Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
CSÜTÖRTÖK, m6. SZEPTEMBER IT. Szalmahiány miatt Nem dolgozik a szolnoki cellulózüzem Kedden leállásra kényszerült a Szolnoki Papapírgyár fontos alapanyaggyártó üzeme, a cellulózgyár. Az átmeneti szünet oka: szalmahiány. A papírgyár, az Országos Papíripari Vállalat engedélyével és hozzájárulásával ez év augusztusában szerződést kötött a Szolnok megyei Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központjával tizenötezer tonna szalma üzem szerinti szállítására. Szeptember 1-től azonban a MÉK egyre kisebb mennyiségű szalmát szállított. A gyár már saját tartalékait is felhasználta. A kényszerű szünet miatt keletkező kiesés érzékenyen érinti a gyárat. A szövetkezetek megyei értékesítő központja, amely főleg a gabonabetakarítás késése, illetve a szalmák gyér minősége miatt került ilyen kritikus helyzetbe, igyekszik mulasztását pótolni. Szerdán már ismét szállítottak szalmát az üzembe, szakemberei négy alföldi megyében kutatják fel azokat a gazdaságokat, ahonnan jó minőségű alapanyagot szállíthatnak a szolnoki gyárba. Ha megfelelő, legalább két-három napra elegendő készlete lesz a cellulózüzemnek, akkor azonnal megkezdik a cellulózgyártást. Az első új közműépítő vállalatok Szeged jövőre következik Az országos közműfejlesztési program alapján jelentősen meg kell gyorsítani a víz-, csatorna-, villamosenergia-, gáz- és távfűtőhálózatok építését, s ehhez a negyedik ötéves tervidőszakban csaknem kétszeresére kell bővíteni a közműépítési kapacitást. A bővítés mintegy kétharmadát a meglevő vállalatok fejlesztésével, gépesítésével biztosítják, az építési igény egy részét azonban már csak új vállalatok alapításával elégítheti ki az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal. A vízügyi és az építésügyi ágazat már megtette első intézkedéseit az új vállalatok létrehozására. Az OVH a napokban tette közzé hivatalos értesítőjében két új vállalata, a dél-dunántúli és az észak-magyarországi vízügyi és közműépítő vállalat alapító okiratát. A dél-dunántúli egy megszűnő tanácsi építési szervezetből, a Somogy megyei útépítő vállalatból — annak jogutódjaként — jött létre, a Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye területére tervezett vízellátási és csatornázási feladatok ellátására. Ez év végéig már mintegy 30 millió forint értékű építési munkát végeznek el. Az észak-magyarországi új vállalat székhelye Egerben lesz, működési területe Heves, Nógrád és Szolnok megye. Néhány hét múlva aláírják az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium győri új közműépítési vállalatának alapító okiratát is. Ez év végéig Nyíregyházán, majd a jövő évben Gödöllőn és Szegeden is létrehoznak korszerű, új közműépítő vállalatot. A vízügyi és az építésügyi ágazat új vállalatai előreláthatóan 1974-ben érik el teljes kapacitásukat. Ettől kezdve a hat vállalatnak mintegy 9600 dolgozója évente 2600 millió forint értékű munkával járul hozzá az ország közműhálózatának gyors ütemű fejlesztéséhez. Szovjet pártmunkás Az MSZMP KB meghívására szovjet pártmunkási küldöttség érkezett Budapestre F. D. Kulakovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárának vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Pallai Árpád, az MSZMP KB titkára és Bálint József, a KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt A. M. Szorokin, a szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Budapesten az NDK kulturálisügyi minisztere Ilku Pál művelődésügyi miniszter meghívására szerdán délelőtt Budapestre érkezett Klaus Gysi, a Német Demokratikus Köztársaság kulturálisügyi minisztere. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, dr. Simó Jenő, művelődésügyi miniszterhelyettes, Böjti János külügyminiszterhelyettes, továbbá a Művelődésügyi Minisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ugyancsak ott voltak a fogadtatásnál — Heinz Knobbe ideiglenes ügyvivővel az élen — a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetségének képviselői. Itt-tartózkodása során Klaus Gysi megbeszéléseket folytat hazánk és az NDK kulturális kapcsolatainak továbbfejlesztéséről. A vízmű új telephelye Az ipar — jól tudjuk — nem a belvárosba való. Ennek jó néhány alapos okát lehet csak úgy kapásból felsorolni. Például mérgezi a levegőt, az ipari épületek többnyire nem túlságosan esztétikusak stb. Mindezek mellett nagy a területigénye. Szállításaival pedig méginkább növeli a belvárosban nem éppen kívánatos teherautó forgalmat. Tehát a városnak érdeke, hogy szívében minél kevesebb üzem legyen. Érdeke ez a vállalatoknak is. Hiszen a fejlesztéshez szükséges nagy területek a drága telekár miatt meglehetősen sokba kerülnének. No, meg általában hely sincsen. Ezért aztán egyre többen költöztetik ki telepüket a város környékére. Így tett a vízmű is. Új telephelye a Dorozsmai úton, rögtön a pesti út elágazásnál épült fel, a régi szennyvízátemelő szivattyútelep mellett. Az új telephelyen augusztus elején láttak munkához. Akkor kezdődött meg a központi, Lenin körúti telepről a gépek fokozatos kiköltöztetése. Úgy, hogy a munkában minél kevesebb legyen a fennakadás. Most már rendesen dolgozik a fémmegmunkáló és az asztalos műhely. Udvari kifolyókat, nagy átmérőjű öntöttvas csövek csőperemeit készítik itt többek közt a víz- és csatornahálózat építéséhez. Még 1968-ban átadtak négy kétszobás szolgálati lakást is a telep mellett, melynek lakói itt dolgoznak. A műhelyek mellé szociális létesítményeket: öltözőket, fürdőt, ebédlőt is építettek. Már készen áll az új gépház is, amely az iparövezet szennyvizét emeli majd át a régi, elavult berendezés helyett a csatornahálózatba. Munkába állásához csak néhány alkatrész hiányzik. A gépház 13, a telephely 3 millió forintba került. Bent, a központi telepen csak az irodaház maradt és a gépház. A régi, rozoga műhelyépületet hamarosan lebontják, melynek helyére új, korszerű központi épületet emelnek majd. Somogyi Károlyné felvétele Félkész udvari kifolyók a vízmű új telephelyén. Keresett cikk mostanában a bekötések szaporodásával. Hazai üzemek is gyártanak autóalkatrészeket az alkatrészek iránti kereslet. A csaknem 90 fajta személygépkocsihoz (egy-egy típuson belül a különféle változatokat is figyelembe véve) körülbelül 35—40 ezer féle alkatrész szükséges, amelynek csak töredéke, mintegy kétezer a hiánycikk, mint jelenleg a Trabant- és a Wartburg-dugattyú. Jelenleg hiányoznak az S—100-as Skoda és a Moszkvics 412 autóvillamossági felszerelései is. Az alkatrészbeszerzés biztosítására ötéves kontingenseket kötöttek a gyártó cégekkel. Több hazai üzem vállalkozott olyan autóalkatrészek gyártására, amelyeknek importja nem oldható meg. A fővárosi Finommechanikai Vállalat és a cinkotai Aural Alkatrészgyár motoralkatrészek, a VINTESZ Szövetkezet és a Bakony Művek pedig autóvillamossági felszerelések gyártását vezette be. Mint ismeretes, hazánkban a következő öt év alatt 340 ezer új személygépkocsi kerül forgalomba, s ezzel együtt ugrásszerűen megnő Első olvasásban... Beszélgetés a kongresszusi irányelvekről Az MSZMP X. kongresszusa előtt kiadott pártdokumentum, a kongresszusi irányelvek vitája tovább folyik. Mi is folytatjuk azt a beszélgetéssorozatot, amelyet a tézisekről megkezdtünk Első olvasásban ... címmel. Ezúttal a termelőszövetkezeti mozgalom, az államélet demokratizmusa és a szocializmusért többet tevők fokozott megbecsülése került szóba beszélgetőpartnereinkkel. A lehetőségek házasítása Társadalmi fejlődésünk kérdéscsoportjában új módon esik szó a mezőgazdaságról, a falusi életmódról, a termelőszövetkezeti mozgalom jövőjéről. Dr. Csizmás Sándor, az újszegedi Haladás Tsz elnöke az irányelveknek ahhoz a téziséhez fűzte reflexióit, amely a mezőgazdasági munka ipari jellegűvé fejlesztését elemzi. — Városok közelében különösen élesen és időszerűen vetődik fel a mezőgazdasággal szemben az a követelmény, hogy ipari jellegűvé váljék a földművelő munka. Az ipar szívóhatása igen erős, s bár a téeszekben a jövedelmi viszonyok valamelyest kedvezőbbek — a Haladásban is megüti az átlagjövedelem a 2000—2500 forintot — a munka természete és időbeni tartama miatt így is sokan előnyben részesítik az üzemi munkavállalást. A megoldás csak az iparszerű, biztonságos és rentábilis termelés lehet, s ez ma már parancsoló szükségszerűség. A tapasztalatok szerint az intenzív növény kultúrákban — a nagyarányú kézi munka és a magasabb szakértelem követelménye miatt — a jövedelmezőség megteremtése egyre nehezebb. A hagyományos növénytermesztés a gépesítettség mai fokán gazdaságosabbnak ígérkezik. Ez ellentmondásnak tetszik, de az állami támogatás mértéke is csökken, s a továbbiakban a kertészeti kultúrák csak maximális gépesítéssel lehetnek gazdaságosak. — Kisebb téeszek ezeket a gépeket csak nagyon nehezen tudják megvásárolni, viszonylag kis kertészeti egységek számára pedig a gépvásárlás sem kifizetődő. A kooperáció és a területileg optimális gazdálkodóegység kialakítása nélkül a kongresszusi irányelvek célkitűzéseit nem lehet megvalósítani. Ugyanez vonatkozik az állattenyésztésre is: közös vállalkozásokkal, a lehetőségek előnyös összeházasításával tudjuk csak megteremteni az ipari jellegű mezőgazdasági nagyüzemi termelést. — Fontosnak érzem a jövőben is a mezőgazdasággal összefüggő melléküzemági tevékenységet, mert ez a tagok foglalkoztatása és a jövedelmezőség szempontjából egyaránt célszerű. A jog önkéntes követése Az államélet fejlesztése és a demokratizmus kibontakoztatása szorosan összefügg a szocialista közgondolkodással, az állampolgári fegyelemmel. Dr. Falu György járásbírósági elnök a jog és az erkölcs összefüggéseit emeli ki a kongresszusi irányelvekből. — Ahhoz, hogy valaki beilleszkedjen a társadalomba, alkalmazkodnia kell jogi és erkölcsi elvárásaihoz. Az lenne ideális, ha megvalósulna a jog önkéntes követése, mert ezzel a társadalom erkölcsi arculata fejlődik. A jog önkéntes követése abban áll, hogy az állampolgároknak minél szélesebb köre ismeri fel és el is ismeri a jogi normák létjogosultságát és közérdekűségét. Hogy az állampolgárok kényszerítő eszközök nélkül is tudják, mi a kötelességük. Belülről fakadó, érzelmi azonosulás legyen tehát a szocialista magatartás, hiszen például az erkölcsi normák követését jogilag nem is lehet kikényszeríteni. Ha a jogi szinten is szabályozott követelményeket elismerik az emberek, az erkölcsi normák iránti tisztelet is nagyobb. Ez a magatartás megköveteli a kötelességtudaton felül a mások kötelességével szembeni elvárást is. Ehhez erkölcsi bátorságra van szükség, aminek fedezete a közösséggel szembeni helyes magatartás. Ez a szocialista közgondolkodás része. Hiszen az egyes ember csak akkor sértheti meg demokratikus jogainkat, ha ezt a közösség eltűri. — Az államhatalmi szervek egyedül nem képesek biztosítani a demokratikus légkört. Ennek érdekében társadalmi önvédelemre is szükség van. Nem kényszerpályákon mozgunk, lehetőségeink vannak választásra a gazdaságban is, a magatartásban is — de ez egyúttal nagyobb társadalmi és morális felelősséggel is jár. A szocializmus iránti ragaszkodás megbecsülése Az irányelvekben fokozott figyelemmel esik szó a szocializmus aktív híveinek magasabb megbecsüléséről. Miként lehet ezt megvalósítani egy termelőszövetkezeti közösségben? — kérdeztük Szili Antalt, a Móra Ferenc Tsz elnökét. — A szocializmus aktív hívei a téeszekben napjainkban bontakoztatják ki igazán helytállásukat, a megbecsülés arányában. Ma tenni kell, ez a legnagyobb bizonyíték: a munka sokat kifejez a szocializmushoz való viszonyból. De becsülni is kell ezt. Nálunk például a munka élenjárói dolgoznak a téesz párt- és gazdasági vezetésében: a megbecsülés mindennapi és magasabb jelei egyformán föllelhetők. Így történhetett meg, hogy a rendkívüli időjárás miatt összezsúfolódott munkát a tagság derekasan elvégezte rövidebb idő alatt is; egyre több az olyan tagunk, aki a termelés megszervezésében és az ellenőrzésben is részt vesz, s ki hogyan dolgozik, úgy részesedik. A téesz legaktívabb tagjait például már három éve hűségjutalommal becsüljük meg. • A helytállásra eddig is apelláltunk, s az a meggyőződésünk, hogy a tagság erkölcsi és politikai érzéke sokat finomodott. Az erkölcsi dolgokból pedig anyagi erő válik. Mindinkább a szocializmust szerető, azért áldozatokra képes emberek véleménye, ítélete jelenti a közhangulatot, ők határozzák meg a mozgalom erkölcsi, politikai és magatartásbeli elvárásait. — Amikor az irányelvekben hangsúlyosan esik szó ezekről a kérdésekről, újabb bátorítást nyernek a szocializmusért többet vállaló emberek, és magukkal is, másokkal szemben is még nagyobb követelményeket fogalmaznak meg. Hosszú lejáratú gazdasági egyezmény az NSZK-val A szeptember 8-tól 16-ig Bonnban folytatott magyar— NSZK gazdasági tárgyalások eredményeként szeptember 16-án a két ország képviselői hosszú lejáratú, öt évre szóló árucsere-forgalmi és gazdasági-műszaki együttműködési megállapodást, parafáltak. A megállapodás az eddigieknél szélesebb alapokra helyezi a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat és a kereskedelmi kapcsolatokon túl a gazdasági-műszaki kooperációra is kiterjed. Előirányozza, hogy az NSZK a magyar árukra még fennálló beviteli korlátozást megszünteti. Mindkét fél konkrét intézkedésekkel segíti elő az érdekelt vállalatok és gazdasági intézmények közötti termelés-műszaki kooperációügyletek létrejöttét. Ennek megfelelően a felek különféle kedvezményekkel könnyítik meg a kooperációs tevékenységet. A megállapodást a két delegáció vezetője, magyar részről Mádai István, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, az NSZK részéről dr. Peter Hermes, a Külügyminisztérium tárgyaló nagykövete parafálta. A megállapodás aláírására Budapesten fog sor kerülni. A megállapodás hatálya 1970. január 1-étől visszamenően 1974. december 31-ig terjed ki, . 3 Földcsuszamlás Dunaföldváron Földcsuszamlás volt kedden délután a dunaföldvári Duna-hídnál. 700 méter hosszúságban és 120 méter mélységben, félkörívben lesüllyedt a föld és nagy tömegével a magas partot belenyomta a Dunába. A föld a parttól 50—60 méternyire mintegy 300 méter hosszú kis lánchegységként emelkedik ki a folyóból. A kéreggyűrődéssel szőlő, gyümölcsös, két lakóház és egy nyaralóépület is 20—30 méterrel lejjebb csúszott, de csak az egyik ház fele dőlt össze. Emberéletben nem esett kár, csupán néhány enyhébb sérülés történt.