbi kémiai, fizikai vizsgálatok a habtartásság és kiválási vizsgálatok hitelesítenek is bennünket. És sajnos nem légből kapottak a vizezett, szódával hígított sörről szóló hírek sem. Rendszeresen ellenőrzik a presszókávék minőségét. A kifogástalan fekete 6 gramm kávéból készül. Ha a laboratóriumi vizsgálat eredménye ennél kevesebbet mutat, a készítőnek vállalnia kell a következményeket. És hogy ezek milyen súlyosak, mutatja az, hogy a követelményeknek meg nem felelő árut forgalomba hozó vállalatokat az intézet figyelmeztetheti, fegyelmi vagy szabálysértési eljárást indíthat ellenük és elvonathatja a minőségrontásból eredő nyereséget. Ch. A. Együttműködés Pénteken a Külkereskedelmi Minisztériumban megkezdte tárgyalásait az Idris Jazairynek, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság Külügyminisztériuma főosztályvezetőjének vezetésével Budapestre érkezett delegáció. A küldöttség a két ország gazdasági együttműködésének továbbfejlesztéséről tárgyal.