Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

SZOMBAT, im AUGUSZTUS 1; Fejtői egészségügy Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége pénteki ülésén dr. Darabos Pál fő­titkár elnöklésével megvitat­ta az egészségügy negyedik ötéves tervét. Dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter tájékozta­tójában elmondta, hogy a kormány legutóbbi ülésén elfogadott és a közeljövőben az országgyűlés elé kerülő tervtörvényjavaslat több, közegészségügyi szempont­ból is fontos általános ren­delkezést tartalmaz. Ilyen a vízszennyezés elleni védelem fokozása, a levegő szennye­zésének csökkentése és a zajelhárítás technikájának kutatása. A súlyponti feladata a ne­gyedik ötéves tervben a fekvőbeteg-ellátás lehetősé­geinek és színvonalának nö­velése, a korszerű technikai ellátás biztosítása, az orvosi gép- és műszerellátás fej­lesztése. Ezenkívül a terv célul tűzi ki a szakorvosi és körzeti orvosi járóbeteg-ellá­tás fejlesztését és haté­konyságának növelését, va­lamint az idősekről való gondoskodás továbbfejlesz­tését. Meteorrajok „csillaghullása Augusztusban: nagy „égi Shaw” Szokatlanul sok, számunk­ra is látható esemény zajlik le az égbolton augusztusban. Az elsőt a hónap harma­dik napja hozza el. Ekkor lesz ugyanis az Aquaridák meteorrajának „gyakorisági maximuma” vagyis Földünk ekkor úszik keresztül ennek a meteorseregnek a legsű­rűbb részén. Ha derült lesz az éjszaka, az álmát felál­dozni hajlandó és türelmes meteorvadász tanúja lehet néhány „csillaghullásnak”. Ez a gyakorisági maximum azonban messze kisebb a Perseidákénál, amit a nagy augusztusi csillaghullásként ismerünk. Ez az utóbbi me­teortömeg tulajdonképpen már július­ 25-e óta itt szá­guld körülöttünk és egészen augusztus 17-ig köztük ha­lad a Föld, de „hullócsilla­gai” a leggazdagabb lát­ványosságot augusztus 11-én hozzák el számunkra. Utána a Föld még két me­teorrajjal találkozik. 18-án a Cepheidák, 20-án pedig a Cygnidák magván törünk át, de ezeket a laikus szemlélő nem is nagyon tudja elkülö­níteni az augusztus igazi nagy „meteor-showjától”. Ezeken kívül 17-én haj­nalra részben tőlünk is lát­ható részleges holdfogyat­kozást jelez a csillagászati naptár. A Föld félárnyéká­ba röviddel 2 óra után, tel­jes árnyékába negyed 4 órát követően lép be égitestünk kísérője, a fogyatkozás kö­zepe pedig 4 óra 23 perckor lesz. A hold felületén átúszó sötét földárnyék átmérője valamivel meghaladja majd a hold átmérőjének kétötö­dét. Végül a hónap utolsó nap­ján az égbolt még egy lát­ványosságot rendez: gyűrűs napfogyatkozást, ez azonban — sajnos — tőlünk nem lesz látható. Régészeti felfedezés Pusztaszeren Templom a templom alatt Anonymus királyi jegyző említi először, hogy „Szer”-en — a mai Pusztaszeren — kőből való monostor épült a Boldogságos Szűz dicsőségé­re. Híradásának igazához nem férhet kétség, hiszen adatait attól a Katán püspök­től szerezte, aki kollégája volt a királyi kancellárián, s aki — mint az Ond nem­zetség leszármazottja — ma­ga rakatta le a deréknyi vastagságú kőfalak alapjait. Az elsőként 1233-ban ne­vén nevezett monostor meg­lehetősen mostoha időket ért meg a későbbi évszázadok alatt. Verte az eső, pusztítot­ta a szél, a környék lakói kosárban, szekéren lopkod­ták messzi földről idefuvaro­zott köveit. A napóleoni há­borúk végén már pecsétes parancs is született falmara­dékok lerombolására. A pusztaszeri templomromok adtak ugyanis menedéket a szökött katonáknak, s ezért a szent eredetű rablószállást le kellett tarolni.­. Rómer Flóris, a régésznek oly kiváló bencés pap, aki a múlt század végén fogott hozzá a pusztaszeri monos­torrom ásatásához, már csak néhány faldarabot talált, s a munka mai folytatójának, dr. Trogmayer Ottónak, a Móra Ferenc Múzeum igaz­gatójának — aki néhány he­te fogott hozzá a nyolcszáz­éves épület maradványainak feltárásához — bizony a sík földön kellett kijelölnie a ku­tatóárkok irányát. A füvig tarolt templom maradványai azonban így is sok titkot tárnak a mai kuta­tó elé. Sőt. Többet, mint amit e történelmi táj min­den eddigi faggatója tu­dott ... A pusztaszeri ásatások eddigi legnagyobb szenzáció­ja: egy ismeretlen templom alapjai tűntek fel az eddig ismert romok alól! A mélyből napfényre ke­rült falmaradványok egy igen korai templomtípusra utal­nak, amelyre a későbbiekben építették rá az eddig ismert monostort. Mint dr. Trogmayer Ottó elmondotta, a váratlan régé­szeti felfedezés alaposan meghosszabbítja a pusztasze­ri ásatásokat, hiszen az idei nyáron már aligha tárhatják fel a kettős rom minden fon­tosabb részletét. Jövőre is ásatni kell! A látogató elé táruló lát­vány azonban így is sok ér­dekességet jelez. A korábban épített monostor mélyebben alapozott falai nyilvánvaló­an más alaprajzot mutatnak, s hasonlóképp elüt több fő­fal iránya is. „ Különösen a frissiben fel­tárt sírok mutatják az ősi építkezés kettős ütemét: van olyan csontváz, amelynek koponyáját a ráépített újabb alapozás hatalmas kövei mi­att nem lehet kiemelni. A bizonyára országos ér­deklődést keltő ásatást egyébként szegedi középisko­lások segítik, akik egy ön­kéntes építőtábor lakóiként ásnak, lapátolnak Pusztasze­ren. A KISZ Csongrád me­gyei bizottsága által szerve­zett — három turnust váltó — építőtáborban egyszerre harminc fiatal dolgozik. Az 1971-ben befejeződő ásatások után rekonstruálják a monostorrom bizonyos fal­részeit, s így a Pusztaszerre tervezett nemzeti emlékpark későbbi látogatói szabadtéri múzeumként tanulmányoz­hatják majd az Anonymus által említett és most — több ásatás után végre teljesen feltárulkozó — históriai em­léket. Akácz László A pusztaszeri monostorrom eddig kiásott falai, középen egy téglákkal kerített sírhely 3 A lelkiismeret ébresztése Beszélgetés dr. Antalffy György professzorral a nemzetközi jogászkongresszusról Helsinkiben tartották — mint jelentet­tük — a Demokratikus Jogászok Nemzet­közi Szövetségének IX. kongresszusát. Ezen a Magyar Jogász Szövetség küldött­ségének tagjaként részt vett dr. Antalffy György professzor, a Szegedi József Attila Tudományegyetem Jogi Karának dékánja is. Vele beszélgettünk a tanácskozásról, munkájáról. • A kongresszuson hány országból vet­tek részt? —• Helsinkibe a földgolyó minden ré­széből eljöttek a jogászok, hogy a háborgó, nyugtalan világ kérdéseiről tanácskozza­nak a humanitás, az emberi jogok érde­kében és védelmében. A kongresszusra 60 országból több mint 350 küldött érkezett, s sok nyelven, de lényegében azonos tar­talommal foglaltak állást a béke, a nem­zetközi biztonság és az emberi jogok vé­delmében. Éppen ezért a kongresszus — költői túlzás nélkül állítható — az embe­riség lelkiismeretét ébresztette — az em­beri életért, biztonságáért, alkotásai meg­óvásáért. Itt jegyzem meg, hogy koráb­ban 1964-ben Budapesten tartotta kong­resszusát a DM­SZ. Azóta tovább szélese­dett a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének bázisa. 9 Mi képezte a kongresszus fő témáit? — A megbeszéléseken a mostani világ­­helyzetből fakadó legfontosabb témák sze­repeltek, jogi és etikai vonatkozásokban egyaránt. A kongresszus — így összegez­hetném — négy bizottságban vizsgálta az imperializmus elleni harc nemzetközi jogi vonatkozásait; az emberi jogok érvénye­sülésének jelenlegi helyzetét; foglalkozott a fejlődő országok, az új államok nemzet­közi jogi problémáival; a technikai hala­dással összefüggő jogi kérdésekkel. — A magyar jogászok képviselői hogyan vettek részt a bizottságok munká­jában? — A Magyar Jogász Szövetség küldött­sége — amelyet dr. Szakács Ödön, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke vezetett — igen ak­tívan vett részt a kongresszus bizottságai­nak, majd plenáris ülésének munkájában. A magyar jogászok —­ és ezt a kongres­­­szus résztvevői állapították meg — igen alkotóan, cselekvően foglaltak állást a nemzetközi jog elvi és gyakorlati kérdé­seiben.­­ Ön az emberi jogok érvényesülésével, kérdéseivel foglalkozó bizottság alel­nöki tisztét is betöltötte. Felszólalt-e a tanácskozáson? — Igen. Az emberi jogok érvényesülé­séről a Magyar Népköztársaságban be­széltem. Itt említettem a magyar jogrend­szer újabb produktumait, melyek az ,,al­kotmányunkon kívül” szélesítik az emberi jogokat. Konkrétan például az 1957-ben al­kotott államigazgatási eljárási törvényt, valamint a sajtószabadsággal és a sajtó gyakorlatával összefüggő jogszabályokat. Ezek — és az emberi jogokkal kapcsola­tos többi, hazánkban alkotott jogszabályok — egy későbbi, fejlődésünk nyomán szü­letendő új alkotmányunkban is — szerin­tem — érdemesek arra, hogy összefoglalást kapjanak. Az emberi jogok elemeként igen lényeges a háborús bűnök elévülhe­­tetlensége, a nemzetközi jognak ezt így kell értelmeznie, mert az emberiség jog­védelméből, de facto, ez következik. A kongresszus egyetértett ezzel is. — Milyen határozatokat hozott a kong­resszus? — Tanácskozásunk nagy figyelmet for­dított az indokínai és a közel-keleti háború kérdéseire, a görög, a spanyol népet nyo­morító diktatórikus rendszerek emberi jo­gokat sértő ténykedésére. A kongresszus határozatokat hozott, s ezekben elítélte és a nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya súlyos megsértésének minősítette az Ame­rikai Egyesült­ Államoknak a világ külön­böző részein folytatott közvetlen vagy köz­vetett agresszióját. A kongresszus felhí­vást intézett a világ jogászaihoz, hogy a béke, a nemzetközi biztonság és az emberi jogok védelmében fejtsék ki tevékenysé­güket. A felhívás és egységes állásfogla­lás nyomán a szervezet nemzeti tagozatai most és a jövőben a kongresszus szelle­mében munkálkodnak. Meggyőződésem, hogy ez megfelel a világ józan gondolko­dású, különböző világnézetű, de békét akaró tömegei akaratának. 9 Kik a DJ­SZ tisztikarának tagjai? A magyar jogászok kaptak-e tisztsége­ket? — A kongresszus Pierre Got profes­­­szort, volt francia minisztert választotta meg a Demokratikus Jogászok Nemzet­közi Szövetségének elnökévé, főtitkárrá pedig Joe Nordmannt, a világszerte is­mert ügyvédet. A magyar jogászok közül dr. Prandler Árpádot a szövetség titkár­ságának tagjává választották. Én továbbra is tagja vagyok a DM­SZ angol és francia nyelven megjelenő nemzetközi tudományos folyóirata, a Brüsszelben kiadott Revue de Droit Contemporain szerkesztő bizott­ságának. Morvay Sándor Ismét dolgoznak az öntözőgépek Az idei szeszélyes időjá­rásra jellemző, hogy a me­zőgazdasági öntözőtelepek­nek eddig úgyszólván nem volt dolguk. A tél bőséges havazásokat hozott, a tava­szi olvadás mindenfelé — sokhelyütt túlságosan is — feltöltötte a talajt és a nyári hetekben is rendszeresen kaptak esőt a földek. A hazai mezőgazdaságban eddig összesen több mint 700 ezer holdat rendeztek be öntözésre, a terület legna­gyobb részén azonban idén még nem kellett megindí­tani a gépeket. Amíg az el­múlt évben 650 000 hold ka­pott mesterséges csapadékot, idén, az öntözési szezon de­rekán, még csak 100 000 holdnál tartanak. Ebből 40 000 hold a rizs, a többi általában zöldség, illetve rét és legelő. Július vége felé több he­lyütt, főképpen az alföldi megyékben, véget ért a hosszú szünet. A mezőgaz­dasági nagyüzemekből ér­kező jelentések szerint az el­múlt napokban újabb 21—30 ezer holdas területen indí­tották meg az öntözőgépeket. Különösen bőséges mester­séges csapadékkal látják el a kertészeteket, ahol a káni­kula hatására a növények túlságosan „elbágyadtak”, nagy szükség van felfrissí­tésükre. Ítt zamat, minőség Sok az élelmiszer-hamisítás Kit nem csábítanak az ínycsiklandó ételek? Melyik kánikulától szenvedő nem gondol vágyakozva jégbehű­­tött frissítő italra vagy po­hárból kibuggyanó habos sörre? És akad-e hivatal, vendégség, presszóbeli cse­vegés, ahonnan elmaradhat­na a gőzölgő, különleges il­latú feketekávé? De akad panasz, kifogás is velük kapcsolatban — saj­nos egyelőre több a megen­gedettnél. A Csongrád megyei Élel­miszer-ellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézet hivatott ar­ra, hogy ízlésünk és egész­ségünk védelmében szigorú­an, tudományos módszerek­kel kísérje figyelemmel az élelmiszeripar által gyártott élelmiszerek minőségét. Ezt a munkát az élelmiszer-el­lenőrző osztály, a paprika­­minősítő osztály, és a radio­lógiai laboratórium dolgozói megosztva végzik. Az élel­miszereket általában érzék­szervi és laboratóriumi vizs­gálatnak vetik alá. Termé­szetes, hogy a lejárt szava­tossági idejű tejfelről kósto­lás, sőt szaglás után is meg­állapítható, hogy nem aján­latos elfogyasztani. Előfor­dul, hogy nem megfelelő tápértékű tej kerül forga­lomba. Frisseségén túl fon­tos követelmény, hogy meg­felelő mennyiségű zsírt tar­talmazzon. Ellenőrzik a húsfélék ös­­­szetételét is. A minőségi vizsgán csak akkor felelnek meg, ha az előírttal egyenlő vizet, zsírt, fehérjét és sót tartalmaznak. A követelmé­nyeket és a termékek minő­ségét pontozással állapítja meg az úgynevezett érzék­szervi bizottság, a szín, íz és szag alapján. Ez a „zsűri” időnként nehéz helyzetben van, ugyanis az egyes ételek, italok szaglása, kóstolgatása nem mindenkinek van egy­formán ínyére. Az élesztőt bizonyára kevesebben vizs­gáztatják szívesen, mint a jelesre értékelt bnMfc Alk­holtartalmán kívü­* ugyanis az intézet munkatársainak feladata a jelleg, íz, zamat megállapítása is. Sokat panaszkodunk a sör­re. A legutóbbi kémiai, fizi­kai vizsgálatok a habtartás­ság és kiválási vizsgálatok hitelesítenek is bennünket. És sajnos nem légből ka­pottak a vizezett, szódával hígított sörről szóló hírek sem. Rendszeresen ellenőrzik a presszókávék minőségét. A kifogástalan fekete 6 gramm kávéból készül. Ha a labora­tóriumi vizsgálat eredménye ennél kevesebbet mutat, a készítőnek vállalnia kell a következményeket. És hogy ezek milyen súlyosak, mu­tatja az, hogy a követelmé­nyeknek meg nem felelő árut forgalomba hozó vál­lalatokat az intézet figyel­meztetheti, fegyelmi vagy szabálysértési eljárást indít­hat ellenük és elvonathatja a minőségrontásból eredő nyereséget. Ch. A. Együttműködés Pénteken a Külkereskedel­mi Minisztériumban meg­kezdte tárgyalásait az Idris Jazairynek, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársa­ság Külügyminisztériuma fő­osztályvezetőjének vezetésé­vel Budapestre érkezett de­legáció. A küldöttség a két ország gazdasági együttmű­ködésének továbbfejlesztésé­ről tárgyal.

Next